Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-25 / 94. szám
# vT.1 Ex tern. BUDAPES Örs 2ághíztőr PurlhmH íU T nt áRH 10 FILLÉR ilium ímMiuammEBmmímamammmmtm > Szerkesztőség is kiadóhivatal: Kolozsvár, Kessollnl-úl 4. Telefon: 11—09. Kycmcb: EaveiBin-utca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 ALAPÍTOTTA: BR Rí HR MIKLÓS KisdótalaNonos: PRLLflS 8. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, negyedévre 8, félévre 16, egész évn 32 sienga. LXII. ÉVFOLYAM, 9 4. SZÁM, PÉNTEK KOLOZSVÁR, 1941 ÁPRILIS 25. A nagy beszéd Ország világ feszült figyelemmel és érdekkel várta Bárdossy László kor- mánybemutató beszédét, mely a súlyos körülmények miatt a szokottnál lényegesen hosszabb ideig váratod magára. Teleki Pál tragédiája, a villámgyors kormányalakítás, a balkáni háború kitörése, Horvátország önállóságának ki kiáltása és ennek nyomában a magyar honvédség diadalmas elötörése a Jugoszláviához került magyar területrészek visszaszerzésére a Bánság kivételével, érthetően odázta el az uj kormány be mutatkozását. Ez most az idők nagy mérete közt és a területi reintegrálódás újabb boldogságában különös nagy körvonalakat kapott és ezekbe illeszkedett Bárdossy beszédének nagy terjedelme és gazdag részletezése. A beszédnek három főrésze van: a kormány változás óta lefolyt nagy események bel- és külpolitikai belehelye- zése a politikai történelembe, továbbá a győztes hatalmakhoz való politikai és gazdasági viszonyunk újabb kifejtése és végül a legsürgősebb belpolitikai teendők taglalása. Természetesen ezeket átszőtte a magyar politikában uralkodó elveknek ismételt alkalmazása, mint például, hogy most a kelletténéi inkább kell megőrizni a nemzet egységét, a cselekvés gyors érdekel szerint kell fenntartani ăz előző kormányzás töretlen foíytonossságát, amit ugyanazon összeállítású kormány és ugyanazon pártokra való támaszkodás már- eléggé hangsúlyoz, hogy Teleki Pál utolsó költségvetési beszéde legyen a zsinórmérték, amelynek szellemében meg kell őrizni az erkölcsi és gazdasági erőket, de mindig tekintettel a háborús világra. Ugyancsak vezér.motívum volt, hogy Magyarország Európa újjászületésében önálló és független létét akairja biztosítani, viszont alaptulajdonait mégis összeegyeztetni a kor szellemé nye a rendíthetetlen hűség a baráti államok jránt. Érthetően it1' kapcsolta be a nemzetiségi politikát, amely a jogi és tényleges egyenlőség mellett az ái lamhiiség fejében minden lehető nemzetiségi jogot biztosit s hangsúlyozza, hogy ez fokozottabban áll a németségre. Mikor az iskolai reformokról beszélt s megemlítette a kisebbségi iskolák átszervezésének folyamatát, hógy megszűnjék a vegyesnyelvüség a magyar nyelvtanítás kötelezettsége mellett, akkor ismét külön kiemelte a nagy tevékenységet a németnyelvű középiskolák és" népművelési intézmények megszervezésében. De a termelés és értékesítés ügyénél is a német birodalom iránt való lelkesültség öltött megfelelő alakot. Természetesen a beszéd legnagyobb része a sürgős belpolitikai teendőkkel foglalkozik és itt főleg az alkotmány, a zsidóság, a földreform a közgazdaság kérdései kerültek előtérbe, anélkül, hogy a tervek szinte kápráztató gazdagságában az egyéb szükségletek és időszerűségek háttérbe szorultak volna. A beliső átalakulás egyik föltétele, hogy az alkotmányban az akaratnyivánF'ás átalakíttassák. A magyar földbirtokot arányosan kell megosztani, főleg házhely akcióval és a zsidó birtokok igény- bevételével. Mindez a magyar politikai élet régóta zsibongó kérdése s bizonyítéka, hogy Bárdossy,ék nem hajolnak le a rég kitűzött vonalról. Régi bizonytalanságnak é§ a belőle folyó idült idegességnek vethe,lJ véget az a bejelentés, hogy a zsidótörvényeket egy világos és egyértelmű törvénnyel fogják helyette- ■ siteni, mindenben Teleki Pál elgondolásai szerint. Természetesen az eddigi törvények el sietésének a kizárásával, amelynek egyik biztosítéka, hogy az előd jegyzeteinek pontos ismerétére és megértésére fognak törekedni s ez a szükséges gondosságot és alaposságot Ígéri, valamint sejteti, hogy a ma gyár közvéleményben keringő ellentétes törekvéseket lassan átszűrik. Mint-* hogy a legutóbbi évek erkölcsi lazaságát a Teleki Pálok ismételten ostorozták, érthető, hogy alapos összeférhetet len ségi törvényt akar, amely Teleki Pál meghatározása szerint nem annyira az állás, mint a cselekedet összeférhetetlenségét igyekszik majd kígyóm látni és a közalkalmazottak összeférhetetlenségét hasonlóképpen. Kiváló helyeslést érdemel, amit a honvédség fejlesztésére mondott háborús tapasztala tok igazán komoly alkalmazásának Ígéretével, követelve azonban a nemzettől a beszerzés nehézségei miatt a szüksé ges lemondást és fegyelmet, de természetesen nem végzeűes túlzásba tévedve. Megnyugtató, hogy egy későbbi mondatban megnyugtatott: az uj termésig biztosítani lehet a közönség ellátását. Nemcsak az összeférhetetlenségi kérdés, hanem a közigazgatás átszervezéséiről mondottak is élénken bizonyítják igazságos bírálati szellemét és gyógyító törekvéseit. Elismerte mindazokat a hibákat, ámeneket a de rék tisztviselők ellenére a közigazgatás rovására ke-l írni. A beismerés már fél gyógyi^ás é? a felkészült kormány hatalmi akarat nyilván elvégzi a gyógyítás másik felét is. ígérte egy nagy szeplő eltávoltását a pótadó%her ará nyositásával. Ha pedig sikerül megvalósítani egyik legnagyobb Ígéreté1', a körorvosi és községi orvosszolgálat ál fiamos'ását, a bányanyugbér rendezését, a háztartási alkalmazottak öregségi és rokkantsági biztosítását, akkor igazán fényes tanúságot fog tenni az uj kor mány szociális törekvéseiről, amelyek mindenütt áthúzódnak a beszéden. Érthető, ha általános elismerés követte, amit a termelés tervszer ürítéséről beszélt, az egyéni kezdeményezés hátránya nélkül, vagy amit a pénzügyi politikáról, főleg a hitelkérdésről és annak is vidéki alkalmazásáról beszéli. E gazdag programban helye van az állami takarékosság biztosításának, az adóztatás észszerű határainak, a had mentességi adó bevezetésének, az ipar és kereskedelem decentralizálásának, az ipari és bányász munkakamara, állami munkaközvetítés., mérnökkamarai kényszer be1, ezetésének, az árszínvonal tartásnak, a munkabérrendezésnek, egy csomó igazságügyi javaslatnak, közu'i és vasútépítési tervnek. Bár ez a kor mánynyilatkozat a politika gyakorlati ágazataira terjeszkedik k* leginkább, üdítő a művelődési célkitűzése is. Elragadtatással lehet olvasni, hogy a népis kólák 80 százaléka nyolc osztályos fajta let1 és hogy már legközelebb 6 ezer népiskolában az oktatás már a VII. és VIII. osztályban is folytatódik. Nem érdektelen, hogy a magyar rádiót a 'tengerentúl hullámainak elfogadására megerősítik. A külpoli'ikus mellett a köz- művelődési és gazdasági politikus is jól játszik hangszerén. Nem terieszkedhe'ünk ki e dús tárgy- sorozat minden egyes pontjára, például, hogy a törvényhatósági bizottságok átalakításánál az érdekképviseletet tekintetbe fogják venni. Vagy hogy a házasság előtt fontos orv ősi tanács igénybevételé1 szabályozzák, vagy uj biinte- tőkódexet szerkesztenek. Sokat és jól akarnak dolgozni. Vlllámreformot a vil- lámháborük alatt. De mindaz, amit futólagosán ideidéztünk, elegendő rá, hogy a beszéd, melyet részletesen adunk lapunk más helyén, kellő értékelésben és meg értésben részesüljön a nagyközönség oldaláról. És elegendő, hogy megértsük a rendkívül nagy hatást, amelyet a tör vényhozás mind a két házára gyako roit és remélnünk lehet, hogy a párt viszályok csillapodására és főleg az ál lamtágadó áramlatod elcsöndeistedésére ! is fog gyakorolni. Ezek után az a hő óhajtásunk, hogy egy komoly egység I be forrasztott magyar közéletben a 1 Bárdossy-kormány zavartalanul dolgoz I hassék gazdag törekvéseinek megvaló- I si'ására és hogy' Magyarország törté- j nelmi sorsa külpolitikailag kedvezően j alakulva függőben levő nagy és elfe lejthetetlen céljaink megvalósítására gyors és tökéletes alkalmat kapjon. (Sp.f ■jrtjggg' vei. Azzal kezdte, hogy ismertetne a magyar s európai történelemben jelentős) délvidéki eseményeket és hangsúlyozta, hogy minden reménye megvan a jugoszláv hagyaték fölszámolásakor jogaink és érdekeink 'eljes érvényesítésére. Különös pontossággal jelölte meg| a tényt, hogy Hotrváíország függetlenségének elismerését a magyar követség gyors fölállításával megismétli. Itt köz beveíőíeg e mii.'th etjük, hogy Bárdossy beszéde a tárgyilagosság, a nyugalom, a valóságtisztelet valóságos mintaképe, Hisz egyetlen könnyű frázis vagy ok- rtelkül való biztatás elvétve sem kóválygott a mondatokban. Legnagyobb sikerrel fonnuiázta meg külpolitikai történetünket és jelenünket. Hálával eltelten, a német és olasz nemzet, va lamint ennek két nagy vezére iránt. Mert a német és olasz megújhodás vetett véget a párisi kényszerbékék ural mának és göngyölítette föl ezt a háborút. amelyben uj világ kovácsolódik. Kitűnő megállapítása volt, hogy most az eddig inkább csak fodrajzi fogalom nak számító világrészek nagyobb politikai és gazdasági egységekké idomul nak át. Abban az Európában, melyet a német és olasz akarat alakit, az erős magyar dunai állam léte általános érdek. Viszonyunk a két baráti áflamlioz eszerint természetes alapokon nyugszik és a háromhatalmi szerződéshez való csat lakozás ennek külpolitikai' következménye, mint ahogy lelki következmé Bárdossy László miniszterelnök: „Erős, szilárd Magyarország egész Európának érdeke** BUDAPEST, áprils 25. (MTI.) A képviselőház csütörtöki ülése iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. Bárdossy László miniszterelnök csütörtökön mutatkozott be a Házban. Az ülésen a képviselők csaknem teljes számban megjelentek. Egynegyed 11 ótakor nyitotta meg a képviselőház ülését Tasnády Nagy András elnök. Mindnyájunk nevében mai ülésünkön üdvözletünket és köszönetunket küldő n a m. kir. honvédségnek —- mondotta az elnök, — hogy a délvidéki magyar reánk védelmében ismét önfeláldozóim, híven ás mintaszerűen teljesítették kötelességüket. Az elnök ezután meleg szavakkal emlékezett meg a felszabadult délvidéki magyarság visszatéréséről. Az elnöki előterjesztések után Put- noky Móric háznagy vezetésével megjelentek a teremben a koimáhy tagjai. A képviselők felállva, lelkesen ünnepelték Bárdossy Lászlót, valamint kormánya tagjait. Ezután a miniszterelnök állt fel, hogy elmondja beszédét. véBárdossy miniszterelnök beszéde — Elíogódva állok ezen a helyen — mondotta, — hogy alkotmányos kötelességemnek megfelelően beszámoljak arról, milyen Szellemben, milyen gondolatok és tervek megvalósításának szándékával képzelem el az ország kormányzását, amelynek nehéz terhét nem kerestem, de az adott körülmények között kötelesséI gémnek tartottam elvállalni. (Hosszan- 1 tartó taps.) .'Szeretette! köszöntőm visszatért véreinket“ Ezután a délvidéki területek visszatéréséről emlékezett meg. Hála kitűnő honvédségünknek, hála a minden tekintetben elismerésreméitó katonai vezetésnek, Szabadka. Zombor, Zenta, Újvidék újra a mienk, ahogy a mienk volt o megver vér jogán ezer éven át az a terület, amelyen a magyar kéz munkája felépítette és megtartotta ezeket a városokul. — Szeretettel és örömmel köszöntőm a megpróbáltatások nehéz évei után hozzánk visszatér! véreinket és más uyelvü testvéreinket, különösen a hozzánk mindig hii németeket, buuyevácokat és so- káeokat. Horvátország április lü.-én kimondta
