Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-23 / 117. szám

1941 májút 2 3. ELLENZÉK —mii', iii'f 'S Eszme és betű Nem csupán szellemes, üe igazmon­dás hogy az írás értéke fordított arányban van a betiik sokaságával; amig kevesebb volt a betii, tömörebb volt az iirás1. Amig kőbe véstek, fába róttak, madzagra bogoztak, vagy papiruszra körmölgettek igazságokat, addig na­gyon megrostálták, hogy mit érdemes a jelen tanújaként az utókorra hagyni. Akkor lehetett bibüát írni. De azóta megszaporodtak a betűk s egyidejűleg; természetszerűen felhígult bennük az eszme, a tartalom. Mózesnek mindössze t z pontra volt szüksége ahhoz, hogy népének magatartását szabályozza; Luther már 95 öt függesztett ki a wit­tenbergi vártemplom kapujára. Kezdetben az ember csak azt tar­totta érdemesnek feljegyezni, ami min­denkit érdekel. Később legszemélye­sebb magánügyeit i&. Az *rás azóta szédületes pályát futott meg: az em­beri művelődés engedelmes eszközéből néhol és néha öncélú művészet lett, a szép szavak önmagáért való művészete. És e perctől kezdve a súlyos, megfon­tolt szó más útra tért, kissé visszább szorult a széles nyilvánosságtól, a fo lyóiraíokba, komoly könyvekbe. Itt cak azt vetik papírra, am'nek másnap­ra népi Ulan el az értéke, mint a leté­pett rózsa i'lata. És ismét más csator nákon zubog alá a feloldott igazságo­kat tartalmazó Írás (ma napisajtónak hívják). Ami hajdan kizárólagos művé­szet volt, az ma kisüsíön párolt szelle­mi termékek népszerű szetosztója lett. Naponta sikraszáll a közösségért, har­col* viaskodik, verekszik, hévül és fö­lényeskedik, szóval: a nemzet eleven életét tükrözi vissza. Az újságírás ma nem egyéb, rövidéletü irodalomnál. S ennek is, ami a hírszolgálati részét H- 1 Jeti, nemsokára jelentéktelenné zsugo­rodik, hogy helyet adjon a különböző hullámhosszon a világűrbe szórt gyors értesüléseknek; az a kis beszélő szek­rény és a képtáviró — az uj világ mii;- szaki vívmányainak nevében — kiver* az újságot mai közvéleményalakitó ki­váltságából. És ekkor nem marad más lehetősége majd, minthogy ismét az le gyen, ami egykor volt: a szellem tiirel mes hcrdozója; s kerüli majd a feltű­nést és izgalmat. * A magyar betű történetének fekete lapjai is vannak. A legfeketébbek talán nem is azok, mikor a betű a nyomda- festékben maradt. Sokkal veszedelme sebb volt az a korszak, mikor a gon­dosan, helyesen ki,rajzolhatott magyar betűnek má>£t kellett beszélnie, mint ami,, jelentett; olyan szavak jelentését kellett magára vennie, melyek érthe­tetlen módon arra voltak ítélve, hogy az utolsó csepp tintával örökre a toll hegyre száradjanak. Lassan valami fúr csa, hinárosan sötétlő elmosódás jelent­kezett a fogalmakban. Az erdélyi ma gyár toUforgató időkéi mesterien meg­tanulta, hogy egyszerre kétféleképpen Írjon; a szöveg szótár szerint mást je­lentett, mint annak aki a magyar sza­vak jelentését az anyatejjel egyszerre szívta magába. Már-már egy szekta alakult ki az erdélyi magyar írásban. A szó mögött rejtőző fogalom értéke csendesen megváltozott; a szavak haj­lékonyabbak. meg foghatat lanabbak let­tek: szükség szer:nt, hol kevesebbet, hol többet mondtak, mint ami le volt írva. De ez egyúttal a tiszta magyar írás gettójává tette a mienket. Az Éten túl már csupán egy-egy közbevetett mellékmondattal villantottak meg olyan dolgokat, melyekről itt legalább is egy körmondaíot kellett írni, hogy megértsék. A szó jelentésbeli értéke itt igy alakult, ott amúgy. Ez volt a ma­gyar bészéd példátlanul nagy vesze­delme. , ,,A kisebbségi élet legnagyobb tanul­sága az volt, hogy megtanultuk becsül­ni a szellemet“ — mondta a napokban egy fiatal iró az emelvényen. A jogţa lanul üldözött írás erkölcsi ereje mér­hetetlen volt» Egy Tamási-cikk, vagy Reményik vers elemi erővel markolt a magyar lélekbe, akár a lángoló csipke- bokor próféciája. A magyar betüvetók, akik lelkűk tüzét lehelték a betűbe, önzetlenül szolgálták a magyar közös-, séget: nem csupán ellenértékre nem számítottak, nem is számíthattak, de még védelmet sem várhattak azoktól, akiknek oltalmáért maguk léptek sikra naponta az elvtelen világgal szemben. A magyar betű kereskedelmi értéke mérhetetlenül megnövekedett a felsza­Mindsn este 9 órától SmmKkti éjjel 2 óráig nyitva. A híres budapesti szórakozóhely SZENZÁCIÓS MŰSOR! TÁNC! 10 RAGYOGÓ SIHGHliY-GfRL. Directrice: Lfl BELLA H0V0ÍKA. Budapest, Horthy Miklós-ut 60. badulás után. Most arra kell törekedni, hogy az erdélyi magyar betű súlya semmivel se csökkenjen, erkölcsi ár folyama egy szemernyit se zuhanjon, hanem olyan magasan jegyeztessék, mint a hősi korban. Ezt megérdemli a magyar sajtó is, mely védekezésünk kemény eszköze volt. De a szellemi harcos is, aki úgy hordozta a magyar hivatástudatot, mint a magyar sors nehéz keresztjét. , Parajdi lncze Lajos. Hatalmas előkelő közönség ünnepelte a üffiyelődás Házéban Budapesten ünnepi estién a magyar BUDAPEST, május 23. (Mot.) Az Orszá­gos Magyar Sajtókamara a Magyar Hirlap- irók Országos Nyugdíjintézete fennállásának 60 éves jubileuma alkalmából a Magyar Mű­velődés Házában szerdán ünnepi sajtóestei rendezett. Az ünnepi esten megjelent előkelő közönség zsúfolásig megtöltötte a Városi Szinház hatalmas nézőterét. Megjelent vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó is felesége és menye társaságá­ban, ott volt Bárdossy László miniszterelnök, Keresztes-Fischcr Ferenc belügyminiszter, Rcdocsay László igazságügyminiszter. Bánffy Dániel báró földművelésügyi miinsztei, Ka- raffiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester, Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter sajtófőnök, Nelky Jenő ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és a közé et sok más kitűnősége. A Városi Színházba érkező kormányzót a rendezőbizottság nevében vitéz leveldi Koz- ma Miklós. Kárpátalja kormányzói bizt06d* a Nyugdíjintézet elnöke, vitéz Kolosváry Bor- esa Mihály, a Sajtókamara elnöke, Zimmer Ferenc a Magyar Távirati Iroda főszerkesz­tője, az újságírói főosztály elnöke, Báthory Hüttner János, a kiadói főosztály elnöke és Gáspár Jenő igazgató-főtitkái fogadta az elő­csarnokban és kisérte páholyába. Amint a kormányzó elfoglalta helyét a né­zőtéren, az Operaház zenekara a Himnuszt játszotta. A nemzeti imádság elhangzása után Gáspár Jenő igazgató-főtitkár, aki a bemondó szerepét töltötte be, lépett a füg­göny elé és bejelentette az első számot. Herczeg Ferencnek erre az alkalomra irt prológusát olvasta fel Kiss Ferenc, a Nem­zeti Sziuhz örökös tagja és abban a nagy iró az ünnepély megrendezésének körülmé­nyeit és annak célját irta meg. Hódolattal emlékezett meg az ország kormányzójáról, akit c Városi Színház, közönsége helyéről fel­állva hosszú perceken keresztül lelkesen ün­nepelt. Ezután következett az ünnepi műsor. A közönség lelkes tapssal honorálta a sze­replő művészek és .az újságírók minden szá­mat. A kormányzót, ki végig ottmaradt az ünnepi sajtóesten, távozásakor ismét hossza­san és lelkesen ünnepelték. Bemufatfák a sajtónak a legendás magyar ejtőernyősöket Valahol Magyarországon. A magyar légierők parancsnoksága a magyar saj tó meghívott képviselői előtt rendezeti bemutató keretében mutatta be a ma­gyar hadsereg legfiatalabb csapatne­mét, az ejtőernyősöket. A bácskai nagyszerűen sikerült harcbadobás után ez volt a magyar ejtőernyősök máso diik nyilvános szereplése. Az újságírók közvetlen közelről ismerték meg az ej­tőernyősök mindennapi életét. Az ejtő­ernyősök magyar hernyóselyemből ké­szült s magyar földön gyártott ernyőre bízzák életüket, amely a szakértők sze rint a világ egyik legjobb ejtőernyője. A bemutató további során kétszer egy más után négyes csoportokban hajtot­tak végre íeugrást, majd egy hatalmas hárommotoros gépről huszas csoport­ban tömegugrást mutattak be. A ma­gyar ejtőernyősöket lelkesedés fűti s ez jut kifejezésre a ejtőernyősök hadi- mondatában is: „Az ejtőernyősök hadi­fogságot és halálfélelmet nem ismer­nek.“ (MTI.) Megalakul a voll Székely Hadosztály kolozsvári fászéke KOLOZSVÁR, május 23. (Az Ellenzék tudósítójától.) Most alakult meg a volt Székely Hadosztály kolozsvári főszéke. A gyűlésen fel-őri TVeress Jenő dr. dési közjegyző ismertette a Székely Hadosz­tály történetét és vázolta a megalakulás célját. Több felszólalás urán a vezetőség igy.alakult meg: Elnök: vitéz Biró Gyula dr., gazd. akad. tanár. Társelnök: Biró Tibor cégjegyző. Alelnökök: Tar Héla Máv. tisztviselő. Titkár: Kessler Ede ev. EGYETEM és URÍtii-.nazgé Te csak pipálj A nagy érdeklődésre való tekintettel MA, PEN. EKEN egyszerre vetítik: Csathó Kálmán országszerte ismert regényének filmváltozata. — Főszerepekben: Turay, Rózsahegyi és Ráday. Szombattól kizárólag c ak az URANM-nuzgéban létiatú: Te csak pipálj Ladányi lekész. Pénztáros: Madaras Gábor. Ellen őr: szőkefalvi Nagy Sándor. Számvizs­gálók: Nóták Miklós, Marosi Vilmos, Schifft Károly, Házmán Gábor és Mezei Lászb\. A főszék tagjai: Sebestyén Jó­zsef, Karódi Nagy Lajos, dr. Baranyai Lőrinc, Nagy Domokos, dr. Mester Gá­bor, Kerekes Ist\án, Stravsz Antal és Kovács László. Az Országos Szék tagjai: Fánfuri Lajos, Marczinkiewitz Zoltán, Kuntzel Antal, dr. Baranyai Lőrinc, Se­bestyén József, Sirausz Antal, Rázmán Gábor, Nagy Domokos, Bindácz János, Schifft Károly é* Miklós Márton. A?, egyesület, amelynek a volt Werbőczi- zászlóalj tagjaival együtt mintegy 130 tagja van, ideiglenesen a Lovészegyesülel helyiségében tartja hivaţalos óráit (Unió­utca 10. szám alatt) hétköznaponként este 7 és 8 órák között. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Kol ozsvár megye alispánja pályázatot hirdet a megye törvényhatóságnál szervezett vármegyei főle véltárosi állásra. A hirdetmény ismerteti azokat a feltételeket, amelyek mellett ezt a, állást elnyerni lehet. A kérvényt a főispán hoz intézve az alispánnál legkésőbb junius hó 30-án déli 12 óráig kell benyújtani. LEVÉJ.P APIROK. egy szerűtől a legvá­lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyvosztályában, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Mécs László szavalóestje Résen DÉS. május 23. (Az Ellenzék tudósítóid- tói.) Zsúfolásig megtöltötte a vármegyeháza dísztermét szerdán este az a lelkes közönség, amely hat év után ismét rajongó szeretettel fogadta szivébe a költő-pap minden szavát. Páter Beke Kázmér plébános lélekből jö­vő üdvözlő szavaival kezdődött Mécs László szavalóestje. M. Lévay Ilonka, Medgyesyné Rohonczv Mária zengorakiséretévei a Hunyadi Lászln- hói énekelt egy áriát hatalmas sikerrel. Fló­rián Tibor, a finom, csendesszavu erdélyi kö'tő Erdélyi szemmel Mécs Lászlóról" cím­mel tartott előadást. A királyhelmeci költő-pap, akiben csudá­latos módon egyesült a költő és előadó mű­vész, kimondhatatlan erővel szólaltatta meg előadott költeményeivel a hallgatóság szivé­nek minden húrját. A lelkes közönség nagy elismeréssel adó­zott a nagy művésznek. Befejezésül Deák Endréné asszony játszot­ta el nagy tetszés melleit Liszt XII. Rapszó­diáját. ARIIM fcJN,VM Er.BIZTCÍS HfSjdAU-XO. Pályázat a görgányi alerdüsz-szakiskoiába A görgéayszentimrei alerdész-szakiskola I. évfolyamára az 1941—42. tanévre pályázat alapján 50 tanulót vesznek fel. A sajátkezűén irt kérvényt junius 13-ig kell az iskolához benyújtani. A kérvényt 2 pengős, a mellékleteket pedig, amennyiben felülbélyegezve nem lennének, 30 filléres ok­mánybélyeggel kell ellátni. Szegénységi bi­zonyítvány csarolása esetén a kérvény- és a mellékletek bélyegmentesek. A kérvényhez csatolni kell: a) Anyakönyvi kivonatot, annak igazolására, hogy a pályázó a 17 évet már, a 24. életévet még nem tö1- tötte be. b) Az iskolai végbizonyítványt, hogy az elemi iskola 7., vagy a középiskola 2. osz­tályát sikeresen elvégezte, c) Orvosi bizo­nyítványt. d) Hatósági (községi) bizonyítványt illetőségéről, magaviseletéről, a szülök, fog­lalkozásáról és a pályázó katonai helyzetéről, A havi ellátási dij 50 pengő, de a kiváló és jeles előmenetelü tanulók, ha szüleik helyze­te azt indokolttá teszi, 50 .százalékos díjked­vezményben részesülhetnek. Annak, aki a 24. életévét már betöltötte, de 28 életévét még nem lépte túl. indokolt esetekben a m. kir. földművelésügyi miniszter az alerdé-z- szakiskolába való felvételhez korengedé!yt adhat. A koretngedélyt a felvételre vonatko­zó kérvényben lehet kérni, ezt azonban a kérvény feízetén is feltűnően jelezni kell. A felvételnél elsőbbségben részesülnek az erdő- vagy a vadászat-gazdaságnál alkal­mazottak gyermekei, az erdőgazdasági mun­kásoknak gyermekei és árvái, a hadiárvák, sokgyermekes családból származók, valamint a vitézek, tűzharcosok és hadirokkantak gyermekei. A kijelöltek a szakiskola igazgatóságának értesítésére felvételi vizsgára kötelesek je­lentkezni. M. kir. Alerdész-szakiskola, GörgénySzentimre. A TÁRSADALOMTUDOMÁNY uj száma vezető helyen méltatja a Társulat tragikusan elhunyt fcszteletbeli tagjának. gróf Teleki Pálnak tudományos és közéleti érdemeit s emberi nagyságát. Hegedűs József Aristoteles ma is időszerű jogbölcseleti tanításait elemzi, Zehery Lajos kir. kúriai bíró a társadalom egészségének büntetőjogi védelméről közöl nagyobb tanulmányt. Trocsányi Dezső és Szorabatfalvy György figyelő cikkei mellett Havas Béla, kislégi Nagy Dénes, vitéz Szőnyi Sándor könvvhirálatai mutatják he a hazai és külföldi szociológiai irodalom legújabb ter­mékeit. Az évenkint 640 lapon megjelenő színvonalas folyóiratot a Társulat tagaji 6 pen gős tagsági dij ellenében kapják. Mutatvány­számot a tagság iránt komolyan érdeklődők­nek készséggel küld a kiadóhivatal, Budapest, IX. Angyal-utca 9. III. 2. Lepereg az esd ir esdi átjárói, meri ÍHlpr3g!líííSÍ, .vizliatlanitást vintt/vti rwU|, ke'mefestö és vég tisz t falelpjsé^ge. «ÍIIKII UZlnK Kolozsv­ár, D. zsma-utca 5. j szánt. — Tdefo.: 30—35. | i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom