Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-19 / 89. szám

1941 április 19. Becsületes naplopók között ELLENZÉK 9 Bodor Andris bácsival, a „clochar- dok“ utódjával „Babilonban“ x KOLOZSVÁR, április 19. (Saját tud) Minden emberben él a munka vágya. Ösztönszerü megnyilatkozása ez az em­beri természetnek. A gyermeki öntudat derengésétől kezdve csatádban és iskolá­ban egyaránt a műnkéi szereteléröl, érté­kéről hallunk. És férfiú ésszel magunké­vá tettük a tanítást. | Igaz, vannak pillanataink, az elfáradás, elkedvetlenedés pillanatai. Kiesik a „toll“ kezünkből és dologtalanságról álmodunk. De a rossz hangulat tova röppen és el­fojthatatlan szükségét érezzük az iiditö munkának. így vagyunk mi, a nemzet napszámosai... Az emberi természet megszámlálhatatlan változatában azonban az élet furcsaságai is helyet foglalnak. Vannak emberik, akiknek leikéből hiányzik a munkavágy boldogító érzése. Még csak elítélni sem lehet őket, mert nem támasztanak igénye­ket életükben. Pár fillérből — mi azt mondjuk, tengetik életük — egzisztenciát teremtenek maguknak, sőt még tekintélyt is. Mindezt az első napsugaras tavaszi délutánon tudtam meg az állomási raktá­rak egyik épületének lépcsőjén, amikor ideges várakozás közben az öreg Bodor Andris mellé telepedtem... * ' Lágy, barna kenyér volt a kezében és egy kis darab cérnakolbász. Étvágya sem volt nagyobb. Lassan, kényelmesen vette szájába a kenyeret, mintha az Ur teste volna. S ki tudja, nem volt-e az? Idege­sen nézelődtem és dobogtam lábammal. Az órám is mintha megakadt volna. Ezt már nem tűrhette szó nélkül az öreg Bo­dor Andris. 1 — A'e legyen türelmetlen, mer‘ mit ér az. I — Dehát már egy órája várom a kocsit és dolgom is van a városban. — Dolga? — akad meg szájában a fa­lat s fumigálóan végig néz — nekem is lenne, de olyan szépen süt végre a nap, hogy *ezt itt nem hagyom. Étvágygerjesztőén szelte bicskájával to­vább a vékony kolbászt és vérbeli nap­im ádó odaadásával tartotta fejét a fény felé. — Hát Andris bácsi nem dolgozott? — vettem fel a beszéd fonalát. — Tisztességes ember voltam én fiam valamikor, dolgoztam is. Tisztességem meg is maradt, de a dologra való ked­vem, az elment. Pedig be jó munkás ad­tam... A raktárnok siető léptekkel közeledett, Köszönés nélkül pattanttam fel az öreg mellöl. Mikor vagy ötven lépésnyiről visz- szanéztem, szemünk találkozott. Elvárt volna talán egy adjon Istent... Igaza volt. £ V agy hét napra rá ismerőst vártam a pályaudvaron. Nehéz csomagokkal érke­zett. Személypodgyásszal. A szerelvény elé gurult a raktárokig. A hordár nem birt egyik ládával. Száját sem tátja ki, hogy segítség után szóljon, amikor mellettünk terem egy öreg és már billenti is a ládát. — Hát maga dolgozik, Andris bácsi? ■ Amint lassan szemét rám emeli, látszik, alaposan kutat emlékezetében hangom, arcom után. Az erőlködéstől nem tud szp- laui. Szemecsücske azonban mindig raj­tam volt. — Adj neki öt pengőt — súgom isme­rősömnek — meg akarom szólaltatni az öreget. > ; l ; • r : ; Kérges tenyerében ki tudja, mikor volt akár egy fényétől megszabadult száz lejcs is. Vizsgálta az ötpengőst s visszaadta nekem. Én ezért nem dolgoztam még. Két pengőt kérek. Ennyi jár — s sanda sze­mekkel végigmér. Ér zem, tapintatlan voltam. — Modtam magának, fiatalember, hogy tisztességes vagyok. De ha meghív egy liter borra a maradékból, azt elfogadom — vág a szemével. f * , Szemerkélő esőből léptem be a közeli Babilonba“. A cigaretták ontották a füstöt s a félig telt „lámpások“ a fulliisz- ló pálinkabüzt. Sürü fellegeken túl, a kályha melletti sarokban már bóbiskolt két kiürített „lámpás“ között Aiulris bácsi. 'Az '„egy liter“ szóra mosollyá válto­zott az egész ember. A két „lámpás ‘ és két-három pohár bor csillogóvá tette sze­mét s megoldotta nyelvét.-— Ott, a lépcsőn, azt mondtam, hogy nem szeretem a dolgot. Hát nem is. En sem. Másik sem. Jócskán vagyunk iny az állomás környékén. Nehány fillér elég a kenyérre, egy pár meg kolbászra, sza­lonnára s minek több? Nincs.se csalá­dom. se rokonom, azaz atyafiságom vol­na, de nem* állnak velem, szóba, mert azt mondják csirke jogó. lusta ember vagyok. Fiam meghalt, mielőtt a feleségem meg­csalt volna. Szégyenletemben az ingyen vonaton feljöttem ide. Ha egy nehéz lá­da akad, már meg is kerestem a napra valómat. Több pedig már nem kell... — És télen mit csinál? hisz látom, sze­reti a meleget. Meleg ruha, szoba, étel nem hiányzik? — Azért örvendek a tavasznak. Jó me­leg este nyújtózni nagyot a zöld fúvón. A tél? Az rossz., akkor két láda után is kell nézni -—■ teszi hozzá kuncogva s nagyot hörpint az ingyen borból. } * I A nagy város mindig eltartja a vidék esett embereit. A vonótok ki-berakása­kor, csomagok hordozásakor, egy-egy virágcsokor „házhoz“ szállításakor meg­keresik azt a néhány fillért, ami a „hosz- szulépésrevagy pálinkás „lámpásra“ szükséges. Télen meleg levesért ingyenes népkonyhára járnak, vagy kifőzdék ajta­ja előtt rostokolnak, mig elcsípik a kis maradékot. Aludni pedig zsúfolt mene­dékhelyre járnak, nyáron a zöld pázsit­ra ,,durmdirtiegyet. Akiben azonb in még munkavágy van, avagy ékesebb a szokottnál, beáll naphosszat a Szamos vi­zébe, hűvösebb napokon a partra és hor­gászik. Polgárhak vallják magukat s t<dán gázmaszkra is fizettek a román prés alatt. Nem okoznak botrányt, semmi dolguk a rendőrséggel. Az őrszemek le-lenéznek rájuk s vidámhangu megjegyzéssel men­nek tova. Ők pedig az ellenkező irány­ba: a háborítatlan szabadságba. * ] — Hogy lett Andris bácsi, hogy is mondjam csak, izé... —• 'Naplopó? így hívnak maguk min­ket az újságokban. Én az asszony miatt, másik a kártya, harmadik meg a bor miatt. E pedig mind egy kutya. De ká­dasok, meg tolvajok nem vagyunk; ezt je­gyezze meg jól. Csak úgy kirekedtünk az életből s már nem „smakkol“ a munka, meg aztán minek is. Eltelnek sorba a na­pok, mig az utolsó jön. Akkor aztán meg igazán minden mindegy... A bor is megfogyatkozott a literesben, szememet is égette a korcos, nehéz leve­gő. Bodor Andris pillái is le-leakadtak és ásilása valahová a hid, raktárak mögé, vagy eldugott sétányok zöldjére küldte az „ágyvetőt“, i! ; — Hát ilyen az élet... — mondja s eszembe jut a francia regények .,clo* chard“-jóinak c‘est la vie-je. Összekap­csolom a már letűnt párisi „clochard“-ok fogalmát az öreg Bodor Andris személyé­vel. Milyen kevés a különbség. Mászátos kolozsvári tavaszi éjszaka. ~Az első lámpaoszlopig együtt ballagunk h<dl- gatagon. Már nincs mit egymáshoz szól­junk. En megismertem, egy különös élet- felfogást, ő meg borhoz jutott. — Adjon Isten szép álmokat, fiatal ur — csúsztatja kérges tenyerét az enyémbe. — Szép álmokat — kívánom szívből neki, de felötlik a kérdés bennem: hová mehet most ebben az időben. Ez a titka maradt, ezt nem árulta el... Minek? EDISON nozgó All a SZABÓ ENDRE. Csak még egy pár napig látható a legkedvesebb magyar film! A legjobb $*e:erőkkel: SzeleczkyZila, Simor Erzsi, Csortos, stb. Számozott helyek! Telefon 31—60. SZINHgglENI Az évad nagy zenés vigjáttk sikere! Pistái néni Pjőr Liii vendégfellép ével F. hó 22-án, kedden este filléres esti előadás! Vihar €IZ Edith Eliis világhírű darabja Poór Lili vendágfelHptável Gyesgyói hál Szilágyi László és HuSzka Jenő óriási sikerű o 1 F. hó 23-án, Szerdán este kerül' bemuta­tásra az idei szini évad legnagyobb bomba­sikere, Szilágyi László és HuSzkia Jenő lát­ványos nagyoperettje, a Gyergyói bál, a ko ózsvári közönség kedvencének, Poór Lilinek vendégf&lülép'téval. A Gyergyói bál, amelyet a budapesti Magyar Színház elő­adásaival párhuzamosan mutat be a Magyar Színház, az 1848—49-iki szabadságharcban játszódik és ennek a legendás időnek egyik érdekes és gyönyörű epizódját dolgozza fel, -azt a 'történelmi tényt, mikor Lenkey János huszácszázados egész lelkes magyar huszár- csapatávall hazasietett a mindenfelől lángba­perettje, — Poór Lili vendégfelléptével. borult magyar haza védelmére. Természete­sen ez a fól'edhetetlein Szép történelmi mo­mentum egy lenyűgözően érdekes mese ke rétében vsin fdldo.go.zva, mely tarkítva vau a legpompásabb humorral és drámai jelene­tekkel. Huszka Jenőnek, az Erzsébet hírne­ves zeneszerzőjének szebbnéi-szehb yeneszá- mai váltogatják egymást ebben a nagy ki- áí.itásn és mozgalmas darabban, melyben a nagyszerű Poór Li'i, Fedák Sári hires szere­pét alakítja. A többi főszerepet az operettegyürtes leg­jobbjai alakítják. Szombat d. u. 3: DEBRECENBE KÉNE MENNI. (Filléres he’várakka1 ) Este 7: PISTA NÉNI. (Poór Lili ven­■ dégfelléptévekj . . ......... _ Vasárnap d. u. 3: CSÁRDÁS (Olcsó hely- árakkal1.) ff Valódi preparált „CELLOPHAN beffeHÜ hártya kolozsvári lerakatok csakis nagybani eladásra. Baumann Gyula R. T. Ko'ozsvár. Folio R. T. Kolozsvár, Deák Ferenc-u. lő. Leitner Ferenc Kolozsvár, Mussolini-ü. 37. Estié 7: PISTA NÉNI. (Poór I.ili ven­dégfe’l éptéveő.) Hétfőn este fél 8: HAJNALODIK. (A Ko­lozsvári Tizes Szervezet előadása. Beveze tő beszédet mond: dr. Sáry István, a Szer­vezet jogtanácsosa.) Kedd félftS: FILLÉRES ELŐADÁS! VIHAB AZ EGYENLÍTŐN. (Poór Lili vendégfel léptével.) Szerda fél 8: GYERGYÓI BÁL. (Szilágyi László és Huszka jenő óriási sikerű op rettje a budapesti Magyar Színház előadá­saival párhuzamosan. Poór Lili vendégfel­léptével Főszereplők: Krémer Manci, Sán­dor Stefi, Kovács Kató, Czoppán Flóri. Ditrói Béla, Túrái Margit, Homm Pál, Csó­ka József, Csengeri Aladár, Deésy Jenő, Borov8zky Oszkár, Senkálízky Endre Rét­hely Ödön, Szentes Ferenc stb. Rendező: Deésy Jenő. Vezényel Stefanidesz József. A táncokat betanította Komáromi Attila. Premierbérlet 17. szám.) Csütörtök lel 8: GYERGTÓI BÁL. (Poór Lili vendégfelléplével ) Péntek fél 8: GYERGYÓI BÁL. (Poór Lili vendégf ellep tévék) Szombat fél 8- GYERGYÓI BÁL. (Poór Lili vendégfelléptével.) Vasárnap d. u. fél 4: POZSONYI LAKODA­LOM. (Első olcsóheiyáras előadás.) Vasárnap este fél 8: GYERGYÓI BÁL. (Poór Lili vendégfelléptével.) Parkeffezési munkálatokat jutányosán vállal Urinezi ét Ce. Zápolya-utca 6. sz. és Szentegy- náz-utca 1. (Cseke-cukrászaa.) Mozik műsor® CAPITOL: BEÁTA ÉS AZ ÖRDÖG! A leg­újabb magyar film. Egy fenköit nagy szerettem lebilincselő meséje. Főszere­pekben: Szöréntyi, Páger, Vaszary. Elő­vétel d. e. 11—1-ig. Előadások: 3, 5, 7 és 9.20 órakor. Vasárnap délelőtt Mati­né. Híradókban a szerb háború és dél­vidék felszabadítása. EDISON: ÁLL A BÁL. Főszereplők: Sze­leczky Zita, Simor Erzsi, Csortos Gyula. Rio mozgó: GÜL BABA, Martos—Huszka operettje filmen. Főszerepekben: Szeleczky Zita, Jávor Pál, Makláry Zoltán. Műsor előtt: Híradó. Vasárnap délelőtt 11 órakor olcsó MATINÉ, általános belépődíj 60 fill. Royal: ZANZIBÁR, dzsungeltörténet a leg* •ötétebb Afrikából. Vadállatok harca — férfiak küzdelme. Főszereplők: Lola Lane, James Craig. Műsor előtt: Legújabb hiradó és trükkfilm. Állandó jegyelővétel. EGYETEM: LOVAGIÁS ÜGY. Hunyadi Sándor közismert Színdarabjának nagy­szerű filmváltozata, főszerepekben Perczeil Zita, Ráday Imre, Kabos Gyula. URÁNIA: EGY TÁL LENCSE. Karády Ka­talin vigjátékremeke, főszerepekben: Csortos Gyulai, Mály Gero, Jávor Pál. Értelmiségi muokarendezés Összes jogszabályai és döntvényei. A zsi­dótörvény kiterjesztése Erdélyre, stb. írták: dr. Németh—dr. Kincsesy- -dr. Kőfalusy. (Legújabb.) Ára 12 pengő. LEPAGE-nál, Kolozsvár. BRISTOL SZÁLLODA BUDAPEST OUNflPARION Előkelöcsaláíiísrál* lotía, olcsó árakkal. Egyágyas szoba 7 panijőíő!. Kétágyas szoba már 12 pen­gőtől. Kitűnő étte­rem és kávéíiáz. — Előzékeny kiszo'gáiás S S! A szInhásffljSseKf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom