Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-26 / 95. szám
1941 Április 2 6. ELLENZÉK Ünnepi keretei« hOzölf tartotta alakuló kdzgofltóstf szeinok-DoDoka várenegQe törvényhatósági hiiottsága Gróf Bethlen Béla főispán és dr. Schilling János alispán nagyszabású beszédekben ismertették munkaterveiket DÉS, április 26. (Saját tud.) Csütörtökön ünnepélyes keretek között tartotta meg felszabadulás utáni alakuló gyűlését SzolnokDoboka vármegye törvényhatósági bzottsága. Ünnepi istentisztelet után a törvényhatósági bizottság tagjai a vár- megyeháza szépen feldiszitett dísztermében gyűltek össze. Az elnöki emelvényen Vizváry Viktor vármegyei főjegyző, dr. Weither Károly vármegyei főügyész, Sinfalvay János másodfőjegyző, dr. Miklóssy József és dr. Ányos László aljegyző foglaltak helyet. Az ünnepi közgyűlést Vizváry Viktor főjegyző nyitotta meg. majd bizottságot küldtek ki gróf Bethlen Béla főispán és dr. Schilling János alispán meghívására, akiknek kinevezési okmányait a főjegyző felolvasta a közgyűlés előtt. A bizottság tagjai dr. Parády Ferenc, Kovács László, K. Wer ess Jenő, Szakács Károly, Szí’ gethy József, Szabó Mihály, haltai Kré- mer Lajos, Fekete Gerő és Nagy János voltak. A főispánt és az alispánt a közgyűlés tagjai lelkes ünneplésben részesítették, amikor megjelentek a teremben és elfoglalták helyeiket az elnöki emelvényen. Óról Bethlen Béla főispán beszéde Gróf Bethlen Béla főispán nagyszabású megnyitót mondott, amely egyben az uj főispán programbeszéde is volt. Örömét fejezve ki afölött, hogy a fel- szabadulás nem követelt vérálaozatnt, mélységes hódolattal emlékezett meg a Kormányzó Úrról és teljes elismeréssel a dicső magyar honvédségről. Háláját fejezte ki ezután Magyarország nagy szövetségesei, a boldog emlékezetű külügyminiszter és minisztere 1 nök iránt, akik életüket áldozták a nemzet szolgálatában. A közgyűlés gróf Csáky István és gróf Teleki Pál emlékének egy perces néma felállással hódolt. Köszönetét fejezte ki ezután a katonai közigazgatásnak és parancsnokának, Thold Dezső tábornoknak fáradhatatlan munkájáért, majd megemlékezve a határon túl maradt magyarokról, akiknél sohasem szűnünk meg bízni abban — mondotta, — hogy a történelmi igazságszolgáltatás őrajtuk is mielőbb beteljesedik. Kijelentette, hogy három irányú szempontok irányitják programjában. Erkölcsi vonatkozásban a megmételyezett közfelfogás megváltoztatására, a kötelességtudat, felelősségérzet, törvénytisztelet fokozására, a magántulajdon szentségének tisztelelbentartására törekszik. Mi — mondta — nem egy-két évtized’ re, hanem egy évezredre akarunk itt berendezkedni, tehát előttünk áll az intő példa, hogy amelyik alkotásnak hiányzik az erkölcsi alapja, az nem lehet maradandó. Őrködni fogunk, hogy véreink ne merüljenek el az idegen tengeren Másodsorban politikai természetű munkásságot kiván kifejteni. Ennek a munkásságnak irányát megszabja annak a helyzetnek felismerése, hogy a vármegye lakossága nem egységes. A magyar őslakosság mellett — hangoztatta — igen nagy számban élnek itt más nemzetiségek is. Ezek irányában a magyarság a múltban mindig megértő és türelme? volt, sőt, ha a névelemzést meg akarjuk fordítani, akkor nyilván kitűnik, hogy talán túlzottan is türelmes volt. Ezután is megértők és türelmesek akarunk lenni, bár egy bizonyos fokú igazságos jóvátétellel mindenkinek számolnia kell s bár a jövőben jobban fogunk őrködni azon, hogy véreink el ne merüljenek az idegen tengerben. (Hosszantartó taps.) Ezentúl aztán baráti jobbot nyújtunk nekik, de azt feltétlenül elvárjuk tőlük, hogy ne üljenek fel külső felelőtlen izgatásoknak, hanem minden hátsó gondolat nélkül hűséges polgárai legyenek a közös hazának. 99 Minél kevesebbet politizáljunk“ Gazdasági és szociális vonatkozásban a főispán bejelentette, hogy megindultak a közmunkák, az ut- és vasútépítések, vetőmag-akciók, apaállat-akció, gazdasági tanfolyamok, továbbá népegészségügyi és népjóléti téren egész sereg intézkedés és intézmény lépett életbe. Majd kifejtette, hogy általánosságban azt az intelmet adhatja, hogy minél kevesebbet politizáljanak. Nemzeti katasztrófánkat a túlhajtott politizálás okozta. (Hosszantartó taps.) Ehelyett inkább dolgozzunk lankadatlan kitartással, elbizakodottság nélkül s akkor nem leszünk kitéve még egyszer olyan borzalmas csalódásnak, mint amit Trianon jelentett nekünk. Végül a tisztviselői kar támogatása mellett a törvényhatósági bizottság hathatós segítségét kérte. Nagyhatású beszédét igy fejezte be: hiszek a közös munkánk eredményességében és hiszek a boldogabb Magyarország feltámadásálban. Dr. Schilling János alispán székfoglalója Ezután dr. Schilling János alispán üd- I vözölte a főispánt és a törvényhatósági közgyűlést. Szavait a múltra való visszaemlékezéssel kezdte. Felidézte a régi nagy magyar vármegyei vezető, dr. Thor- ma Miklós és Bándy György alispánok emlékezetét, majd a katonai közigazgatás munkájáról, elsősorban is nagy és kisselmeci Thold Dezső tábornokról emlékezett meg, akinek érdeméül arcképét aiegfesttették és ünnepélyesen leleplezték. Áttért ezután a megye polgári köz- igazgatasának megszervezésére. rAz átvétel idején a pénztár üres volt. A meginduláshoz közel 80.000 pengő F állami kölcsönt kapott a vármegye. Visszaállították a hat régi főszolgabírói állást, megalakítottak 69 körjegyzö&é- get. A Szatmár, Szilágy és Kolozs vármegyék javára levágott területekkel szemben Szatmár és Besztercenaszód megyéktől kapott a vármegye községeket. A személyzeti kérdések még nem nyertek végleges megoldást. Beszámolt ezután részletesen az egészségügyi szolgálat terén a gazdasági élet fejlesztésénél, az útépítéseknél, az iskolajavításoknál és a szociális gondozás terén történt sokmindenféle intézkedésről. Majd program helyett kijelentette, hogy elsősorban is a megye közellátásának biztosításáról kívánnak gondoskodni. Itt a hatóságok munkájánál számítanak a vármegye minden lakosának leginesz- szebbmenő önfeláldozására és önkorlátozására. Hangoztatta, hogy a ma közigazgatásának igazságosnak, méltányosnak és gyorsnak kell lennie. Az államigazgatás örökös és főcélja az állami élet biztonsága, jogossága és törvényessége. Ezután a nemzetiségi kérdésre tért. át. Utalt arra, hogy a főispán már ismertette az idevonatkozó hivatalos álláspontot, amelyhez még hozzáfűzte, hogy az elmúlt 22 év nem a magyarra, hanem állami támogatással a románokra nézve volt kulturális cs gazdasági tekintetben kedvezőbb. fl románságtól a nrgjar állam iránti hiiséjet kívánja Ezt a kedvezményt, amit letagadni nem lehet, két csoportra kívánja szétválasztani. Az egyik csoportba tartozik a jogos előhaladás, a másikba a jogtalan anyagi előnyszerzés. Mert hajlandó vagyok — mondotta — a szociális megseg.lés, a munka és értelem becsületes szerzeményét jogosnak elismerni, amennyiben az a jogtalantól elválasztható. Ez a tényállás azért volt szükséges, hogy megértsük egymást. Ez a helyzet pedig a kiegyenlités szükségességét és jogosságát állapi tjo meg. Ezen túl és ahöl annak akadálya nincsen, addig is ott lesz a testvériség. Nem akarok beleszólni tudósoknak ezer év előtti állapotokra vonatkozó vitájába, de teljes tárgyilagossággal el kell ismernem és meg kell állapítanom azt a tényt, hogy ma mind a ketten itt élünk, a mi drága szent és szeretett Erdélyünk fohlNoiruha sjaloaok és kereskedők figyelmébe! Nemzetköz! Vásár megtekintse alkalmával ne mfasszák e! Barna Lajos és fársa Budapest, IV. Káro y-körut 10 sz. alatti minta- termeiben a cég többsziz ú a'MM álló különleges noiruha és komplék nyári kollekciójának megtekintését!! Lajos, Topán József, Nietsch János és Pintea Ágoston. A kisgyülés tagjai: Hatfahidy Ernő, báró Blomberg Frigyes, Thorma Miklós, Ballai Krémer Lajos, Farkas Albert, dr. Mezey János, dr. Gogomán Antal, dr. Kühbacher Árpád, Simó Lajos, Schilling Rudolf, Gergely János, Lénárd Bálim, Móritz István, Esztegár Bálint, dr. Pro- dán János és Áján Tivadar. Póttagok: ifj. gróf Bethlen Balázs, Duha Kristóf, Dénes Lőrinc, P. Nagy Sándor, Lázár Miklós, Tarjáni V. Ákos, Szabó Mihály, Sírná Béla, Szilágyi Károly, Sallak András, Szombaton és a kővetkező napokon az Egyetem« mozgóban bemutatjuk az amerikai filmgyártás koronáját, mind:n idők legmüvészibb és legizgalmasabb alkotását! Paul Ehrlich, a Sa'varsan felfedezőjének életéről készült érdekes fűm: 606-ik kísérlet (fl mágikus golyó) Ezt a filmet mindenkinek látni kell! Vasárnap d. e. 11 árakor matiné Szombat délelőtt ti érától jegyelővétel. László Gyula, Húsz Ödön, K. Weress Jenő, Mosutz János, Gecze János és Lő' rinczi János. Á főispán dr. Lászlóffy István szamos- ujvári, dr. Topán József magyarlápos^ dr. Vályi Pál bethleni ás Szathmári Sándor nagyilondai ügyvédeket tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyészekké nevezte ki. Továbbá Basita Emil szolgabirót, Bocan Bálint aljegyzőt, Simon Ferenc szolga- birót és Szentirmay Dezső szolgabirót tiszteletbeli főszolgabirakká, dr. Kovács István árvaszéki aljegyzőt tiszteletbeli árvaszéki ülnökké, dr. Szarvas Zoltán közig, gyakornokot tb. aljegyzővé nevezte ki. jén. Újból is hangsúlyozom, hogy mind a ketten. Vagyok bátor e helyütt kijelenteni, hogy Magyarország románsága nem tudja, mi a kisebbségi sors. Különösen nem tudja, hogy milyen volt huszonkét év alatt Romániában a magyar kisebbség sorsa. És én nem is óhajtom, hogy a vármegye románsága ezt önmagán ismerje meg. Ennek azonban van egy feltétele: ha a románság megismeri, megtanulja és megtartja a magyar állam iránti hii- 1 séget. Részemről csak ezt az egy feltételt ismerem és ez oly kevés, hogy ebből engedni nem is lehet. Az alispán lendületes beszédét azizul fejezte be, hogy történelmi időket élünk már 1914 júniusa óta és ezekben az időkben a vármegye minden polgárának ös ze kell fognia közös munkára, ezzel a jelszóval: Hazádnak rendületlenül. A közgyűlés nevében Simó Lajos, az Erdélyi Párt megyei elnöke üdvözölte gróf Bethlen Béla főispánt és dr. Schilling János alispánt, akiknek munkájához meleg szavakkal kivánt szerencsét a vármegye közönsége nevében. A közgyűlés ünnepi része- a Himnusz eléneklésével ért véget. Választások Ezután sor került a megyei közigazgatási bizottság tagjainak, valamint a kis- gyülés tagjainak megválasztására. A közigazgatási bizottság tagjai a következők: gróf Bethlen László- dr. Vékás József, dr. Abfudbáyiyay Ede, Thorma. Miklós, Hat- faludy Ernő, Tarjáni Vass Ákos, Simó FEGYVER. PUEHHmilVES, IDSZER,SPOUT; Bped Muzeumbt29 T- dSSTO? NAGY SIKERE VOLT A JUD bÜSS CIMÜ FILM BEMUTATÓJÁNAK. A Jud Süss civil híres német film bemutatója ünnepi keretek között pénteken este történt, egy időben a Royal és Edison mdzgószinházakban. A film bemutatóján a meghívott társadalmi előkelőségek csaknem teljes számban megjelentek, A miivészi értékekben gazdag és technikai kivitelben elsőrangú film rendkívül nagy :-i" kert aratott. A filmbemutató részletesebb ismertetésére visszatérünk. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN f. hó 27-én, vasárnap de. 10 órakor magyarnyelvű istentisztelet van. MÁJUS 3!-IC MEGHOSSZABBÍTOTTÁK AZ ERDÉLYI VÁLLALATOK ADÓVALI.O- MÁSÁNAK BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJÉT. Az Erdélyrészi Gyáriparosok Szövetsége közbenjárt, hogy a váfiialali adóvallomások benyújtási határidejét hosszabbilsák meg. A Szövetség tegnap kapta meg a pénzügyminisztérium 90.959—1941. számú leiratát, ame'y közli, hogy a minisztérium a vátküallök adóvallomásainak benyújtására kitűzött ha táridőti április 30-ró!l május 31-ig meghosz szabbiíotta.
