Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-22 / 91. szám
t — 2 ELLENZÉK. — TTWIM—II—M 194 1 /, r HI V 2 2. A vidéki hitelélet újjászervezése Még egy hozzászólás Az erdélyi mags ar sors örvendetes jobbra! urdui tuiiuk egyik tanujelo az a lény. hogy a/ erdélvi vidéki bankhálózat ujját intése és njjászt id ézés»' lioniluk- lérbe került és bevonult a napisajtó érdeklődés ének középpontjába is. I jjá-/érv érésről kell beszelnünk, mert hiszen a vidéki magyar bankhálózat csak évek óta szorult vi^s/a a jelenlegi szűk keretek közé. A gyászos trianoni békepa- raucs fejlett bankéletet talált Erdélyben és ez a bankhálózat a ionian megszállás első éveiben tovább bővült. Sajnos, azaz elnemzetlenitő politika, amelyet a mindenkori román kormányok i kisebbségi sorsba sodort magyarsággal szemben tanúsítottak, a magyar pénzintézetekkel szemben abban a törekvésben nyilvánult meg. Iiog\ a román jegybank a hitelforrások megnyitása elől a legniereveüben elzárkózott. Hogy csak tgy jellemző adatot említsünk meg: 1928-ban a Manna- losch Hanii 377 millió saját tőke után 800 millió lej visszJeszámitoIást élvezett, ugyanakkor az Erdélyi Bankszindikátusba tömörült 214 magyar tagintézet, amelynek saját tőkéi 548 millió lejt tettek ki es 771 millió lej betétet kezeltek, mindössze 27 millió lej visszleszámitolási hitelt tudtak kiharcolni maguknak. A hitelélet válsága már 1927-ben felüti fejét, noha ebben az évben intézeteink betétállománya még ugrásszerű emelkedést mutat. Azonban az Erdélyi Bank- szindikátus 1927. éri jelentése már hangoztatja, hogy ebben az időben a termelés minden ágában erőteljes leépítés folyik és az addig jövedelmezőnek ítélt ipari és kereskedelmi vállalatoktól visszahúzódó tőke kereste a nagyobb biztonságot nyújtó bankári elhelyezkedést. Ezt az állapotot azonban nyomon követi a kereskedelmi és iparvállalatok sorozatos összeomlása, amely természetszerűleg a pénzpiacra is kihat. Teljes erejében ki- bontakozik a hitel-krizis. majd ennek nyoméiban a vezető román pénzintézetek összeomlása. A betétkivonások rohama természetesen átcsap a magyar pénzintézetekre is és sajnos, megfelelő hátvéddel nem rendelkező kisebb magyar pénzintézetek kénytelenek igénybe venni a kényszeregyezség védelmét. A román kormányzat a haj gyökeres orvoslása helyett felszini. tüneti kezeléssel próbálja a válságot mederbe szorítani; 1929-ben életbelépteti a kényszeregyezségi eljárást, majd 1931-ben a végrehajtások felfüggesztését elrendelő törvényt. 1932-ben megjelenik a mezőgazdasági adósságok kényszer-rendezésére vonatkozó törvény, amelyet többszöri módosítás után 1934-ben a mezőgazda- sági és városi adósoságok felszámolását szabályozó, u. n. konverziós törvény tetőzi be. * ai Edenzék cikkéhez kokat illeti, a helyzet lényegében mitsiíoí változott mindaddig, aujig 1940 szeptemberiben KidéiV egy része vissza nem kerül a Magyar Szent Korona oltalma alá. Korai volna már most foglalkozni avval a kérdéssel, bogy milyen megoldást nyer a hazatért területeken levő magyar ki es középbankok iigye. Ez a megoldás jó - részben attól függ. hogy a román adósáig, rendező törvények örökségét mikor és milyen formában lehet felszámolni. l'gy tudjuk, hogy mind az Erdélyrészi Cazd. Tanács, mind pedig kiváló bankszakértő- ink mindent megtettek, hogy ennek a kérdésnek gyors és kielégítő megoldásához javaslataikkal hozzájáruljanak. * A főhatalomváltozás azonban gyökore- sen megváltoztatja Erdély gazdasági struktúráját is amelynek kihatását hiteléletünk alakulásán máris észrevehetjük. Az erdélyi falu, az erdélyi vidék ismét visszanyerte hitelképességét, mivel teljes erővel belekapcsolódott az ország építő és termelő mun fiájába. Őstermelésünk a hazai és a/ általános európai helyzetben a fellendülés olyan lehetőségei előtt áll, aminőkre évtizedek óta nem volt példa. A nélkülöző Európa közepén mezőgazdaságunk feleslege állandó és biztos piacra talál, még pedig olyan árak mellett, ame- j Ivek gazdáink igényeit a legteljesebben kielégítik. Ma már nem kell tartanunk • BUDAPEST, április 22. (MTE) A kormány a román uralom aló! felszabadult keleti és érdé vi országrészen a román földreform során szerzete egves Jegelők használatának ideiglenes rendezéséről szóló rendelet kiegészítése tárgyában az alábbi rendeieicef adka ki: A román földreform során legelőjuttítás- ban egyá fa án nem, vagy uemkielégitő módon részesült község lakosságának kérelmére a visszacsatolt oiszágrészen a román földreform végrehajtása során hatósági rendezés, vagv hatósági rendezést pótló magánjogi ügylet utján legelő céljára történt ingatlanszerzéseket feliii. kell vizsgálni és indokolt esetben a község legeiőszükségle- tének sürgős kieilégitése céljából a legeltetés céljára alkalma« területed, vagy annak egyrészét — addig is, amíg az ingatlanszerzés végleges felülvizsgálatát külön jogszabály .illői, bog v im-zógn/dusiigr t«*i menyeink • hulathimil tárolnak és <•/, i helyzet isinél hlielove teszi, hogy gazdáink vasai lo képességük el es li 11 el képességű k e I visszanyerjek es a sanyarú miillbaii mól lözütt beruházásaikat végrehajtsak. A magyar gazda lehal megint jó ügyfele lehet es lesz pénzintézetiünknek, amelyeknek ezekkel a lehetőségekkel számolniuk is kell. I te továbbiul*gyünk. Úgy a városokban, mint a községekben és falvakban most ián kialalmlóhan uz a magyar köze fiosztály, amelynek /< gszilái dubb rétegét n magyar iparos, n magyai kereskedő es a magyui vállalkozó alkotja. T.z a releg szintén azt követeli, hogy hitelszi r- i cink vidiili szemben is isim i jók fid az idők param sál. Egészséges, jól megalapozott 11j vállalkozások bukkannak fel, amelyek az irányított gazdálkodás mai rendszerében a számukra eleve biztosított munkaterületen és keretek közt. gondos vezetés és szakértelem mellett nyújtani tudják azt a biztonságot, amelyet a kereskedelmi életben résztvevő banktőke megkövetel. Ezeknek az uj lehetőségeknek bankjaink részéről való kiaknázása nemcsak üzleti érdek, hanem nemzeti feladat is. Nemzeti érdek, mert hiszen, ha ezek az ujonnan fellépő hiteligények kielégítetlenek maradnak, ennek káros kihatásait az érdekelt egyedeken kívül az egész nemzetgazdaság megérzi. * \ idéki kis- és középbankjainkat az 1930-as válságot követő eszlendők megtizedelték s amelyek megmaradtak, kevés kivételtől eltekintve, nem tudnak megfelelni azoknak a követelményeknek, amelyet az uj helyzet velük szemben támaszt. Nagyobb intézeteink is csökkentették fiókhálózatukat és ma több, lüknem rendezi — a kérelmező község vagy községek ideig'enes használatába lehet bocsátani. A gazdasági albizottság határozathozatal előtt köteles a kisajátítást szenvedett régi tulajdonost meghallgatni. Amennyiben a régi tulajdonos kimutatja, hogy gazdaságának nincs elegendő lege ője, a legelőből megfelelő részt a régi tulajdonos használatába is lehet bocsátani. Az 1890— 1941 M. E. Számú rendeütetnek a kérelem e’őterjesztésére, a gazdasági a bizottság hatáskörére, a jogorvoslatra és az ingatlan ideig eioes használatáért járó ellen- értékre vonatkozó rendelkezéseit a jelen rendelet első paragrafusa alapján előterjesztett kérelmekre is megfelelően kell alkalmazni. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. végrehajtásáró’ a földművelésügyi miniszter gondoskodik. ■ IIIIUHI'■■■■"' Hoggan történik a romén földreform során kisajátított legelők használatának rendezése? Leszállítják vagy törlik a románok áltat igazságtalanul kivetett adókat Előadás a magyar kisiparosok számára a magyar adózási rendszerről Ezek a kényszerintézkedések természetesen főleg azokat a vidéki kis- és középbankokat támadják meg alapjaikban, amelyek elsősorban mezőgazdasági és \ á- íosí jelzáloghitelek nyújtásával foglalkoztak. Mig a román pénzintézetek ezekben a nehéz időkben maguk mögött érezhették a román jegybank és a romun pénzügyi kormányzat teljes támogatását, addig a magyar intézeteket a jegybank hátbutámadta azzal a követeléssel, hogy csekély visszdeszámitolási hitelüket fizessék vissza. Röviden ebben foglalhatjuk össze a vidéki magyar kisbankok kálváriájának történetét. Ezeket ăz intézkedéseket nz adósságrendezö törvények teljesen megbénították é.s működésűk éveken keresztül a konverziós állomány kezelésében, adósaikkal és hitelezőikkel való egyezkedésekben merült ki. Azok a szilárd alapokon nyugvó bankjaink pedig, amelyek ezeket a csapásokat is átvészelték anélkül, hogy fizetőképességük megrendült volna, lassan kénytelenek voltak sorsára hagyni a vidéket, amely az adósság-rendező törvények következtében hitelképes- ’ átmenetileg teljesen elvesztette. Ai i a vidéki magyar kis- és középbanKOLOZSVAR, április 22. Az adóvallomások benyújtásának határideje április 30.-án jár le. Eddig az időpontig a magyar jogszabályok értelmében mindenki eleget kell legyen ezen állampolgári kötelességének. A kézmüiparosság körében az adóvallomások kiállításával kapcsolatban igen sok felvilágosításra szoruló kérdés merült fel, amiért is az ípartestiiiet elnöksége felkérésére a kolozsvári királyi pénzügy igazgatóság a legkészségesebben állott az iparosság rendelkezésére, hogy egy előadás keretében tájékoztatót nyújt és felvilágosításokat ad az adóvallomások léteiével kapcsolatban. Az előadást vasárnap délelőtt 11 órakor tartották meg az Iparkamara dísztermében. melyet az érdeklődő kézmüiparosság oly nagy számban lepett el, hogy még a folyosón is állottak. A pénzügyigazgatóság részéről Knlith András pénzügyigazgató és dr. Barabás Ferenc pénzügyi titkár előadók, az Iparkamara részéről, dr. Tcrda Balázs titkár vettek részt, az ipartestiiletet pedig Demeter Ferenc elnök, Raffay István alel- nök és dr. Veress Endre jegyző képviselték. Részt vett az előadáson Rátz Mihály felsőházi tag is. Dr. Torda Balázs titkár bevezető szavaiban a távollevő dr. Bereczky Ernő főtitkár, kormánybiztos nevében üdvözölte elsősorban is Kalith András pénzügyigazgatót, aki alkalmat adott az ismertető előadás megtartására. — Az adófizetés állampolgári kötelesség — mondotta többek közölt Torda Balázs dr. — és ezen múlik az ország sorsa. Magyarország huszonkét évvel ezelőtt a mélybe zuhant és hogy innen felemelkedhetett, az annak tudható be, hogy az adófizető polgárság hiven és becsületesen iparkodott teljesíteni feladatát. hogy ily nagy számban jelentek meg ma itt a kolozsvári kézmüiparosok, annak tudhatjuk be, hogy kötelességeiknek ők is eleget fognak tenni. Ezután felkérte dr. Barabás Ferenc pénzügyi titkárt az előadás megtartására. Dr. Barabás titkár világos és a legletó idilli I I d ti, I I árifbllll I l.iiZ'.e ,'b' • i nincs olyan liitelszrti, amely i, helyi gos es indol.nl t luleligiiiychel /,//■//•'</► ht'tntt• Podijţ lin za vinikoiíá tb I i i mi elökcsziib*I* kn* mie. nlo. Aki i un . ri azl a gyors áll élege/ődésl, anu l *. | a vidéki mezőgazda-ági ingatlanok :ei.'-ii megindult, az ti-.ztábau vau azzal, bog/* a kései lel. •in a ncinzelepitó munka un torpanáuát jelenti. A mezőgazdasági ingatlanok egy része ismét visszakér kJ azok birtokába, akik azt becsületesen nieg is művelik. Az őstermelés számos agában: állattenyésztés. ipari növények, gyógynövények takarrnányrioniüek tér incHztéechen a fellendülés lehetőségét tagadni nem lehet. Az elnémult erdőségek- b'*n ismét felzug a fűrészek hangja, megkopott es elhanyagolt üdülőhelyeinket az idegenforgalom lehetőségei frissítik fel. Mindezek nyomán szükségszerűen fejlődik a kézműves kisipar is. Gondolhatunk-« arra. hogy e lehetőségek elől elzárkózzék az a banktőke, amely természeténél fog- vn gyümölcsöző ^Helyezkedést keres? Mi, őszintén szólva, nem tartjuk indo koltnak azt az aggodalmat, hogy a jogos vidéki hiteligénylések hosszabb időn keresztül kielégítetlenek maradnak. A gazdasági élet kereslet-kinálat törvénye ezen a téren is érvényesülni fog es pénzintézeteink körében több alkalommal máris tapasztaljuk azt a belátást, hogy a vidéki hitelszervezeteket ki kell bővíteni még akkor is, ha a meginduláskor nem is kecsegtetnek túlzott üzleti lehetőségek. Az előnyösen változó és kialakuló vidéki gazdasági élet már bankérdekből is a pénzintézeti fiókokat helyükön kell találja, viszont nélkülük a fejlődés ne.n indulhat meg, tehát az első lépést a bankoknak kell megtenniük. Szaluy Miklós. egyszerűbb szövegezésben ismertette azokat a törvényes rendelkezéseket, melyek az adóvallomások tételével kapcsolatosan a kézmüiparosságra vonatkoznak. KülönÖ3en a tételes adókirovás kedvezményének fontosságát ismertette, melyben azok a kézmüiparosok részesülnek, akik egy segéddel vagy segéd nélkül, vagy legfeljebb két tanulóval dolgoznak- Az előadó minden kérdést feltárt es részleteiben is megmagyarázott, melyekhez a pénzügyigazgató még személyes felvilágosításokat is adott. A tartalmas és minden szavában oktató előadás befejeztével az iparosság képviselői intéztek kérdéseket az előadóhoz. A kérdésekre Kalith pénzügy-igazgató adott magyarázatokat. Többek között Horváth Pál, Alexi, Torday Mihály, Demeter Ferenc, Cziko Sándor, Szabó Tamás és mások szólahak fel. A pénzügyigazgató a románok által igazságtalanul kirótt és most kikézbesi- tett adókkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezeket az adókat egytől-egyig felülvizsgálják az iparosság bevonásával és azokat az igazság mérlegén elbírálva vagy leszállítják, vagy pedig törlik. — Kapcsolatot akarok teremteni — mondotta Kalith pénzügyigazgató — az iparosság és a pénzügyi hatóságok között. hogy a hivatalokba mindenki olyan bizalommal menjen, mintha saját hajlékába lépne. Adót mindenki kell fizessen, de csak olyant, amilyent teherbíró hém pessége elviselhet. A pénzügyigazgatót a közönség percekig ünnepelte. Ezután Demeter Ferenc ipartestületi elnök mondott szép beszédet, melyben köszönetét fejezte ki a pénzügy igazgatónak és az előadónak, hogy ilyen nívós előadás keretében siettek a kézmüiparosság felvilágosítására és tájékoztatására. Az iparosság állampolgári kötelességeinek eleget fog tenni és az igazságos adókat becsületesen meg is fogja fizetni. Végül dr. Torda Balaz-3 fejezte ki köszönetét a pénzügyigazgatóságnak <*s örömét fejezte ki, hogy ezt a kitünően sikerült előadást az Iparkamarában rendezte meg Kolozsvár iparossága. dr. V. E. LEVÉLPAPÍROK, egyszeri! at fey Választékosabb kivitelig, lesolcs&bbaß az Ellenzék könyvosztályában» Ktrfox» Vár. Mátyás királyiét; &
