Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-22 / 91. szám

1941 április 22. ELLENZÉK s Délvidéki kincstár Most, vidéki hagy a háború görgetege a dél- magyar határoktól messzi a Földközi tenger keleti medencéje felé zuduf. a visszakerült Bácska és Dráva- merr'.é már nemcsak hő érzelmeiniket foglalkoztatja, hanem gondolatainkat is, a politikai lehetőségek és a gazdasági valóságok alapján. A magyar kcizvéle , niény az uj területi visszaszerzést meg­előző kiilközéle’i és katonai teljesitmé nyék — tagadhatatlanul és történelmi­leg súlyos áldozatok — után szentül hiszi és joggal reméli, hogy a közeljö vőben még jelentős pálcikái gyarapo­dásokhoz fogunk jutni. A Bácskával geo­politikailag összefüggő, szóval az egész régi magyar bánsági táj mos11 külörtö sen a torontáli kövér rónaságiok vidéke felé fordul jogosult vágyakozásunk. A történekem nekünk példaadásképpen rmi aíja szándékait, amikor a bulgárok már megkezdték véráldozatok nélkül, tört utón elhaladva. nemcsak olyan íe rulettek megszerzését, amelyeket NeuiF íyben elvesztették, hanem olyanokat is, amelyekre mint Macedóniában, egysze­rűen a nemzetiségi elv, a népi önren­delkezés és az ősi bujtogatás révén sze reztek jogcímet a múltban, egész mos­tanáig. Pillanatnyilag azonban valósa gos és fontosabb a már visszakapcsolt területek gazdaságii érdeke. Trianon or­szágunkat nemcsak rettenetesen meg k:sebbitette, de rendkívüli eröforrások- ;ó! is megfosztotta. Ezeket már kezdet bén egyes győztesek lelkiismerete elé tártuk, tagadhatatlan erkölcsi hatással s a riviziós mozgalom során egyre rész­letesebben és fokozódó erővel. Most az elvesztett erők helyreátianak. És ért héttő, ha veItik a magyar gazdasági ter­vek alaposan foglalkoznak s hamarosan kimódolják, hogy a 22 év alatt megren­dült magyar lehetőségek miként gazda­godjanak sí aztán az önkéntelen foko­zódó virágzást még növeljék. A gazda sági lapok egyre-másra hozzák már a visszakapcsolt nagy kincsek felmérésé vei, az anyaország gazdasági életébe való kapcsolással és a remélhető ered­ményekkel foglalkozó cikkeiket. Énéi kü! is tudjuk azonban, amit tudnunk ■kiéli, hiszen a magyar közélet egy pil­lanatig sem felejtetne e', mi mindent jelentett gazdaságilag a Bácska, a bara nyai háromszög és a Muraköz a múlt­ban. Az utóbbi ugyan kicsi terület1, de Nyuigatmagyarország belterjes mező gazdaságának és az ehhez kapcsolódó iparnak virágzó példája. A baranyai há­romszög pedig, ahova Jugoszlávia nagy dip'omác ai vendégeit szokta volt e! vinni vadászni. szórakozásokra, fő leg Bélyébe: a hires Frigyes főhercegi mintagazdaság középpontjába, rég'ől1 már a szar vasmarha ne vetés egyik vi­lághírű pontja, eltekintve attól, hogy Pé^monos ór vaja s a Dirávamenti mo­csaras őserdők buor és hajófája közis­mert. A legnagyobb értékét képviseli axonban a Bácska, amely Magyarország egyik éléskamrája volt s a jugoszláv időkben sem veszített ipari jelentősé giből, sem hiteléletéből, mert az arany- parasztok és nábobokt akiknek minta gazdaságait a jugoszláv agrárreform is megkímélte, pénzüket szorgalmasan hordták mindig a bankokba és szövet­kezetekbe. A Bácska llermöföldje világhírű. Nemcsak a magyar buzafaj egyiiki leg jobbja terem itt, hanem hozadék szem­pontjából ez volt a világháború előtt legfontosabb területünk. Búzából rend szerint négy-hat métermázsával több termett az országos átlagnál, de több még, mint a egjobb íiszavidéki „acé ios“ tájon. Szóval a sikértartalom szem­pontjából és a kivihető vagontételek bősége szerint is pompás a Bácska, amelyet főleg termékenysége népszerű­vé tett az agrárjellegű Magyarorszá­gon. Azonban a világért sem szabad megfeledkezni kukoricatermelésének nagyméretéről és tartalmi értékéről, amely a Bácska hires serté-itenyészté- sét nagyszerűen táplálta. Komlóterme­lése <s jó, hogy n.e beszéljünk egyéb termékeiről. Ennek a földnek vízzel való táplálása szintén elsőrendű s így Magyarország kender termesztésének itt van a főhelye. Híres egy külön ön tözőcsatornája, melyet Ferencz József­ről neveztek el. Ez kiágazok a hajózás ra és vontatásira alkalmas 108 kilomé­ter hosszú Ferencz csatornából, ame­lyet már a 18-ik században ástak s Má ria Terézia férjéről neveztek el. A Du na, Tisza és a csatornák olcsóvá teszik a Bácska gabonájának szállítását s fő­leg liszt alakjában a világpiacokra való juttatását megkönnyítik. Érthető, hogy itt a Kisalföld u{án a legjobban öntő zott vidéken, legdrágább a drága föld: legutóbb már 40-000 dinárt is megütött egy hold ára. 7.217 négyszögkilomjé't'e­ren terjeszkedik egyedül ez a terme kény anyaöl. Bár terjedelmesebb volna. A mezőgazdasággal lépést tart itt a mezőgazdasági ipar >s, mely egyes he­lyeken, a nagybirtokon már a nagyipar mérésit ölti fel. A Dungyerszky csa­ládnak hatalmas konszernje van, szesz­gyárakká, szérum- és konzervgyárak kai, nem beszélve a magnemesitéssel összefüggő laboratóriumi és egyéb te­vékenységről. Két hatalmas cukorgyár van a Bácskában. Azonkívül egy egész sereg juta és kenderfeldolgozó üzem, Természetesen a világhírű magyar ma lomiparnak egy egész csomó fészke van ilt is. nemcsak a nagyvárosokban; hanem a dúsgazdag nagyközségekben járva lépten-nyomon találunk gözma! mókát. Újvidéken hires tésztagyár és több helyen sörgyár foglalkoztat nagy számit ipari munkás1. De egyéb gyára­kat szintén találunk a szokásos villa mos és gépgyárak mellett, például re­pülőgépgyárat. szappangyárat, kábel gyárat, sodronyszövetgyárat, csavar­ás vasárugyáraí. Ennek a gazdasági életnek a vezetésére érthetően nagy szerepekhez .jutót1 a tőzsde; az ujvidé ki1 áru- és értékbörze Belgrád mögött a legforgalmasabb volt az egész Jugo szláviéban. Arról igazán csak pár szó­val kell megemlékeznünk, hogy ilyen dúsgazdag vidéken, ahoi az agrárre form nem volt oly gyilkos, mint pél­dául Romániában és a kisebbségi pa­raszt minden telepítés ellenére elég jól vihette életét, nagyszámmal maradtak meg a régi alapítású bankok igen sok uj telep tés társaságában. A jugoszláv Nemzeti Bank, a h orv át, bosnyák és szlovén bankok egyaránt számos fiókát létesítettek & a német tőke is erőtelje­sen benyomult a több mint 300.000 né met földműves hiteléletébe. Ezeket a pénzintézeteket a nagy világválság] sem tépázta meg oly erősen, mint a ro­mániaiakat, főleg a magyar pénzintéze telket és szövetkezeteket. Különösen a szövetkezetek voltak erősek, elsősor­ban a németlak^a községekben, ame lyekneik érdekeit soahsem hanyagolta eil a német birodalom, sem a we'mari, sem a nemzetiszocilaista korban. Ter­mészetesen ez a német, szövetkezeti há lózat volt egész Jugoszláviában a leg­erősebb. Ami most már a második kérdést il Ieti, a visszatér1 országrészek gazdasá­gi bekapcsolását, ez szinte gyarsabban tölrténik, mint Erdélyben, talán azért is, mer1 mináUink főleg az érzelmi ele mek voltak lázasabbak és közvetlenek, mig itt, e gazdag tájon, főleg a gyakor­lati dolgok. Itt az anyaország nagy hasznot húzhat. A Gyosz. rög:ön neki fogott a visszakerült iparvállalatok számbavételének s nagyjában már az összes szükséges adatokat ö-szeállEot- ta; nemcsak mérlegeli, hogv ez a terii let mit jelent az országos ipari ellátás sízem pontjából, de hogy mi,! kell előké­szíteni egy még nagyobbarányu ipari tevékenység kibontakoztatása érdeké ben. A Tébe ugyanezt végzi hiteléleti szempontból, miután a Nemzeti Bank két különítménye nyomban követte a megszálló csapatokat^ A bekapcsolás művelete főleg mezőgazdasági tekin­tésben lesz a 'eggyorisabb és legjelenté kenyebb. A földművelő találja meg a födmüvelöt a leggyorsabban. A mező­gazdasági köz öletek rögtön felvették a kapcsolatokat s az országos Mezőgaz dasági Kamara szorgalmasan foglalko­zik nemcsak a fölméréssel, hanem a közös munka és értékesítés kérdései vei. A Bácska nemcsak termékenysége és hatalmas fejlettsége révén lett rend­kívül jelentékeny tényező a magyar mezőgazdasági termelésben, hanem pil­lanatnyilag egy nagy kisegítés is. Igaz, hogy a visszavonuló szerb csapatok minden kézügybe eső értéket elpuszti- toUak s a közszükségleti cikkeket, ahol csak lehetett, magukkal vitték, úgyhogy némely helyen a falvak lakos sága éhezve várta honvédségünket, de a városokat s a hadműveletektől félre­eső részeket mégsem fosztották ki, azonkivii nem pusztíthatták el a nagy szerii vetéseket. Tartalék és feendőség nagyméretű és hasznos. A Bácska az árvizektől, főleg a talajvzektöl kevésbé szenvedett, úgyhogy az idei termés ki­tűnőnek Ígérkezik s ezzei a csonkama gyarországi veszteségek egy részét pó­tolni lehet. Mindenesetre örvendetes, hogy a visszatért uj terület kevesebb gondot jelent, mint több hasznot és örömöt, nem beszélve a lehetőségekből, amelyet a történelmi logika fölir nagy reménységeink egére. (Sp.) Elszomorító körében állandóan száma. Pontosan k bogy Amerikában íiinel, hogy a fiata'koruak emelkedik a bűnöző! lehet mulatni példánk betöréseknek közel 30 Borzalmasan összeroncsolfa egy 16 éves fiú kezét a felrobbant riasztóbomba Hirtelen halál az istállóban — Rendőrségi blinügyi krónika KOLOZSVÁR, április 22. (Saját tud.) A rendőrség bűnügyi osztá yához az utóbbi hu­szonnégy órában az a/lábbi eseteket: jelentet­ték be: A Korniss uíca 2. szám wlatt lévő textilüz- ’le-tben, ismeretlen tgyén több, mint 150 pen­gő értékű szürke férfiszövetet lopott ék Mire a közelben foglalatoskodó segédek a lopást észrevették, & gyanúsan vise kedő 25 —26 év körüli fiatalember már eltűnt. A lopásról Schwartz Sándor Mikes Kelemen- utca 16. szám alatti lakos teit.t feljelénjtéat a textiliizlfer megbízásából. — Ugyancsak lopás ügyében tett feljelentést Kleif Samu Kossuth Lajos-utca 25. szám afflattíi lakos, akinek Magyar-utcai műhelyébe ismeret lera egyén betört, a műhely lakatját felfeszi/tette és onnan mintegy 60—70 pengő értékű kü­lönböző szerszámokat lopott el. A rendőrség bűnügyi osztálya mindkét eisetbeD erélyes nyomozást indított a tettesek kézrekerité­Emberek a seféfségben“ . . Szigora törvények szabályozzák az alvilág éleiét Különös becsttlefögyi kódex KOLOZSVÁR, április 22. (Saját tud.) A napokban egy társaság köbében az alvilág életéről, a bűnözőknek úgynevezett társadal­máról'1 esett szó. A kifejezés első pillanatra talán különösen hangzik, de ha az ember jobban, közelebbről megismeri a bűnözők világát, kénytelen belátni, hogy a szó, a ki­fejezés mégis helyes, mert az evilágiaknak is megvan a maguk sajátos külön „társadal­ma“. 4 társadalmi je'leg alapvető feltétebit az o körükben is megtaláljuk. Ilyen a közös érdek, az együttműködés, a szervezettség és a kölcsönhatás. Mindezeket hiánytalanul megtaláljuk az alvilág életéheu is. Kedves, öregurral beszélgettünk ezekről a kérdések­ről. Valósággal szákértője az alvilágiak tar sadalmának. Hosszú időn keresztül foglalko­zott velük, figyelte, tanulmányozta működé­sűket s a hosszú rendőri gyakor'at során ér- dekesebbnél-érdekesebb eseteket jegyzett tV, amelyekből élénken visszatükröződik az al­világi bűnözők lélektana is. Megdöbbentő szerencsétlenségről i® jelen­tést tettek a rendőrségen. Az Apponyi-utca 101. szám alatti Lázban egy Kedves József nevű 16 éves fiattal- fin riasztóbombávail, úgynevezett petárdává]) jáoszott. Közben a kezében 'lévő patron felrobbant és. a szeren- c étien fiú balkeze fejét borza másán Össza- ronesolta. A helyszínre kihívott mentők ré­szesítették első gyorssegélyben, majd súlyos sérüléseivel beszállított ált a sebészeti klini­kára. Újabb hirtieüen haláleset is türténit tegnap a Nyárád-utca 7. 6zám alatti házban. Téglás Mihály 64 éves napszámos^ akinek az utóbbi időben egy bérkocsis adott szívességből szál­lást, a ház istállójábata, a szalmán fekve meg­hall. A rendőrorvosi vizsgálat a halál1 okául SzivSzélhüdést állapított meg. Az ügyészség elrendelte a holttest fe’boncolásáit, amelynek megtörténte után a temetésre megadta az engedélyt. A beszélgetésből kiragadunk, néhány jelleg­zetes, érdekes mozzanatot. Fa a hidegvér! Mindenekelőtt jellemzően világit rá a be nözők működésére az a körülmény. hogv rendkívül megfontoltan, célszerűen dolgoz­nak, Vannak például olyan zsebtolvajok, akik kiveszik az órát a zsebből s ha az nem tetszik, mert nem eleg értékes, nem márkás, úgy a legnagyobb hidegvérrel visszadugják. Mások „munkába indulás“ előtt kipróbálják, hogy elég nyugodtak-e az idegeik. A tolvajlás világrekordját — főképpen ami a helyzetet, a milliót illeti — az a két, állí­tólag francia származású zsebtolvaj tartja, aki 1869-ben a Sz uezi-csatorna megnyitása­kor kiloptak egy gyeraántforgót a jelenlevő államfők és uralkodók között eercle-t tartó perzsa sah turbánjáról. Heteken, sőt hóna­pokon keresztül foglalkozott ezzel a nagy­stílű esettel az egész világ közvéleménye. százalékát es a Iiiihedl autólopásoknak több, mint 30 százalékát 25 éven aluliak követik el. Babonások a bűnözök Nem érdektelen az sem, hogy axiíyen sze repet játszik az alvilágiak életében a babona. A legszerencsésebb „munkanapoknak“ a szombatot, vasárnapot és hétfőt tartják. Pén­teken viszont semmi pénzért sera kezdenének valamelyes vállalkozásba. .Arra is kiterjed fi gyelrniik, hogy munkábainduláskoi nehogy átmen.jeu az utón előttük fekete macska. A zsákmányból bőkezűeknek, gavalléroknak kell lenniük. Es rendesen azok is Kéregetőknek, szegény Öregasszonyoknak mindenkor juttat­nak valamit. Ha hosszabb ideig balszerencse üldözi őket, úgy fürdőbe mennek, hogy ..le­mossák magúkról a romlást.“ Ha az egész társaság nem hajlandó menni, úgy kijelölnek maguk közül egyet es az fürdik rneg mind- nvájuk helyett. Érdekes az is rendőri szempontból, hogy az annyiszor emlegetett és fontos szerepet játszó úgynevezett „priusz-lap“ amely tudva­levőleg az egyének előéletének a tükörképe, nem minden esetben csalhatatlan. Több eset­ben előfordult már, hogy valaki 18—20 év alatt egyetlen egyszer sem volt büntetve és ugyanakkor utólag bevallotta, hogy két évti­zed en keresztül állandóan lopásokból, betöré­sekből és egyéb bűncselekményekből szár­mazó ..keresetből“ tartotta fenn magát. 8 „becsület“ fogalma az alvilágban Külön becsületszabályai vannak az alvilági társadalomnak és aki ezt nem tartja be, ki­közösítik körükből. Megtörtént például az. hogy két hirhedt zsebtolvaj, nagyobb zsák­mánnyal tért haza külföldről. Mintegy 5000 pengő értékű valutát hoztak magukkal. Egyiküket útközben valami bőröudlopás mi­att lefogták. A másik a pénzzel hazajöt-t. A maga részét elköltötte, de a társát megillető részt, 2500 pengőt megtartotta mindaddig, amíg az kiszabadult. Akkor átadta neki. Ez­után mulatni mentek s a társával kártyázni kezdett. Hamis játékkal elnyerte tőié az egész Összeget. Már most a becsületkódex szabályai szerint, becsületes bűnözőnek szá- mife az illető vagy sem? Az alvilágiak tár- sada’má szerint az illető becsületes volt, a másik pedig egyszerűen ügyetlen. Hogyan dolgoznak a nenn jelekkel? Igen érdekes egyes tolvajbandák szervezett védekezése is. Néha a figyelők egész sorával, valóságos láncolatával működnek. A legkü­lönfélébb jelekkel és tüneményes gyorsaság­gal dolgoznak. Nagyobb világvárosokban ke­rékpáros, sőt autós figyelőik is vannak. Nyelvüket, az úgynevezett tolvajnyelvet is érdekes megismerni. Több. mint 1500 szó szerepel a szótárukban. Természetesen ezek legtöbbje nemzetközileg is ismert s igen so­kat a nagyközönség is ismer belőlük. Je'legzetes a „tolvajjelzés“ is. Néma jelek­kel beszélnek egymással, ha a helyzet ugv kívánja. Nyitott kéz felmutatása általában rosszat jelent. Nyitott kézzel a kaLátgallért simogatni: köze!edő veszély. Balkézzel simo­gatni a gallért: „tagadj!“. Mellény simogatá- sa: nem ismerjük egymást. Ha az utcán nyi­tott kézzel maga előtt evez valaki, azt je­lenti, hogy detektívek követik (sniirelik) és nem szabad mo-t hozzá szólni. Hajsimogatás: „siess!“. Jobb kézzel körben dörz.sö'ni a ka- bátgallért: lebuktam, rajtavesztettem. Szem- dörzsölés: nem láttuk egymást. Fülvakarás: „hazudj!“. „Emberek a sötétségben“ . . . Igen tanulságos Hoowernek, az egyik leg­nagyobb amerikai rendőrszakértőnek, a szö­vetségi rendőrség elnökének „Emberek a sötétben“ cimü tanulmánya az alvilágiak éle­téről. Ebben kimutatja, hogy az Egyesült- Államokban négymillió bűnöző működik á’- landóan és a legborzalmasabb bűncselekmé­nyeket követik el nap-nap után s ennek évente átlag 1200 ember esik áldozatul. Álta­lában meg lehet állapítani, hogy évente mint­egy százhúsz dohárral adóztatják meg az amerikai gangşzterek az összes ottani polgá­rokat. Ebhő! az egyszerű kis számadatból is el lehet képzelni, hogy micsoda fantasztikus Összegeket harácsolnak össze gyermekrablá­sokból zsarolásokból és egyél) bűncselekmé­nyekből. Ezek a beszédes adatok, az alvilágiak köré­ből kiragadott érdekes mozzanatok minden­esetre tanulságosak is. Társadalmunk minden egyes tagját arra intik, hogy legjobb tudással legyünk segítségére a rendőrségnek abban a tisztogatási munkában, amelyet uapról-napra, óráról órára. percről-percre, állandóan, meg­szakítás nélkül végez, azzal hogv amennyire csak emberileg lehet, megszabadítsa a remits munkával dolgozó po’gárokat a2 alvilágiak romboló társadalmától. (—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom