Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-24 / 93. szám

2 ELLES Z file „Ate zuUlyi mafytyac IdkísteHck Uötde&séfyt' voita Sm^íUtzís- a kisebbségi mutl Ulkíszuncic U5$i töitéhttéte ** IflinUc AfbzU căinai katoUkut idkésx tfyíj cdiábait läWitie ki Uccdinta vádak miatti büntetéséi Steiesea vasfrácdista v&zíi tyigitkasaiuat KOI.a/S \ IH, április r-éai sorsban éltünk, amikor az erdélyi magyarság kérdéseiről folytatott magán beszélgetés során néhány övvel ezelőtt azt kérdezte tőlem valaki: — Vájjon megírják'? rulantikor a ma- gyár lelki pásztorok ás t muráik fajim Icáit folytatóit küzdelmeinek kosi eposzát? önkéntelenül erre a kérdésre gondo­lok olyankor, amikor a véletlen alkalmat ad arra. hogv az erdélyi magyar kisebb­ségi életnek ilyen végvári harcosaival be szelhetek. — Felejthetetlen élményeket nyújtanak ezek a találkozások. Egy-ogy Még kisebb- ' őszinte megnyilatkozás, nemes egyszerű­séggel, dicsekvési szándék nélkül tetf hitvallás rávilágít magyar lelkészeink *s tanítóink egész lelkiiletére Egyben meg­magyarázza azt az erőt, amely lehetővé tette, hogy a huszonkétévcs idegen ura lom minden megpróbáltatása közepette bátran folytassák nemzet ne velő munká­jukat és lelket öntsenek a csiiggedés óráiban a rájuk hízott magyar tömegek­be. Jól esik beszámolni ez ilyen találko­zásokról. Alkalmat ad arra. hogy újra és újra meggyőződjünk nemzetimig életere­jéről. államalkotó elhivatottságáról és a nagy célok önzetlen szolgálatáról. 1/HafyfyaA tetUívz Uátváiiáfa Legutóbb Szamosujváron találkoztam a kisebbségi sorsnak egyik ilyen önzet­len harcosával. Minnier Albert római ka- íholikus lelkész nevét hÍrből jól ismerte az erdélyi közvélemény. Körülbelül bá­rom éve annak, hogy egyik székelyföldi faluban a tanfel­ügyelő rendeletére a román csendőrök letartóztattálc és gyalogosan kísérték a brassói katonai törvényszék fogházába. Áz' volt ellene a vád, hogy nem tartja íiszteletben a román állam törvényeit és mint hitoktató lelkész, irredenta szel lemben neveli a reábizott gyermekeket Hosszú hónapokon át szenvedett a bras sói katonai fogházban fi Huniét Albert. Na ponita )a katonai vizsgálóbíró elé idéz lék. Fejére olvasták a súlyos vádakat állandóan lázit a román hatóságok intéz kedései ellen. Erre terhelő bizonyítékot .is felhoztak: nem engedte meg, hogy a székely gyermekeket román nemzeti t i- seletbe öltöztesse a Regátból a székelyek romanizálására Székelyföldre helyezett tanító. Hat hónapi vizsgálati fogság után elitélték és büntetését egy cellában tök tötte le Stelescunak, a vasgárdisták által árulónak bélyegzett hírhedt román jobb- oldali politikusnak gyilkosaival. Olyan élmények ezek, amelyeket egy életen tát sem lehet elfelejteni. Minnier Albert szenvedései azonban a brassói fogház­büntetéssel sem értek véget. El kellett helyeztetnie magát a Székelyföldről, mert a hatóságok állandóan szemmel tar­tották. így került Nagyszebenbe, ahol néhány héttel a bécsi döntés előtt újra letartóztatták. Három napig a rendőr­ség foglya volt. Súlyosan megkinozták, majd feltételesen szabadlábra helyez­ték. Nagyszebenben sem volt tovább• maradása. Ekkor került Szamosujvár- ra, ahova közvetlenül a bécsi döntés előtti napon érkezett meg a letartóz­tató végzés. Ennek végrehajtására azonban már nem került sor. Megtörtént a döntés és a sok kálvárián átment fiatal lelkész nemso­kára az uj magyar feltámadást ünnepel­hette. A mábtiifrmtáfy ** magyal Uétetesség volt! Minnier Albert elfelejtette már a mult szenvedéseit. Mint igazi lelkész, azt hir deti, Hogy a szenvedéseken átment férfi arra hi­vatott, hogy a szeretet diadalmas ere­jét hirdesse. Nem hivalkodik mártiromságával. Fló­rián Tibornak, a nagytehetségü számos- újvári költőnek lakásán, véletlen beszél­getés közben elevenitette fel az elmúlt három esztendő történetét. Érdemes fel­jegyezni ezt a beszélgetést. Őszinte, ke­resztmetszetét adja a keresztényi gondol­kodásmódnak és a hamisítatlan erdélyi magyar szellemnek. Egyben pedig idő­szerű is, mert a fogházi -visszaemlékezés részletesen ismerteti a vasgárdisták fana­tizmusát. akik elvakultságukban a poli­tikai gyilkosságok tömegét hajtották vég­re Romániában. Különösen emlékezetes marad sza­momra az a mondat, amelyben Minnier Albert az erdélyi magyar lelkészek sze­repét jellemezte: „Az a meggyőződésem, hogy az erdélyi magyar lel késznek kötelessége. violt a mártiromság/“ Ebben az egyetlen mondatban benne- van mindaz., ami megmagyarázhatóvá teszi az erdélyi magyarság ellenálló erejét a be­olvasztási kísérletekkel szemben. Az er- délyi magyar lelkészek bátran vállalták a börtönt, hogy gyalogosan cscndőrprsről- (sendőröi sre kisérjék, hogy bántalmaz­zák őket, de mégis szemhes/állottak az elnyomó hatalommal. Öt ifdtimză vádpont Irredenta vádakat könnyen lehetett gyártani. Ezzel mindannyian tisztában vagyunk, akik átéltük a kisebbségi sors huszonkét esztendejét. íme ez az öt vád­pont, amelyet Minnier Albert ellen fel­sorakoztattak: 1. Azt tanította a hittan­órákon. hogy Nagyrománia rövidesen megszűnik. 2. Ellenszegült a román tam nitó rendeletének, amikor a székely gyer­mekeket román nemzeti viseletbe akarta öltöztetni. 3. Megtiltotta tanítványainak, hogy ..Senetate“ üdvözléssel köszöntsék egymást, amikor a román tanító ezt el­rendelte. 4. Nem jelent meg .a román nemzeti ünnepen és végül 5. Magyar abc-re tanította a gyermekeket. Stelescu fytyilko-scá Ezeknek a vádaknak alapján került 1938. májusában a brassói katonai ügyészség fogházába a székelyföldi lel­kész. Első napon abba a cellába dugták, ahol rajta kivid még hetvenkét ember várakozott arra, hogy hogyan dönt sor­sáról a hatalom önkénye. Nagy kegynek tekintették, amikor néhány nap múlva abba a cellába ke- riilt, ahol Stelescu, volt vasgárdista gyilkosai közül négyen toltak elzárva. Három görög keleti papnövendék és egy jogász voltak a cella lakói. Idekerült ötödiknek a magyar pap. Ami­kor bevezették a cellába, az egyik fo­goly megkérdezte a fogházörmestert: — Ki ez a pap, akit idehoztak? — Magyar irredenta! — hangzott a rövid válasz — és a cella ajtaja már is becsapódott Minnier Albert után. A fogadtatás nem volt valami biztató. Minnier Albert egyik fogolytársa azon­nal elmondotta, hogy őket politikai gyil­kosság miatt ítélték el és úgy hiszik, az irredenta magyar pap is megérdemelné a halált. Később azonban az állandó kényszerű egyiittlét barátságosabbá tette a vasgárdistákat. Közölték a magyar lel­késszel, hogy a vasgárda uralomrajutása csak rövid idő kérdése. ,.Ha hatalmon leszünk, ismét találkozunk — mondot­ták. — Lehet, hogy bűnösnek találunk, akkor akasztójára juttatunk Addig azon­ban valahogy csak megférünk veled.1 Mlinnier Albert fogolvtársai (nem .ér­ték meg a vasgárda uralomra jutását. Ar­ról sem győződhettek meg, hogy a Szé­kelyföld népe fölött már nem gyakorol­hat uralmat Románia. Calinescu rendele­tére Zelea Codreanuval együtt meggyil­kolták őket éppen olyan kegyetlen mó­don, mint ahogyan ők végeztek Steles- cuval. A gyilkosság miatt külömben egy pillanatra sem éreztek lelkisineretfurda- lást. Uo-fytyUH tihlétd Sic?eset* ,,Kötelességünket teljesítettükami­kor az árulót kivégeztük! így beszéllek a gyilkosságról. — ítéletet hajtottunk végre. Stelescu érezte, hogy az élete nincs biztonságban, mert az elárult vas­gárda halálraítélté. Kórházba menekült. Itt teljesedett be a sorsa. Tizenkettőn vállaltuk az ítélet végrehajtását. Behatol­tunk a kórházba, megkerestük Stelescu szobáját. Ponyvaregényt olvasott a kór­házi ágyban. Amikor meglátott minket az ajtóban, tudta, hogy nincs számára ke­gyelem. Mintegy védekezésül az arca elé tartotta a könyvet. Azután eldördültek a revolverek. Néhány pillanat múlva már megbiinhődött az áruló. Mi pedig a rend­őrségre mentünk és önként jelentkez­tünk.“ Minnier Albert ennek a rémtörténet­nek hatása alatt megkérdezte a három pap jelöltet, hogy vallásos . meggyőződé­sükkel hogyan tudták a gyilkosságot ösz- szeegyeztetni. Nyugodtan feleltek, hogy a nagy cél érdekében bármilyen eszközt igénybe lehetett venni. Cgyanekkor azon­ban naponta órákat imádkoztak, fanati­kusan hitiek a „kapitány4' és a vasgárda magasabb el rendeltetésében. „Bámulatos volt a vasgárda megszór- vezettsége!“ — mondotta Minnier Albert. A vasgárdista foglyok havonta 2500 lejt kaptak szervezetüktől. A fogház előtt pedig naponta megállótt. egy kocsi és élelmet hozott a vasgárdisták számára. Abban az időben a Calinescu-rezsim még nem lépett fel teljes eréllyel a vasgár­distákkal szemben. A fogház vezetői nem kérdezték, hogy ki küldi a kosztot. J'el- tek is a vasgárda hatalmától. Úgy a pénzt, mint az élelmiszert eljuttatták az elítélt vasgárdislákhoz, akikkel szemben akkor sem léptek fel szigorúan, amikor fellázadtak a fogház vezetői ellen. Ennek ' lázadásnak története nem ke riilt nyilvánosságra. Egyik reggel a há násmód miatt panaszkodó foglyok, mint egy adott jelre, megreianták az őröket és pillanatok alatt lefegyverezték őket Magúkkal hurcolták a lefegyverezett ka tonákat a fogház nagy termébe. Jonescu őrnagy, a fogház parancsnoka, csak ké­sőn értesült az eseményekről Riadót fu- vatott és nagy katonai ké&ziihség élén rohant a terem bejárata felé. Itt már várták a vasgárdisták vezetői. Előadtak kívánságaikat és kijelentették, hogy inkább meghalnak, de nem engedik addig el az őröket, ________ 1941 iprIllB 24. áruig nem kapnak igéi elet kit ámngai!: tel jeti lésére. Jellemző a vasgárdával h/rmben taniisi- tntt hangulatra, hogy az őrnagy nem ve­zényelt sor tüzet, hanem becsületszói ít adta a kívánságok teljesítésére. Igv zaj lolt le a brassói fogházban történt láza dás, amelynek semmi retorziója nem lett. Az őrnagy egyszerűen „cltu-.r.o|la’‘ és gondoskodott arról, hogv a jövőben a vasgárdistákat rendszere-,en sétára vigyék a fogházban. Minnier Aliiért röviddel a zendülés után kiszabadult. Tovább hirdette a ma­gyar feltámadásba vetett hitét. Fiatalos energiával vigyázott arra. hogy a gond­jaira bízott hírek kitartsanak ősi kultú­rájuk mellett és keresztényi vigasztalás­sal szólott azokhoz, akik már-rnár remé­nyüket vesztették a sorscsapások súlya alatt. Ma már nyugodtan hirdetheti a szenistváni gondolat dicsőségét. Bizony­ságot tett arról, hogy a nehéz napokban becsülettel vállalta a rábizott feladatot és nem tántorította meg az irredenta vá­dak fenyegetése. Most sem kíván jutal­mat. Egyszerűen azzal háritja* el az elis­merést, hogy amit tett, nem volt más, mint magyar kötelesség. A magyar sajtónak is kötelessége fel­jegyezni ezeket a történeteket. Talán va­laha mégis megírják majd az erdélyi lel­kipásztorok és tanitók hősi eposzát. Úgy érzem, ennek egyik érdekes fejezete lesz Minnier Albert históriája. Egyik bizonyí­téka annak, hogy ez a sokat szenvedett nemzet megérdemli a boldoeabb jöven­dőt .. . VÉGH JÓZSEF Megkezdődnek a himlőoltások KOLOZSVÁR, április 24. Crucza tanácsos, a város polgármestere áltál megbrzott '.iSzt viselő, mint I. fokú közegészségügyi hatóság, 3757. rgri IV. ü. o. szám aatt a. évenkénti kötelező himlőoltásokkal kapcsolatosai ?z alábbi hirdetményt adta ki: Az 1876. évi XIV. c. 7., illetve az 1887. évi 40.180 B. M. számú rendelet alapján évenként megtartandó himlőoltások végre­hajtása tárgyában a következőkrő értesítem Kolozsvár város közönségét: Az oltásokat f. év április 27-én délelőtt és délután fogjuk megtartani a következő iskolákban: I. kerület: reggel 8—12-ig kismester-utca 7. számú áil iskola, délután 3—7-ig Király­utca 23. sz. *ef. iskola. II. kerület- d. e. 8—12-ig Kóiösi Cspina utca 49. d. u. 3—7-ig Csokonai-utca 2. sz. iskola. TIT. kerület: d. e. 3—12-ig Papp-utea 35 számú áh. és Magyar-utcai -Visevárosi rét isko'ía. d. o 3—7-ig Tégiás-utca 71. sz. él Magyar-utcai Szent Péteri róm. kát. iskola IV. kerület • d. e. 8—12-ig Horthy M«k'ós­ut 54. sz. 'sk. é« Ráskai Lea-u. 57. sz. isk d. u 3—7-Ig Nagy Lajos kir.-u. 18. sz. és Szent István-u. ref. iskolák. V. kerüle* d. e. 8—12-ig Monostori-ut 20 számú áll. edomi népisko a, d. u. 3—. - g V asvári Pál-n 19. számú isko a. . Oltásra kötelezve van minden győrinek, aki 1940 március 1-től 1941 március 1-ig szüléiért. Az oltást :;.agánorvos is végezheti, de eb­ben az esetben is tartozik a hozzátartozója az ó tóbizoft.Ég előtt megjelenni és az oltás inegörténtét igazoni, vagy pedig megidöhn azt az időt, moly alatt a gyermeket magán­orvossal be ’.ogja oldatni. Az oltások ingyenesek és kötelezők. Figyelmeztetem azért a szülőket, hogy in­dokolatlan elmaradás esetén 600 pengőig tér jedő büntetésben részesü.hetnek. A 20-án beoltott gyermekeket 27-én ellen­őrző szem én ked bemutatni, a 27-én okította­kat május 4 én. A bemutatás szintén köte­lező és az elmaradást a törvény súlyosan bünteti' Felhívom a szülőket, hogy gyermekeiket tisztára lefürösz've, könnyű ruhában hozzák a bizottság elé és a fent jelzett időben és helyeken pontosan jelenjenek meg. Oltásra kötelezettek azon gyermekek is, akiket a múlt évben valamely okból uem ol­tottak be. Kolozsvár, 1941 április 3. Eredeti okmányok fotókópiái Pengő 1.80-tó! kezdve Fototechnika Fanta, Mátyás kírály-fér 13. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom