Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-07 / 79. szám

VttyU Jixitţ up<yctfo: __2 ELLENZŐK. mmatmmmmmamm ScUb^tasufoácúHhuszon alaki elintézik (nőiden potgáb fogas kívánságát Ui.es vácösi frínzlái. äiäUsige után egyensúlyba hozták a szamosufoáu. köttsígveiist Só. IMOSliJ l IR, április 7. ( íz Ellenzék kiküldött utunkat á »utói.) Gyönyörű ered- menyről, hikes magyar munkáról és köretés- re érdemes mcgi alósitásokról számolhatunk be most uz Ellenzék hasábjain, amikor a fel szabaduló* otu először tettünk látogatást Sza­mosit] ! úrim. Ezzel a történelmi nevezetességű vámossal számtalanszol foglalkozót! mar a ma­gyar sajtó. Ezúttal azonban nem az a vélünk, hogy elkalandozzunk a múltban. IS cm akar­juk újra feleleveníteni a szamosujvári hires Rubens-kép történetet és a Sulamon-tempiám­hoz fűződő legendákat sem akarjuk ismét papírra vetni. 1 aíahogyan uz az érzésünk hogy a gyönyörű barokk-stilusu szamosujvai i miiemlékek romantikáját éppenugy ismeri már az olvasókpzönség, mint azt a fényt hogy Rózsa Sándor, a népi képzelet annyi­szor megénekelt lovagias betsurja itt töltőt ít­élete utolsó éveit ,,szomorú rabságban '*. Hat hónap eseményeiről akarunk áttekintő képet adni. A .Ma>i időszerű kérdései Sza I mosujváron is annyi felji gyzésre méltó adatot nyújtanak, amelyek háttérbe szorítják letűnt időknek hangulatos emlékeit. Erdélyszerle isodakut műveli ezekben a hónapokban a magyur akarat és szét vező erC. Jé>l esik látni, hogy alkotni tudunk, hogy a liuszonkétesz- tendös idegen uralom minden nyomát első pórié a magyar nemzet aflamépitö ereje. A hétezer lakosú Stumoiujvár uj varosvezutösé- ge pontosan felépített tervek alapján látott hozzá uz ujjszervezes munkájúhoz. Köziguz- gatási. szociális, kulturális es ipari téren egy­forma lelkesedéssel történi meg az uijáéhre- des. Rossz idomnak tűnik fel. hogy az egykor gazdagságáról is Id rés Szamosujvár a roméin impérium utolsó éveiben való: ággal koldus­botra jutott. Lij remények varázsoltak élet­kedvet a csűggedés helyébe. Szamosujvár a megújhodás útjára lepett és ennek az útnak első diadalmas állomásairól kivim beszámolni ez a helyszíni tudósítás. ßefei&z&dätt a Uú&Ujf-azyatás áUz-twvzése. Szamosujváron sem a boldog béke éveiben, sem a kisebbségi sorsban nem volt különbség u magyar és örmény eredetű lakosság között. Hiába kísérelt meg mindent a román uralom: Szamosujváron nem sikerült örmény nemze­tiségi mozgalmat szervezni. Az örmény szár- mazásu lakosság a kisebbségi sors legnehezebb '\‘. ^-.rtendeiben is mindig mag) árnál; vallotta Nem tagadta meg egy pillanatra sem sainak n.\ örökségét és hü maradt a magyar !• ;tt ;i)lanc,or 4 felszabadtdás boldog jmámorá- tartam, ai>án felvetődött az a kérdés, hogy ki forrásait eg-os élére kerülni. Ellentétek merül- -váiltség e\rJna fel a lakosság között és ezért je;ti. A jeléofónos megelégedéssel a város egész it a légi h.'kormányzat döntését, amellyel LMv^elheti h< polgármesterévé anyaországbeli .jíefe ki vitéz Horváth Kázmér vi delim keszuh. téiitést, megelőzte azt. hogy Szamosul­légvédelmi késaiörülhessen fel ellentét a magyar az áll amok is ''irmazásu lakosság között, ami- lesen semlegesedéi sorsban olyan gyönyörű egy- u2vau. de amel ‘anuságot. Szamosujvár uj pol- viselés zajlik. ’ közigazgatási szakember. Éve- . ( , , son volt főjegyző és szervezési , ilCntl G."°..r eddigi szamosujvári működé- védet mi niin;onyiíoft<j. Rajta kivid dr. Todo- hogy az emh főjegyző, dr. Pongrácz Simon és végrehajtása Elemér aljegyző!; vezetik a város az ország * közigazgatás átszervezése már en- lenőrzik llnapnak elején befejződött. Az összes két ne* hivatalokat felállították és a közigazga ■ rendes ütemben folyik. VQ títinden Ue&det nehéz / Természetes, hogy a kezdet itt is nehézsé­gekkel járt. Az uj városvezetőség üres fala­kat talált a városháza épületében. Asztalok és székek sem állottult a tisztviselők rendel­kezésére. Kevesebb volt a szoba a városháza épületében, mint amennyi ügyosztály munká­ba lépett. Ezeket a kezdeti nehézségeket át­meneti intézkedésekkel kellett megoldani. így történt, hogy a városi adóhivatalt a Főtéren egyik üzlethelyiségben helyezték el, a köz­élelmezési hivatal pedig egykori hentesüzlet­ben talált otthont. Ezek a pillanatnyi nehéz­ségek azonban nem akadály ózták a hivatalok \ működésének pontosságát. Örömmel állapítot­tuk meg, hogy Szamositjváron nyoma sincs a bürokráciának. Minden kérést huszonnégy áru alatt elintéznek és a város minden lakosa örömmel tapasztalhatja, hagy u magyar köz­igazgatás nem tesz különbséget az itt élő nemzetiségek között. Nemrégiben történt, hogy a polgármester hivatalos óra után azért tért vissza hivatalába, hogy egy román asz­szuny kérését azonnal elintézhesse. Napról- napra uj eredményeket mulat fid a közigaz­gatás munkájú, amely bizalommal és remény­séggel tölti el a jövő iránt a sziveket. Hogy-a* U&2ták Whdbe a zzamo&uíváci Uö-lUéguetíst Fáradságot nem ismerő munkára veit szük­ség. Nem mondunk újságol az olvasók számú­ra. amikor megírjuk, hogy Szamosujváron is üres városi pénztárt talált az uj városvezető- ség. De nemcsak a készpénzhiúny okozott sú­lyos nehézségeket Jövedelmi forrósok helyeit kötelező terheket hagyott örökségül u roméin uralom a magyar városvezetöségnek. Szamos- újvár városának legtekintélyesebb vagyonát a táros tulajdonai képező erdőbirtokok al­kotják. Körülbelül ezer hold erdeje van a vá­rosnál; a környéken. A románok valóságos rablógazdálkodást folytattak ezekben az erdő- rablógazdálkodást folytattak ezekben az erdő- kitermeléseket. Ezzel szemben nem is gondol­tai; uj ültetésekre. 1500—2000 köbméteres szálliléis történt a román impérium utolsó hó- 1 napjaiban a városi erdőkből és a jövő évi ter­mést is egy tételben eladták. Az uj városve­zetőség első intézkedései közé: tartozott az el­adások beszüntetése. Megtörtént a gondosko­dás uj csemeték ültetéséről is. A város telje­síti a régi terheket és tervszerű gazdáit kodóis- sál gondoskodik arról, hogy a hatalmas kiter­jedésű erdöbirtok tényleges jövedelmi forrás legyen. Rendcsinálás szellemében állítottak össze az uj költségvetési tervezetet is. A vá­ros kiadási tételei mindenben arányban álla­nak a bevételekkel 330 ezer pengőt irányoz­tak elő az 1()H-es évi kiadósukra. amelyből 25 ezer pengőt városfejlesztésre forduanaf;. VisszcdéUs az 'ások UttéUez Április MagyarSzemue Szerkesztőbizottság: GRÓF BETHLEN ISTVÁN elnök SZEKFŰ GYULA alelnok A csángó-kérdés KOVALOVSZKY MIKLÓS A javíthatatlanok A (JER GYÖRGY Öntözés és termelés ÚJLAKI NAGY ÁRPÁD A magyar viziutak TRÜMMER ArpAD Nemzetnevelés KOVRIG BÉLA Produktív segélyezés TÖMÖRI VIOLA Földadóreform ' KOVÁCS JÓZSEF A hadművészet reneszánsza KOLTAI JENŐ Magyar hősök ECKHARDT SÁNDOR Ady és Tisza SZEKFŰ GYULA Munkácsy tragédiája CSABAI ISTVÁN A körellátás biztosítása RUISZ REZSŐ Budapesta számok tükrében KOVÁCS IMRE Székelyföldi könyvtárak BENEDEK ANDRÁS fti 1348/1849. évi szerb felkelés PROKOPY IMRE Thália számvetése NAGY ADORJÁN Külpolitikai szemle GOGOLÁK LAJOS József Attila MAKAY GUSZTÁV Új könyvek Szerkeszti: ECKHARDT SÁNDOR MAGYAR SZEMLE TÁRSASÁG Budapest, V., Vilmos császár-út 26, 6 ingyen „KincsestáV'-kötettel magánszemélyeknek évi 9 peng0 6 o fillér Szamosujvár polgármestere jelenleg Buda­pesten tartózkodik. Helyette dr. Pesta Ele­mér uljegyző tájékoztat részletesen azokról az adatokról, amelyek élénken megvilágítják a város jelenlegi helyzetét. Elsősorban a nép­számlálás adatairól érdeklődünk. A 7000 sza- mosujvári lakos közül 3500 magyar nemzeti­ségű. 900 zsidó és 2800 román él ezenkívül Szamosujváron. Mindjárt az első napokban beszédesen bizonyosodott be, hogy ebben a városban is nagyon sok embert kénxszeritelt ő$i hitének elhagyására a román uralom Köz­vetlenül a polgári közigazgatas életbeléptetése után 150-en jelentkeztek az anyakönyvi hi­vatalnál, akik megható jelenetek között mon­dották el, hogy kénytelenek voltak vallást változtatni, mert egyébként lehetetlenné vált volna a megélhetésük. Az anyakönyvi adatuk alapján kétségtelenül megállapították hogy mind a 150-en magyar eredetűek és nem po­litikai konjunktúrából akarnak vallást változ­tatni. A városvezetőség azonnal teljesitette a kéréseket és így 150 ember ismét visszatérhe­tett ősi hitéhez. Huszonkét meztelen gyermek a fouitáintéztiten Szociális szempontból színié megvalósítha­tatlan feladatokat kellett megoldani a városi tanácsnak. Több. mint száz menekült elhelye­zését vállalták. Ugyanalckor kezükbe i főtték annak a huszonhét szerencsétlen gyermeknek hangot. a sorsát, akiket valósággal meztelenül hagyott hátra a szamosujvári javítóintézetben a ro­mán uralom. Gondoskodni kellett a városi szegények sorsáról, akikkel a román uralom legutóbbi heteiben senkisem törődött. A vá­ros szociális ügyosztálya Berlin Miklósáé irá­nyításúiul minden magyar ember elismerésére méltó munkát végzett. 180 ember számára népkonyhát állított fel a város segítségével az Erdélyi Szociális Szervezet, amely megélhetési lehetőségeket teremtett a kétségbeesés hatá­rán álló leszegényedelt magyar kisegziszten- ciáknak. Erről a nemes munkáról egyébként külön riport keretében fogunk részletesen be­számolni. Htegvédik a szamos- ufoáü muemUkeket Erdélyszerle felfigyelhetünk a szamosujvári városvezetőség uj szabályrendeletére. Ez a szabályrendelet különös gondot fordít a mult emlékeire. Műemlékeknek nyilvánítják a sza­mosujvári gyönyörű barokképületeket, ame­lyeken a jövőben csuk az Országos Műemlékek Bizottságának engedélyével lehet majd véd- toztatni. Követendő példa a szabályrendelet­nek az az intézkedése is, amely a történeti emléket képviselő házak tulajdonosait arra is kötelezi hogy amennyiben az építkezési sti­lus megkívánja, változtassanak a káros újítá­sokon és állítsák vissza a régi építkezési ossz­U( icwck, tootyţ fetadatok Ebben a városban semmi sern épült hu­szonkét esztendő alatt közpénzből“ — ez a mondat mindennél világosabban magyarázza dr. Pesta Elemér felvilágosításaiból azt a hely­zetet, amelyet a magyar impérium Szamosuj­váron talált. Teljesen pang Szamosujvár egy­kori virágzó gyáripara is. Valamikor tégla­gyár, bőrgyár, szalámigyár és szeszgyár mű­ködött Szamosujváron. Ezek közül ma csak a szeszgyár van üzemben. A városvesetőség rö­videsen módot nyújt arra, hogy ezek a gyárak ismét munkába álljanak. Elkészült a terv a városi szegényház és uz államegészségügyi hi­vatal felépítésére is. Felállították a tüdőbete­gek otthonát és minden támogatást megadnak a híres szamosujvári sertéshizlaldák kibővíté­sére. Idegenforgalmi szempontokat is figye- lembe vettek az uj városrendezés tervének elkészítésénél. A ssamosujváriak régi panasza, hogy az állomás mellett levő állatvásártér rossz benyomást tesz a városba érkező idege­nekre. Az állatvásái terét most elhelyezik és a: állomás környékén parkot létesítenek. A vásártér többi részét parcellázzák és uj épít­kezésekre teremtenek lehetőséget. Munkaal­kalmat akarnak nyújtani minden magyar ipa­rosnak akik az elmúlt 22 esztendő alatt az adóterhek és a román elem előnyben része­sítése miatt tragikus helyzetbe jutottak. A város vezetői minden iparosügyben együtt dolgoznak Szőts Béla ipartestületi elnökkel, aki egyébként az Erdélyi Párt szamosujvári tagozatának ügyvezető elnöke. Sikerrel és közmegelégedésre intézik el a kisiparosok ké­réseit, amelyek szintén megérdemlik azt, hogy külön cikk keretében foglalkozzunk velük. 1941 i pr II t» 7. . Egy célunk van fi-ji-itr- hr fi-lvílágo / Iástul dr. Pesta Eleméi »uráli aljegyző. Minden jogos bereut lehetőleg liuszonnrg\ m alatt el akarunk intézni, hogy o magsat k<,. igazgatás áldásait (í táros minden /mlgáti érezhesse. G eddigi tapasztalatok azt ma lat jál;, hogy a polgármester által kitűzött gyors munkamenet mindig sikerrel is járt “ Olyan eredmény ez, amiért érdemes volt dolgozni. Kedve:- kötelesség erről beszámol ni u nyilvánosság előtt. Ezért lesz mindig mara­dandó emlékem a felszabadulás utáni első szamosujvári látogatás, amelynek tapasztaltai például szolgálhatnak minden erdélyi táros közigazgatása szárnál a. Mit kell tudni az Erdélyié kiterjesztett zsidótörvényről III KOLOZSVÁR, április 7. (Saját tud.) Az alábbiakban folvtatjuk az Erdélyre most kiterjesztett zsidótörvény és rende letek ismertetését. A rendelet 56-ik szakasza értelmében az arányszámot, amely az 1940. évi no­vember 26-iki helyzetet veszi alapul, bogy a vállalatnál, vagy cégnél csupán annyi zsidó alkalmazottat szabad tartaoi, mint amennyi ezen a napon volt, azoknak i. vállalatoknak is be leli tartaniok. melyek 1940 november 26-ika után keletkeztek, vagy azután keletkeznek. Hozza keli itt fiizni magyarázatul — mondotta jogiszinformátorunk — hogyha az említett napon nem volt a vállalat­nál a zsidó alkalmazottak száma és fi- « zetési aránya 12, illetve a rokkantakkal és frontharcosokkal együtt 15 száza Iáknál nagyobb, akkor sem lehet több uj zsidó) alkalmazottat felvenni csak addig a mértékig, ahogyan 1940 no­vember 26-án a személyzet állapota volt. A 15-ik szakasz az 5760—1910 M. E. számú rendelet 2-ik szakaszát értelmezi. Eszerint az 5760—1940 M. E. számú rendelet­ben szabályozott bejelentést, azoknak a munkaadóknak, akiknek lakóhelye (székhelye, telephelye a visszacsatolt területen van, az 1940. évi augusztus hó 30-ik napjától a jelen rendelet ha­tályba lépéséig Lekövetkezett felmon­dásokról, elbocsátásokról, nyugdíjazá­sokról) ezévi április hó 30-ig meg kell tenniük. A 16-ik szakasz szerint a 7330—1940 M. E. számú rendelet második szakasza helyett a visszacsatolt területeken a kö­vetkező rendelkezéseket kell alkalmazni: Minden vállalat, amely közfogyasz­tás céljára szolgáló aiukat a törvény 18 ik szakasza alá eső szervezet utján hoz for­galomba, köteles mindazokat, akik a szervezetben 1940. évi november hó 26-ik napján resztvettek és ezeknek a szemé­lyeknek a szervezetbe való részvételé­ből az 1940 évi január hó 1. és \z 1940. évi december hó 31 -ik napja között szer­zett összes jövedelmét az 1941. évi április hó 30-ik napjáig a 7330—1940. M. E. sz. rendelethez mellékelt í. számú minta sze­rint bejelenteni. Az olyan vállalat, amely az előbbi be­kezdésben megjelölt szervezetet az 1940 évi november hó 26-ik napja után létesí­tett, vagy a jelen rendelet hatályba lé- p*ése után létesit, azoknak a személyek­nek adatait, akik a szervezetben a szer­vezet létesítését követő naptári félév utol­só napját követő hónap utolsó napjáig, (Julius hó 31-ik napjáig, illetőleg a kö­vetkező év január hó 31-ik napjáig kö­teles az előbbi bekezdésben megjelölt minta szerint bejelenteni. A szervezet létesítésének időpontját az előző bekezdésekben megjelölt bejelentés ben külön fel kell tüntetni. (Folytatjuk.) Illeték Kiskáté 1941. Most jelent meg a legújabb törvényekké-, betűsorral, táblázatokkal; Ára 2.60 P. Adó­ügyi Kiskáté 1941. 254 lap, 3 80 P. Mindenki jogi tanácsadója (és Iratmiutatár) 4.50 P­Az uj társulati adótörvény magyarázatos joggyakorlattal, tárgymutatóval 6 80 P. Le- pagenál Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér­jen jegyzéket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom