Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-02 / 75. szám
2 Bt. LT NUUK nontoan 1941 iprillM 2. ran Ci-' é-Smei fcatattilua&Ueit&ßl JlicUhfC Aiadâc thíiíUítt b.gyik budapesti hetilap újévi számában ismerős képekre lettiin figyelmes. I kolozsvári botanikus kertből enléik a felvetelrk s a: ismertető rövid cilii megemlít* lie a Imiim iitig 57 ires Imraban elhunyt tudás nevet, uhi í zt u gyönyörű helyet tulajdoniépperi életre hirta. Elfogott u meghatni isim. mert élénken él bentiem < boldog, békebeli Kolozsvár, a gondtalan otthon es a szép emu likőr, amelynek kerete a botanikus kert volt. \em szerénytelenség adja kezembe a tollat, de úgy érzem nagyon kevesen vagy talál valaki alig tud arról, hogyan jött létre ez a gyönyörű park. amely a közeli tavaszi virágzás pompájában tagadja majd az odazarándo- kóló, szépért lelkesedő igaz magyarokat. .1 Házsongárdbun. fenn a Majalis-utca tetején terül el az a madárdaltól és virágillattól tele világ, amely majdnem olyanná leit amint e.zt a tervező szívre! és fantáziával megáldott müvészlelkii tudós megálmodta. -íz álmokért azonban nagy árat kellett fizetnie — $ nem érhette meg ezeknek valóravéuásái. 1398-ban cgv fiatal, alig ÖO éves egyetemi tímár lépett Kolozsvár földjére, mint a nö- t énytani intézet és botanikus kert kinevezett igazgatója. Mielőtt pályája Kolozsvária vezette volna, bejárta Európa nevezetes egyetemeit, kertjeit, hires professzeruk vezetése alatt tanult, gyűjtötte tapasztalatait a híva- tásérzetből választolt útra s a gondolataiban már kialakult kert számára. Kitiinö előadó, szei vezet és alkotó elme, rasakarat kitartás, ízlés és szíl jellemezték. Jól felkészülve, — naplójából tudom — tele ambícióval, ember- cs életszeretettel kezdette meg munkáját Kolozsvárt. Keni ismert egyéni érdeket, ha a balonikus kertről volt szó. Sajnos, kevesen értették meg. Az első botanikus kert, amelyben meg a híres Brossai bácsi bvtanizédt, a klinikák mögött volt néhai gróf Mikó Imre által adományozott területen. J\ern sok idő múltán már híre járt, hogy van egy kert kincses Kolozsváron, ahol egyre-másra teremnek az érdekes látnivalók. Előszói a Magas-Tálra költözött oda miniatűr kiadásban, összes növényzetével, többek közt a szép havasi gyopárral együtt. Majd a gömörmegyei hires sztr,? .-ai sziklakapu ütött tanyát nem messze a bejárattál. amelyen keresztül remek kilátás nyílott a távoli Hója-erdöre. A világ minden tájáról gyűlt oda egy csomó növény, különös fa és szép virág s mind többen keresték fel ezt a színessé váló kertet . . . Mintha csak tündérek dolgoztak volna benne. Pedig a . tündér“ egy meglehetősen pocakos öregur — „Walz bácsi“ — voltj a kitűnő fökertész, aki terjedelméből nem is gyanított fürgeséggel és szorgalommal dolgozott kitünően alkalmazkodva a professzor elgondolásaihoz. Apponyi Albert gróf többszöri kultuszminisztersége alatt a legnagyobb megértéssel támogatta a fiatal tudós — sokak szerint merész — ambícióit, aki egészen eredeti módon igyekezett rövid idő alatt sokat teremteni. Évente külföldi tanulmányutakról rengeteg értéket halmozott fel — helyszűke miatt — az akkor még álló régi Nemzeti Színházban. a város megértő polgármestere hozzájárulásával. Intézete alagsorában asztalosmii- helyi rendezett le s az altisztek szabad idejükben az intézet bulorsziikségletcit ott készítették el a professzor rajzai szerint. Sok hasonló dologgal pótolta, amire költség elég nem lehetett s igy érte el. hogy 1910 körül a nyugateurópai hasonló intézményekkel egy- színvonalai álló intézet és botanikus kert már nemcsak Kolozsvár, de egész Erdély nevezetességei közé tartozott, amelyet a külföldi látogatókon hiviil többször keresett fel József királyi herceg, aki egy hatalmas növénycsoport ajándékozásával gazdagította az akkori uj növényházat. Erdély mágnásai közül számosán kisérték meleg érdeklődéssel a kert fejlődését s Bethlen Karolina grófnő, aki festészettel is foglalkozott, felhívta a figyelmei a mezözéthi hires bazsarózsákra s le is festette az intézet számára. Gyönyörű virág, élénk cseresznyevörös színével, mely kora tavasszal elborítja a Mezöséget. 1912 körül különböző okok miatt, de igen szerencsésnek látszó körülmények között, a m. kir. kidluszkormány megvette a professzor édtal javasolt jelenlegi gyönyörű „Nemzeti Park“ huszholdas területét s az elkövetkező évek lett volna annak a munkának az ideje, amely után megnyílt volna a kert székelykapuja. Erdély minden szépért, jóért lelkesedő közönsége előtt. Olyan volt a terv, hogy a kertet ne csak tudások, de szívesen keresse fel a kolozsvári közönség is. Már maga a kert fekvése olyan regényes, hogy aki Kolozsvárra jön, nem lehet közömbös iránta. Sokszor ültem azon a helyen, amelyet kilátónak neveztünk, ahonnan Kolozsvárnak igen szé[> panorámájában gyönyörködhettünk, középen a Szent Mihály-templom égbetty idő karcsú tornyával... Az 191 Elun kitört háború s az iiléiua bekövetkezett nemzeti szerencsétlenség minek nevezhetnem másként mely mindnyájunkat sajtolt, megállította a békés munka s a kultúra nyugodt fejlődését. Életünk megváltozott — s a kert a kapu mögött várta a feltámadást . . . A csuda bekövetkezett! Újra magyar ünnepre virradtunk. Magyar honvédcsapatok vonultak a kincses városba. Lelkesedés és boldog arcok várták Magyarország kormányzóját. A szenvedés, a nehéz sors, amit az el„VALAHOL OLASZORSZÁGBAN'1 (Ştefani.) Az olasz főhadiszállás 298-as számú közleménye: A görög harctéren helyi jellegű ellenséges támadásokat vertünk vissza. Légi alakulataink ellenséges területen lőszer- raktárakat bombáztak és gránátokat dobtak ellenséges csapat testekre. Északafrikáhan egyik légialakulatunk német vadászrepülőgépek kíséretében ellenséges légitámaszpontokat és katonai berendezéseket támadott. Az egyik repülőtéren a földön elpusztított két repülőgépet és nagy tüzeket okozott gépszinekBERLIN, április 2. (DNB.) A véderő- főparancsnokság közli: A német légi erő fegyveres felderítést végzett gépei az Anglia körüli tengerrészen elsiilyesztettek egy hajókaravánban haladó ezertonnás kereskedelmi gőzöst, egy másik nagy kereskedelmi hajót pedig súlyosan megrongáltak. Harci repülőgépek egy délangliai repülőtérre lecsapva, bombáikkal súlyosan eltaláltak és felgyújtottak négy repülőgépszint. Bornbatáinadásokat hajtottak végre ezenkívül Flamouth kikötő berendezései ellen. A La Manche-csalona felett vívott légi harcokban két angol repülőgépet lelőttünk. A hadsereg messzetiordó tüzérsége a délutáni órákban megfigyelhető eredménnyel bombázta Dover« ha- dászatilag fontos célpontjait. Az éjszaka folyamán a légi haderő kötelékei eredményesen támadták Hull és Greathyarmouth kikötőberendezéseit. A keletkezett nagy tüzek súlyos rombolásokat okoztak. Greathyarmouth kikötőben egy hajó kiBVDAPEST. április 2. Hazánk nagyjainak emléke örökké él köztünk, az ő földi elköltözésük nem jelenti azt, mintha a mindent elhomályosító és letörlő enyészet valaha is megszüntetné alkotásaik nagyságát. Ma ősz- szejöttünk, hogy hódoljunk a nagy Wesselényi szellemének, kit méltán büszkén nevezhetünk megyénk legnagyobb szülöttjének. Hordozój és irányítója volt egy szunnyadó mali busz év teánk mért, nem volt hiába- Kiló. Senki nem dolgozóit lilába a mohban s lesz, aki az elesel lek liehet t folytatja o munkát. I kolozsvári nemzeti park most az alvó Csipkerózsika. De pia a tavaszi szellő s feli bieszti hosszú álmából. Boldog, szép első tavasza mindazoknak, akik majd benne járva, gyönyörködhetnek a világháborúit fákban s csatlós növényekben. Nem tudom, eljutok-e gondtalan életem színhelyére, melyre a székelykapu kulcsa mindig emlékeztet nem tudom, járhatok-e valaha az utakon, melyik az otthont jelentetlek számomra. amely ben csak inad aulai, patak- csobogás és gyermek-zsivaj zavarta a csendet? Engem elszakított a sors a szép kolozsvári üt ikontól, csak gondolatban, rádió mellett élhettem át a bevonulást. .S ezért, megkérem azokat, cink majd olt járnak a rövidesen ti- rtigbaboruló esodaherlben, áldozzanak néhány percet kegyelettel egy melegszívű tudós emlékének, akinek lelke bizonyosan ott száll a titokzatosan suttogó lombok között s álmodik az ujru magyar födlön egy gazdug, boldog, megújuló magyar kultúráról. , RICHTER ARANKA. ben és legénységi szállásokban. A német vadászok légiharcban lelőttek egy ellenséges repülőgépet. Az ellenség megtámadta Misuratot és néhány sebesülést és csekély kárt okozott. Kelet-AIrikúban az északi szakaszon, Keren és Asmara között tovább folynak a harcok. Ellenséges gépesített osztagok egyre nagyobb mértékben történt harcba- vetésével szemben csapataink hősiesen ellenállnak. Az ellenség támadta a dzsid- zsigei repülőteret. Az egyik támadó gépet megsemmisítettük. Légi erőink bombázták az angol gépesített egységeket. (MTI.) gyuladt. Északafrikáhan német zuhanóbombázókötelékek nagyméretű bombákkal jó eredménnyel támadtak brit tábori erődítményeket és összevont páncélos erőket. Az ellenség a keddre virradó éjszaka gyengébb erőkkel berepült Nyugat- és Északnyugatnémetországba és romboló gyujtóbombákat dobott le. Északnémetor- szág egyik közepes nagyságú városában nagyobb kár keletkezett épületekben. Bi- lefeldnél néhány héten belül másodszor bombázták a betheli kórházat. Egy kórházépületet telibe talált és szétrombolt egy bomba. Sok ember meghalt vagy megse besült. Az őrhajók lelőttek két, a légvédelmi ütegek egy támadó ellenséges repülőgépet. Március 16 és 31. között az ellenség 55 repülőgépet és 11 záróléggömböt vesztett. Német részről ugyanakkor 24 repülőgép volt a veszteség. (MTI.) nemzet élni akaró ébredésének, egyesítette azt, amit az ő ideiében magyarnak, de egyben európainak is lehet nevezni. Talán soha időszerűbb nem volt Wesselényi életével, politikai munkásságával, ideáljaival foglalkozni, mint napjainkban, amikor a nemzet léte. fennmaradása szempontjából annyi hasonlót keH felfedezni 90-—100 évvel ezelőtti élet magyar megnyilvánulásaival és a mai élet erőfeszítéseivel kti|i('Solato»»n. Afk<r i • egy uciu/> dek f elinni.ií ad.tsy, lele én j <vóje volt ii ri-|f ami nagyjaiiik'Jt foglalku/.lutla. Sérelmi politika volt a/., ami fenntartotta a rabságban »iuvlődő nemzetet ngy a távoli, mint a közelmúltban. Wesselényinél, bins mondása, egyéniségének tükre, politikai l ó/, (leiméinek rugója a „.Non (jutfui retro" adia az erőt a .ni nemzeti fenimjuradásunkbo/. li- zenliat évig hivatkoztunk a zilahi főtér érc- H/obrara. mely hivatott szimbolizálni egy nemzet nagyságát, élniakarását és az európai (-lettel való mindenkori egybeolvadását. Maid mikor az idegenek egy éjjel vaudúl módon ledöntöttek a nagyszerű emléket, állíthatom, meg jobban vésődött be az őrök igazságot hirdető jelkép azok szivébe, akik lőttek a feltámadás, a magyar igaz-ág győzelmében. Az a felszabadulás, amit nagyjaink Széchenyi. Kossuth, Deák. Wesselényi bár má» adottságok mellett, de várlak és amiért életüket áldozták, nálunk is megismétlődött és amint az ö erős hitük a megvalósulást valóra váltotta, úgy következett be a mi felszabadulásunk az idegen rabláncok bilincsei alól. Kérdem a mélyen tisztelt hallgatóságot, hogy lett volna mindez lehetséges? Ha nem lett volna elmúlt történelmünkben olyan felemelő példát mutató nagyságunk, mint Wesselényi, ki mártír életével bebizonyította, hogy a nemes célokért elviselt szenvedéseknek meg kell jöjjön a maga jutalma. Most pedig vizsgáljuk meg. mit jelent Wesselényi lángelméje, látnoki képességei, politikai tanításai és örökké szent határainak helyreállításában? Ö volt az, ki megérezte a dákoromán és paDSziáv veszélyt abban az időben, mikor azt még kortársai rémlátásnak bélyegezték és sötétenlátás politikájának nyib vánitották. De ő ţolt ugyancsak az, ki a Habsburg monarchia szétesését megjósolta és a birodalom felszívódását biztos érzékével látnoki módon bejelentette. Akkor is egybe voltak a szociális és nemzeti problémák kapcsolva, bár akkor a nemzeti köntösbe öltözött liberalizmus volt a kor vezércsillaga. Ez a liberálizmus a maga ideáljaitól való eltávolodása folytán napjainkig a kapitalista kizsákmányolás eszközévé sülyedt le. Mosi ismét egy századforduló pontján vagyunk, hol világosan felismerhető, hogy a meg nem oldott szociális problémák szervesen kapcsolódnak be a nemzeti kérdések irányába. Itt kapcsolódik be az Árvízi Hajós szociális érzéke, amely akkor a jobbágyok felszabadítását tűzte ki célul, hogy egy értékes, egészséges ellenállásra képes nemzeti társadalmat alapítson, amely szabadsága és jóléte által, valamint szellemi feleinelkedettsége révén öntudatos és biztos pilléié legveu hazánknak. Az akkori viszonyoknak megfelelőleg ez jelentette a nemzeti egység megvalósítását, ma pedig a helyes népi és szociálpolitika az, ami a magyar társadalmat egységessé, ellenállóvá emeli fel, az öntudat pedig, ami ezáltal a haza minden fiában felébred, méltóvá fogja tenni az ezeréves múlthoz és felkészültté a Duna-medeneében az elkövetkezendő ezer évek kialakításának jövőjéhez. Hölgyeim és uraim, én ezen a vonalon látom Wesselényi halhatalanságát és amikor iit most ünnepélyesen hódolunk emlékének, kérem szívleljék meg azt az örökéletü igazságot, amit megyénk nagy fia életével, munkáival, példaadásával örökségként reánk hagyott, ; hogy abból merítve, megvalósítsuk azt az I ideált, amiért annyit harcolt és olyan sokat i szenvedett és ami nem volt semmi egyéb, j mint egy boldog, nagy. erős és gazdag szeut- j istváni Magyarország! Úgy legyen. Félévi fogház utonállásért KOLOZSVÁR, április 2. (Saját tud.) Tegnap tárgyalta a kolozsvári törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa Harta Márton kolozsvári illetőségű napszámos bünperét, aki január nyolcadikén egy kiskorú társával a sétatéren megtámadta Török Zoltán Mező-utca 97. szám alatt lakó műszerészt és elrabolta értékes bőrkabátját, valamint fontos iratokat tartalmazó pénztárcáját. A törvényszéki tárgyaláson Barta Márton beismerte tettét és elmondotta, hogy a kérdéses napon egyik Széchenyi-teri korcsmából együtt indultak haza Török Zoltánnal, akit az elhagyott sétatéren kiraboltak. A törvényszék Beírta Mártont hathónapi, míg kiskorú társát egyhónapi fogház- büntetéssel sújtotta. Az Ítélet jogerős. DR. BONTS GYÖRGY ELŐADÁSA. A kolozsvári jogászok ma, szerdán délután 6 órakor a Hunyadi-tér 20. szám alatti kir. ítélőtábla dísztermében előadó ülést tartanak, amelyen dr. Bónis György egyetemi ny. rk. tanár a régi székely jogról fog beszélni. GINETTA LUSETTI ELŐADÁSA. Az olasz Kulturintézet uj előadássorozatának keretében Ginetta Lusetti tanárnő ma, szerdán este 7 órakor folytatja az olasz nő otthonáról már megkezdett előadását. fiz olasz főhadiszállás jzleníl: Keren és Asmara között tovább folynak a harcok R német véie:őfőpa’anc$nok$ág [e’en i: Ellenséges hajókat, kikötöberendezéseket, repülőgépeket és erődítményeket pusztítottak ei a német bombavatők Wesselényi emlékbeszéd\ melyet az Erdélyi Férfiak Egyesületének S iláqy Nemzetsége által rendt zeit vacsorán mondott el 1941 március 29-én báró Braunecker Antat, országgyűlési képviselő
