Ellenzék, 1941. május (62. évfolyam, 99-124. szám)

1941-05-15 / 110. szám

1941 május 14y ELLENZEK m Uo^z^ds^zMäs Ujfy g^änqMt m&n&dcMol Ut mmUázzl en4élUcá&U&z Hogyan Uuiiít Hcg&cUU tyuta a Vlgs^zinkázUoz ? Hogyan született meg b \igszinház rímen hosszabb cikket irt egyik buda­pesti napilap legutóbbi számában fír. Széchi Ferenc, a színház elsó’ dra­maturg igazgatója abból az alkalom­ból, hogy most van a nevezetes müinté- zet alapításának negyvenötödik évfordu­lója. A cikket azzal kezdi, hogy egy ismert kritikusunk, akit színházi emlékei meg' írására kértek fel, igy hárította el ma­gától a megtiszteltetést: „Én csak akkor irorn meg majd memoárjaimat, ha gyön­gül már a memóriám’’. Meg kell állapí­tanunk. hogy a szellemes Franciscus va­lóban ilyen gyöngült memóriával irta e megemlékezését legalább is ama részé­ben, melyben Hegedűs Gyulával foglalko­zik. Elmondja ugyanis, hogy a társulat szervezése érdekében vidéki látogatáso­kat tett ott esetleg felbukkanó tehetsé­gek felkarolása céljából. Így érkezett Ko­lozsvárra váratlanul. A színházban éppen a Rip-Rip operettet adták * a második felvonás szellem-jelenetében egy kÍ3 epi­zódalak szinte ellenállhatatlan erővel vonta magára a figyelmét. Már a meg­jelenése: a fekete karbonári köpeny, a va- Iószinütlenül széles karimáju kalap, a ha­sig érő, bő lovaglócsizma és a rengeteg fekete szakáll egymagában is elég gro­teszk figurává tette a borzalom keltésé­re éppen nem alkalmas kíséretet. De va­lósággal mosolyra ingerlő komikus hatást tett rá, amikor ez a Hudson kapitány szellemalakja tragikus rnimelésén fáradoz­va, de emellett kis angol pipáját hetykén agyarára szoritva, halálos komolysággal, dörgő basszuk; hangon énekelte bele a billegő dús miiszőrzetbe azt, hogy Mi szép dolog tekézni, Viharba pipázva nézni­Egyszóval minél komolyabb volt, annál inkább mulattatóbb. Ditrói igazgató Szécsi arcának derűjé­ről leolvashatta a hatást, melyet a szel- lemkapilány furcsa ábrázolója tett rá, mert szinte mentegetődzve mondotta, hogy Hudson kapitány buzgó dombori- tója csak kisegítőként énekel, tulajdon­képpen tehetséges fiatal karakterszínész, aki kivált komikus szerepekben figyelem­reméltó ügyességgel adja az öregembere­ket. Ezt a fiatalembert Hegedűs Gyulá­nak hívták, aki később mint a Vígszín­ház t|rsulatának kiváló tagja, országos nevet vivott ki magának. E megemlékezésben a tévedések egész sorozata található s ezeket nemcsak a tör­téneti hűség okából, de a Hegedűs Gyula presztízsének a megőrzéséért helyre kell igazítanom. Hegedűs Gyula 1894-ben került Ko­lozsvárra Góth Sándorral együtt. Hege­dűs kisebb vidéki színtársulatoknál“, Pesti Ihásznál és Dobó Sándornál pályázott, mikor Ditrói figyelme ráirányult és le­szerződtette. Eredetileg népszinmüénekes és operett-baritonista volt. de Ditrói fel­fedezte nagyszerű karakterizáló képessé­gét és ilyen szerepekben alkalmazta. A kolozsvári közönség eleinte furcsán fo­gadta a fiatalembert, aki a hagyományo­san Szentgyörgyi Istvánnak és más idő sebb aktoroknak szánt alakokat kitünően megszemélyesítette. Csakhamar megsze­rették komolyságáért, buzgóságáért és kétségtelenül művészi képességeiért. Éne­kes szerepeket is vállalt, de már csak olyanokat, amelyek karakteralakitással voltak kapcsolatosak. így felejthetetlenig nagyszerű volt mint Gáspár apó a Korne- viliéi harangokban, ellenállhatatlan komi­kummal játszotta Loriot őrmestert a Ne- bánstvirág kaszárnyajelenetében, vagy Frosch börtönőrt a Bőregérben. Hudson kapitány szellemét a Rip-ben azonban a kolozsvári színpadon sohasem játszotta. Ez leltári szerepe volt Csatár Jóskának, a könyvtárosnak és segédénekesnek, majd a dörgő hangú Vank Pistának. Hudson kapitány szelleme mindössze nehány taktus szólót énekel a második fel­vonás fináléjában, a híres aitató kó­rusban, Plu'nquette mester e felejthetet­len remekében. A teke-dalt, melynek he­lyes szövege a következő: Jaj de szép tekézni S ezt pipával nézni, nem Hudson kapitány énekli, hanem egy hadnagy-szellem, kinek tenor a szólama, sokáig Kúpolnay János, majd Mezey Mis' ka énekelte a kolozsvári régi színházban. Hudson szelleme basszus szólam, alig van szólója, mindössze a kórus befejező tak­tusait énekli ezzel a záró szöveggel: Húsz évig itt aludni fogsz . . . Ezt harsogja a földön fekvő boldogtalan szabad vadászra, kit a kék hegyek szel­lemének, a hiányos öltözetű primadonná­nak csábos keringője és altató itala már alomba meritett. Ha Szécsi Ferenc valóban jelen volt a kolozsvári színházban egy ilyen Rip-beli finálénál, úgy semmiesetre sem Hegedűst láthatta a Hudson szelleme alakjában, ha­nem vagy Csatárt, vagy Vankot, akik a Ditrói-éra alatt e szerep viselői voltak. Hegedűs azért se lehetett, mert a meg­emlékezés groteszkül komikusnak, buz­gón domboritónak, tragikusan mimelőnek mondja a szereplőt, már pedig Hegedűs ■— akármit bíztak is rá — mindig a sze­rep által megkívánt helyes alakot nyúj­totta, karakteres volt, elelhü és minden „buzgó domboritá$i,‘Xó\ mente?. Pipa se volt az agyarában, mert a szerepe nem kívánta, a szellemtársaság többi tagjai pi páznak, ő egyedül antinikotinista. Arra sem volt szükség, hogy Szécsi fe- liálbirálut alá vegye a Hegedűs kvalitá­sait egy ilyen váratlan vizsgálattal, ebben az időben hire már túlterjedt Kolozsvár halárain és mikor a Vigszinház 1895-ben Ditrói Mórt szerződtette művészeti igaz­gatónak, ő már elhatározta, hogy magá­val viszi Hegedűst, amint magával vitte a társulat több más kitűnőségeit: Delit Emmát, Góth Sándort, Gál Gyulát, Szer rémy Zoltánt, Ráthonyi Ákost, sőt meg Makróczi Jánost, a kitűnő pénztárost u. A régebbi kolozsvári együttesből szerződ­tette Hunyadi Margitot, Szathmáry Árpá­dot és Fenyvessi Emilt. Magával vitte Kun László karmestert is, a neves cimbalomművészt és kompo­nistát. Ditrói később mosolyogva beszél­te el. milyen" furcsán járt, mikor Kun Lacit bemutatta a Vigszinház fő-fő urá­nak, Keglevich grófnak. Kun Lászlónak volt egy áltála igen nehezményezett arc- hibája, az orra tudniillik olyan bíborban ragyogott, mintha buzgó apostola lelt volna az alkoholizmusnak, pedig soha egy csepp szeszesital le nern ment a torkán. Valamilyen értágulásos börbaj okozta ezt, amit a jeles muzsikus aztán puderezéssel igyekezett elhalványítani. Mikor Ditro; ajánlatára Kun Lászlót a \jgszinházhoz leszerződtették, ő kisérte fel gróf Kegle- vich-hez a bemutatkozó látogatásra. A gróf szívesen fogadta az uj tagot, de ké­sőbb. mikor Ditróival volt egy megbeszé­lése, igy szólt hozzá: — Mondja, kérem, ez a Kun, az uj karmesterünk, nem iszákos?.. Nagyon féltette müiritézette nívóját, mint ahogy valóban a gróf Keglevich Íz­lése, esztétikája és a Ditrói Mór uj já­tékstílusa inditotta el a Vígszínházát dia­dalmas útjára. P. Nem leltet többé félrevonulni, kívülről és előkelőén kritizálni! 9T ££ Szolnok? GfQÍa előadása a Tizes Szervezet hivatásáról KOLGZSVÁR. május 14. A Tizes Szer­vezet tegnap este a Magyar Színházban tagjai részére Móricz Zsigmond „Nem él­hetek muzsikaszó nélkül" cirhü vígjáté­két mutatta be. Szolnokv Gyula, a Tizes Szervezet el­nöke, az előadást bevezető megnyitó be­szédében hangoztatta, hogy ezelőtt három évvel, a legsötétebb balkáni elnyomatás izzó tüzében született meg az ősi „Tizes4" egységes magyar népi szervezetünk. Eb­ben fogtunk össze védekezés céllal. Tel­jesítette is feladatát. Most ezen szervezetünkkel drága magyar hazánk keretében tovább építjük az uj euró- ! pai magyar életet felelősséggel és test­véri összetartással, nagy-nagy céllal. Nem úgy, mint jelen színdarabunk alak­jai. Mi látjuk és átérezzük európai kül­detésünket, fajtánkkal szemben érezzük felelősségeinket és kötelességeinket, öszr szelartvn és vállvetve dolgozunk és nem fogunk igy lemaradni az európai népok nemes versenyében. Tizes szervezetünk ezután, mint nép­jóléti szövetkezel alapszervezete fog mű­ködni, igy jogi helyzete tisztázódott. Ti­zedes, főtizedes és kerület vezetőink új­ra munkába álltak azért, hogy ez egysé­ges magyar népi közösségünket tovább szolgálják, szervezetét teljesen kiépítsék, példaadásképpen minden magyar és idők számára. Nem egészséges gondolat az, hogy problémáink megoldását csak az ál­lamtól várjuk. A népi magyar társada­lomnak egységesnek és építőnek kell len nie és minden problémáját saját magá­nak kell megoldania. Mint ilyenre, szer­vezetünkre rnég jelentősebb feladat vár. Mindnyájunknak ereznünk kell és ugv kell élnünk, hogy egységes magyar népi­társadalmunkba beié tartozzunk. Nem lehet többé félrevonulni, kívül röl felelőtlenül és előkelőén kritizálni és közösségi munkát nem vállalni. Te­hát vagy vállalja i alaki egészében ma­gyarságát, a magyar sorsközösséget, vagy nem! Aki vállalja, annak joga van a magyar kenyérhez, munkához és hivatalhoz. Ellenkezőleg, nem. így lesz célja életünknek, értelme mun­kánknak. így nyer nemesebb tartalmat életünk az összefogó nemzeti munka ál­tal és igy lesz biztosítva jelenünk és jo­gunk a jövőhöz. Keledy Tűm polgármester fart bevezető eltadtaí a Tizes Szervezet munkai ülésén KOLOZSVÁR, május 14. Mint már közöltük, Kolozsvárom a Közjóléti Szö­vetkezet megalakitása küszöbön áll. En­nek a nagy fontosságú, átfogó népjóléti intézménynek munkájával kapcsolatban fontos szerep vár a Tizes Szervezetre, amely eddig is éddásos működést, fejtett ki. Első munkaülését az újjászervezett és most már végleges formát vett Tizes Szervezet ma, szerdán este hét órakor tartja meg a katolikus gimnázium dísz­termében. A gyűlés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánul meg annál is in­kább. mert annak keretében dr. Keledy Tibor polgármester bevezető előadást fog tartani ..Mit várunk a Tizes Szervezet­től?“ címen. A közjóléti szövetkezet cél­kitűzéseit dr. Csizmadia Andor tb. ta­nácsnok ismerteti, mig a ..Tizes Szerve­zet feladata és gyakorlati munkája“ rí­men Puskás Lajos, a szervezet megbízott elnöke tart előadást. Mj, szerdán p ent er! URÁNIR-mszgó SzeSeczky, Páger, Tolnay, Básthy kiváló művészegyüttes nagyszerű filmje : A Z U R E X P R E S S A legmulatságosabb magyar vígjátékok egyike. Horvátország ipari berendezettsége Érdekes kutatásokat végzett a Horvát Bán­ság Gazdaságkutató intéz (de Horvátország ipari berendezettségét illetőin. A kutatások eredményeképpen Horvátországban öt ipari központról beszélhetünk. Ezek közöl1! a leg­nagyobb és legfomitosabb a zágrábi kerület, melyben ézidőszerint 250 ipari üzem va/a működésben. A műhelyekben foglalkoztatott munkások száma körülbelül 29.000 és az ál­taluk előállítót!! ipari termékek értéke meg­haladja a 150 millió nemet márkát. Ez a ter­melés a horvd'H ipari produktumnak 58 szá­zalékát alkotja. A zágrábi kerület különösen textil, bőr, papic és kémiai ipari d'ermékek- ben visz jelentős szerepet. A második jelentős ipari centrum az osineki. Erre a kerületre 15.500 munkást fogllalkoztaló és mintegy 43 millió márka értékű ipari termékei előállító 106 üzem esik. A hangsuy! az osineki kerü­letben az élelmezési, textil és bőriparra esik. A varazdi körzetben 43 üzem 5.100 muakásfc foglalkoztat 18 millió márka produkció ér­tékben A Susak-vidéki 50 üze mcsak 2.050 munkással rendelkezik, termelésének értéke is messze a többi kerületek érteke mögött marad. Ez a terület főleg fafeldolgozó és fű­részteleppel rendelkezik. Az ötödik és egy­ben utolsó ipari központ, hogyha az ember a termelés kis mennyiségét tekintve ,,központ­ról11 beszélhet. Split, a di.ülmát tengerparton fekszik. Az it't ta’álható 40 válHallat 5.400 munkást foglalkoztak termelése pedig arány­lag nagyon kevés. Split környékének ipara különösein a cement előállításában fejlett. A kutató intézet statisztikájának megálla­pítása szerint az egész horvát bánság terüle­tén összesen 682 ipari üzem 67.000 munkás­sal dolgozik. (Horvátország lakosságának ösz- szese 4.3 mililió) és az össztermelés megkö­zelíti a mogyedmilliárd márkát. Hogyha ez al kimuüaltás az összes, különösen a kisebb ipari üzemeket nem is foglalja magába, a megem­lített iparágak mégis jellemző képet a-dnak a horvát ipari és gazd 'sági életről. Mint agrár, állam, természetes az ipara élén a mezőgaz­dasági termékekéit feldolgozó ipar (spiritusz, szeszgyártás, malom, tészta és husfelolgozó ipar) áll 3;z élen. Ezek az ipari vállalatok mintegy ÖtQdreszef 'és a horvát ipar termelé­si értékének mintegy harmadát alkotják. Második helyen a textilipar (19 százalék) áll, uránná a kémiai ipar következik 9.6 száza­lékkal. majd a termelés 9.5 százalékát kitevő fafeldolgozó telepek. A megemlítek telepe­ken és üzemekben az 1938-as statisztika «zerint a munkásság részére 43 millió már­kát fizettek ki. Ebből látszik, hogy a horvát ipari munkás munkadija és fizetése a'acsony es ez élénk bizonyítéka annak, milyen ala­csony vofit a szerb életszínvonala. ' ÉRDEKES ADATOK A SZOVJET- SAJ1 ÓRÓL. A közel 40 éve megjelenő Pravda cimii orosz lap érdekes adatokat közöl a szovjet-sajtóról. Eszerint a Szov­jetunióban az újságok 56 Különböző nyel ven jelennek meg. Magában Moszkvában 46 különböző szovjetlap lát napvilágot. 1940-ben az újságírók száma Oroszország területén 35 ezer volt. akik közül 29 ezer napilapok kötelékében dolgozott. A mult évben a Szovjetunió területén 1700 folyóirat jelent meg. közöttük 56 föld­művelésügyi és mezőgazdasági szaklap. Az érdekes összeállítás végül megjegyzi, hogy a Szovjetunióban évente kb. 730 ezer könyv jelenik meg, ami példám - számban 8 és fél milliárdot jelent. Ezek a könyvek 111 különféle nyelven látnak napvilágot. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a légid- lasztékosabb kivitelig, legolcsóbban az ELLENZÉK könyv oszt ályá ban, Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. A FRANKLIN TÁRSULAT xiftYüNüPi KimăxYai Vörösmarty Mihály összes költői müvei Kb. 1000 oldal. Művészi kötésben —-------8.40 Jókai Mór: Kárpáty Zoltán Szép nyomás és kötés. Kötve 5.20, fűzve 4.— Benedek Elek: Szent Anna tavától a Cink-tetőig A legköltőibb útleírás Erdélyről. Művészi kiállí­tásban, számos mümelléklettel. Kötve 2, fűzve 1.40 Bánó István: Baranyai népmesék A Pázmány Péter Tud imányegyete.n Magyarság­tudományi Intézetének kiadványa. A népi szövöget enyhítés és változtatás nélkül közli. Fűzve 6T— Eze< az árak csak a könyvnaoon érvényesek. Siessen előjegyezni 1 — Minden könyvesboltban cs a L E P fl G E könyvkereskedésben, Kolozsvár.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom