Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-03 / 76. szám
1941 április 3. ELLENZÉK Erdélyi Hitel A napokban a 'lébe, vagyis a Takarék- pénztárak és Bánkúk Egyesülete súlyos jelentőségű közgyűlést folytatott le, mert X1api rent! j éré országrészünk hiitelügyi kérdéseit helyezte s az erdélyi hitelélet négy képviselőjét megszólaltatta. Az idő- y szerű érdeket kifejezte már egy külső körülmény: Hegedűs Lóránt, aki atyjának, a volt kolozsvári ősképviselőnek és kereskedelemügyi miniszternek neveltjeként a közgazdaság, irodalom, pénzügyi politika jelentős polcára jutott és mint volt pénzügyminiszter különösen alkalmas, hogy Erdély hitelkérdéseinek fontosságát nemcsak helyi és országos, haliéin európai siklói is hangsúlyozza, sziv- vel és lélekkel fáradozik az eidélyi pénz dolgában. Fölösleges erőlködés volna, ha ezen kérdések óriási jelentőségét és sürgősségét mi szintén kiemelnénk most. Pedig volna jogciműnk reá bőven. Az elmúlt huszonkét é.~ alatt az Ellenzék ugyancsak rajta felejtetta“ szemét a kisebbségi bankélclen, melyet egyes rideg vezetők ellenére a nyers gyakorlati érden alantas köréből alt: uista fennsíkra sze- :etett volna emelni. Mindig idéztük a szász bankok nagyszerű példamutatását, amelyek tiszta hasznuk javarészét népük nemes knponderabilitására fordították, kisebbségi közösségük tökéletesen működő önadóztatásának szellemében. Az Ellenzék volt az első, aki a magyar pénzintézetek egy részének idegességével nem törődve, a lej felduzzasztását, majd leértékelését követelte, harcolt a román pénz % ásárlóképességének jogtalan erőszakolása ellen, amikor a román száj hallgatott és a cenzúrává.! élet-haláibarcot folytattunk. És mindig a leghathatósahban követelte a visszleszámitolási hitel magyar emancipációját, igaz viszont, hogy keményen döngette a kisebbségi kaniat- uzsora kíméletlenségét és a konverzió népi hatályosságának megakasztását. Természetesen igyekeztünk minden telhető eiövel a mentés körül segíteni, a kisebbségi bankválság és pusztulás idején, sőt a moratóriumok és kényszeregyezségek baljós rendszerében divatozó eljárási módozatokat, melyek a részvényesek megrövidítésére és a betétkönyvek olcsó összevásárlására csábítottak egyes intézeteket, vagy vezetőket, megvető hallgatással illettük, mert nem akartuk a magyar kisebbségi élet ezt az elfajulását a román közélet kárörvendezésének átbocsátóm, mely- nem hivatalosan úgyis megvolt. íme az egyenes ut és a megbocsátó bátorság, mennyi jogcíme áll szolgálatunkra most, inikor az erdélyi hitelélet kezd felocsúdni és a káros elfajulásokat latra lehet vetni. Mi természetesen rendelkezésére állunk minden jóravaló törekvésnek e pillanatban: az első bmksegitség idején csak érintjük Erdély hitelügyeinek nagy jelentőségét, égető szükségét és főleg sürgős mivoltát, ez csak azért van, mert az uj erdélyi közélet és mint a Tébe közgyűlése is bizonyitja, az átvészelt erdélyi pénzintézeti világ maga is igen jól megkezdte és folyamatossá birja tenni a kormányhatalom és országos hitelrend már kész figyelmének és jóakratának „dinami- zálúsát‘\ Meg vagyunk győződve,! hogy az uj tőkehelyezési lehetőségek már amúgy is Erdély felé fogják irányítani a heverő magyar pénzt, amennyiben ez a kivánt mértékben fölhalmozódik, mint ahogy az egyik erdélyi bankszónok jelentése szerint a segítség a Nemzeti Bank, a Pénzintézeti Központ és a nagybankok öléből valóban megindul. De adjuk át a rövid szót az erdélyi hitelélet képviselőinek, akik mentést kérnek a konverzió hínárjából és pénzhiányából. Tagadhatatlan tény, hogy a konverziós anyagon könnyíteni kell, de nagyon tneg kell fontolni, hogy ez ne a kisgazda társadalom kárára legyen. Egyáltalában rajta kell rmodén állami és társadalmi tényezőnek lenni, hogy a román agrár és konverziós művelet jótékony esetlegeitől ne fosszuk meg a kisebbségi mult gerincét jelentő erdélyi földészt és az erdélyi pénzügyi mozgalom főcéljára a magyar földszerzést, egy újabb honfoglalást kell kitűzni. Helyeseljük a felvidéki példa szerint az erdélyi hitelélet olcsó kötvényköl- csőn támogatást kér és ha különösen a konverziós hosszúlejáratú kihelyezéseket altruista-bankkal szeretnék átvétetni, könnyen lombardirozuató cs értékesíthető kamatozó záloglevelek, vagy kötvények ellenében. Elismerjük, hogy a román konverzió felszámolása és a hitel biztosítás égető szükséglet, különösen a kezes megkötöttségéből folyó nehézségek miatt, de mindenek felett álljon az elv, hogy az erdélyi kisember kárára nem szabad cselekedni semmit. És hogy elsősorban a hősiesen átverekedett szövetkezeti hiteléletet kell felvirágoztatni, viszont a bániakat alom vizsgálatai fi ál tekintet be kell venni a kisebbségi élet sok súlyos követelménye iránt kifejlett magatartást a viszonylagos emberi és magyar erkölcsi- séget a magas kamut, a gazdasági világválság és a konverziót követő mentési műveletek renden. Ugyancsa k meg keli vizsgálni az erdélyi bankvezetők egyéb kívánságait is. Meggyőződésünk, az erdélyi hitelélet jogosan kívánja hát meg, hogy a román banktörvény adózási kedvezményeit fenntartsák és az ingatlantulajdonátruházás 1 elekkönyvi megkerüléseit, melyek nemcsak lábrakapluk, de terjedeznek is. akadályozzák, meg és nyóntják el véglegesen. Bizonyára nem kell ezt a rövid hozzászólást és ismertetést szokványosán befejeznünk: ■ „adja isten“, hogy az erdélyi hitelélet minden jogos hangja — jelen esetben „kongása“ — megszivlelésre találjon. Mert a helvzet az, hogy a magyar közhatalom pénzügyi ereje és a magyar pénzpiac amúgy is a lehető ieg- nyitott füllel akarja meghallgatni az erdélyi pénz panaszait és óhajtásait. Miszen ezért szólaltatja meg. Különben is Erdély hitelügye és pénzügyi fölvirágzása nemcsak érdélvi, hanem egyetemes magyar érték. \ szörnyű emberi válság és országos nehézségek ellenére — áradásokban, talajvizekben, kiszikkadó árucsere medrekben, pénzdagasztó hullámokban lubickolva i« — bizonyára minden megtörténik majd Erdély közgazdaságának és benne pénzpiacának rendbeliozata Iára és termékennyé tételére. Befejezésül inkább ezt kívánjuk ideiktatni: legyen az uj erdélyi hitelélet olyan, aminőnek minden egyes elemének a kisebbségi tragikum idejében kellett volna lennie. L , „ . Már öiven iagozaía van Kolozsváron az Erdélyi PárinakSzéleskörű érdeklődés mutatkozik a kolozsvári tagozat szombati nagy alakuló gyűlése iránt KOLOZSVÁR, április 3. (Saját; tu<l ) Az Erdélyi Pártnak kedden újabb három tagozata alakult meg Kolozsmegyében. Kispetriben, Magyargyerövásárhelyen és Nagypetriben. Kispetriben Antal Géza ref. lelkész lett elnök, titkár Horváth Géza ref. ig.-tanító; Magyargyerővásár- belyen elnök Bogdán János, ref. lelkész, titkár Batiz Kisbandi András; Nagypetriben Posta István ref. lelkészt választották elnökké.- alelnök, titkár pedig Ágoston János kántor lett. Szerdán tartotta alakuló gyűlését a vajdakamarási párfiagozat. Ezzel ötvenre emelkedett a kolozsmegyei párttagozatok száma. Az uj párttagozatok vezetőségei már mind résztvesznek a szombaton, április 5-en délelőtt tizenegy órakor tartandó kolozsmegyei tagozati alakuló gyűlésen. amelynek színhelye a párt Farkas-utca 7. szám alatti helyisége lesz. Ennek az alakuló gyűlésnek programja nagyjában már elkészült. A korelnök nyitja meg a gyűlést. majd Botos János főtitkár beszámol a megyeo tagozatok megalakulásának körülményeiről,/ utána pedig Albrecht Dezső képviselő ismerteti a párt általános célkitűzéseit, programját és szervezeti rendelkezéseit, majd a választásokra kerül sor. Választani fognak egy elnököt, amelyre a minden oldalról történt közbizalom megnyilvánulása folytán Gallus Viktor gyalui földbirtokos van kiszemelve. Választanak ezenkívül két alelnö- köt, egy főtitkár-jegyzőt, egy pénztárnokot, két ellenőrt, hét elnöki tanácstagot és száztagú választmányt. A megalakuló kolozsmegyei tagozat azután egy tagot je- ,l.öl ki a központi országos bizottságba és harminc tagot az országos közgyűlésre. Kolozsmegyében a pártba eddig beír atkoztt tagok száma körülbelül húszezer, amihez még hozzá kell számítani u Kolozsváron beiratkozott körülbelül tizenhatezer tagot. Eszerint e megyében eddig a pártnak több, mint harmicötezer beiratkozott tagja van, ami a megye magyarságának lélekszámához viszonyítva rendkívül kedvező arányszám, mert a szinmagyar székely megyékben sem mutatkozik még ennél nagyobb eredmény. A kolozsmegyei tagozat alakuló gyűlése iránt a magyar társadalom minden rétegében széleskörű érdeklődés meg. 5 „ Lelkes hangulata foiyi le Biharmegye törvényhatósági bizoííságának beiktatása NAGYVARAD, április J. (MTI.) Szerdán délelőtt 10 órakor B:harvár:negye székhazának közgyűlési termében a megye törvény hatósági bizottságának alakuló díszközgyűlésén iktatták be tisztségébe Oiffra Ká man fö- ispánt és a megye 210 törvényhatósági bizottsági tagját, A közgyűlésen a kormányt vitéz fíonczos Mikiós államtitkár képviselte. Megjelentek a szomszédos vármegyék főispánjai, alispánjai, Biharvármegyo országgyűlési képviselői, valamint a katonai, egyházi és polgári méltóságok. A közgyü ést vitéz Nad-iny i János elispán nyitotta meg. Megemlékezett a Kormányzóról, aki a legnehezebb időkben szakadékok között is bölcsen vezette az ország ügyeit é6 így megérhettük, hogy a megye értékes elszakított része is visszakerült. A közgyűlés tagjai felállva ünnepelték a kormányzót. Küldöttség ment a főispánért, akit melegen ünnepeltek a jelenlevők, majd elbucsuz- tatták dr. Molnár Imrét, a megye volt főispánját, akit Csongrádra főispánná neveztek ki. Utána Ciffra Kálmán, az uj íőispán foglalta e! az elnöki széket. Beszédében hódolattal emlékezett meg a kormányzó személyéről. A továbbiakban hangoztatta, hogy a megyében minden vezetőnek tisztában kell lennie azzal, hogy minél több előnyt élveznek ebben az országban, annál nagyobb kötelezettséget kell vállalni az országgal és lakosságával szemben. A nemzetiségekről nem kiván szólni. A kormány álláspontját és követendő magatartását ebben a kérdésben Teleki Pál gróf miniszterelnök egy héttel ezelőtt Szatmárnémetiben már részletesen kifejtette. Csak annyit ‘ kiván hozzáfűzni, hogy a maga részéről szeretettel kezeli a nemzetiségek ügyeit és erre kéri minden tieztviselőjét. Annak a reményének adott kifejezést. hogv ez a szeretet és megértés arra a belátásra fog vezetni, hogy a ^szentistváni birodalomban jobban megtalálják boldogulásukat, mint bárhol máshol a világon. A közgyűlésről hódoló táviratot intéztek a kormányzóhoz és táviratilag üdvözölték a miniszterelnököt és a belügyminisztert. A díszközgyűlés a- Himnusszal ért véget. nvíJvanul Szászrégenben hét házat döntött romba a Maros áradása SZÁSZRÉGEN, áptilis 3. (Saját tud.) A Maros áradása tegnap immár másodízben is veszélyeztette Szászrégen városát. A Maros 180 centiméteres vízállása elöntötte az állomás vidékét, a munkás és gyárnegyedet, és a mellékutcákat. Az átadás következtében hét ház összeom’ott. Víz lepte el a Hermus-fate- lepet is és emiatt most 150 munkás kenyér nélkül maradt. A görgényi havasokban bekövetkezett olvadás miatt emelkedett rohamosan a Maros színvonala. Elöntötte ezenkívül Radnótfája község egyrészét és elöntéssel fenyegeti a többi marosmenti községeket is. Szászrégen és Radnótfája között a közlekedést csak átszálással lehet lebonyolítani. A délutáni órákban az áradás csökkent és igy valószínű, hogy nagyobb veszedelem nem fog bekövetkezni. 2lz árvízkárosultakért! Az Ellenzék szerkesztőségéhez az árvízkár osultak javára újabban az alábbi adományok érkeztek be: Duna Biztosító tisztviselői 20.— P V. E. ! 2.— „ Előző gyűjtésünk végösszege az Erdélyi Pa l központ jóhoz beszolgáltatva 1108.46 , .Összesen: 1130.46 P azaz egy ezer százharminc pengő. Erdély magyarságát ismét nyomatékosan felkérjük, illetve felhívjuk, hogy az anyaországi magyar árvízkárosult testvérek segélyakciójában a m.aga lehetőségei• hez mérten feltétlenül vegyen részt. Minden adomány könnyeket töröl és szenvedéseket enyhít. KOLOZSVÁR, április 3. (Saját tud.) Rejtélyes haláleset ügyében folytat vizsgálatot két nap óta a kolozsvári rendőrség bűnügyi osztálya. Az áldozat Szász Pá! kolozsvári pincéi, aki titokzatos körülmények között halt meg a klinikán. A fiatal pincért e!őbb egy rendőr vitte be eszméletlen állapotban az utcáról a kapitányságra, majd onnan a mentők szállították be a kóiházba. Az első orvosi vizsgálat harmadfokú alkoholmérgezést állapított meg, ugyanakkor azonban egyes jelek sulyosabb természetű agytüneleket mutattak. A súlyos állapotban beszállított pincér a klinikán néhány óra múlva meghalt s mivel a halál közvetlen okát pontosan nem lehetett megállapítani, a hatóságok elrendelték a holttest felhoucolásáí. Érdekes, hogy még a boncolást megelőzőleg, úgy a rendoroivosi mint a mentőorvosi vizsgálat is egyöutetüleg bi zonyos agytiinetéket és alkoholmérgezést említ. A holttestet tegnap felboncolták s annak eredményeként most inár kétséget kizárólag megá lapitást nyert, hogy a jiatal pincér halálát súlyos koponyaalapi törés következtében előállott agyrázkódás okozta. Arravonatkozólag azonban, hogy hol, mikor és milyen körülmények között szenvedett kopo- nyaa!api törést, e pillanatban sem a rendőrség, sem a . mentők nem tudnak pontos felvilágosítást adni. Ezért a hatósági vizsgálat ennek a kérdésnek a tisztázására tovább- folvik. Életbelépői az a] bentesdra-rendelet KOLOZSVÁR, április 3. (Saját, tud.) Az erdélyi mészárosok és hentesek most vették kézhez a tegnap életbe lépett uj nentesáru- rendeletet. Eszerint párisi, krinolin, virsli és szafaládé legfeljebb 22 százalék hús és 10 százalék nyers fehéráru felhasználásával készülhet. Kolbászáruk készítésénél legfeljeb?i 60 százalék sertéshúst lehet felhasznáhu, a többi marhahús, a nyáriszalámi fele s a vadászszaláuii 70 százaléka lehet sertéshúsból, de készitésükhöz fehérárut nem szabad felhasználni. Téli szalámit továbbra is szabadon lehet készíteni, hasonlóképpen kenőmájast is. Szalonnafélékből csak toka és hasas aljszalonnát lehet forgalomba hozni. A rendelet országos érvényű. Parkeffezési munkálatokat jutányosán vállal Lörlnczi ét Co Zápolya-utca 6. sz. és. Szentegv- ház-utca 1. (Cseke-eukrászda.) Fiatal kolozsvári pincér rejtélyes tragédiája Súlyos koponyaalap! törést és alkoholmérgezést említ a boncolási jegyzőkönyv — Eszméletlen áll apóiban került a rendőrségre az áldozat
