Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-01 / 74. szám

KZT.T.KtßK Értekezletet tarfott az Erdélyi Párt kaltard- Jis szakosztálya KOLOZSVÁR, április 1. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának kulturális szakosztálya tegnap este dr. Csekey Ist­ván egyetemi tanár, szakosztályi elnök elnökletével értekezletet tartott. Az érte­kezleten megjelentek dr. Kristóf György egyetemi tanar, szakosztályi alelnök, dr. Tavaszy Sándor református teológiai ta­nár, Deésy Jenő színművész, Szopos Sán­dor festőművész, Tárcza Bertalan tanár, Csendőr Jenő plébános, Andrássy Gyula és Bakos Aladár szakosztályi titkár. Az értekezletet dr. Csekey István nyitotta meg. Bakos Aladár titkár ismertette a tárgysorozatot, amelynek első pontja a Kolozsváron megrendezendő műkedvelő versenyen kiváló együttesnek a közeli fal­vakba való vendégszerepeltetése. A bi­zottság dr. Kristóf György, Tárcza Ber- talan és Deésy Jenő hozzászólásai után úgy határozott, hogy a mezei munka megkezdésére való tekintettel egyelőre eltekint ezeknek az előadásoknak a meg­rendezésétől, de ettől függetlenül az ilyen és hasonló természetű előadások rende­zésében közre szeretne működni az Er­délyben is megalakítandó Népnevelési Titkársággal, amely programjának végre­hajtásában nyújtana esetleg támogatást; erkölcsi súlyánál fogva. A muukásszakosztály (megalakulásával egyidejűleg a munkásság képviselői meg­keresést intéztek a kulturális szakosztály­hoz, amelyben oiyan történelmi tárgyú előadások rendezését kérték, amivel el lehetne oszlatni — különösen az ifjabb nemzedékben —• a románok által, külö­nösen a magyarság történelmével kapcso­latban tudatosan történt hamis beállítá­sok nyomán keletkezett helytelen törté­nelmi ismereteket. Csendőr Jenő, dr, Ta­vaszy Sándor, dr. Kristóf György és Cse­key dr. hozzászólásai után úgy határoz­tak, hogy felkérik a munkásszakosztályt tegye meg konkretebben erre vonatko­zóan javaslatait és működjön közre an­nak kidolgozásában. Tavaszy Sándor dr. szóvátette a Beth- len-bástya elhanyagolt környékét. Tapasz­talata szerint a bástya igen vonzó idegen- forgalmi műemlék, amely nagyobb gon­dot és figyelmet érdemelne a város ré­széről. így környékét parkosítani, az el­múlt években lebontott cigányputrik nyo­mát el kellene tüntetni és belsejét is át kellene alakítani akár múzeum, akár pe­dig más látványosság céljaira. A képzőművészet felkarolásával kap­csolatban tárgyalás alá került a kolozs­vári képzőművészek helyzete. Szopos Sándor festőművész hozzászólásában ki­fejtette, hogy Kolozsváron mindaddig nem alakulhat ki képzőművészeti élet, amíg a város területén nem lesznek mű­termek. Az a heiyzet ugyanis, hogy a közel 120 ezer lakosú Kolozsvárnak nines egy olyan magaslati helyen fekvő helyi­sége, amely alkalmas lehetne festőműte­rem számára. Javasolja, hogy a kulturális szakosztály hasson oda, hogy vagy a vá­ros, vagy pedig néhány háztulajdonos építtessen, vagy alakíttasson át meglévő épületrészéből műteremnek megfelelő he­lyiséget. A bizottság magáévá téve a kér­dést, határozatilag kimondotta, hogy el­sősorban a városi tanácshoz intéz megke­resést, hogy az a rendelkezése alatt álló, illetve tulajdonát képező házak egyiké­ben bocsásson festészeti célokra meg­felelő helyiséget, illetve műtermet a kép­zőművészek rendelkezésére. Kristóf György javasolta, hogy a városházhoz in­tézett beadvánnyal egyidejűleg vitéz dr. Haász Aladár kultuszminisztériumi osz­tályfőnökhöz is küldjenek, feltárva a ko­lozsvári képzőművészek kívánságait. * 13 MEGHÍVÓ a Brassó—Háromszéki helyi­érdekű vasutak részvénytársaságának 1941. április 10-én délelőtt háromnegyed 11 óra­kor, a társaság hivatalos helyiségében, Buda- pesten (V. Gr, Tisza István-u. 2. I. emelet 13. sz. szoba) tartandó rendkívüli közgyűlé­sére a t. részvényesek ezennel meghivatnak. Napirend: Választások az igazgatóságba és fe'ügyel!őbizo'ttságba. Az alapszabályok 21. paragrafusa értelmében azon t. részvényeseik, akik a közgyűlésen megjelenni és szavazati jogot gyakorolni óhajtanak, — a M. kir. Ál­lamkincstár kivételével — tartoznak részvé­nyeiket a közgyűlés napját legalább 5 nap­pal megelőzőleg, a társaság fent megjelöli' hivatalos helyiségében letétbe he’yezni. Az igazgatóság. „Â fermeBésnek ex élettani k@vef©iméíiyel&@# nagyobb mér­téiben kell figyelembe vennie" — jelentette ki lir. 3áRfiy Dániel íöldmliminiszter a köz­igazgatási továbbképző tanfolyam záróülésén BUDAPEST, április 1. (MTI.) A bel­ügyminisztériumban rendezett hetedik közigazgatási továbbképző tanfolyam ün­nepélyes záróülését hétfőn délelőtt tar­tották a belügyminisztérium dísztermé­ben. A záróülésen Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter beszédet mon­dott. — Újabban a mezőgazdasági terménye­ket élettani alapon kezdik értékelni — mondotta a földművelésügyi miniszter. — így Amerikában a citromot a C-vita- min alapján vásárolják, a búzát pedig kezdik sikértartalmának megfelelően ér­tékelni, a farinográfnak, ennek a kitűnő készüléknek segítségével, amelyet Han- kóczy Jenő kiváló tudósunk tahi it fel. A termelésnek az élettani követelmé­nyeket nagyobb mértékben kell figyelem­be venni. A termények, a mezőgazdasági iparcikkek élettani értékének ellenőrzése általában közigazgatási feladat. Az élel­miszerek hamisitásának szigorú ellenőr­zésével a közegészséget védjük és egyben a termelés érdekeit is szolgáljuk. Igen nagy jelentősége van az élelmiszerek el­lenőrzésének éppen a mostani időkben amikor egyre több árut kel* a kényszerítő körülmények miatt pótanyagokkal helyet­tesítenünk. — Az ember egészségének szempontjából nagyon fontos a megfelelő lakás. A múlt­ban igen sok hiba történt ezen a téren. Rossz helyre építették a lakásokat nagyon sok esetben. Az utóbbi két esztendő meg­mutatta, hogy igen nagy gonddal kell el­járnunk ebben a tekintetben. A falusi la­kosság részére házhelyek szerzését é3 ál­talában a házépítéseket megfelelő intéz­kedésekkel kívánja a koimány előmozdi- tani. — A mezőgazdasági dolgozók egészségé­nek megóvását megfelelő munkaeszközök­kel is előmozdítjuk. Ezért a mezőgazda- sági érdekeltségek és szakértők bevonásá­val bizottságot létesítettünk, amely ja­vaslatokat tehet olyan gépek és munka­eszközök bevezetésére, amelyek az em­beri munkát megkönnyítik és az egész­ségügyi követelményeknek jobban meg­felelnek. A miniszter beszéde további részében a mezőgazdasági munkavállalók beteg­ségi gondozásával, baleseti biztosításával, j .a balesetek elhárításával foglalkozott és végül rámutatott arra, hogy a gazdasági munkabérek szabályozásának is vannak közegészségügyi vonatkozásai, hiszen meg­felelő jövedelem nélkül a széles népréte­gek egészségesen nem fejlődhetnek. A miniszter beszédét nagy tetszéssel fogadták, majd johann Béla bel ügyi ál­lamtitkár szólalt fel. Hangoztatta, hogy az egészségügyi munkaszervezettségnek első feltétele a megfelelő egészségügyi sze­mélyzetnek, elsősorban az orvosi személy­zetnek a megteremtése. Magyarországon kereken ezer lakosra jut egy orvos. Ne­künk jelenleg csak azzal lehet számol­nunk, hogy ezt a rendelkezésre álló or­voslétszámot használjuk ki, hogy a váro­sok egészségügyi szolgálatának biztosítása mellett a falvak is megfelelő orvosi ellá­tásban részesüljenek. A preventiv egész­ségügyi munkáról szólva az államtitkár megállapította, hogy a szociális alap se­gítségével nagy számban* épültek a fal­vakban egészségházak. Egymilliárdos be­ruházási hitel segítségével a tuberkuló­zis elleni szolgálat hat év alatt az egész ország terüleétn ki fog épülni. Foglal­koznak a községi és körorvosi karnak az államosításával is. A visszacsatolt terüle­ten lévő kórházak legnagyobb részét álla- imosiiották. Végül az egészségügyi mun­kának a közönséggel traló megismerteté­sének a fontosságát hangoztatta. Ezután köszönetét mondott a belügyminiszter ne­vében a tanfolyam vezetőinek, hallgatói­nak és a tanfolyamot bezártnak jelen­tette ki. rendezésére, továbbá a legkisebb rnezgögaz. dasugi munkabéreit szabályozásúnak ügye, a jogosítványok kiszolgál! tatásának egyszerűsí­tése, ahol a sok leb- irat beszerzése okoz ne­hézségeket az erdeit el t el. nőit, a kolozsvári vá­rosi érlehvam megszűri tel isse, a. hak.ancsszól - Utasokból a kolozsvári iparosok részeltet esc, továbbá az a kérés, hogy n kolozsvári mal­moknak is megjelelő részt juttassanak a ga- honnői lésekből, végül az adókivetések megfe­lelő szabályozása. Az értekezlet határozatait érthetően nagy érdeklődés kiséri. A parlamenti csoport az ér­tekezlet bezámlúsa után a letárgyalt, kérdé­seket a szükségnek megfelelően kiosztja a re­szortképviselők közölt, megfelelő elintézésre, a fontosabb kérdéseket pedig emlékirat alak­jában terjeszti a kormányzat elé, megfelelő intézkedés céljából. KötéláifaSi halálra síéüék és azonnal fci te végezték a sarkadi háromszoros rahiégyilkos! GYULA, ápri.13 1. (MTI.) A gyulai kirá­lyi törvényszék statáriális tanácsa hétfőn tárgyaiba Brnya Anitái büupcrét. Brnya március 6-án éjjel Sarkad községben meg- gyii!kol|ta Ugor János baromfikereskedőt, feleségét és 10 éves fiát. Kihallgatásakor beismerte a gyilkosságokat és semmi megbá­nást nem mutatott. A tanács a vád és véde­lem meghallgatása után Ítélethozatalra vo­nult vissza, majd d. u. 4 órakor kihirdette az itéfatet. A törvényszék kötéláltali halálra itél*te Brnya Jánost. A biróság ezután kegyel-« mi tanáccsá alakult át, a kegyelmi kérvény­nek azonban nem adott helyet. Az ítéletet azután este 7 órakor végre is hajtották. i,ü nyugati. gySzelem Minden idők lesnayyaiib háborús filmje ff Hatalmas érdeklődés előzi meg a né­met haderő főparancsnokság uj filmjét, mely messze felülmúlja az eddig látotta­kat. 900.000 méter filmből, amelyet hír­adók még nem mutattak, válogatták ki a legérdekesebb és legizgalmasabb felvéte­leket és az időrendi sorrendben szemlél­teti a németek nyugati győzelmét. A film bevezetése történelmi visszate­kintés, melynek során látható a német nép évszázados küzdelme — és az 1918-as leszerelés után — miként fejlődött a ’.te­met haditechnika a papirlankoktól a fé­lelmetes zuhanóbombázókig „A nyugati győzelem“ nem összesíteti híradó, hanem teljes filmalkotás. Nincs kulissza, nincsenek kisminkelt sztárok, hanem háború a maga félelmetes valósá­gában. Káprázatos felvételek a nyugati á front pokláról. A „Magiuot“-vonal áttö­résének modern eposza, a dünkircheni be­kerítés óriási katonai teljesítménye, stb. A- filmen lepereg a német vezérkar ed­dig még nyilvánosságra nem hozott hadi beszámolója, melynek tárgyilagosságát igazolja az a néhány rendkivül érdekes zsákmányolt filmszalag, melyeket az an­golok és franciák készítettek a maguk ol­daláról. „A nyugati győzelem“ film az utolsó két iszonyú év története két órába siiril- ve. Ágyubömbölésből, motorzngásból ki- líarsogó ekrazittal, lánggal és vérrel írott kinyilatkoztatás. Ezt az újszerű és végig tárgyilagos óriás filmet szerda este 9 20 érakor díszelő­adás keretében mutatja be a „Capiíol“- mozgó. . Nagy fontosságú kérdésehet tárgyait te négynapos budapesti értekezlete alatt az Erdélyi Párt vezetősége KOLOZSVÁR, április 1. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt parlamenti csoportjának tagjai és főtitkára most Budapesten azokon a négy napig tartó fontos tanácskozásokon vesznek részt, amelyeken minden időszerű kérdést részletekbemenően letárgyalnak, hogy a kor­mányzat, illet ve szükség esetén az országgyű­lés elé vihessék. Az értekezletre, amely a párt Kálmán-utca 10. szám alatti fővárosi párthe­lyiségében van, az összes erdélyi képviselők felutaztak. Ez alkalommal értesüléseink sze­rint igen fontos kérdések kerülnek letár"va­lósra. Elsősorban is a párt szervezési szabály­zatának megalkotása, továbbá az országos pártvezetőség megalakításának előkészítése, valamint mindazok az időszerű közérdekű és nagyfontosságu kérdések, amelyek a pár­tot foglalkoztatják. Ezek közön főhelyen sze­repel az erdélyi tisztviselők végleges kineve­zésének rendezése, az esküt nem tett magyar tisztviselők esetleges újraalkalmazásának vagy nyugdíjazásának ügye, számos gazdasági kér­dés, köztük a vetőmagvakkal való ellátás, a tenyészállatok ügye, a malmok foglalkoztatá­sa, a közmunkák megindítása, közlekedési problémák rendezése, stb. A kolozsvári tagozat részletes jelentést ter­jesztett az értekezlet, elé, amelyben a jelleg­zetes kolozsvári kívánságokat foglalja egybe. Ezek között szerepel a kolozsvári ipartestül- let kérdése, amelyben 70 ezer pengőt kér a kormánytól az iparostanoncotthonok ügyének Kinevezték az érdéig! közjegyzőket BUDAPEST, április 1. (MTI.) Az igazság­ügyminiszter dr. Fábián László baróri ügy védet Barótra, dr. Bálint János szentendrei ügyvédet Bánffyhunyadra, dr. Rosenthál Já­nos Gusztáv vo-ít közjegyző besztercei l&kost és dr. Apáfhy Árpád budapesti kir. közjegy- zőhelyetftest Besztercére, dr. Rácz József bethleni ügyvédet Bethlenbe, dr. S. Nagy Jenő csikszentmártoni ügyvédet Csikszent- mártonba, dr. Erőss Pá! csikszeredai ügyvé* det Csíkszeredára, dr. Schilling Lajos vo:r kir. közjegyző, dési lakost és dr. Veress Je­nő budapesti ügyvédet Désre, dr. Radeczky Károly erdődi ügyvédet Erdődre, dr. Nyáry József hajdúböszörményi kir. közjegyzőbe- ]ye*ttei?t Érmiháiyfalvára, dr. Ben ke Antal gyergyószentmikl'ósi ügyvédet és dr. Csiky László ügyvéd, budapesti lakost Gyergyó- szentmiklósra, dr. Ferenczik Sándor karcagi kir. közjegyzőhelyettest Halmira, dr. Lukács Vilmos kézdivásárhelyi ügyvédeit Kézdivá" sárhelyre, dr. Barabás Béla volt kir. köz­jegyző, kolozsvári lakosit, dr. Ferencz Jó­zsef, dr. Deák Gyula és dr. Schilling Dezső kolozsvári ügyvédeket Kolozsvárra, dr. Im­reit Samu kézdivásárhelyi ügyvédet Kovász" nára, dr. Rinelv Károly krasznai ügyvédet. Krasznára, dr. Decian Gyula volt közjegyző, csikszeredai lakost Magyarláposra, dr. Csíki László volt kir. közjegyző, marosvásárhelyi lakost Már ama rosszige tre, dr. Ajtay Nagy Gábor nagybányai ügyvédet Nagybáiyfára, dr. Rácz Lajos nagyi'lomlai ügyvédet Nagy­kondára, Bozae Emil volt közjegyző, besz­tercei lakost Naszódra, dr. Márton István nyárádszeredai ügyvédet Nyárádszeredára, dr. Lukácsffy Elek székelyudvarhelyi ügyvé­det Oklándra, dr. Sbârcea Simon volt koz" jegyző, besztercei Üakost őradnára, dr. Fe- rencz Lajos sepsiszentgyörgyi ügyvédeit Sep- siszentgyörgyre, dr. Pongrátz Ernő számos- újvári ügyvédet Szamosujvárra, dr. Szabó Béla és dr. Ferenczy István szászrégeni ügy védeket Szászrégenbe, dr. Südy Tibor szaft- márnémetii ügyvédet Székelyhidra, dr. Gyár­fás Pál Székelykereszturi ügyvédet Székely- kereszturra, dr. Nagy Lajos Székelyudvarhe" ,!vi ügyvédet Székelyudvarhelyre, dr- Horváth Sámuelt újpesti kir. közjegyzőhelyettesf Te­kére, dr. Bikfalvy István zilahi ügyvédet Zi- lakra, dr. Schimics Béla Ipolysági kir. köz- jegyzőhelyelt/test Zsibóra, dr. Lingvay Lajos máramaroSszigeti ügyvédet Marosvásárhely­re kir. közjegyzővé nevezte ki­TAVASZCSAI OGATÓ ÜNNEPÉLY. A Ma- rianum leánygimnázium VIII. osztál ycs nö­vendékei április 1-éu délután fél 6 órakor az intézet dísztermében tavaszcsalogató ünne­pélyt rendeznek, amelynek műsorán versek és dalok szerepelnek. Illeték Kiskáté 1841. Most jelent meg a legújabb törvényekkel, betűsorral, ráb ázaTokkal. Ára 2.60 P. Adó­ügyi Kiskáté 1941. 254 lap, 3 80 P. Mindenki jogi tanácsadója (és Iratmmtatár) 4.50 P. Az uj társulati adótörvény magyarázatos joggyakorlattal, tárgymutatóval 6.80 P. Le- pagenáí Kolozsvár. Postán utánvéttel. Kér­jen jegyzéket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom