Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-17 / 87. szám

19U ZprVis 11, \ ELLENZÉK 3 ne, hanem a váj lelátok működése állan­dó elhelyezkedési és kereseti lehetősé­get biztosítana a város polgára nnk> mig a ternielvények í orga lom baliazata , la Kolozsvár ikereskedetmét leiüliţene A lüktető gazdasági élet jótékony ha- ' tásait a Város egész polgársága elvez hét né és a köz jövedelmek emel ke de se folytán előálló bevételi többlet pedig a Gazdasági élet örökké forgó kerekének /törvényszerűsége alapján ismét vissza­térne oda, ahonnan kiindult — a polgá rokhez — yJömozdítaná és támogatná áldozatos munkájukat, nagy Magyaror­szág és egy szebb, jobb magyar jövő érdekében. Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság 1 I A közigazgatás tengelye ma a helyes szociálpolitika. A közigazgatás minden ágában jóformán a szociális szempon tok éi® intézkedések kell az uralkodók legyenek. Kevéssel azután, hogy főis­pánná történt kinevezésem nyilvánossá yált, egy egyszerű asszony tgjy üdvö zöít: „Főispán L!r, legyen ebben a ma­gas méltóságában továbbra is támoga tója a szegényeknek, az elesetteknek, a kitaszítottaknak!“ Ha, am'nt mondtam, hogy a közigazgatás tengelye a helyes szociálpolitika, úgy bátran elmondha­tom, hogy annak alapfeltétele az, amit ez az egyszerű asszony mondott. Ám de ez ma már nem elég. Nemcsak a szegényen, az elesetten, a kitaszitottan akarok segíteni. Ennél többet! Ma az embernek segíteni kell az emberen! Fel akarom ismerni és i&- mértetni az ember arcában a testvér vonásait. így akarok nézni és látni! Úgy akarok .cselekedni, hogy hívem ősi ellenségem egyaránt megérezze, hogy em.beír vagyok, akinek valósága az egy szerűség és ambíciója a testvériség! Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság! , A főispán egymagában nem erő, nem hatalom. Erejét, hatalmát a Törvényhatóság ad­ja meg azzal, ha a várost és a Hazát szolgáló munkájában lelkiismeretiének szavával, tettének erejével mellette van. j Ismerve e város közönségének, Tör­vényhatósági Bizottságának hazafias) gondolkozását egyrészről, ismerve ma gamat és törekvéseimet másrészről, hi­szem, hogy mellettem segítőim lesznek! Reményeim, munkám sikere azonban nemcsak az önök szives támogatásától függ, hanem függ e város tisztviselői karától is. Tisztelt tisztviselőtársaim! Meg íe hétnek győződve arról, hogy mindad­dig, mig kötelességeiket híven teljesi tik, míg e város javán dolgoznak, ben­nem ntnden irányban, nemcsak a mun kát megbecsülő jóakaró felebbvalót, hanem a jó barátot is megtalálják, ki Osztály részesük akar lenni jóban, rossz­ban, örömben és bánatban. | Törvényadta jogom és kötelességem­nél fogva hü ellenőrzője leszek munká­juknak, bizton remélve azt, hogy a vá­ros tisztikara mindig magasztos híva tásának tel jes tudatában a városok tiszt viselői karában az első helyet' akarja és fogja betölteni. És erre biztosíték nekem tekintetes Törvényhatósági Bizottság Kolozsvár város első tisztviselőjének személye, aki itt ma ugyancsak elsőidben jelenik meg önök előtt, ebben a minőségében. Szebb alkalmat, mint a mai, nem is ta lálhattam volna arra, hogy öt a tekin­tetes Törvényhatósági Bizottságnak1 bemutassam és részére a város közönsé­gének teljes bizalmát ÓS' szeretetét kér­jem. Tetterőtől fütve, kiváló képzett seggel és tehetséggel megáldva Istentől jött Kolozsvár város szolgálatába, ott­hagyva d szes és fontos állását Székes fővárosunkban, ahol megbecsült szemé­lye bizonyára fényes e'őhaladásra vár hatott. Kolozsvár város büszke lehet arra, hogy a Kormányzat bölcs gondos­kodása dr. KeJedy Tibort adta e város polgármesterének. ! Kérem polgármester urat, szeresse e várost és fektesse bele minden tudását, szorgalmát, Ítélőképességét, egész lel két abba, hogy e várost mai nehéz helyzetében is felvirágoztassa! És most' még csak egy dologra óhaj­tok röviden k'térni tekintetes Törvény hatósági Bizottság. Ha egy város élére főispán kerül, kí­váncsian szokták annak politikai párt állását, politikai nézeteit várni. Az természetes, hogy a jelenlegi kor­mányzat politikáját követem, de kije­lentem, hogy nem politizálni, de dol­gozni akarok! Kijelentem, hogy senkit politikai meggyőződésétől ejt éri te ni, vagy abban befolyásolni nem fogok. Politikai tevékenységet csak egy irány ban akarok folytatni és pedig: ha bár­mely politikai párt, a világrendet meg dönteni igyekvő áramlattal a mi régi hagyományainkat ostromolja, hogy a mai világrend romjai alá temessék mindazt, amit. 1000 éven át szentnek tartott a magyar: istent és Hazát, arra kemény Ököllel fogok lesújtani. Tekintetes Törvényhatósági Bizott­ság] Amidőn ismertettem szándékolt mii ködösemet és terveimet, tisztelet'1 el ké­rem a tekintetes Törvényhatósági Bt zottságot és azon keresztül a városi minden polgárát, hogy adjak meg ne­kem őszinte, becsületes támogatásukat. Isten szent kegyelme és áldása le gyen munkánkon és Kolozsvár város minden hü lakóján! A főispán után dr. Pupp József ny. \ö- ispán, kormánybiztos volt az első felszó­laló. Visszaemlékezéssel kezdette beszé­dét s elmondotta, bogy 1918 október ha­vába« éppen ebben a közgyűlési terem­ben és éppen az ő elnöklete alatt ülést tartott a törvényhatósági bizottság, ami­kor az őszirózsás forradalom elvakult ki- vei erőszakkal behatoltak a közgyűlési terembe s megakadályozták a közgyűlés folytatását. Ez volt az utolsó közgyűlés a magyar uralom alatt s azóta a magyar törvényhatósági bizottság csak most tart ülést Kolozsváron. Hivatalos kötelezett­ségei azóta más térre szólították, de ez­alatt a huszonkét év alatt kolozsvári pol­gárnak érezte magát s annak fogja érezni magát utolsó leheletéig. Kérte a tisztvi­selőket, hogy szivvel-lélekkel dolgozza­nak Kolozsvár reneszánszán és kérte a törvényhatósági bizottsági tagokat, hogy legyenek atyjai a városnak s atyai szere­tettel vezessék a város ügyeit. Dr. Balogh Arthur országgyűlési képvi­selő üdvözölte elsőnek a törvényhatósági bizottság nevében a főispánt. Beszédében hangoztatta, hogy a román uralom alatt magyarnak maradni nem volt érdem, csak kötelesség, de érdem volt a küzdők, szen­vedők élére állarii, amint azt ínezédy- Joksrnan Ödön főispán telte, aki elolt a Miros polgárai nevében elismerését fejez­te ki. Dew ier Ferenc, a kolozsvári iparles- tőiét elnöke, a város iparostársadalm.j ne­vében üdvözölte a főispánt és biztosítot­ta a törvényhatósági bizottságot, hogy az ezután következő inunkában a város ipa­rosai szivvel-lélekkel i észt vesznek. Kö­szönetét fejezte ki, amiért a város parla­mentjében az iparosoknak helyet adtak és az iparosok odaadó munkájáról bizto­sította a törvényhatósági bizottságot', Lehöcz József drogériatulajdonos, a Baross Szövetség elnöke, a szövetség ne­vében üdvözölte a főispánt, akit Kolozs­vár polgársága már régen szivébe zárt. — A főispán a megszállás ideje alatt a magyar öntudatért bátran harcolt. El­mondotta, hogy mielőtt a közgyűlésre jött volna, megszólította egy öreg ember, intette, becsüljék meg a főispánt, mert a nagyenyediek már április óta várják, hogy I nczédy lesz a főispánjuk. A földészkisgazdák nevében Balázs Ist­ván talpraesett beszédben állapította meg, hogy a román megszállás alatt a magyar kisgazdákat sajnálhatták a leg­jobban. Mindent elvittek, amire szüksé­günk volt. Nem sajnáljuk — mondotta nagy derültség közben — az Isten segít­se még továbbra vinni őket. Balázs be­szédét nagy taps követte. A hozzászólások után dr. Keledy Ti­bor polgármester az alábbi nagy beszéd­ben ismertette a városi tanács eddigi munkáját és célkitűzéseit: n polgármester beszéde Megindító szavakkal ecsetelte a pol­gármester azokat az indító okokat, ame­lyek arra bírták, hogy szülővárosát, Bu­dapestet elhagyva, Kolozsvárra siessen és a nemes várost a magyar közigazgatás keretébe visszavezesse. Kijelentette, hogy tisztában volt azzal, hogy itt kifosztott és magyarságáért meggyötört várost ta­lál, amelynek életerejét megbénítja és talpraállását akadályozza a szerencsétlen határ. De bízva önmagában, Kolozsvár polgárainak, a fővárosnak, a kormány­nak támogatásában, vállalta a feladatot. Meleg köszönetét mondott ezután mindazoknak, akik eddigi munkásságá­ban segítségére siettek és elnézést kért, hogy eddig nem adott programmot, de azt össze nem egyeztetlietőnek tartotta az önkormányzat iránti tisztelettel. A közgyűlés tapsai közepette emléke­zett meg ezután a nagynevű elődjeiről: Szvacsina Gézáról és Haller Gusztávról, majd külön mondott köszönetét Beck Al­bert m. kir. ezredesnek és dr. Vékás La­jos közigazgatási előadónak, akik a ne­héz átmeneti időkben vezették a város ügyeit. Nagy vonalakban ismertette ez­után a polgármester azokat a nehézsé­geket, amelyekkel az első időkben meg kellett küzdenie. „Segíts magadon, az Isten is megsegít“ —- lett ez idők mun­kásságának vezérszólama. Hivatalba lépésemkor — folytatta be­szédét a polgármester — első teendőm az ügyosztályok és hivatalok megszerve­zése, a szolgálati beosztás és ügyvitel megállapítása volt. A szervezet, mindjárt működébe kezdetén, olyan rendkívüli feladatok elé állíttatott, amelyek »gen nagy erőpróbát jelentettek. Tájékoztatásul bejelentem, hogy folyó év március hó végéig több, mint 19.900 ügyirat érkezett az iktató hivatalba. melyből 15.500 nyert elintézést, összesen 31 darab szabályrendelet készült el és várja a közgyűlés elé való terjesztését. 9 kivonulók üres pénztárakat hagytak maguk után A kivonulók üres pénztárakat hagytak maguk után. Elvitték a város 915.000 P. készpénzét, a magánosok által letétbehe­lyezett 3.601.000 P. óvadékot, különbö­ző alapok 77.000 P. készpénzét és árvák vagyonát. 56.000 P. készpénzzel a villa­mosítja vet, 242.000 P. készpénzzel a víz­müvet károsították meg. Elvitték a köz­müvek gépjármüveit, lófogatait, amelyek egy részét pótoltuk azért, hogy a város köztisztasági szolgálatában fennakadás ne álljon be. A lakosságban rejlő adómorál és fize­tési készség mégis lehetővé tette azt, hogy eddig egyetlen fillér állami támogatás nélkül biztosítani lehetett a közigazgatási gépezet beindítását és zavartalan műkö­dését. A magyar adózási lendszer bevezetésé vei minden vonalon igyekeztem a romá­nok által igazságtalanul megadóztatott magyar közönség terhein könnyíteni. Több, mint 700 esetben vizsgáltuk felül a román adókivetés jogosságát és sok esetben szüntettük meg az adóbehajtást, vagy könnyítettünk a közterheken. Népjó éü feia&aiok Mindjárt hivatalbalépésemkor a leg­fontosabb feladatomnak tekintettem az Ínségesekről és az ellátatlanokról való gondoskodást. A rendelkezésre álló adatok szerint a városban 4000 munkanélküli családfő és keresettel nem rendelkező családtag van. Ezek közül azokat, akik munkára jelent­keztek, a családi állapothoz alkalmazko­dó bérekkel kenyérhez juttattuk. Jelen­leg mintegy 900 munkanélküli áll köz­munkáiban. A csökkent munkaképessé­gűek sorsáról legfőképen természetbem segélyezés utján történik gondoskodás. Az iskolás és óvodás gyermekek részé­re januáir 27 rike óla 80.500 adag ebé­det szolgáltattunk ki, ezidő szerint 1578 gyermek részesül ebben, 1200 gyermek pedig kap naponkint tejet. A munkaképtelen szegények gondozása* ra bevezettük a Magjar Normát. A közeljövőben fog megalakulni Kolozs­váron a Közjóléti Szövetkezet, amelynek célja a sokgyermekes családok megsegí­tése és önálló egzisztenciához juttatá­sa. Ennek keretében történik gondosko­dás családi házak építéséről, az első ilyen lakótelep létesítésére a tervek elkészül­tek és a munkakiadás már folyamatban van. Ezenkívül a sokgyenneket csalado­kat az elhagyott házakban egészségesebb lakáshoz juttatjuk, az emberi lakás cél­jára alkalmatlan házakat pedig lebontat­juk. Eddig liz ilyen házat bontottunk le és negyvennel: lebontására a közel jövő­ben so>' kerül. A jelenleg működő népjóléti szervezet csak váza annak a szervnek, amelynek kiépítésével intézményesen fogjuk bizto sitani a város szegénygondozását. Ennél ti tervnél összhangba ki várijuk hozni a közegészségügyi és szociális munkát. A meneküllek összeírása megtörtént s ezek Szerint Kolozsváron 5126 menetűül van, akik 222.i családban élnek. Ezeket ingyen gyógyszerellátásban, orvosi gyógy­kezelésben és szükséghez képest ruhásé- gelybeu részesítettük. A raenekültüggyei k;, peso latosan kívá­natosnak tartom kifejezésre juttatni, hogy a munkanélküliek nagy számára való te­kintett»:! és a város nehéz anyagi hely­zete következtében a nem ide utalt me­nekültek továbbítása kívánatos, mert le­hetetlen lenne az, hogy ez a váró* na­gyobb arány hun viseljen olyan terheket, amelyeknek igazságos megosztására kor­mányintézkedés van. Ezidő szer int ugyan­is tizszerannyi menekült, tartózkodik a városban, mint a kormány állal megádla- pitott arányszám. 21 kozellátás gondja A polgári közigazgatás életbeléptekor csak igen csekély mennyiségű élelmiszer- készlettel rendelkeztünk. A közélelme­zési lüvatal megfeszített munkával igyek­szik azon, hogy a közellátás terén fenn­akadás ne legyen és ha vannak is zök­kenők az ellátásban, az a körülményekre vezethető vissza. A város fogyasztó kö­zönségének zsírral való ellátását sikerüli junius hónaptól kezdve az 1941—1942. idényre béthizlalási szerződésekkel biz­tosítani. Feláliitottuk a piackutatást, majd ké sőbb megszerveztük a vásárfelügyelősé­get. E két hatósági szervnek feladata el­lenőrzés utján megfelelő árszínvonalat és áruminőséget kialakítani. Azokkal a kufátrokhal szemben, akik megfeledkeznek a mai idők követelte szerénységről, kíméletet nem ismerek. Az elsőfokú hatóság, mÍDt rendőri büntető bíróság 950 esetben indított eljárást s ebből 533-at már befejezett. A közellátás kérdésével szorosan ösz~ szefügg a város gazdaközönsége állatál­lományának mennyiségi és minőségi fel­javítása. Ebből a célból egyik legfonto­sabb feladat a legelőkérdés megfelelő rendezése. E kérdés okszerű és közérde­kű megoldására a szükséges intézkedése­ket részint már megtettem, részint meg fogom tenni. Továbbá fontos megfelelő tenyészálla­tok beszerzése, amely programszerűen történik. Nemcsak a szarvasmarhate­nyésztés és ennek folyományaként a tej­termelés fokozásáról kívánunk gondos­kodni, hanem a sertéstenyésztés fejlesz­tésének ügyét is szolgálni kívánjuk, a tárcsái birtokon létesítendő magyar man­galica törzstenyészettel, amely évenkint legalább 1500 darab tenyészsüldőt fog a gazdák között kiosztani. Ebben az irány­ban is megindítottam a szervező munkát A városi gazdaság jövedelmezőségét legsúlyosabban az a körülmény érintette, hogy az uj határ megállapítása következ­tében a város tulajdonában levő 6000 katasztrális hold erdőségből 4190 a hatá­ron túl maradt és ezidőszerint ennek a nagy erdőterületnek a haszonvétele szü­netel. Az erdőgazdaság jövedelmezősége tehát a minimumra csökkent. fi megszállás alatt ezer katasztrális hóidat sa­játítottak ei A város mezőgazdasági birtokai 1918- ban 3984 katasztrális holdat tettek ki, ezzel szemben a városnak ezidőszerint 2872 katasztrális hold áll rendelkezésé­re, tehát a megszállás alatt több. unit 1000 katasztrális holdat idegenítettek cl. Az elidegenített területek között van a szántóföldek legjava része. A belterüle­ten levő ingatlanok jelentékeny részét ugyancsak elidegenítették, sok esetben nevetségesen csekély vételárért, úgyszól­ván ajándékba adták. A város tulajdoná­ban levő épületek rendkívül elhanyagolt állapotban vannak. A város üzemei Kö­zül különösen a gázgyárat hagyták vissza siralmas állapotban. Ezeken a bajokon segíteni kellett. Elsősorban a vagyonigaz- gatás rendjét és szervezetét igyekeztünk megállapítani és a szükséges ellenőrzést bevezetni. A határon túl maradt nagyhi­tel’ jedésii erdőbirtokok haszonvétele iránt a szükséges intézkedési kel megtettük. Íz elidegenített mezőgazdasági ingatlanok és telkek visszaszerzésére az erről szóló mi­niszteri rendelet alapján a megtámadó n szándékot a telekkönyvben feljegyeztet­jük. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom