Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-25 / 119. szám

* !/ C Szerkesztlség is kiaiibitralal: fiolazsvár, Jókat-aíca 16., 1. inelet. Telelőn: 14—39. Rysnia: [aielem-mca 8. szám. Ttleíos sz.: 29-23 SLIPiTOlTI: BftRTHI «IIKL S Clădit,tt!*•••:: riUJt «. I. Hilozsiir. Elüliatist irat: tafota martáéira t. tűéire IC. elűz fen, 32 maii. Ünnep után (Z) Ünnepet ült 'smét Kolozsvár. Magasztos, örök eszméktől su gaHt ünnepet. Összegyűlték a kincses város magyarjai, hogy hirdessék: va gyünk! 2ászfőei*dőben úszott a város és magyar indulók hangja verte fel a vasárnapi hajnal csendjét. A kilencven három évvel ezelőtti un'ót ünnepeltük, amikor a Wesselényi ek szelleme gvö zütt az elnyomáson és Erdély össze- ölelkezett Magyaromszággah És ünne­peltük á hősi halottakat, akik Csaba ken segíteni kell. Egy csak a távolban ködlö uj világban kell magyarok ma radjürik. Abban kell betölteniink a ne­künk szánt helyet és tudnunk kell, hogy minden szavunk, m'nden kis cse lekedtünk próbatétel és vizsga. Elvá­laszthatatlan, bonthatatlan részei kel*1 legyünk nemzetünknek, amelynek Ugyanúgy, mint nekünk öbölé kell be­illeszkednie az európai népek nagy kö­zösségébe, És mint ahogyan az egye­temes magyarságnak sajátosan magya rul kell európainak lenn!e, úgy kell Erdély magyarsága is felolvadjon a nagy magyar életben. Uj és nagy idők. küszöbén állunk és nem szabad elbomoljunk a küszöbben. A mult minden szeinvecíéséért. hátát kell adjunk, mert magyarabbá, neme Sebbé, nagyobbá, látóbbá tett bennün­ket. És mint ahogyan minden népekre uj élet és ui világ következik, uj kell hogy legyen a miénk is. Nem ,,átértékel ni“, hanem értékelni kell múltúnkat és nem „elitélni“, hanem meg!télni keli annak eseményeit és hordozóit. A je len m-ndig a múltban gyökeredzik és minden csak folytatása a múltnak. De KOLOZSVÁR, 1941 MÁJUS 26. a gyökér nemcsak a tegnapba, hanem a tegnapokba nyúlik és egy nap vagy egy esztendő, vagy akár tíz, vagy húsz is, csak múló pillanat a nemzetek éle­tében, amelyek élni tudnak és mernek. Az uniót ünnepeltük és a hősöket, amely egyszer volt és ismét lett és ak‘k örökké élnek, ismét egyesültünk az országgal és a halott hősök szelle­me nem hunyhat el soha mibennünk. Ünnep után vigyük az ünnep minden felemelő erejét, minden fényét, meg­tartó indulatát a hétköznapokba, hogy azok zászló, zeneszó és pompa nélkül is fényesek és pompásak legyenek. És ünnepeljünk ismét majd csak a végzett munka után. A franci® kormány (evCkciv reszt akar venni aznjlurópa kialakításában Dorian tengernagy tevonta a következtetést az esemé­nyekből mm Níigyon hiélesedett a helyzet Franciaország és az angol-amerikai csoporPközöit Goring birodalmi marsall test» vére napokig Budapesten tartózkodott királyfi fényes seregéből néznek re­ánk, mint örök példák és örök fáro szók. Magyar Napot ült Kolozsvár. Szabad Magyar Napot, amelyen a keb­lünkről letiltott szenek ismét a szivünk fölé kerülhették, ; Szép és örömteJjes volt az ünnep és kell az ünnep szürke hétköznapok után, hogy ragyogással és fénnyel teljék meg a lélek. Kell az ünnep, mert ki­bontja a virágok szirmait és a lélek ünneplése átragyogja a sivár órákat hitetadóan és emel fel akkor is, mikor ólmos ködbe vész a láthatár és nehéz felhők borítják be az eget. Tudjuk, hogy Erdély magyarjainak szivében örökké él a visszatérés ünne­pe, szeme, nem tud betelni a trikolor­ral és lelkében ma is és mindég ho- zsánnázik a visszatérés boldogsága. De lám, zászlóerdőn, felvonuláson, beszédeken és zengő szavakén túl is ünnepelünk. Ünnepeljük az országépi- tés verejtékes, lemondással telt nagy ünnepét. Vagy van e nagyobb és nagy szerübb iinnep ember és nemzet szá­mára, mintha tudja magáról, hogy elhi­vatott? Elhivatott a maga és mások számára, építeni, teremteni, alkotni?! A magyar élethivatás csúcsán állunk most erdélyi és nem erdélyi magyarok. Egy újjáalakuló világ kataklizmájában ki van mérve számunkra a feladat és ki van jelölve számunkra a hely. Túl minden ünnepségen, minden fényen és lelkesedésen, pattanásig feszit! keblün­ket a tudat, hogy: vagyunk és kellünk! vagyunk még-s, akárhogy is, minden áron és minden akarat ellenére ma­gyarok! És keljünk az uj Európában, mint ahogy kellettünk a régiben, ame­lyet talán ellenünk igen, de nélkülünk semmiféle hatalom nem tudott megvál­toztat ni. Minden ünnepnél ezeriszinübb, fénye­sebb és magasztosabb, egyszerűen, szürkén, hétköznapion: magyarnak len­ni. Idegenül, idegenek között éljük le életünk. Kicsiny, sokszor esett nép vol­tunk és mégis hányszor vetítettük fel különös ázisiiai és mégis annyira euró­pai arculatunkat a vén kont!nens firma- mentumára. Nem zeneszóval, nem fel­vonulással. Halálos viaskodások köze­pette, halott őreink élete árán, isten hátamegetti kte falvak szellemhősefn keresztül, földturó népünk verejtéké­vel, nagy férfiaink jellemével, apró, kemény munkával, smt mindent egy­bevetve talán úgy hívnak, hogy magyar géniusz, talán úgy, hogy magyar sors, talán, hogy magyar elhivatottság. Az ünnepi vasárnap után ilyen ma­gyar hétköznapok virradnak * mostan reánk. Nagy hete lesz Kolozsvárnak, talán sorsdöntő, országot, uj ezredévet építő hete. És uiabb munkás, megteszi tett, lemondásokkal telt hetek fogják követni azt. Erdély magyarsága az ország politi­kai fórumára iép. Jók és biztatóak az előjelek. Érezzük az elhivatottságot és érezzük az Isten áldó kezét rajiunk, Nagyok és nehezek, sorsteljesek az elénk toirnyosuló problémák. Messze túlnőnek a mi apró bajainkon, amelye­r BUDAPEST, május 2ó ('Az Ellenzék külpolitikai levelezőjétől.) Darlan tenger­nagy legutóbb elmondott beszédét buda­pesti politikai körök igen kedvezően Íté­lik meg. A magyar kormány részéről úgy látják, hogy a francia kormány a meg­nyilatkozással annak az óhajának akart kifejezést adni, hogy tevékenyen részt akar venni a felépülő uj Európa kialaku­lásában és a béke érdekében hajlandó együttműködni A francia kormány, annak ellenére, hogy több világrészben vannak érdekei, amelyeknek megvédése adott körülmé­nyek közölt nem egyszerű, az Európában lejátszódó események alapján ítéli meg a helyzetet és magatartását ezekhez igyek­szik szabni és ezzel egyben saját helyes érdekeit is felismerni látszik. Hangsúlyozzák a Dísztéren, hogy a francia kérdés igen szétágazó és ezért nem lehet várni, hogy egyik napról a mám Az angolok síkra minden t onulkozásban megoldást nyerjen. Bizonyos, hogy Darlan tenger­nagy az 194U. évi eseményekből levonta a szükséges komekvenciákat. Egyes kül­földi lapjelentések szerint Franciaország és Anglia, illetve Amerika között a hely­zet nagyon kiélésedéit. Anglia — mini stockholmi jelentések közük — igyekszik Washingtont arra bírni, hogy próbáljon Vichyre nyomást gyakorolni, nehogy a francia kormány német lédelem alá he­lyezze Tuniszt és Marokkót. Az általános érdeklődés homlokterében a Kréta szigete körül már ötödik napja tomboló tengeri és légi haderők csatája áll. Az egész világsajtó első oldalakat szentel az eseménynek és az egyes kül­földi lapok különböző következtetéseket kívánnak levonni a németek által elért hadi sikerekből. Budapestről megítélve a helyzetet, kijelenthetjük, hogy nem al­kalmas az idő arra, hogy stratégiai kérdé­sekben a napi sajtó állást foglaljon, vagy Ş kiderül, az angolok készültek Kréta légi megtámadására, de mint rendesen, ezút­tal is elkéstek védelmi előkészületeikkel. A támadást ugyanis csak június végére várták. Bizonyos fokú előkészületeket azonban igy is tettek, ezért tudnak ilyen szívósan védekezni. A védekezés azonban erősen igénybe veszi a földközitengeri hajóhadat is, amely a német légi fölény miatt a Kréta és Görögország közötti szűk tengerrészen óriási veszteségeket szenved. Ezekhez a veszteségekhez most hoizzájárul a legnagyobb angol cirkálóha- jó, a negyvenkétezer tonnás Hood elvesz­tése, melyet a német tengeri erő a grön­landi vizeken pusztított el. A Hood a leg hogy egyes eseményekből már tényekre következtessen. Berlin nem tartja kívána­tosnak, hogy olyan hírek keringjenek a német tervekről, amelyek később azután csak kombinációknak bizonyuljanak. A Wilhelmstrassen kijelentették, hogy a ki­bontakozásig idő előtti minden feltevés és a német hadvezetöség nem kíván rész■ leteket sikerekként elkönyvelni magának. Egyik délutáni budapesti napilap Kréta elestél hasonlónak véli a Narvik körüli harcokhoz és kijelenti, hogy amint Nar vik a kontinens északi kulcsának tekint­hető, ugyanúgy tekinthető Kréta a déli kulcsának. Értesülésünk szerint az elmúlt napok­ban Göring birodalmi marsall testvére, Göring Albert Magyarországon tartózko­dott. Kimondottan magánjellegű látoga­tása során Göring Albert felkereste a mi­niszterelnököl is, akihez bukaresti műkö­dése idejéből meleg baráti kapcsolatok fűzték. modernebb német csatahajóval, a har­mincötezer tonnás Bismarck kai folytatott küzdelmében siilyedt el. A Bismarck teli találattal lőtt az angol óriáshajó puska- poroskarnrájába. mely felrobbant és el­pusztította a hajót ezerháromszáz főnyi legénységével együtt. A Hood hadihajót 1918-ban épitetiék, azóta ilyen óriáshajnt nem Ls építettek, mert az 1923-as new- yorki tengerészeti értekezleten a hatal­mak megállapodlak abban, hogy hadiha­jóik tonnatartalmának legfelsőbb határa 35 ezer tonna lesz. Újabb 42 ezer tonnás hajókat csak a következő évben fognak vízre bocsátani. Hazahívták a londoni japán nagykövetet ZÜRICH, május 26. (K. H.) Londoni politikai körök értesülései szerint a jelentéstételre hazahívott S’gemicu londoni japán nagykövet hétfőn repii lőgépen Lisszabonba utazik, hogy a le­hető leggyorsabban érjen Tokióba. A nagykövet elutazása előtt még felkere- 1 si Buttler külügyi államtitkárt. 1 elkéstek Rtéla védelmével is BERLIN, májas 26. Hetedik napja fo­lyik a leghevesebb harc Kréta szigetéért, ahol a légi utón támadó németek szilár dán megvetették a lábukat. Német had­erőt pedig —• a háború eddigi tapaszta­latai szerint — olyan helyről, ahol egy­szer megvetette a lábát, eddig még kiszo­rítani nem lehetett. Ez a helyzet Krétá­ban is, ahol a küzdelmek — újabb je­lentések szerint — mostan érték el csúcs pontjukat 3 a tengelyhatalmak szempont­jából a lehető legkedvezőbben alakulnak Amint az egyik olasz lap írja, Krétában nemcsak a Földközi-tenger, hanem az egész Közelkelet és az indiai ut csatája is folyik. Az indiai úttal kapcsolatban olasz lapok érintik azt a lehetőséget hogy az India felé vezető brit hadállások esetleg nemcsak a Földközi-tenger felől, hanem szovjetorosz és perzsa területen keresztül is támadások célpontjai lehet­nek. Az olasz sajtó szerint ez az irány még valószínűbb, mint a török területen való átvonulás. Amint különben ujabbau

Next

/
Oldalképek
Tartalom