Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-26 / 95. szám
♦ ÉRA 16 FILLÉlt X 1 . a Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mussoíini-út 4. Telefon: 11—09. Nyomda: Egyetem-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: PALLAS R. T. Kolozsv-ár. Előfizetési árak: havonta 2.70. negyedévre 8. félévre 16. egész évre 32 pengd. LXII. ÉVFOLYAM, 9 5 SZÁM. SZOMBAT KOLOZSVÁR, 1941 ÁPRILIS 2 6. Irtás Zathureczky Gyula Az Erdélyi Párt székelyföldi tagozatainak megalakulása befejeződött. A székely részeken a párt immár, mint politikai tényező lép munkába, hogy elvégezze azokat a feladatokat, amelyek elejétől fogva reá hárultak és amelyek Teleki Pál gróf tragikus halá Iával fokozott súllyal nehezednek vál- laira. Ezt az egész, nagy európai ho rizontu feladatot betölteni immár, csupán társadalomszervezeti alapon nem lehetne1. Kétkedéseken és gátlásokon t üteme liked ve a pártnak el kellett szükségképpen jutnia a felismerésig és az abból fakadó elhatározásig, hogy a szü kebb működési keretet feladva munkát éspedig döntő jelentőségű munkát vállaljon az egyetemes magyar élet kialakításában. Nem túlzás talán és a belső meggyőződés szerint nem érzelmi elemek befolyásolására kialakult ítélet, hogy Erdélynek, éppen Erdélynek döntő, talán sorsdöntő szerepe ju* a nagy magyar megújhodás, könnyűnek és láz-, valamint fájdalommentesnek éppen nem mondható vajúdásában. Súlyos és nagy felelősségtől terhes a feladat, hiszen az európai távlatú problémák mellett ott sorakoznak, szinte véget nem érően a sajátos erdélyi kérdések, melyek mind megoldási, gyors megoldást kö vételnek. Szellemi, anyagi, politikai és gazdasági téren óriás az erőveszteség, amelyet mind pótolni kel! — olyan időkben, amikor egyre sűrűbben vagyunk kénytelenek a jobb jövendőért hittel vivőt1' küzdelemben a falatot megvonni a szánktól —- szóval, a legyengült organizmust gyógyítanunk kell ugyanakkor, amikor vele egyúttal giganTkus harcot vagyunk kénytelenek megvívni. Mielőtt azonban rátér nénk annak taglalására, hogy miért és miképpen véljük éppen az erdélyi erők latba vetésé vei- megvivhatónak eme nagy küzdelmei, amely a magyar történelemnek talán legsorsdöntőbb és legnagyobb erőpróbája lesz, úgy hisz szii'k nem árt, ha nagy vonalakban megkíséreljük felvázolni az európai bori zontot, hogy azután beleillesszük abba Erdély arculatját. Felesleges talán ecsetelni, hogy miért tört ki a mostani háború és mik annak céljai. Hivatottak, hivatalosan számtalanszor elmondották. Ismerjük az ellentábor érvelését is. A helyzet világos és Magyarország döntö’-t. A nemzet egyhangú döntése a tengelyhaI talmak oldalára állított. Ez az elhatározás terheket ró ránk és súlyosan, bár Istennek hála egyre könnyebbedöen terhelt volt még a háború kimenetelének kockázatával is. Állásfoglalásunk, már az Olaszország ellen foganatosított szankciók elutasítása alkalmával az abesszin háború idején félreérthetetlen volt. A cél s az akarat pedig azonos volt minden időkben köztünk és nagy barátaink között. * Berlin és Róma azonban a nagy jóvátételen túl egyebet is akar: újjá akar ja és fogja szervezni Európát. Újjászervezni nemcsak áüamjogilag, közigazgatásilag, gazdaságilag és társadalmilag, hanem szellemileg is. A nagy olasz és német belső forradalom immár vége felé jár. Most érkezett el az ideje annak, hogy a forradalom gyümölcseit Ieszakasszák. Súlyosan téved tehát az, aki a győztes Németországtól, vagy Olaszországtól ugyanazt a belső magatartást várja, amelyet a fasizmus és a nemzeti szocializmus első periódusában tanúsított. Mindkét elmélet végső eredményében forradalmi elmélet és ha a forradalom sikerre vezetett — mint ahogy szem mel láthatóan isiik erre vezet — úgy a forradalmi dinamizmus megszűnik és helyét az elért eredmények konzerválásának és fejlesztésének statikus erő' foglalják el. Németország és Olaszor szág a belső nagy harcot megvívta ab ban a pillanatban, amikor képes volt a nemzeti közösséget egyetlen akaratnak feltétel nélkül alávetni és amikor ez az akarat a nemzet millióinak lelki kész ségéből és áldozatos' munkájából ki tudta sajtolni a hadsereget, amely a hadtörténetemben páratlan sikereiket ért el. Ez a hadsereg küzdi ki sorra az összesség ama igényeit, amelyeket a nagy emberi közösséggel szemben teljes joggal és méltányossággal állított fe. Ha azonban a hadsereg; befejezi munkáját, annak folytatása ismét a polgárokra vár, akik a külső és belső feltételek megszerzése után meg akarják szerezni azt is, amiért küzdöttek: a békét, biztonságot és az emberi jólét maximumát. Talán nem tévedünk, ha j ebben jelöljük meg a béke célját, inig i a háború célja az európai brit hegemónia letörése és megsemmisítése. * Magyarország súlyos feltétjeleik és ólmosan nehéz adottságok mellett indult nagy barátai oldalán a küzdelem be. Nemcsak a trianoni diktátumból és a gazdasági krízisből fakadó háborús felkészületlenség esett nyomasztó suly- lyal latba, hanem az a körümény is — és ezt jó soha szem elől nem téveszte ni — hogy amíg a magyarság első feladata a honvédség felszerelése, kikép zése és fejlesztése kellett hogy legyen, ugyanakkor és azzal egyidőben volt kénytelen a legsúlyosabb gazdasági és szociális problémák megoldásához is hozzányúlni. A világháború által adott szociális forradalom lehetőségeit elsikkasztotta és jelszavait a végletekig penetrálta 1918. A konszolidációs kormányzat kénytelen volt valahol, majdnem tisza kálmámi hadállásokban hajtani végre munkáját. Gazdaságilag megnyomorít va, külpolitikailag szörnyűségesen elszigetelve, a kisantant fojtó vasgyürii- j.ében vergődve, a legsúlyosabb belső bajokkal küzködve folyt sok hibával, sok hiányossággal, sok ma is elevenen érezhető hátránnyal, de mégis és csak azért is, ez a munka. A yersallesi és genfi rend meglazulása után Magyar- ország elsőnek jelentkezett a kisemmi zettek küzdő táborában és erejéhez mérten a mai napig eredményeket, éspedig jeles és nagy eredményeket ért ek A belső átalakulás folyamata is megindult és örvendetes irányt mutat. A kormányzat ma, néhány évvel ezelőtt még forradalminak bélyegzett progra- ! mot vall magáénak és valósit meg min den tőle telhető erővel és rendelkezésiére álló eszközzel. A helyzet azonban nehéz; sürü setét gond lepi meg a ha zajukért aggódó és munkálkodó férfiakat. A magyar forradalom lehetősége elsikkadt 1918 ban a zsidó Jásziék és kommunisták kezén és a jelek azt mutatják, hogy félő, a nagy európai revo lució tulrohan a néha visszafogott íite mii magyar evolúción. * És itt van az a pont, ahol Erdély számára parancs és kötelesség, hogy bekapcsolódjon a magyar közélet irányításába és fejlődési ütemének meggyorsításába. Mert Magyarország számára nem az a feladat immár, hogy forradalmat hajtson végre, hanem hogy megtisztítva saját arculatját az észtén dök ráülepedett avitt konglomerátumá tói, sajátos énjéhez szabva tegye magáévá az európai forradalmak eredményeit. Hol kereshetnének ennek a feladatnak végrehajtására jobb anyagot,, mint amilyen Erdélyben van és jobb eszközt, mint Erdély maga? Aki az Erdélyi Párt székelyföldi alakuló közgyűlésein résztvets az láthatta, hogy ez nem illúzió, nem vétkes illúzió. Az láthatta a grófot, amint *,— jmjnitha az a világ legtermészetesebb dolga volna — saját méltóságos kezeivel segít, bokáig csuppogó sárban gázolva az elakadt székely szekeret kirángatni; az láthatta volna a nagyjövő- jü országgyűlési képviselő1, kerek tizenegy órán át döcögni harmadosztá lyu vasúti fülkében és szerető mosoly- lyal tűrni, hogy a mellette ülő átalve- tős székely vénasszony a vállán szundikáljon; az láthatta, hogy egy isten hátamegetti kis faluból elökeritett kurtanemes, minden mesebeli angol peert meghazudtoló méltósággal és biz1on sággal vezeti le a könnyűnek soha nem mondható alakuló közgyűlést; az láthatta és hallhatja, hogy mint állanak I fel egymásután a harisnyás székelyek, akik hosszú utat tettek meg, hogy meghallgassák vezetőiket, hogy azután olyan remekbeszabott beszédeket mondjanak és olyan igazságokat, amelyek díszére válnának akármelyik par lamenti férfiúnak vagy világhírű filozófusnak. Igen, aki ezeken a gyűléseken járt, az láthatta és hallha;ta, hogy Erdélyben a szivek összeérnek, hogy ember és ember, magyar és magyar között nincsen különbség, hogy az akarat egy és azonos: munkálkodni a közért, a jövendőért, évszázadokból fakadó magyar hagyományok és évszáza dókba mu'ató magyar hitvallások alapján. Erdély megtanulta a lemondást és megtanulta a hitet, ami nélkül nincsen jövendő és megtanulta a harcot is. * Ezek tehát azok az erdélyi erők, amelyek bekapcsolják Erdélyt és az Úristen segítségével azáltal Magyarorszá got az uj Európába. Bekapcsolják, maradéktalanul, tisztelve, elismerve, értékelve és ... magyarul! Sziizi, friss magyar erők mérhetetlen forrása Erdély, amelynek arculatján még a felületei sem tudja kikezdeni 'degen eszme, ide gén forma, idegen ideológia. Erdély viseleté a székely harisnya és jele a fir mamentumán ragyogó háromágú csillag. amelynek ágai jelképezik a nem zeti, szocális és keresztény Magyarországot.
