Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-08 / 80. szám

t

Életbelépett a n\’iiri időszámítás

Komié* körűimen\ « k kü/ütt május elsejével */okotl Map» nrors/ágon eleiből« p- ui a nyári idő -ámítás. Fontos nrm/.elgu/,- da-úgi es egy rli okokból a unban a nyai itlű*.'amitá* kivételoson ma>‘ április 7-eu ejjol 23 órával életbelépőtt. A >111 jelentőse szerint a ni. kir. minic/terinin 2650 1911. M. I!. s/áinu rcndeleteve’

léptet tv életbe ezt a iiiáii iilö-zuimtasl oly formán, hogv április 7-en 2.» órakor (>*) perccel, teliál egy órával elúre kellett igazítani az. óramnlatól. A rendelkezés országos érvényű \ olt. vagyis az. összes alkuin és közintézményekre valamint az ország egész lakosságára kiterjed.

A nyári iilöszamilás életbelépése mezőgazdasági és altalános gazdasági szempontúkból eMynrant ig**n jelentős tény és az ország társadalma teljes mértekben be Ivesli ezt a kormány részéről alkalmazott intézkedést, nmelvhez a kivételes idők megkívánta komolysággal mindenki a legnagyobb készséggel alkalmazkodott. Magát a vonatkozó rendeletet egyébként a hivatalos lap április 8-i száma közölte. A mai naptól kezdve tehát minden vonalon már a nyári időszámítás van életben.

II Szuezi-csatorna [eleittö- ssge az észaltafrikai angol hadsereg szempontjából

A Szuezi-csatoruában lázas munka folyik. Német nagy hatósugarú repülőgépek két hajóegységet oly súlyosan megrongáltak, hogy azok megfeneklettek. Megkerülni nem lehet őket, a csatorna ebhez nem elég széles. így a roncsok eiólt es mögött többszázezer tonna űrtartalmat bű tevő hajósereg zsúfolódott össze Német távolfelderitők által készített felvételek világosan mutatják, ahogy hajó hajó mögött várakozik az > nt szabadda tételére. Az akadályok elhárítása talán épp most fejeződhetik be. Anglia számára a îşzuezi- csatorna ma már sokkal több, mint egyszerű kereskedelmi nt — az Északafrikn- ban működő nagy létszámú angol seregek teljes ellátása a Szuezi-csatornán kérész tül bonyolódik le. Alig van élelmiszer, amit az ottlé' ő csapatok a helyszínen szerezhetnének be. A csatorna forgalmának megzavarása igy hadászati szempontból rendkívül nagy jelentőséggel bir az angol hadvezetésre nézve de éj»p ily érzékenyen érinti az egész angol behozatalt is. A Szuezi-csatorna a szigetország és gyarmatai közö't az utat kereken 40 százalékkal rövidítette meg Az utolsó békeévben a csatornán angol lobogó alatt 300U- nél több hajó haladt át, több, mint 17/1 millió össztonna tartalommal. Anglia ossz árukészletének egyötödét, nyersolajszükségletének cgyharnuidát a Szuezi-csalor nán keresztül hozza be. Ha a csatorna időnként nem használható, úgy a hajóknak meg kell kerülniök a Jóreményseg fokát. Ez az útnak tekintélyes meghosz- szabbodását jelenik Aki Bombayból Szuezen át utazik Londonba, 6000 km. utat tesz meg, a Jóreménység fokának megkerülésével azonban ez a távolság 10.700 km.-re nő. Ez pedig nem csupán idő, hanem' közvetve hajóürtérveszteség is, amit Anglia ma nehezebben tud elviselni, mint bármikor eddig. Egyébiránt ma már a Földközi tenger Anglia számára katonai szállításokra amúgy is alig használható, a kereskedelmi forgalomból pedig teljesen ki van kapcsolva.

. Változások a GZftV menetrendiében

BUDAPEST. április 8. (MTI.) A MÁV igazgatósága közli, hogy április 8-ra virradó éjjel 0 órától a MÁV is a nyári időszámításhoz alkalmazkodik. Ezzel egyidejűleg április 8-án 0 órától a rendkívüli viszonyok miatt további intézkedésig az egyes fővonalak menetrendjében változás történik. A Budapest—Nagyvárad— Kolozsvár— Dós—Sepsiszen tgyörgy vonalon: Budapest Keleti pályaudvarról indul 16.35-kor, az ellenvonat érkezik Budapestre 6 óra 01 perckor. A Kolozsvár—dós —besztercei személyvonat Beszterce — Marosvásárhe’v—Szászrégen és Marosvásárhely—Sepsiszentgyörgy felől kap csatlakozást.

_ 2

r. L i. r. N 7 fi. a;

10-11 á p r I / / n k.

Az. olasz főhadiszállás jelenti í

fiécjietfő eate«|licx<iáe «a Juígosxláv célpontok bombázásai

Addis-Abebát kiürítették

VALAHOL Ol. t SZOKSZ A (HUN, április ti. (StcIa11i.) A/ óla-/ Iolimli-z.il ús 004. számú hü/l einénye: A Jugus/lúvia <1 ru vasárnap megkezdett ellenségeskedés során az. olasz, légirajok szárazföldi, tengeri és légi támaszpontokat bombáztak a görög jugoszláv arc- vonalon. Az o'asz hm elrepülök több romboló és gyujtnbomhát dobtak Spalatora és Mostarra s liutá-osau támadták Cattarot is Az.

ellenség Skuturit bombázta. Néliáuy sebesülés történt.

Kelet-Afrikában csapataink fokozatosan végrehajtják az, elrendelt < supatmozdulatokut. Addis-Abebát. hogy a polgári lakosságot megkíméljük a véráldozatoktól, kiürítettük.

bibiál »an a német és az, olasz gyorsosztagok Bcngha/itól északkeletre és délkeletre szétverték az angol utóvédet. Szövetséges csapataink gazdag zsákmányt ejtettek (MTI.)

A aémet véderő íüjj?mícsruksága ieSenii:

Teljes eresei folyik a jugoszláv légillofta megsemmisítése

Sorozatos súlyos légitámadások Balgrád ellen — A mult héten 52.000 tonna hajóürt süllyesztetted el a stukád

BEKl'V, ápri’is 8. (£*NB.) A r. :met véderő főparancsnoksága jelenti:

A délkeleti arcvonalou támadásainkat az ellenség makacs ellená lása közben tervszerűen előkészítettük. Légierőnk erős kötelékei felderítő repüléseik során egész sorát támadták meg az ellenséges hadoszlopoknak, vasúti csomópontoknak és köz'ekedcsi eszközöknek. Mint már jelentettük, erős zuhanóbosn- bázó és romboló rajaink napközben ismételten támadtak Belgrad erődítményét és más fontos hudászuti célpontjait. Különösen a bel grádi főpályaudvart és Belgrádtól keletre egy pontonhidat rongá lunk meg súlyosan. Az okozott tüzek még az éjszaka folyamán is világítottak, amikor légirajunk a negyedik támadásra indult Belgrad ellen. Ez alkalommal a belgrádi erődítményt újabb bombazápor érte Ezenkívül hatásos támadást hajtottak légre repülőink Közép- és Dél szerbül repülőterei ellen, ahol a földön számtalan repülőgépet semmisítettek meg. Sok repülőgépet légiharcban lőttünk le.

Líbiában a német és olasz gyorsan mozgó hadosztályok Bengházilól északkelet re és délkeletre szétverték az ellenséges hátvédet. A brit ntóvéti elkeseredett ellentámadását szétmorzsoltuk. Sok foglyot ejtettünk és nagy- ruennyiségü hadianyagot és gépjármüvet zsákmányoltunk.

Az Anglia körüli támadások során légi

erőink vasárnap négy kereskedelmi hajót süllyesztettek el. összesen 16.000 tonna űrtartalommal. Két nagy kereskedelmi hajót telitalálattal súlyosan megrongáltunk. Április 7-re virradó éjszaka harcirepülőmk telitalálattal értek három középnagyságú kereskede'mi hajút. Hatásos légitámadásokat hajtottunk végre keletangUai kikötőberendezések ellen. Április 7-én a Bristol-csatornában Craivnbornlól délkeletre különösen sikerült támadást intéztek zuhanóbombázóink igen kis magasságból egy hajókeraván ellen. Három, összesn 22.000 brutto regisztertonna iirtartalmu kereskedelmi hajót súlyosan megrongáltunk. Elvesztésükkel számolni lehet. Egy másik kereskedelmi hajó szintén súlyosan megrongálódott. Április hó 7-ig 13 hajót süllyesztettünk el összesen 52 ezer tonna űrtartalommal és 14 kereskedelmi hajót erősen megrongáltunk. Az ellenség 'égi- tevékenysége ez idő alatt igen csekély volt. Az elmúlt éjszaka Stájerország fölé hatolva dobtak le néhány bombát, de említésre méltó kar nem keletkezett. Az angol repülők tevékenysége főleg Nyugatnémetországban part- menti és Fi aneiaországban a tengerrész fe- lelti fclderilörepülésekre szorítkozott. Itt légi harcokban 6 brit repülőgépet lőttünk le. A délkeleti hadszíntéren a német repülők légi harcban 35 repülőgépet pusztítottak el a földön 55 repülőgépet. Kilenc német repülőgép nem tért vissza. (MTI.)

JugnszEáviss

számok tükrében

i.

A szerb történelem küzdelmekkel van tele. A 15-ik században kezdődik újra a három évszázadon keresztül tartó török elleni küzdelem, 1715-ben megszűnik a szeri» állam maradványának függetlensége is. 1804-ben Kara- gyorgyevics Péternek sikerült felszabadítania hazáját az idegen uralom alól, de az ország területe ezután belpolitikai harcok szinterévé lesz. I. Péter uralkodása alatt a világháborúba sodródik Szerbia. Négy év után a páriskörnyéki békék a győztes angol—francia érdekeknek megfele ően — délkeleteurópai előőrsnek szánva — háromszorosára növelik Szerbia területét és létrehozzák a Szeri» — Horvát—Szlovén királyságot, a későbbi Jugoszláviát. 4

Az európai közvélemény a háború után is többször fordult Jugoszlávia fe'é: először

közvetlenül a békekötések után 1923-ig, amikor az utódállamokban Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Bulgáriában és Lengyelországban nagyobb lendü’etet vettek a parasztmozgalmak, majd 1926-tól 1929-ig, amikor a világválság nyomán a parasztság vásárlóképessége nagymértékben csökkent, végül 1934- ben, az emlékezetes marseillesi merényletkor, amikor //. Sándor király orgyilkosnak esik áldozatul, Barlhou francia külügyminiszterrel együtt.

A huszonkét évvel ezelőtt megalakult S. H. S. királyság, a szerbek, hervátok és szlovének összetételéből épült fel. Az országala- pitó vezetők a bárom nép egyenjogúságát és szabadságát hirdették, de a valóságban a vezetőszerep a szerbeknek jutott. 3 horvátok és a szlovének rovására. Ez azoknak a folytonos belpolitikai súrlódásoknak oka, amelyek a mostani eseményeket is nagybon befolyásolják. Nem érdektelen tehát ha megvizsgáljuk Jugoszláviát a számok tükrében.

Földrajzi viszonyok

Jugoszlávia a Balkán-félsziget északnyugati részén 247.542 négyzetkilométeren terül el. A

ít 'nit ol 1 ák).

90

■ / á / a 1 <

•ka horvát.

9.3 fc/á/a.

ka »zhivéii

4

’ - / á / a 1

cl,a német,

3.7 1/á/n

ka magyar

, .3.1

> h rá / a 1

lék;« albán

L8 H/.á/aka român,

0 8

*• / á /. a' é!

1 a ólai-/ 0.5

,/á/alc. .1

zsidó. A inagyui ok s/.ínia szláv statiíZlika szerint

az I93I

4ói!. J ö '

jii ;■<*•

<lt.

területileg felnagyított ország sokveretü tájból áll. A szávántuli terület nagyobb fele balkáni hegyvidék, medencékkel, folyótáguía- tokkal. Északi felét szigethegyek koszoruz- zák, váltva a széles folyóvágta mezőkkel. Az Adria mentén nagy szélességben karsztos begyek húzódnak, kopár, erdőtlen felszinnel. amelyek még legeltetésre sem alka'masak. E vidéknek újra erdősitése megkezdődött, de nehezen halad előre. A karszt nem száraz, csapadéka több, mint a szomszédos területeké, de a mészköves talaj elnyeli a vizet és a folyók, patakok a föld mélyén folynak a tenger vagy a Száva felé. Felszíne szikkadt, száraz. A hegyközi lapos teknők a ,vpo!je“-ok, eléggé termékenyek és a belső begyek ”érc és szénbányái meglehetősen értékesek.

Alkotmány és közigazgatás

Délszlávia á lamformája: királyság //. Sándor meggyilkolása után kiskorú fia II. Péter helyett kormányzótanács gyakorolta az uralkodói jogokat. A kormányzótanács tagjai Pál régensherceg, dr. Stanlcovics és dr. Pét- rovics bán voltak. A március 27-i államcsíny végrehajtása a kalmával II. Peter kiskorúsága ellenére átvette az ország kormányzását.

A törvényhozó testület két háza a szenátus és a skupstina (képviselőház), az ország hivatalos nyelve szerb-horvát-szlovén.

Közigazgatásilag az ország területe 10 bánságra, a drávai. szávai, verbászi, dunai, drinai, primori, moravai, zetai, vardari és a külön területet alkotó belgrádi bánságra őszük. Lakossága az 1921-iki év 12 milliójáról 1931-ig 13.9. 1935-ben 14.5, 1936-ban 14.9 millióra emelkedett és ma 15 és félmillióra tehető. Vagyis Jugoszlávia megalakulása óta kb. 3 és félmillió lélekkel gyarapodott, ez a számszaporulat több, mint a háború előtt egész Horvát-Szlavónia vagy a Ba'kán-háboru előtti egész Szerbia lakosságának száma.

A lakosság nemzetiségi megoszlását illetően a népszámlálási statisztika szerint 52.4 százaléka szerb, (a macedónokat is a szerbek közé

A gazdasági helyzet

Jugoszlávia is. mint valamennyi Lialkári- álUm. föblmii»elésliŐI és á'latteuyé.-./ténböl él. Említésre méltó ipara c ik a .Magyaror •/ártól elszakított ré-.zcken van, amihez nem jelentős bányászata (barnaszán, ólom, réz. a'u- iiíillírtniérc) járul. A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozik. Eöterméke a kukorica és a buza. jelentékeny a szarvasmarha, sertés, ló, juh és kci-skcteuyé ztése.

Az agráráram jóléte a paraszti rétegek életszínvonalával mérhető. Érdemes tehát nrezőgazdnsagát közelebbről szemiigyre venni. A statisztika szerint 1921-ben Jugoszlávia 6.3 millió hektár szántófölddé) rende kezelt, inig 1934-ben a szántóföldek 7.2 millió hektárt tesznek ki, vagyis a növekedés csaknem egy egymillió hektár, százalékban kifejezve ez a növekedés 14.4 százalék, amivel szerűben áll a lakosság 2» százalékos emelkedése.

Általában a birtokok 30—35 év alatt kerülnek át más nemzedék kezére Eszerint 1919-től számítva a jugoszláv birtok csaknem 65 százaléka cserét örökösödés utján gazdát. De a jugoszláv törvények, valamint a bánságokban uralkodó szokások szerint — Szlovénián kívül — a biitokot csak férfiörö- kösök között osztják fel. E szokás következménye, hogy a birtokok száma szegényebb vidéken 134 százalékban, gazdagabb vidéken 80 százalékban növekedett. A megélhetés ennek következtében nagyon nehéz. A vidék szaporulatának jelentékeny részét felszívja ugyan a város, (Zágráb. Belgrad, Újvidék, Spalato) de a vidék ezáltal csak részben tehermentesül.

Jugoszlávia főkiviteli cikke a szarvasmarha. Kivitelének maximumát 1923-ban érte el 235.976 darabbal — kerek egymilliárd dinár értékben —, 1928-ban már 128.935 darabra csökkent — 357 millió dinár — a szarvasmarha kivitel. A következő évek átlaga Í3 csak 226 millió dinárt mutat. A birtokok felaprózódtak és ezzel nagyarázható a marhaállomány csökkenése is. mert a törpebirtokon teherré válik az állat. Ez a folyamat - — állandóan tart.

A gazdasági élet jelentős tényezője a sertéshizlalás. Az esés itt is szembetűnő. 1922- ben 4,887.020 darab sertés van., 1932-ben mindössze 2,863.177 darab, ami 48.5 százalékos zuhanásnak felel meg. Oka az állatbetegségek elleni óvintézkedések hiányos volta és az állandó állatgazdálkodás színvonalának esése. A birtokok aprózódásáuak folyamataként erősen ^fejlődött ezidő alatt a juh és kecsketenyésztés. 1921-ban 68 millió darab juh és 1.5 millió kecske, 1933-ban 8.4 millió, illetve 1.9 millióra emelkedett és ez a szám azóta is egyre növekszik. A szárnyas állatokban is hatalmas emelkedés mutatkozik. E számok öcszetevéséből megállapítható, hogy’ a jugoszláviai parasztbiilokosság helyzete gazdaságilag egyre gyengült, mert keveset termelt és keveset fogyasztott, viszont a lakosság száma egyre nőtt.

Az ország kivitelének nagyrészét főleg az élőádat, hús kukorica, buza. tojás, szilva és fa teszi. Elénk kereskedelmi összekötettésben áll Olaszországgal és Némeországgal, behozatalra főleg textil, vas és gépek, bőr, szén és kőo'ajnemüekben szorul.

(Cikkünket lapunk legközelebbi számában folytatjuk.)

(sz. e.)

Borszéki

és Má’ná'i Mária-vlz megérkezel! I!

Kapható: BlflSINI SÁNDOR UTÓD1 cégnél gg Kolozsvár, Mátyás király-tér 25 szám. pf|

Daktorráavatás a Ferenc József Tudaináiiyeivejmeii

Szombat délben a Ferenc József Tudomáiy- avatták a jogtudományok doktorává Fo rai(Dizma- csek)Tibort, Kasza Elek, K. Kovács Andor, Lászlóffy Lajos,Na y György Mihá y, nemesPozá Lászó;az á lamiudományo < doktorává Bő csők László, Czibik Rezső, F^jes Péter, dr. Harcra János, Horváth Árpád, Horváth Tibor, Harnovszky Sándor Gvörg •, Kert.sz István, Legmann Pál, Marosujvári Gyula jogszigorlókat. Az o vostu- dományok doktora K cin Ernő és Száva János lett.

A fiatal doktoroka a hagyománvos szoká; szerint a rektor magnifikus és .tudománykarok dl kánjai kézfogássá! aratják te'. A doktorrá- avatá i ünnep ég Bartók Gyö gy dr., a rektor magnifikus rövid búcsúztatójával"ért véget, melyben a felavatott doktorokat nemzetük iránti kötelesség teljesítésre szólította fel. A rektor ezután kegyeleles szavakkal emlékezett meg gróf I eieki Pál haláláról és példaként állította a nagy állam- férfiút a fiatal doktorok elé.

A most felavatottakat az ismerősök szerencse kivánataikkaJ halmozták cl.

k