Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-29 / 122. szám

ELLENZÉK 19 41 m hlu* 2 9. Báré Bánffy Dániel: Céltudatosan folytathatjuk ca belső épülés békés munkáját feláldozó munka és összetartás, huncin a türelem és fegyelem is. A súlyosbodott es megsokszorozódott állami leladatok miatt az egyénnek ezenfelül nagy idd) ön megtagadással kell alkalmazkodnia a kü zösség érdekeihez. Az idegen állam impériuma alatt sokat szenvedtünk s értékeink is megfo­gyatkoztak. Az Erdélyi Párt tagjainak szép és nagy feladata azon munkálkodni, hogy a mi különleges hiányainkat és ha­jainkat a kormányzat támogatásával pó­tolhassuk és orvosolhassuk. A kormány mindenben és minde­nütt segítségünkre van. ami összes intéz kedéseiből is kitűnik. Széles anyagi ala­pon nyert megállapítást az erdélyi költ­ségvetés s most teljesen kiépül Erdély és a keleti részek igazgatása és megváló sulnak közintézményei. A földművelési igazgatás megfelelő kiépítése is megtör lénik. így felállítjuk az erdélyi kirendelt séget. inelvnek központja Kolozsváron a jövő hónapban már meg is kezdi műkö­dését. Jól ismerve Erdély különleges belvzetét és viszonyait, az vezetett ezen kirendeltség felállítására, bogy a tárcám ügykörébe tartozó kérdések igy megfele­lőbben és célirányosabban legyenek majd megoldhatók és elintézhetek. — A kormány szeretettel és teljes meg­értéssel kezeli Erdély és a keleti részek problémáit. Hazatérésünk után rövidesen megkezdte nagy erővel az ut- e3 vasul" hálózatok kiépítését és helyrehozását, továbbá a mezőgazdaság talpraállitasa és fejlesztése mellett az ipar, kereskede­lem. hitel, honvédelem, közoktatás, köz- igazgatás t^rén cs keretélien is mindent elkövet, hogy ez országrész méltányos igényei kielégítést nyerhessenek. — Mi közben határainkon túl egyes or-» sz-ágok válságos helyzetbe jutottak, mi­alatt az európai rend kiépitéséért nagy barátaink: Németország és Olaszország általunk is erőnkhöz mérten támogatva, keménv küzdelmet folytatnak, azalatt Magyarország helyes politikája folytán céltudatosan végezheti gyarapodásaival összefüggő belső újjáépítésének békés munkáját. — Az Erdélyi Párt hálás szeretettel gondol vissza volt miniszterelnökünkre, gróf Teleki Pálra, akitől mintegy f^lada túl kapta az erdélyi értékek felmérését és az erdélyi életnek az átfogó nagy ma­gyar életbe való bekapcsolását. — Hiszem és tudom, hogy pártunk minden egyes tagja kötelességeinek tel­jes tudatában, öntudatos, hazafias lelke­sedéssel törekedni fog e feladat és cél mielőbbi megoldására és elérésére, hogy eljöhessen az idő. amidőn már teljesen összefogva vehessük ki részünket azon munkában, amely az egész magyar haza megerősödésére, iidvére és dicsőségére fog vezetni s amely szent és nemes műn­I - rí Ív r\ F» let an n I n n c u f L' or A m Az Erdélyi Párt alakuló gyűlésen gro< Teleki Hé la elnöki beszéde után báró Huuffv Dániel füldmivelésiigyi miniszter emelkedett szólásra, aki beszédében a következőket mondotta: Igen tisztelt Közgyűlés! Szeretett rntígytír testvéreim! — Mindenekelőtt örömmel tolmacso lom Hárdossy László miniszterelnök önagy méltósága és kormánya üdvözletét as Erdélyi Párt országos _ köspontjának megalakulása, valamint a Part elnökének és vezetőségének megválasztasa alkalmá­ból. Örömmel üdvözlöm grol lelöki B< lát. mint a Párt megválasztott elnökét, akinek imént elhangzott szavai csak megerősítik azokat a szoros kopcsoluto kát. melyek az Erdélyi Part cs a koi- luauy kozott eddig is fennálltak s ame­lyekből kitűnik, hogy a Párt ezután is a kormánnyal egyetértésben es egy utón haladva kivauja a huszonkétéves elsza­kadás után zökkenő uélkul belekapcsolni az erdélvi és keleti részek életét az or­szág vérkeringésébe. Mert hiszen a kor­mánynak is és vele együtt mindnyájunk­nak az a meggyőződésünk, hogy az er" d él y rés zi politikai élet tényezőinek is ki kell majd venniük részüket az általános és egyetemes magyar problémák megol­dásából. — A kisebbségi sorsban valamennyien megtanultuk, hogy mit jelent a köteles­ség. az áldozatok önkéntes vállalása és a szívós kitartás meghozta gyümölcsét. Hála nagybányai Horthy Miklós Őfomél- tósága bölcs országvezetésének, az erdélyi magvarság túlnyomó része visszatérhe­tett a magyar haza kebelére és ismét sza­bad életet élhet ősei földjén. Ez az ör­vendetes esemény nem a feladatok csük-( kenését, hanem csak megváltozását je­lenti, mert az uj helyzetből uj köteles­ségek származnak. Mi el voltunk szakad­va Magyarország politikai életétől s cm" lékezetünkben még a régi Nagy magyar- ország képe maradt meg. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a mai Magyarország átmeneti korszakban van. Az örvendetes területi megnagyobbodásokkal kapcsolat­ban olyan fejlődésen rnegy keresztül, melynek feladatait még rendes körülmé­nyek közöit is nehéz rövid idő alatt el­végezni. A háborús viszonyok fokozzák a megoldásra váró problémák súlyosságát, nem lehet tehát várni azt és nem vár­hatjuk mi. erdélyiek sem. hogy máról- holnapra minden égető kérdés végleges elintézést nyerjen. — Az épitőinunkát nem lehet kap­kodva végezni és a közelebbi, esetleg ki­sebb célok miatt nem szabad a nagy nemzeti érdekeket veszélyeztetni. A rend­kívüli és háborús helyzet számos hiányt okozott az országban. Éppen ezért a leg­főbb hazafias kötelesség nemcsak az ön" Samedi Ferenc kisgazda: Gyarapítsák tudásunkat Somodi Ferenc etedi kisgazda a négy székely vármegye gazdatársadahna nevé­ben üdvözölte az uj vezetőséget. Rövid történeti áttekintés után, amelyben a magyarság sok nehéz megpróbáltatását vázolta, utalt az 1918-as szörnyű össze­omlásra, amely a győzelmes hadakozás után kétségbeejlette a székelységet. k n- luhelyeken székely jurfanggal. szívós a! a- rattal megoldották a nehéz helyzeteket. Majd igy folytatta: most az építőkor kü­szöbén állunk Alkalmam volt négv-ót községben az Erdélyi Pártot megalakíta­ni és minden községben volt a társada­lomnak olyan rétege, öt-tiz ember, amc­Erődeti okmányok fotókul §i Pengő 1.8046! kezdve Fototechnika Fanta, Mátyás király-tér 13, sz. lyik sem családjában, sem egyházában, sem községében nem állotta meg kellő­képpen a helyét. Ezek azt kérdezték tő­lem, hogy ha beállunk a pártba, mit ka­punk? Erre én azt feleltem: kapunk egy drága visszatért magyar hazát, kapunk magyar egységei és munkát. Mert a bol­dog felszabadulás óta a kormány és első­sorban a földművelésügyi miniszter a sorsát meg nem érdemelt magyar gazda- társadalom fellendítésén dolgozik. Ma­gyarország és benne Erdély agrárállam. Ez volt a múltban és a jövőben még in­kább annak keli lennie. Hibánk volt, hogy nem voltunk kellőképpen felkészül­ve a gazdasági munka elvégzésére. Fzért kérem arra az Erdélyi Párt vezetőségén keresztül a földművelésügyi miniszter urat, hogy tanfolyamok tartásával tudá­sunkat bővítsék. gyarapítsák és ezáltal segítsék elő és fejlesszék a többtermelést. Majd üdvözölve az uj elnököt, akit mint EMGE elnököt, a székely gazdatár­sadalom jól ismer és azt a meggyőződé­sét fejezte ki, hogy az uj elnök tisztsé­gét mindenki megelégedésére fogja betöl­teni. Beszédét igy zárta: ígérjük úgy a Ksresiink erdélyi vállaliozáHainkho r villamosve/ctékek. vili. gépi berendezések tervezésében, 'in­tésében és akvirálásában jártai elektromérnököl, vagy technikust. Szabó és Mátéd? Vülamosipari r.!. Budapest X. Kőbáriyai-ut 41/c. jelenlevők, mint az otthonmaradottak, in- vében, hogy ebben az ujjútcreiutü mun­kában az uj pártelnök igaz, hűséges ka­tonái és munkatársai leszünk. Demeter Ferenc ipartestületi elnök: Parlamenti képviseletet az iparosságnak Ferenc, kolozsvári ipartestü- a keletinagyarországi és vis/.- erdélyi magyar iparosság iir­De meter leli elnök, szacsatolt vében a huszonkét év alatt oly sokat szenvedett, de erejében mcgacédosodott magyar iparosság üdvözletét és bizalmat tolmácsolta. Ltalt arra, hogy az utolsó időkben, amikor a magyar Népkö/.össé-g vette kezébe a magyarság sorsának inté­zését. 1910 február 28-ári országos nagy­gyűlésre sereglett ös-sze az ország kis­iparossága éj itt hatalmas alapszabály tervezetet dolgozott ki a szociális és gaz­dasági összefogásra, elsősorban az iparos­ság. de az egész magyarság érdekében A román kormány huzta-halasztotta a szabályzat jóváhagyását, de elkövetkezett a magyar feltámadás ünnepe. Sajnálatos, hogy ma u megnagyobbodott Magyaror­szágon kör bibéiül 260—280.000 kisipa­rosnak nincs még parlamenti képviselete, kisiparos képviselő alulijában, de erre is sor kerül. A magyar kisiparosság a hus/onkétéves rabság alatt teljesen el­szegényedett és mintegy 40 ezren adták vissza iparjogositványukat. Ezért kérik a pártvezetőséget az iparoskérdések felka­rolására, mert az Erdélyi Párt védelme alatt nem politizálni, hanem gazdasági­lag munkálkodni akarnak Szabó János építőmunkás, felsőházi tag: Részt kérünk a becsületes munkából — Megjelentünk mi is, magyar mun­kások. hogy részt kérjünk az erdélyi ma­gyarság összefogására irányuló becsüle­tes munkából. Erdély magyarságában nincsenek társadalmi különbségek és en­nek igy is kell lennie, hogy elérjük a szebb, boldogabb jövendőt. \olt idő, ami­kor a magyar munkás eszköze volt min­denkinek, de sokszor éppen a magyarság­nak nem lehetett eszköze. A mindenkori uralom felhasználta eszközének és veze­tői — tisztelet a kivételnek — legtöbb szőr magyarul beszélő idegenek voltak. Ma, amikor az Erdélyi Pártot támasztja alá az erdélyi munkás és biztosítja bizal­máról, megmondhatjuk, hogy a magyar munkás is felsorakozott, megindult a sa­ját lábán és a saját fejével gondolkozik. A magyar társadalmi rétegekkel együtt a magyar munkás is a szociális Magyar ország szekerének előhaladását támogat ja, mert ha jön az uj európai felszántó lás, az egyetemes magyarság, mint egy séges nemzet vesz részt abban és kikér részét az uj európai elrendezésből. Er dély és anyaország között mi nem isme rönk megkülönböztetést. A magyar muri kás csak magyart, becsületes magyart is mer, aki a munkában összefog. Mult év novemberében az iparügyi miniszter fel­hívására megtekinthettem a magyar ipar és gyárak munkáját és jóleső érzéssel láttam azok komoly szociális előrehala­dását. Mint ahogy az összeomlás után összefogott a magyar társadalom szine- Java és elsegitett bennünket a boldog hazatérésig, úgy kell összefogjunk a szentistváni birodalom megteremtéséért. Nyirö József : Pillanatra se felejtsük el történelmi hivatásunkat Nyíró József, a kolozsvári tagozat el­nöke, a magyar értelmiségi osztály nevé­ben üdvözölte az Erdélyi Párt vezetősé­gét és megrázó erejű beszédben hívta fel a figyelmet aira, hogy Erdély magyarsá­gának történelmi feladattal együtt tör­ténelmi felelősséget is kell vállalnia. — Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról — mondotta emelt hangon Nyirö Jó­zsef. — hogy történelmi felelősséget Jcell vállalnunk minden tettünkért. Viselni kell. a leövetkezményeket minden elhibázott. meggondolatlan ténykedésért. Kovászai kell lennünk odahaza annak a gondolat­nak, hogy nekünk itt össze kell fognunk, egy szívben kell dobbannunk, mert ne­künk hatalmas feladatot kell megvalósí­tanunk és ez: minél jobban, minél szer­vesebben bekapcsolódni az anyaország vérkeringésébe. Most államot alapítunk, nemcsak hazatérünk. ügy kell állnunk felvértezetten, hogy a világesemények se lendíthessenek meg. Nem magunk érde­keiről van szó. hanem az édes magyar hazáról és annak jövendőjéről. Politizál- gatásban felőrlődnek az erők. Ne igy po- litizáljunh tehát, hanem a magunk mun­kájával, a szent, és megdönthetetlen édes haza szolgálatában! Nyirö József inagávalragadó szavai után a közönség percekig ünnepelte a szónokot és az elnökséget. Gróf Teleki Béla elnök ezután beje­lentette. hogy több tárgy nem lévén, az ülést berekeszti. Az ülés a Szózat hangjai mellet ért végei. Az Erdélyi Párt országos nagygyűlésé­nek befejezése után az országos intéző- bizottság gróf Teleki Béla elnökletével megtartotta első ülését, amely egyhangú or* Az határozathozatallal megválasztotta az szágos elnöki tanács tizenhat tagját. eredeti javaslattól eltérés csak annyiban történt, hogy Biharmegye részéről Pajr szász Lajos földbirtokos, vármegyei ta­gozati elnök és Szabó János munkás, fel­sőházi tag kerültek be az elnöki tanácsba. Az országos elnöki tanács tagjai a kö­vetkezők: Szatmár me gyéből: Figus-lllinyi Albert főszerkesztő, országgyűlési képv., Sziics Kálmán iparos, a szatmári Iparosotthon elnöke. Szilágymegyéből: Báró Braunecker An­tal földbirtokos, országgyűlési képviselő. Biharmegyéből: Papszász Lajos föld- birtokos, Szabó János munkás, felsőházi tag­Szolnokdcbokamegyéböl: Dr. gróf Bethlen László országgyűlési képviselő, a szövetkezetek központjának elnökigazga­tója. Kolozsmegyéből: László Dezső ref. lel­kész. országgyűlési képviselő (Kolozsvár). Nyirö József főszerkesztő (Kolozsvár.) Bostercenaszódmggyéböl: Beke Ödön országgyűlési képviselő, kereskedő (Besz­terce), gróf Tholdalagi Mihály főispán (Marosvásárhely.) Háromszékrne gyéből: Báró Szentke- reszty Béla földbirtokos, országgyűlési képviselő, Földi István gazdasági iskolai tanár (Kézdivásárhely.) Csikmegyéből: Csipák Lajos kanonok (Csikszereda), dr. Gaál Alajos orvos (Gyergy ószent miklós.) Udverhelymegyéből: Biró István tanár, kisgazda, felsőházi tag (Olasztelek), Kiss Kálmán kisgazda, országgyűlési képviselő (Kecsedkisfalud.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom