Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-18 / 88. szám
1941 április 18. ELLENZÉK Lendítsük lel Erdély hiteléletéi Hozzíszólds az Ellenzék cikkéhez Irta ELEKES BÉLA Ai Ellenzék április 16i számában fenti - ' cim alatt értékes megállapítások hangzottak el Erdély hiteléletének megszervezése tárgyában. A cikkíró megállapítása, úgy látszik helyszíni tapasztalatai alapján az, hogy még igen sok magyar vidék van, ahol hiányzanak azok az intézmények, amelyek a nagyobb magyar rétegek hitelellátását kellőképpen le tudnák bonyoliísni és a különféle vállalkozó kedvű összeadásokat, csoportosulásokat; úgy mint magánvállalkozásokat, a kellő tőkék rendelkezésrebocsátásával életre tudnák indítani. Feltétlenül igaza van cikkírónak ezekben a megállapításokban. Valóban különösen nemzetiségi vidékeken hiányoznak még azok a pénzintézetek, amelyek kellőképpen be tudnák tölteni ama dhivatásukat, hogy anyagilag segítsék azokat a gazdasági magyar megmozdulásokat, amelyek az uj magyar erdélyi élet megindu’ásában szükségesek és csak akkor lehetségesek, ha kellő tőke áll rendelkezésükre. Az erdélyi magyar pénzintézet ehre óriási feladat hárul a tőkeellátás szempontjából. Éppen ezért ezzel a kérdéssel az illetékes pénzügyi vezetőkörök, valamint az Er- délyrészi Gazdasági Tanács is több Ízben foglalkoztak. Ezeknek a megbeszéléseknek a rendjén kialakult az a nézet és máris gyakorlati megvalósulássá lendült, hogy a hitelellátási igényeket csoportosítani keltábból a szempontból, hogy egyfelől az első csoportba tartoznak a városi, valamint a vállalati hiteligények kielégítése és a második csoportba pedig a mezőgazdasági és a kisipari hiteligénylések teljesítése. Ennek a megállapításnak következményeképpen a pénzintézetek és a „Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja között olyan megállapodás létesült, hogy az utóbbi hiteligényléseket lehetőleg a szövetkezeti hálózat utján elégítsék ki. Ennek a megállapodásnak következményeképpen, de ettől függetlenül is a vidéki városokban pénzintézeti fiókok alakultak,' vagy pedig a nagyobb városi pénzintézetek kirendeltségei állítottak fel, amelyek tudomásom szerint, máris teljes ■felkészültséggel állanak az elfogadható hiteligénylések kielégítésére. Természetesen az ez- iiányu megszervezés még csak folyamatban van és különösen nemzetiségi vidékeken, ahol az ilyenirányú hiány a legnagyobb, még nem nyert a hitelélet szervezetének felállítása teljes befejezést. Ennek a megállapításnak a keretében űz illetékesek úgy döntöttek, hogy kisebb mezővárosi jellegű helyeken is már, ahol csak erre adottság van, szövetkezetét javasolnak felállítani, mivel köztudomású, hogy a szövetkezeti vezetés és irányítás sokkal könnyebb és kevesebb költségű, mint a részvénytársasági alapon működő kisebb pénzintézeteké. Természetesen ezen szövetkezetek — lévén céljuk e sősorban a mezőgazdasági és kisipari igénylések ellátása — nagyobb összegű kihelyezésekkel nem foglalkoznak. Ezeknek az éllátására, mint a múltban, úgy a jövőben is, elsősorban pénzintézeti bankok vannak hivatva. Cikkírónak a községek és kis mezővárosok hitelellátására vonatkozó megállapításához fűzzük hozzá további megjegyzéseinket annak ismételt megállapításával, hogy egv pil'anatig sem vonjuk kétségbe, sőt magunk is igazat adunk a cikkben tett általános megállapításainak A hitelszövetkezeti hálózat, amely ma már a visszatért Erdélyben mintegy 200 egységre tehető, a főhatalmi változás után a hozzá forduló szövetkezeti tagok teljes hitel- igénylését minden hiány nélkül fedezni tudja. Éppen azon elgondolás alapján, amelyre a cikkiró hivatkozik, amikor felsorol több magyar községet, ahol a múltban vo'tak, de a jelenben nem működnek pénzintézetek, továbbá pedig a már említett és a bankokkal létesített megállapodás alapján „Szövetségünk minden valamirevaló nagyobb községben beindította további hitelszövetkezetek megszervezésének, alakitásáuak munkáját. Ennek a munkának az eredménye nemcsak a .Szövetkezeti Központtól, hanem elsősorban az érdekelt községek vezetőitől is függ. Ahol valóban komoly érdeklődés van, komoly szükség a mezőgazdasági és kisipari hitelek folyósítására, ott a Szövetkezeti Központ a falu vezetői által történő felhívására minden további nélkül igen rövid idő alatt meg tudja alakítani a községi, vagy falusi hitelszövetkezetet. Mihelyt a szövetkezet megalakult, a „Szövetség“ azounal a szövetkezeten keresztül kézbe veszi az illető község és vidéke hiteligényének kielégítését ugyanazon kamatláb mellett, mintahogy azt az anyaországbeli hitelszövetkezetek teszik. Különösen nagy súlyt fektet „Szövetségünk“ arra, hogy a nemzeti' segi vidékeken elszórt magyar községekben létesüljenek ilyen hitelszövetkezetek, mert hiszen, éppen ezeknek a vidékéknek kell a legnagyobb és a legsürgősebb segitség az ottani magyar néptömegek részére. A teljesen magyar vidékeken ebben a tekintetben hiányról beszélni nem lehet, mert hiszen pl- Ed varhelymegyébeu máris 50 hitelszövetkezet működik és ilyen arányban Csik, Háromszék és Marostordamegyékben is, de még ezekben a megyékben is az olyan nagyobb községekben. ahol eddig nem volt hitelszövetkezet, újabb alakulások vannak folyamatban. A hitelellátás terén a hitelszövetkezetek működését természetesen most már nem szabad olyan mértékkel mérni, mint amilyen mértékben a román megszállás ideje alatt tudták ezek feladatukat teljesíteni, amikor nemcsak tőke né kii dolgoztak, hanem a hatóságok részéről is inkább elgáncsolásban mint támogatásban volt részük. Ebben ;;z időben a hitelszövetkezetek jelentősége nem is a hitelellátás terén volt csak elsőrendű,' hanem , inkább mint magyar kisebbségi össze- ál'ások és szervezetek je entettek sok más szempontból is igen nagy fontosságot, A mostani helyzet következtében a Szövetkezeti Központ a községi és falusi hitelszövetkezetek részére nagyobb összegeket tud rendelkezésre bocsátani. Ennek következtében a falusi hitelszövetkezetek is képesek tagjaikat ellátni akkora köU csönökkel, hogy azzal fedezni tudják a bejelentett szükségleteiket és kisebb jellegű beruházásokat is tudnak eszközölni. Ezzel u hitelszövetkezetek még ezen is tuI- mennek, Inert hiszen az egyes szövetkezeti tagok állal vásarlaudó kiseb!) birtokegységek megvételét is soronkiviil elősegítik a vételár kölcsönzésével. Nagyobb birtokegysegek vételére. a Szövetkezeti Központ a Földhitel Intézettel létesített megállapodást és ilyen célokra a szövetkezeti hálózaton keresztül a Földhitel Intézet áll a megfelelő módon és szokások szerint rendelkezésre. Tapasztalataink alapján és tájékoztatásul le kell szögeznünk még azt is, hogy igeu sok esetben támasztanak nemcsak a hitelszövetkezeti hálózattal szemben, hanem úgy hisz- sziik, a bankokkal szemben is igen sokan olyan hiteligényléseket, amelyek nélkülözik azokat a feltételeket., amelyek a hitel elnyerése szempontjából feltétlenül szükségesek. Sok esetben a mutatkozó vállalkozási kedv meghaladja az észszerű kereteket és el nem hallgatható tünet az is, hogy igen sokan támasztanak olyan igényeket ezekhez a szervezetekhez címezve, amelyek teljesen kielégíthetetlenek és amelyek „minden áron valamit csináJni“ elgondolás alapján alakultak ki. Sok esetben teljesen vagyontalan emberek 50, sőt 100 ezer pengős kamat nélküli kölcsönt kérnek azzal az egyetlen indokkal, hogy „magyarok vagyunk és minket az államnak vagy ezen keresztül valamelyik szervezetnek támogatnia keli“. Természetesen az ilyen igénylések ki nem elégitése következtében éppen ezek részéről hangzanak el panaszok, amit azonban általánosítani nem lehet. A Keireskede^mi és Iparkamara utján a Szövetkezeti Központ bocsijt ki ugyan úgynevezett fedezetnéUJkü'li és pár száz pengőig terjedő kisipari kölcsönöket, azonban ezen kölcsönök nem oilyan természetűek, hogy ezek hasonlásaképpen ilyen természetű kihelyezések egészen nagy erdélyi keretben te jesitbetők volnának. Végezetül a cikkiró értékes megállapításaihoz hozzáfűző1'>eg és kiegészítőiég annyit akarunk megjegyezni, hogy magunk is felSokban a magyar pénzintézetek-minél barna- rabbi felállítását, illetve az czirányii sz< rve/és sürgős keresztülvitelét. Ismétel(iik, kii lön ősén fontosnak tartjuk e/i a nemzetiségi vidékeken. A lets mezővárosokban)', nagyobb községiekben és a falvakon g hi teleli átás megoldásának módja a bité szövetkezetek fe'iá'i'lil'ása. amit, Amint mar jeleztük, « Szövetség“ megfelelő módon kézbe is vett, de amelynek eredményességéhez a/, érdekelt fáluvezerök munkája is; szükséges. Hogyha ebben az irányban a ...Szövetség“ segítségére minél több községi vezető vállalkozik, akkor a hivatkozott cikkben felsorolt cs a kis mezővárosokra és községekre vonatkozó aggályok a hitelllellátás terén rövidesen és teljesen meg fognak szűnni, miveil a ..Szövetség“ a ke lő anyagiak birtokában abbán a he y- zethen van, hogy az igényelt hiteligényléseket ezen szövetkezeteken keresztül, ha azok jogosak és észszerüek, haladéktalanul ki tudja elégíteni. Az Ellenzék szerkesztősége a legnagyobb készséggel és őszinte; örömmel! adott he vet Elekes Béka, a Szövetkezeti mozgalom kiváló képviselője cikkének. Nagyfontösságn magyar érdeknek tartjuk, hogy Erdély hiteléletének ff llílenditése mielőbb megtörténjék. Helyszíni ‘tapasztalataink alapján közölt cikkünknek éppen az volt 3 célja, hogy állandóan felszínen tartsuk ezt a kérdést. Bizonyosak. vagyunk abban, hogy az illetékes szakkörökben egy pillanatra sem feledkeztek meg a gyakorlati megoldás fontosságáról. Beszédes tényként igazolja ezt a fenti hozzászólás. A hitelszövetkezeti hálózat kisebbségi sorsunkban is f él becs ülhet eWeu munkát végzett a magyar összesség érdekében. Tudjuk, hogy a felszabadulás után az uj lehetőségek között áldásos tevékenységét még szélesebb kerefíek között folytatja. Hisszük, hogy a magyar pénzvilág mindéin rétegében hasonló komolysággal kezelik ezt a kérdést, amelyhez minden értékes hozzá- * 1 * * 4 tétlenül szükségesnek tartjuk a vidéki váró- * szólást készséggel fogadunk. KtlQ-mesipé Ma és a következő napokon a mieyar filmgyártás büszkesége! GÜL BABA Mártás—Huszka operettje filmen. — Zene Fényes Szabolcs. — Rendezte Nádasdy Kálmán. — Főszerepekben Szeleczky Zita, Jávor Pál, Makáry Zoltán, Rátkay Márton. Műsor előtt legújabb híradók. Vasárnap d. e. 11-kor nagy matiné. Általános belépődíj 60 fillér fl hí bams halálesett kockázatokra is kiterjesztették az életbiztosítások érvényét BUDAPEST, április 18. (MTI.) A Budapesti Közlöny április 18.-J, pénteki számában kormányrendelet jelent meg az életbiztosítások érvényének háborús haláleseti kockázatokra kiterjesztéséről. A biztositó vállalatok ezentúl kötelesek lesznek az életbizlositási összegeket abban az esetben is kifizetni, ha a biztosítási szerződés eredetileg a háborús kockázatokra nem terjedt ki. A biztosító vállalatoknak ez a kötelezettsége nemcsak a bevonult és a háborúban rósztvett, hanem a háborús események folytán meghalt polgári személyekkel szemben is fennáll. A biztosított felek háborús kockázati pótdij elmén évente a biztosítási összeg hat százalékát fizetik. Az igy befizetett pótdijak „háborús többlethalandósági aisp“-ba folynak be és ebből az alapból a biztositó vállalatok csak annyit használhatnak fel, amennyi a háborús többlethalandóság fedezéséhez szükséges. Az alapnak esetleg fennmaradó résízét a háborúban rokkanttá vált biztosítottak között osztják fel. A pénzügyminiszter külön rendelettel a pótdij- fizejtési időszak kezdetét április 11-ében állapította meg. A pénzügyminiszter unnak idején külön rendelettel fogja a pót- dijfizetési kötelezettséget megszüntetni. de>ui és Um^além a \i'ó®&$kejc&pzl i Tegnap délután vizsgáztak Kolozsváron az uj klinika előadótermében a Vöröskereszt családi betegápolási tanfolyamának résztvevői. Körülbelül hatvanná vettek részt ezen a tanfolyamon, minden társadalmi osztályból: fiatalok, idősek, dolgozó nők, lányok, asszonyok s fiatal apácák. Vitéz Novák Ernő sebészprof esz- szor volt a tanfolyam vezetője. Az órákat a szemészeti klinika tantermében tartották meg. Az elmúlt négy-öt hét anyagából vizsgáznak most a jelenlevők elméleti és gyakorlati utón A vizsgálóbizottság tagjai már a helyükön vannak. Ott van báró Bornemissza Adél, a Vöröskereszt központ kiküldöttje, Jelen Gyula, dr. Duducz Zoltán egészségügyi főfelügyelő, Lantos Árpád törzsorvos, Lippay főtörzsorvos és Medveczky Gabriella fővárosi előadónő. A padsorokban látjuk gróf Bethlen Gvörgynét, akinek mint a Katholikus Nőszövetség i'ezetöjének, nagy érdeme van a tanfolyam rendezésében. Ott van Vclits Zoltánná és még sokan a város vezető hölgy társadalmából. Jelen Gyula üdvözli a jelenlevőket és röviden vázolja, hogy niit jelent a Vörös- kereszt munkája háborúban és békében. Uofyty folyt te, a vizsga Négy résztvevőt szólítanak ki egyszer- •re, akik a bizottsággal szemben helyet foglalva felelnek Medveczky Gabriella, a tanfolyam előadójának kérdéseire. A teremben ezenkívül gyakorlati vizsga is folyik. Fehér ágy s magyarruhás kislányok, meg egy kék hálópizsamás kisgyerek a ,,fökellékeff.“ A kis kékpizsamást ágyba dugják a szóbeli vizsgán sikeresen megfelelt jelenlevők s bemutatják rajta a házi betegápolásnak minden titkát. Kicserélik alatta a lepedőt, anélkül, hogy megmozdítanák, aztán kiemelik az ágyból, majd esernyő alatt inhalált alják. Megmutatják rajta, hogyan kell ágyban fekvő betegnél hajat mosni, meg hogy miképpen kell egy ilyen beteget egy szék segítségével ülőhelyzetbe hozni. A magyarruhás kislányokon ezalatt a folytonosan kicserélődő vizsgázók valóságos körözési trükköket hajtanak végre. Kut‘ jukat, léibukat, fejüket, sőt még az orrú kát is szakszerűen bekötik. Ilyenkor a bekötözött kicsi kísérleti alany sorra járja a vizsgázóbizottság tagjait s megmutatja a kötéseket nagy gyerekbüszke seggel, hogy ő is részese a felnőttek vizsga* jának. Úgy készült itt mindenki, mintha — mondjuk — pótérettségire állana. Még a drukkosak is jól felelnek, az a kislány is, aki keresztet vet ijedtében, mikor felszólítják. Remekül tudnak a kis fehérfö- kötös apácák, általában a vizsgálóbizottság nagyon meg van velük elégedve. Csak úgy záporoznak a kérdések: Hogy vetjük meg a beteg ágyát? Mi a láz? Hogy nézzük meg az érverést? Hogy adunk be gyermeknek rosszízű orvosságot? Mit jelent az, hogy asszeptikus és hogy anliszeptikus? Mit csinálunk, ha 'valaki megfagy? Hogyan különböztetjük meg, hogy valaki epileptikus rohamot kapott-e vagy az ehhez hasonló tiinetü hisztérikus rohamban szenved? — kérdezi a törzsorvos. A jelölt nem tudja hirtelenében, mire a vizsgáztató: 1 — Az epilepsziás magánkívül, de a hisztérikus magánál van roham közben. Ha egy padra fektetnök őket, az epileptikus lezuhanna, de a hisztérikus szépen ügyelne, hogy le ne essék . . . 4 kis kékpizsamást közben hat odázol teszik tisztába az ágyban, a levizsgázot- tak boldogan mennek helyeikre. A vizsgálóbizottság tagjai közben már írják is a bizonyítványokat. . . A Vöröskereszt hasznos és embermentő munkája itt természetesen nem áll meg. Kolozsvár nőtársadalmában olyan nagy az érdeklődés a tanfolyamok iránt, hogy a továbbképző tanfolyamon hivül valószínűleg uj és uj kur-.us megrendezésére lesz szükség. A betegápolás nagy feladatát igy egyre többen es többen tanulják maid meg, hogy hasznára legyenek családjuknak és nemzetüknek. (—n)
