Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-01 / 74. szám
1941 iprllla 1. ELLENZÉK Viggfink mécsest busz év sötétjébe H népnevei és nags feladatai várnak megoldásra A városi népuevelés ügye egész a legújabb időkig egy kicsit mindig mostohán kezeit kérdés volt az erdélyi tájon. Érdeme szerint nem sokan törődtek vele; ha törődtek, ugv a kivitel lanyhasága, esetleg a szűkre szabott munkatér már az induláskor valószínűtlennek jegyezte az átfogó, egész eredményt. Mig a falvak társadalmában az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület, különösen az utóbbi években s elsősorban szakmai téren valóban szép eredményt érlelő munkái tudott kifejteni, a város külső részeinek népe többé kevésbé magára hagyotton vészelte át az éveket. 1 Kulturális művelésére, mélyben rekedt életszínvonalának illőbb magasságig emelésére, oktatására és nevelésére nem sokan szántak munkát, sem időt. Pedig voltak arar hivatott szervek, egyesületek, amelyek számára e munkatér önként kínálkozott.. Mégis, néhány dicséretes, bár erőtlen megmozduláson kivid tett alig történt ez irányban. Két nyomasztóan nehéz évtizedünk csak a minap lerázott múltja úgyszólván minden ily vonatkozású komolyabb kezdemény nélkül maradt. Ha volt is gyér próbálkozás, eredményről alig beszélhetünk; csak szükebb keretekben, többnyire felekezeti, vagy esetleg szakmai határok között folyt munkára emlékezünk. Nem volt átfogó mozgalom, amely a társadalom minden rétegének oltsa kul- turszomját. A külváros, felületes érdeklődéstől eltekintve, megmaradt félrehullt, külön világnak és népe magatehetetlenül siklott veszélyes tájak felé. Múltnak s jelennek egyaránt fontos kérdése ez. A múlt behunyt szemmel járt közelében s megelégedett a botránkozás- sal, ha a közömbösség eredményeként rossz híreket hallott a külvárosból. A jelen szeme a kérdésre tágul s kötelesség- tudóan, komolyan, önös személyi érdekeknek felette állón, segíteni akar. ttz első íuséríeí A szélesebb körű népművelésre, a közhasznú ismereteknek mindenki által érthető s elérhető terjesztésére az első komolyabb kísérlet a Magyar Népközösség részéről történt a mult esztendő kora ta: vaszán. Felekezeti s politikai különbségek fölébe emelkedve, átfogóan, minden magyar meghívásával indult az addig nagyon nélkülözött nevelő munka, lelkes lendület segítette, amelyet azonban a kor hangulata hamarosan derékba tört. Î A Népközösség politikamentes munkálkodása keretében akkor kezdte meg Ismeretterjesztő előadássorozatát, melynek hiánya immár régen érzett. De az idők nagy események szelét érző hangulatár ban a gyanakvó idegen hatalom minden magyar részről jött kezdeményezésben veszélyt szimatolt s igy történt, hogy az akció mindössze három előadást ért meg: I hatósági tilalom folytán a sorozat csonkán félbemaradt. Az események szilaj rohamában, a beteljesüléstől riadozó akkori urak minden arc mögött összeesküvőt kutató idegessége lehetetlenné tett minden ilyen irányú folytatást. S végül, a boldog változás után, mely ajakunkra szabad szót adott, érthető, ha . , az örömben s az uj adottságokhoz alkalmazkodásban egyidőre a háttérbe szorult az egyébként elsőrendű kérdés. De ez már az egészséges pihenés volt, mely erőt gyűjt uj lendület előtt. Hl borszak küszöbén Az Erdélyi Magyar Szövetség, majd a Szomszédsági Szervezetek rendezésében január végén folytatódtak Kolozsvárt a közérdekű előadások, ezúttal szabad, szervezett mederben, uj lendülettel, tág lehetőségek között. A feladat valóban szép és minden fáradtságra érdemes. Helyre kell hozni két nyűgös-bajos évtizedben tatarozatlna maradt aggasztó mérvű romlást, ki kell irtani sok gyomot s szeretettel, okos tanáccsal, eddig nem hallott tanítással erősíteni, nevelni kell öreget, ifjat, gyermeket. A feladat valóban nagyszerű és teljesítést sürgető igényt jelent. A lelkes munkásokban nincs hiány s az eszközök is szépen gyarapodnak. A Szomszédsági Szervezet a közhasznú előadásokat minden bét csütörtök estére osztotta be és kiegészítésül, a színházzal egyetértésben, minden hétfőn este olcsó- helyáras előadásban bemutatja a magyur szinpadirodalom egy-egy érdemesebb müvét. A mozgalom szükségességét legbeszédesebben bizonyítja az érdeklődés, mely a népnevelő sorozat kezdet- I ben csak heti négy előadását hatra gyarapította. Az érdeklődés mindenképpen indokolt s minél jobb kielégítése egyenesen parancs. Az eddigi előadások címét olvasva, köny- nyen megérthetjük, hogy szükség "olt, nemcsak van, de mindenkor az elevenbe égőn szükséges volt mind e kérdések széles körben való megvitatása, oktató tárgyalása. S ba a mult kényszerhelyzetében akaratlan, vagy részben úgy lehet csak közönyből fakadt mulasztás történt, a nemzet s a köz iránt egyaránt kötelesség most mielőbb kiküszöbölni a hiányt. A Szomszédsági Szervezetek (Tizes Szervezetek) hat helyen (Honvéd-utcai, Pap-utcai, Horthy Miklós-utcai, írisz telepi, Vasvúry Pál-utcai, Monostori-utcai iskolákban s napközi otthonokban) vök előadásai tárgykörében ilyen rokonszenves címeket látunk: ,.A csecsemő és gyermek táplálása és gondozása„Alkoholizmus és dohányzás“, „Magyar múltúnk utcaneveink tükrében“, „Háború és nyersanyaggazdálkodás“ és igy tovább. A néhány kiragadott cim eléggé sejteti a területet, melynek ugara művelésre vár. A népegészségügy lényeges fontosságú kérdése, történelmi múltúnk erdélyi • tömegeink előtt kényszerűen ismeretlen maradt és húsz éven át álnokul hamis beállításba helyezett szakaszait mutat ták be a népszerű előadások. Ki vitatná jelentőségüket? A külvárosban, ahol sok a gyermek s gyengébbek az otthoni eszközök, talán a legkörültekintőbb gyermekvédelem sem lehet elég. Az otthon nagyobb gonddal küzködik s rugalmassága jóval kevesebb, mint bennebb, ahol sűrűbb lehetőség, képzettebb s igy könnyedébb értelem az útvesztőkben hamarább jelöl helyes utat a szabad tér felé. És a történeti előadások szükségét szintén kár most részletezni. Huszonkét esztendei mélybenélés után most elengedhetetlenek. minden erőt latba kell vélni Kolozsvári fiatalember öngpIkiBsága KOLOZSVÁR, április J. (Saját tud.) Megdöbbentő öngyilkosság áldozata lelt egy G. L. nevű kolozsvári fiatalember, aki az elmúlt román uralom éveiben rendkívül hányatott életet élt. A sors többizben is súlyosan próbára tette s olyan helyzetekbe sodor- ta, hogy nem csoda, ha végül is önmagával meghasonlott és — amint néhány nappal ezelőtt egyik ismerősének mondta — semmi ér- telmét nem látta életének s ezért végezni fog önmagával. Végzetes tervéi tegnap végre i« hajtotta, anélkül, hogy szülei idejében megakadályozhatták volna. A mentők kiszálltak az öngyilkosság helyszínére, de már nem le hetett segíteni, meri a szerencsétlen fiata1- ember kiszenvedett. Búcsúlevelet nem hagyott hátra s a hatóságok megindították a vizsgálatot az öngyilkosság okának tisztázására. 5 _ Az érdeklődés a közművelő előadások iránt tagadhatatlan, de még mindig néni elég általános. A tárgykör nem mindenkit elégít ki. Az ember elsősorban a maga bőrén érzi meg a közösség érdekét. Még inkább igy van ez a városszélen. A külváros szívesen meghallgatja a neki mondott sok hasznos tanácsot, de mielőtt megfoganhatna és kihajthatná benne az uj tudás, Jiogy gyakorlati gyümölcsöt teremjen, a gyenge csirát könnyen iszapjába fojtja a mindennapok sürü gondja. Az érdeklődés lassan elalél s bár megmarad az „állandó közönség", ennek látszólagos nagy száma csak az előadástermek kicsike voltát mutatja nyilván. Természetesen mindez kezdeti hátrány, melyen segíteni lehet. És segíteni kell, mert érdemes, sőt kötelesség felemelni azt a gondozásra méltó réteget, amelyet önhibáján kívüli körülmények eddig háttérben hagytak. Helyes nevelése szükségszerű, különösen most, hiveket toborzó idegen eszmék portyázása közt. A tárgykör okos lüszéJesitése, az ismeretek közlésének az ismereteket befogadó értelmi szinthez alkalmazkodása, a mondanivalóknak oly irányú csoportositása, hogy a hallgató bekapcsolhassa azt a maga életébe és meglássa bennük annak egészségtelen félszegségeil, valóban megértse s meg is fogadja és meg is tudja valósítani a baj gyógyításának módjait — hasznos elébbjutást eredményezne. A munka menetében mindennek lényeges szempontnak kell lennie. És ami a folytatást illeti, parancs és követelmény, hogy megfelelő szellemi és anyagi tőke álljon a cél szolgálatába. Ezen a ponton felvetődik a kérdés, mely nem egészen mai, hogy: érdemes múltjához igazodva, miért nem vesz részt az üdvös munkában az EMKE, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület? Tartózkodását a múltban talán igazolta hatalmi kényszer, most azonban uj tér s uj kötelesség hiv munkába minden becsületes, felelősségtudó magyar erőt. (h. j.) Erdélyi sorsjecjyfőárusifók! E!adatlan sorsjegymennyiséget kérek ajánlott-expressként címemre küldeni. Minden mennyiséget átveszek; számlát kérek, azonnal fizetek. — Közvetítőt dijazok. Töredékek is küldhetők. Esetleg távirati megbeszélés. ZssmbJk Zoltán m. kir. osztálysorsjegyfőárusitó, Rákosliget. Pestmegye. „Az erdélyi szeltem külön értéke a lelekezeli béke megteremtésé“ — hangoztatta gr. Bethlen István kolozsvári pohárköszöntőiében KOLOZSVÁR, április 1. (Saját tud.) Vé- getértek az Erdélyi Református Egyházkerület hétnapos tanácskozásai, melyek nemcsak a református egyházi élet, hanem az egyetemes magyarság szempontjából is igen nagyje- lentöségiiek voltak. A tanácskozások után c közgyűlés tagjai és a közgyűlésen megjeleni kormány kiküldöttek közebéden veitek részt, melyen ismét jelentős felszólalások hangzottak el. Vásárhelyi János püspök köszöntötte a közgyűlés vendégeit, hr. Bánffy Dániel földmű velésűgyi miniszteri, dr. Fáy István kultusz- miniszteri államtitkári, dr. Ravasz László püspököt és az újonnan megválasztott főgondnokot, gróf Bethlen Istvánt. Vásárhelyi püspök beszédjére dr. Fáy István államtitkár válaszolt és beszédében az erdélyi szellem jelentőségét méltatta. Hangoztatta, hogy az erdélyi szellem a sötétséget eloszlató fénynek és a sas röpüléséhez méltó magasratörésnek az önzője. Ennek a szellemnek pedig az erdélyi ref. egyház mindenkor első képviselője és formálója volt. Azután Bethlen István gróf mondott po- hárköszöntőt s beszédében vallomást tett arról, hogy milyen lélekkel foglalta el azt a fő- gondnoki helyet, melyet ősei közül olyan sokan töltötték be a múltban. — A bujdosó, aki huszonkét év után visz- szatén — mondotta Bethlen István —, uj helyzeteket talált itten s amikor részt kíván venni a közös munkában, mindenekelőtt ta- nulhia hell azoktól, akik itt élték végig az elmúlt időket. Első kötelességemnek tartom megismerni és megérteni az erdélyi szellemet. Az erdélyi szellem mindenekelőtt kölcsönös szeretetet és kölcsönös segítséget jelent. Huszonkét év alatt itt eltűntek a társadalmi válaszfalak s az egymásrautalság uj közszellcmet teremtett Olyan közszellemet, melyben a munka és nem a vagyon az értékmérő. Őrizze meg az erdélyi szellem ezt a kialalmlt építő munkás mivoltát most is, amikor a két országrész egybeolvadt s ne kívánjon mindenben a kormányzatra támaszkodni. Nincs átkosabb, mint az a mentalitás, mely mindent az államtól vár s ezért mindig csak a kormányt kritizálja. Az .erdélyi szellemnek külön értéke a felekezeti béke megteremtése s a nemzeti türelemnek a vonása. E drága tulajdonokat meg kell őriznünk a jövőben is. fipriüs 10-én jár le a Nemzetvédelmi Kereszt igénylésének határidőé KOLOZSVÁR, április 1. (Saját tud.) A Nemzetvédelmi Kereszt igénylése ügyében a kérvények benyújtására kitűzött határidő április 10-én lejár. Az érdekeltek igen nagy számban fordulnak felvilágosításért az illetékes hivatalokhoz. Az igénylés és a vele kapcsolatos ügyek pontos állásának tisztázása céljából az erdélyi igénylések bizottságának elnökéhez. Botár István országgyűlési képviselőhöz fordultunk, aki, mint az Országos Nemzetvédelmi Bizottság és a Nemzetvédelmi Kereszt káptalanjának tagja, a következő felvilágosítást adta munkatársunknak: — A Nemzetvédelmi Kereszt alapításának egyik főcélja az, hogy azokat a magyar embereket tömörítse egy táborba, akik a magyar hazáért és a magyar fajtáért bárminő áldozatra, igy életük feláldoázásra is készek voltak a múltban és készek lesznek a jövőben is. A Vitézi Rendnek és ennek az uj tábornak az összefogása már egymagában biztosítja azt, hogy országunk lelkileg még a legnagyobb megpróbáltatások közepette sem vesztheti el önbiza'mát és egyetlen egy magyarnak sem kell félnie a jövőtől. — Az április 10-ike végleges időpont? —■ tettük fel a kérdést. — Minden érdekelt igyekezzék április hó 10-ig beadni a Nemzetvédelmi Kereszt igénylésére kérvényét, mert az első kitüntetések adományozása valószínűleg nagy ünnepségek keretében már május havában megtörténik. — Az igénylési lapok az Erdélyi Párt országos központi irodájában, dr Páll György főtitkárnál, vagy a Vitézi Száknál, Benkö Béla ezredesnél kaphatók, akikkel karöltve intézzük a dolgokat— Tudomására kell hoznom az érdekelteknek azt is, hogy Erdélyből minden kéréj, bárhová nyújtják is ezeket be, az erdélyi csoporthoz kerül Ezért az ügymenet megkönnyítése végett leghelyesebb, ha az érdekeltek kérvényeiket a cimemre, az Erdélyi Párt országos irodájába küldik és nem a lu különféle másik csoport valamelyikéhez, mert mint mondtam, a kérvények hozzá nk k erű1- nek és minden egyéb eljárás csak felesleges munkatöbbletet okoz. — A lelkészek leghelyesebben teszik, ha egyházvezetőségeiken keresztül gyűjtik Össze igényléseiket és együttesen juttatják el aa Erdélyi Párt központi irodájához (Kolozsvár, Egyetem-utca 8.). A református lelkészek te* hát Vásárhelyi János püspök urou. az unitáriusok Kiss Elek püspökhelyettes uron. a katolikusok Sándor Imre püspöki helytartó uron keresztül juttathatják el legcélszerüb ben hozzánk igényléseiket. — Hogyan történik a kétes esetek kivizsgálása? — A kétes esetek kivizsgálására minden városban, illetve megyében albizottságok ala kulnak. amelyeknek élén a magyar társadalom személyiségei állanak. A kolozsvári albizottság elnöke dr Vékás Lajos királyi ítélőtáblái elnök. Az erdélyi bírálóbizottság tagjai pedig Folkusházy altábornagy. Papp Dezső ezredes, Adorján Imre és Botár István or szággyülési képviselők. A bizottságnak gondja lesz arra, hogy minden arra érdemes kérvényező igényjogosult megkapj, a Nemzetvédelmi Keresztet. A Nemzetvédelmi Bizottság és a Vitézi Szék a legteljesebb összhangba» működik együtt. A Nemzetvédelmi Bizottság erdélyi csoportjának budapesti irodája Rá- kóczi-ut 42. szám alatt (II. emelet) nyílt meg és Papp Dezső ezredes áll az iroda élén. aki szintén az érdekelteknek készségesen áll rendelkezésére — fejezte be nyilatkozatát Botár István országgyűlési képviselő. Zilahi: H fegyverek visszanéznek, uj kiad. kötve ..20 P. Földönfutó város kve 5.40. A lélek kialszik 4 P. Ha álo-s tavasz 3.60 P. Valamit visz a viz 4.80 P stb. I.epageuál Kolozsvár. Kérjen újdonság jegyzéket.
