Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-28 / 96. szám
ÖRS3 AOtG Y 0 L£ 3 £ ÖNYVTÁHA Extern. BUDAPEST Orszá^hlz t ér Pit ritt m^nt Athén elesett Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, KussolinJ-út 4. Telefon: 11—09. Kyomga : Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29 — 23 ALAPÍTOTTA: BR RT Hl MIKLÓS Kladótalaldonos: Kolozsvár. Előfizetési negyedévre 8, félévre 16, P I L L I S B. T. árak: havonta 2.78, egész évre 32 pengő. LXII. ÉVFOLYAM. 9 6. SZÁM. HÉTFŐ KOLOZSVÁR, 1941 ÁPRILIS 28. Ui élet az erdélyi földön Ma: Báré Bénfty Dániel m. kir. lőldmivelésügyi miniszter Az idegen uralom a hajdan virágzó Erdély magyar értékeit gyökerükben támadta meg. Közvetlenül a forradalom után először a szellemi középosztály sorai ritkultak meg, de a céltudatos román politika hamarosan kikezdte a magyar földbirtokos osztályt is, s a szociálisnak kikiáltott, de voltaképpen román nemzeti célokat szolgáló agrár- reform során birtokaitól és ezáltal létalapjától fosztotta meg ezt a nemzeti szempontból igen értékes elemet. Ez a magyarság létét és értékeit megsefnmi siteni törekvés rendre mindenkire és mindenre kiterjedt. Bekövetkeztek a végtelen harc és nehéz várakozás hosz szu, küzdelmes évei. A közös veszély és a nagy elnyomatás azonban össze forrasztotta a magyarság különböző rétegeit, s egy szívvel és egy akarattal szálltak mindnyájan síkra a nemzeti eszme érdekében, am'hez erőt és kitartást csak a nagy hazaszeretet, a rendíthetetlen hit és a szívós erdélyi lé lek adhatott. Testvéri szeretet fog1 e! minden magyar %ánt, ki csüggedézt nem ismerve, részese volt ennek a küzdelemnek. s hiszem, hogy most, midőn álmunk valóra vált, épp oly hazaszere tettel, kitartással és egységes lélekkel fogják kivenni részüket Erdély újra építésében s a Haza felvirágoztatásában. Ennek a törekvésnek politikai ke- rete az Erdélyi Párt, amely a kormány- nyal egyetértésben kívánja szolgálni Erdély és egyben az oriszág fejlődésének és felvirágoztatásának ügyét. Sok a tennivaló. A romok helyén meg ke’>I induljon a teremtő élet és ehhez szükségünk van mindenkire, kicsinynek és nagynak önzetlen munkájára. A magam részéről mindent el kívánok' követni, hogy annak az országos fel adatnak keretében, amelyet, mint Magyarország földművelésügyi minisztere ellátok, a második bécsi döntés alapján visszacsatatolt keleti és erdélyi részek gazdasági életét megerősítsem és fej lesszem. Ez nem jelenti azt, mintha a pillanatnyi különleges szükségleteket, azok kielégítését az ország közös érdé keinek háttérbeszoritásával kívánnám tekintetbe venni, hiszen célunk, e hazá ban csak egy lehet: egy boldogabb Magyarország megteremtése. Ebből a szemszögből kell néznünk az eirdélyi teendőket, súlyúkat felmérnünk, ellá fásukról gondoskodnunk. Az erdélyi nép megélhetésének alapja főként az erdőgazdaság és az állat- tenyésztés. Az a 2.4 millió kataszt- vi . hold, amellyel Magyarország erdőterülete a visszacsatolás után gyarapodott, igen jelentékeny bevételi forrása az erdélyi lakosságnak és egyben szerencsésen egészíti ki az egész ország gazda ságát. Az erdők állapotáról, sajnos, megállapítható, hogy a legtöbb erdőbirto kon rendkívül nagymértékű tűhasználatok történtek. Egyes vidékeken csak szinte hozzáférhetetlen helyeken található például 60 évesnél idősebb fenyő állomány. Ennek a helyzetnek orvoslása a vágások igen nagyfokú megszorítását tenné szükségessé. Egy ilyen megoldás azonban, főleg a Székelytől dön, a munkaalkalmak csökkenésére vezetne és a gazdasági élet más terén is nehézségeket okozna. Ezért a termelés és a munkaalkalmak szempontjainak összeegyeztetésével igyekszünk a kér désí megoldani. Ezenkívül figyelemmel1 vagyunk arra, hogy a román uralom több, mint 240.000 hold erdőt legelővé alakított át, amelynek jórészén a hegyoldalak máris teljesen eikopárosodásnak indultak. E területek talajának termő képességét, a kopárosodásból eredő kö1- vetkezmények elhárítása végett, sürgős intézkedésekkel helyre kell állítanunk. Az erdőgazdaság terményeinek értéke sitésénél jelenleg fennálló nehézségeket igyekszünk kiküszöbölni addig is, míg a Székelyföld az ország vasúti hálózatába bekapcsolódik. A fakészietek értékesítése sikeres tárgyalásaink eredményeként erről a területről is megindul. Kezdeményezésemre a kormány hitei akciót indított meg egyelőre ötmillió pengős keretben a székelyföldi erdőkitermelések és ezzel kapcsolatban a munkaalkalmak biztosítása érdekében. Ezek az intézkedések üdvös hatásukat kétségkívül éreztetni fogják. Erdély állattenyésztésének talpraál litása és fejlesztése érdekében legsürgősebb teendő a népies állatállományt felölelő köztenyésztésnek jóminőségü apaállatokkal való ellátása. Ezen a té ren nagyon szomorú volt a helyzet, mert a köztenyésztésben például több, mint 2000 tenyészbka, 1800 tenyészkan hiányzott, nem is beszélve arról, hogy a megliévő apaállatok nagyrésze nem éri el a kívánatos minőségi színvonalai. A káros hiánynak megszüntetéisére intézkedéseket tettünk és mar ezen a tavaszon mintegy 4000 apaállatot juttatunk Erdélynek. Gyorsabb eredményt természetesen akkor érhetünk el1, ha jóminöségü anyaállatok kiosztásáról is gondoskodunk, ezért kedvezményes ál lanti akciókat szerveztünk, amelyek során teheneket, üszőket és üszőborjakat juttatunk az erdélyi gazdáknak. Az ak ciók lebonyolítása máris-megkezdődött, ezenkívül még a tavasz folyamán 5000 jerkebárány kiosztására fog sor kerülni, a Székelyföldön pedig 10.000 anya juhnak állami kedvezménnyel való beszerzése van foyamatban az oltani kisgazdák részére. Az erdélyi lótenyésztés fejlesztésére is indítottunk akciót, melynek során 1300 kiváló kancát juttatunk a gazdáknak rendkívüli állami kedvezménnyel. Az állattenyésztési akciók megindításával kapcsolatban intézkedtünk az állattenyésztők társadalmi megszervezése, a törzskönyvezés bevezetése, a rendszeres tenyésztési munkának szé les körben való megválósitása érdekében. Rövidesen megalakítjuk a vármegyei állattenyésztő egyesületeket és a törzskönyvező szervezeteket, hogy minél előbb megindulhasson, minisztériu moni irányítása mellett a törzskönyvezés és a tejelésellenőrzés. Az állami támogatással ellenőrzött állattenyésztő községek és mintaközségek intézmé nyét Erdélyre is k< akarjuk terjeszteni: idén 50 ilyen állattenyésztő község lé telítését vettük tervbe. A növénytermelés felkarolására szé leskörü intézkedéseket tettünk. Sörárpa, zab, tengeri, burgonya, bab, bor só, kender, len, lóhere, lucerna vető magvak kiosztásával folytattuk a neme sitett b u za vető mag-ak c i ó t és vetőmag vak ingyenes kiosztásával is támogat tűk az olajosnövények termelését. Ahol vetőmagban hiány volt, kölcsönvetőmag kiosztásával is segítségére siettünk a gazdáknak. A kiváló erdélyi lóliereféle- séget, amelyért a múltban magasabb árakat fizettek, mint Ijülön tájfajtát kívánjuk fenntartani és ezért gondos kódunk arról, hogy-Erdélybe más hely ről lóherevetőmagot ne vihessenek be. Az erdélyi mezőgazdaság viszonyai sok tekintetben eltérnek a trianoni Ma gy’aroirszágétól, ezért kísérleteket végzünk azoknak a vetőmagféleségeknek megállapítására, amelyek leginkább előmozdíthatják a jelenleg igen ala csony termelésátlagok emelését és a minőségek javítását. Az eredmények alapján megtesszük a szükséges intéz kedéseket az erdélyi növénytermelés átszervezésére. Támogatni kívánjuk az erdélyi gazdákat a silók és trágyatelepek építése, vető , magtisztitógépek és különféle mezőgazdasági eszközök beszerzése tekintetében is. Különös gondot k;vánunk fordítani a szakoktatás fejlesztésére. A kolozsvári gazdasági akadémia mellett jelenleg két állami és két államsegélyben része sülő felekezeti téli gazdasági iskola működik. Az állami téli gazdasági iskolák számát nyolccal szaporítjuk, ezenkívül tervbevettük két középfokú gazdasági tanintézet felállítását is. A télen kétezren vettek részt a téli gaz dasági tanfolyamokon, amelyeknek túlnyomó részét az EMGE kiváló vezetés# mellett tartottuk, ürömmel veszem igénybe a jövőben az EMGE közérdekű munkáját ezen a téren is és támogatni kívánom a tél' gazdasági tanfolyamok szaporítását. Az Országos Mezőgazdasági Intézet ügykörét Erdélyre is kiterjesztettük és ezzel kapcsolatban m'ntegy 16.000 hatvanötéves és ennél idősebb gazdasági munkavállalónak juttatunk azonnal öregségi járadékot. Az illetők járulékot eddig nem fizettek, tehát valóban nem zeti ajándékot kapnak. Az eddigiekben csak rövid tájékoztatót adtam arról a munkáról, amelyet végezünk és amely általában a trianoni Magyarországon már évek óta alkalma zott és jól bevált módszerek szerint történik. Hiszem és remélem, hogy ez a céltudatos munka Erdély szükségletei nek és az egész ország közös érdekeinek megfelelően eredménnyel fog járn' és erdélyi gazdatársaim teljes érövé* támogatni fognak abban a törek\ésem ben, hogy az,uj élet kifejlődhessen, fel virágozhasson Erdélyben és ezáltal gyarapithassa országunk erejét, nem zeti értékeit. 1941 4PR 30
