Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-22 / 91. szám

t — 2 ELLENZÉK. — TTWIM—II—M 194 1 /, r HI V 2 2. A vidéki hitelélet újjászervezése Még egy hozzászólás Az erdélyi mags ar sors örvendetes jobbra! urdui tuiiuk egyik tanujelo az a lény. hogy a/ erdélvi vidéki bankháló­zat ujját intése és njjászt id ézés»' lioniluk- lérbe került és bevonult a napisajtó ér­deklődés ének középpontjába is. I jjá-/érv érésről kell beszelnünk, mert hiszen a vidéki magyar bankhálózat csak évek óta szorult vi^s/a a jelenlegi szűk keretek közé. A gyászos trianoni békepa- raucs fejlett bankéletet talált Erdélyben és ez a bankhálózat a ionian megszállás első éveiben tovább bővült. Sajnos, azaz elnemzetlenitő politika, amelyet a min­denkori román kormányok i kisebbségi sorsba sodort magyarsággal szemben ta­núsítottak, a magyar pénzintézetekkel szemben abban a törekvésben nyilvánult meg. Iiog\ a román jegybank a hitelfor­rások megnyitása elől a legniereveüben elzárkózott. Hogy csak tgy jellemző ada­tot említsünk meg: 1928-ban a Manna- losch Hanii 377 millió saját tőke után 800 millió lej visszJeszámitoIást élvezett, ugyanakkor az Erdélyi Bankszindikátusba tömörült 214 magyar tagintézet, amely­nek saját tőkéi 548 millió lejt tettek ki es 771 millió lej betétet kezeltek, mind­össze 27 millió lej visszleszámitolási hi­telt tudtak kiharcolni maguknak. A hitelélet válsága már 1927-ben fel­üti fejét, noha ebben az évben intézete­ink betétállománya még ugrásszerű emel­kedést mutat. Azonban az Erdélyi Bank- szindikátus 1927. éri jelentése már han­goztatja, hogy ebben az időben a terme­lés minden ágában erőteljes leépítés fo­lyik és az addig jövedelmezőnek ítélt ipari és kereskedelmi vállalatoktól vissza­húzódó tőke kereste a nagyobb bizton­ságot nyújtó bankári elhelyezkedést. Ezt az állapotot azonban nyomon követi a kereskedelmi és iparvállalatok sorozatos összeomlása, amely természetszerűleg a pénzpiacra is kihat. Teljes erejében ki- bontakozik a hitel-krizis. majd ennek nyoméiban a vezető román pénzintézetek összeomlása. A betétkivonások rohama természetesen átcsap a magyar pénzinté­zetekre is és sajnos, megfelelő hátvéd­del nem rendelkező kisebb magyar pénz­intézetek kénytelenek igénybe venni a kényszeregyezség védelmét. A román kormányzat a haj gyökeres orvoslása helyett felszini. tüneti kezelés­sel próbálja a válságot mederbe szoríta­ni; 1929-ben életbelépteti a kényszer­egyezségi eljárást, majd 1931-ben a vég­rehajtások felfüggesztését elrendelő tör­vényt. 1932-ben megjelenik a mezőgaz­dasági adósságok kényszer-rendezésére vonatkozó törvény, amelyet többszöri módosítás után 1934-ben a mezőgazda- sági és városi adósoságok felszámolását szabályozó, u. n. konverziós törvény te­tőzi be. * ai Edenzék cikkéhez kokat illeti, a helyzet lényegében mitsiíoí változott mindaddig, aujig 1940 szeptem­beriben KidéiV egy része vissza nem ke­rül a Magyar Szent Korona oltalma alá. Korai volna már most foglalkozni avval a kérdéssel, bogy milyen megoldást nyer a hazatért területeken levő magyar ki ­es középbankok iigye. Ez a megoldás jó - részben attól függ. hogy a román adósáig, rendező törvények örökségét mikor és milyen formában lehet felszámolni. l'gy tudjuk, hogy mind az Erdélyrészi Cazd. Tanács, mind pedig kiváló bankszakértő- ink mindent megtettek, hogy ennek a kérdésnek gyors és kielégítő megoldásá­hoz javaslataikkal hozzájáruljanak. * A főhatalomváltozás azonban gyökore- sen megváltoztatja Erdély gazdasági struktúráját is amelynek kihatását hitel­életünk alakulásán máris észrevehetjük. Az erdélyi falu, az erdélyi vidék ismét visszanyerte hitelképességét, mivel teljes erővel belekapcsolódott az ország építő és termelő mun fiájába. Őstermelésünk a hazai és a/ általános európai helyzetben a fellendülés olyan lehetőségei előtt áll, aminőkre évtizedek óta nem volt példa. A nélkülöző Európa közepén mezőgazda­ságunk feleslege állandó és biztos piacra talál, még pedig olyan árak mellett, ame- j Ivek gazdáink igényeit a legteljesebben kielégítik. Ma már nem kell tartanunk • BUDAPEST, április 22. (MTE) A kor­mány a román uralom aló! felszabadult ke­leti és érdé vi országrészen a román földre­form során szerzete egves Jegelők használa­tának ideiglenes rendezéséről szóló rendelet kiegészítése tárgyában az alábbi rendeieicef adka ki: A román földreform során legelőjuttítás- ban egyá fa án nem, vagy uemkielégitő mó­don részesült község lakosságának kérel­mére a visszacsatolt oiszágrészen a román föld­reform végrehajtása során hatósági rende­zés, vagv hatósági rendezést pótló magán­jogi ügylet utján legelő céljára történt in­gatlanszerzéseket feliii. kell vizsgálni és indokolt esetben a község legeiőszükségle- tének sürgős kieilégitése céljából a legelte­tés céljára alkalma« területed, vagy annak egyrészét — addig is, amíg az ingatlanszer­zés végleges felülvizsgálatát külön jogszabály .illői, bog v im-zógn/dusiigr t«*i menyeink • hulathimil tárolnak és <•/, i helyzet is­inél hlielove teszi, hogy gazdáink va­sai lo képességük el es li 11 el képességű k e I visszanyerjek es a sanyarú miillbaii mól lözütt beruházásaikat végrehajtsak. A ma­gyar gazda lehal megint jó ügyfele le­het es lesz pénzintézetiünknek, amelyek­nek ezekkel a lehetőségekkel számolniuk is kell. I te továbbiul*gyünk. Úgy a váro­sokban, mint a községekben és falvakban most ián kialalmlóhan uz a magyar kö­ze fiosztály, amelynek /< gszilái dubb réte­gét n magyar iparos, n magyai kereske­dő es a magyui vállalkozó alkotja. T.z a releg szintén azt követeli, hogy hitelszi r- i cink vidiili szemben is isim i jók fid az idők param sál. Egészséges, jól megalapo­zott 11j vállalkozások bukkannak fel, ame­lyek az irányított gazdálkodás mai rend­szerében a számukra eleve biztosított munkaterületen és keretek közt. gondos vezetés és szakértelem mellett nyújtani tudják azt a biztonságot, amelyet a keres­kedelmi életben résztvevő banktőke megkövetel. Ezeknek az uj lehetőségeknek bank­jaink részéről való kiaknázása nemcsak üzleti érdek, hanem nemzeti feladat is. Nemzeti érdek, mert hiszen, ha ezek az ujonnan fellépő hiteligények kielégítetle­nek maradnak, ennek káros kihatásait az érdekelt egyedeken kívül az egész nem­zetgazdaság megérzi. * \ idéki kis- és középbankjainkat az 1930-as válságot követő eszlendők meg­tizedelték s amelyek megmaradtak, ke­vés kivételtől eltekintve, nem tudnak megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyet az uj helyzet velük szemben tá­maszt. Nagyobb intézeteink is csökken­tették fiókhálózatukat és ma több, lük­nem rendezi — a kérelmező község vagy községek ideig'enes használatába lehet bo­csátani. A gazdasági albizottság határozathozatal előtt köteles a kisajátítást szenvedett régi tulajdonost meghallgatni. Amennyiben a régi tulajdonos kimutatja, hogy gazdaságá­nak nincs elegendő lege ője, a legelőből meg­felelő részt a régi tulajdonos használatába is lehet bocsátani. Az 1890— 1941 M. E. Számú rendeütetnek a kérelem e’őterjesztésére, a gazdasági a bi­zottság hatáskörére, a jogorvoslatra és az ingatlan ideig eioes használatáért járó ellen- értékre vonatkozó rendelkezéseit a jelen rendelet első paragrafusa alapján előterjesz­tett kérelmekre is megfelelően kell alkal­mazni. A rendelet kihirdetése napján lép hatály­ba. végrehajtásáró’ a földművelésügyi mi­niszter gondoskodik. ■ IIIIUHI'■■■■"' Hoggan történik a romén földreform során kisajátított legelők hasz­nálatának rendezése? Leszállítják vagy törlik a románok áltat igazságtalanul kivetett adókat Előadás a magyar kisiparosok számára a magyar adózási rendszerről Ezek a kényszerintézkedések természe­tesen főleg azokat a vidéki kis- és kö­zépbankokat támadják meg alapjaikban, amelyek elsősorban mezőgazdasági és \ á- íosí jelzáloghitelek nyújtásával foglal­koztak. Mig a román pénzintézetek ezek­ben a nehéz időkben maguk mögött érez­hették a román jegybank és a romun pénzügyi kormányzat teljes támogatását, addig a magyar intézeteket a jegybank hátbutámadta azzal a követeléssel, hogy csekély visszdeszámitolási hitelüket fizes­sék vissza. Röviden ebben foglalhatjuk össze a vi­déki magyar kisbankok kálváriájának tör­ténetét. Ezeket ăz intézkedéseket nz adósságrendezö törvények teljesen meg­bénították é.s működésűk éveken keresz­tül a konverziós állomány kezelésében, adósaikkal és hitelezőikkel való egyezke­désekben merült ki. Azok a szilárd ala­pokon nyugvó bankjaink pedig, amelyek ezeket a csapásokat is átvészelték anél­kül, hogy fizetőképességük megrendült volna, lassan kénytelenek voltak sorsára hagyni a vidéket, amely az adósság-ren­dező törvények következtében hitelképes- ’ átmenetileg teljesen elvesztette. Ai i a vidéki magyar kis- és középban­KOLOZSVAR, április 22. Az adóval­lomások benyújtásának határideje április 30.-án jár le. Eddig az időpontig a ma­gyar jogszabályok értelmében mindenki eleget kell legyen ezen állampolgári kö­telességének. A kézmüiparosság körében az adóvallomások kiállításával kapcsolat­ban igen sok felvilágosításra szoruló kér­dés merült fel, amiért is az ípartestiiiet elnöksége felkérésére a kolozsvári királyi pénzügy igazgatóság a legkészségesebben állott az iparosság rendelkezésére, hogy egy előadás keretében tájékoztatót nyújt és felvilágosításokat ad az adóvallomások léteiével kapcsolatban. Az előadást vasárnap délelőtt 11 óra­kor tartották meg az Iparkamara díszter­mében. melyet az érdeklődő kézmüipa­rosság oly nagy számban lepett el, hogy még a folyosón is állottak. A pénzügyigazgatóság részéről Knlith András pénzügyigazgató és dr. Barabás Ferenc pénzügyi titkár előadók, az Ipar­kamara részéről, dr. Tcrda Balázs titkár vettek részt, az ipartestiiletet pedig De­meter Ferenc elnök, Raffay István alel- nök és dr. Veress Endre jegyző képvisel­ték. Részt vett az előadáson Rátz Mi­hály felsőházi tag is. Dr. Torda Balázs titkár bevezető sza­vaiban a távollevő dr. Bereczky Ernő főtitkár, kormánybiztos nevében üdvö­zölte elsősorban is Kalith András pénz­ügyigazgatót, aki alkalmat adott az is­mertető előadás megtartására. — Az adófizetés állampolgári köteles­ség — mondotta többek közölt Torda Balázs dr. — és ezen múlik az ország sorsa. Magyarország huszonkét évvel ez­előtt a mélybe zuhant és hogy innen fel­emelkedhetett, az annak tudható be, hogy az adófizető polgárság hiven és be­csületesen iparkodott teljesíteni felada­tát. hogy ily nagy számban jelentek meg ma itt a kolozsvári kézmüiparosok, an­nak tudhatjuk be, hogy kötelességeiknek ők is eleget fognak tenni. Ezután felkérte dr. Barabás Ferenc pénzügyi titkárt az előadás megtartásá­ra. Dr. Barabás titkár világos és a leg­letó idilli I I d ti, I I árifbllll I l.iiZ'.e ,'b' • i nincs olyan liitelszrti, amely i, helyi gos es indol.nl t luleligiiiychel /,//■//•'</► ht'tntt• Podijţ lin za vinikoiíá tb I i i mi elökcsziib*I* kn* mie. nlo. Aki i un . ri azl a gyors áll élege/ődésl, anu l *. | a vidéki mezőgazda-ági ingatlanok :ei.'-ii megindult, az ti-.ztábau vau azzal, bog/* a kései lel. •in a ncinzelepitó munka un torpanáuát jelenti. A mezőgazdasági in­gatlanok egy része ismét visszakér kJ azok birtokába, akik azt becsületesen nieg is művelik. Az őstermelés számos agában: állattenyésztés. ipari növények, gyógynövények takarrnányrioniüek tér incHztéechen a fellendülés lehetőségét ta­gadni nem lehet. Az elnémult erdőségek- b'*n ismét felzug a fűrészek hangja, meg­kopott es elhanyagolt üdülőhelyeinket az idegenforgalom lehetőségei frissítik fel. Mindezek nyomán szükségszerűen fejlődik a kézműves kisipar is. Gondolhatunk-« arra. hogy e lehetőségek elől elzárkózzék az a banktőke, amely természeténél fog- vn gyümölcsöző ^Helyezkedést keres? Mi, őszintén szólva, nem tartjuk indo koltnak azt az aggodalmat, hogy a jogos vidéki hiteligénylések hosszabb időn ke­resztül kielégítetlenek maradnak. A gaz­dasági élet kereslet-kinálat törvénye ezen a téren is érvényesülni fog es pénzinté­zeteink körében több alkalommal máris tapasztaljuk azt a belátást, hogy a vidéki hitelszervezeteket ki kell bővíteni még akkor is, ha a meginduláskor nem is ke­csegtetnek túlzott üzleti lehetőségek. Az előnyösen változó és kialakuló vidéki gazdasági élet már bankérdekből is a pénzintézeti fiókokat helyükön kell találja, viszont nélkülük a fejlődés ne.n indulhat meg, tehát az első lépést a ban­koknak kell megtenniük. Szaluy Miklós. egyszerűbb szövegezésben ismertette azo­kat a törvényes rendelkezéseket, melyek az adóvallomások tételével kapcsolato­san a kézmüiparosságra vonatkoznak. KülönÖ3en a tételes adókirovás kedvez­ményének fontosságát ismertette, mely­ben azok a kézmüiparosok részesülnek, akik egy segéddel vagy segéd nélkül, vagy legfeljebb két tanulóval dolgoznak- Az előadó minden kérdést feltárt es részleteiben is megmagyarázott, melyek­hez a pénzügyigazgató még személyes felvilágosításokat is adott. A tartalmas és minden szavában okta­tó előadás befejeztével az iparosság kép­viselői intéztek kérdéseket az előadó­hoz. A kérdésekre Kalith pénzügy-igaz­gató adott magyarázatokat. Többek kö­zött Horváth Pál, Alexi, Torday Mihály, Demeter Ferenc, Cziko Sándor, Szabó Tamás és mások szólahak fel. A pénzügyigazgató a románok által igazságtalanul kirótt és most kikézbesi- tett adókkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezeket az adókat egytől-egyig felül­vizsgálják az iparosság bevonásával és azokat az igazság mérlegén elbírálva vagy leszállítják, vagy pedig törlik. — Kapcsolatot akarok teremteni — mondotta Kalith pénzügyigazgató — az iparosság és a pénzügyi hatóságok kö­zött. hogy a hivatalokba mindenki olyan bizalommal menjen, mintha saját hajlé­kába lépne. Adót mindenki kell fizessen, de csak olyant, amilyent teherbíró hém pessége elviselhet. A pénzügyigazgatót a közönség perce­kig ünnepelte. Ezután Demeter Ferenc ipartestületi elnök mondott szép beszé­det, melyben köszönetét fejezte ki a pénzügy igazgatónak és az előadónak, hogy ilyen nívós előadás keretében siet­tek a kézmüiparosság felvilágosítására és tájékoztatására. Az iparosság állampol­gári kötelességeinek eleget fog tenni és az igazságos adókat becsületesen meg is fogja fizetni. Végül dr. Torda Balaz-3 fejezte ki kö­szönetét a pénzügyigazgatóságnak <*s örömét fejezte ki, hogy ezt a kitünően sikerült előadást az Iparkamarában ren­dezte meg Kolozsvár iparossága. dr. V. E. LEVÉLPAPÍROK, egyszeri! at fey Választékosabb kivitelig, lesolcs&bbaß az Ellenzék könyvosztályában» Ktrfox» Vár. Mátyás királyiét; &

Next

/
Oldalképek
Tartalom