Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-15 / 85. szám
1941 április 15. ELLENZÉK DM—» ■WHIUBIM s Ucmiet és a da SÍM£nfiíiék&& íUúdáfou* y Ezt a furcsa Nejeíejts-utcai lakást, nevezhetnénk ember gyűjteménynek is. Nem- múzeum ez, nem is etnográfia: kiállítás, ahn! egzotikus tájak színes lalíói csattogtatják fehér fogukat. Zárkózott, hallgatag, szűkszavú férfiak; valamennyi mögött kiadós életregény bujkál, nem mindennapi fejezetekkel. ügy hívják a helyet. ötven filléres szálloda . . . A rendőri jelentés ezzel r. .■‘•zárai intézi el: tömegszállás. Arról van szó, hogy akinek nincs éjszaka hol aludnia, ötven fillérért kap egy szalmazsákot; ha szerencséje van. talán ágyat is. Akod szoba, amelyikben nincs más berendezés, mint gondosan lerakott szalmazsákok a földön. A fakóarcu szállásadónő eleinte bizalmatlan. — Vagy kell szoba, vagy nem, tessék nyilatkozni. Átadok neki ötven fillért, erre megenyhül az arca. Most már beszél. Hiszen Jakó" vagyok. * Nyurga, szőke fiú rakosgat egy zöld láda tetején. Haja csapzottan esik lobogó nyugtalan szemébe, arca szinte betegesen sápadt. — Hamlet királyfi — magyarázza suttogva a tanárjelölt. Csodálkozva nézek rá, mire igy folytatja: — Természetesen nem maga a királyfi, hanem csak a rokona, illetve a leszármazottja. — Honnan veszi ezt? — Ő állítja. Erre a szobában, ahol mások is tartózkodnak, dől a nevetés. A tanárjelölt is mosolyog már. Végül is igy szólnak. — Szerencsétlen gyerek ez, kérem. Megszökött a szüleitől még tizenötéves korában. Kiüldözte a mostohaanyja és a színészet iránti rajongása. Két éve kóborol. Egyik napról él a másikra.. Az a vágya, hogy egyszer el- játszhassa Hamlet királyfit. Könyv nélkül tudja a szerepet. Járt már vidéki színtársulatoknál is. Nem lehel Hamlet. Még a Nemzeti Színházban is megfordult ... —- És miért rokona Hamiétnek? — Azt állítja, hogy a dán királyfi lelkét örökölte. Ezért rokona. Nem áll szóba senkivel. Érzékenységét bántja a folytonos élcelődés. Látja, hogy kinevetik. Ha kérdeznek valamit tőle, nem válaszol. Természetesen a ház kedélyes tagjai ilyen tréfákkal pirítanak rá: ,,Hamlet ur, talán enni vagy nem enni, ez itt a kérdés.“ Egy B-listás tisztviselő sajnálkozva szól: -—■Az a baj, hogy tehetségtelen szegény. Most a tanárjelölt azon fáradozik, hogy kibékíti szüleivel s hazakul di az egyik szegedkörnyéki faluba, ahol talán eljátszhatja a Hamletet — műkedvelő előadás keretében... * Másik ember. Tőkés Lászlónak hívják. Né jegyre se nagyon férne rá a foglalkozása. Kubikos, zsákhordó, építkezési segédmunkás, csarnoki csomaghordó és más hasonló foglalatosságok végzője. De csak télen. Ilyenkor tavasszal nekimegy az Alföldnek vagy a Dunántúlnak s novemberben lesz belőle ismét városi ember. Arra nagyon büszke, hogy nyáron még részes arató is. Az a furcsa nevezetessége van, hogy minden vasárnap kötelei visel a nyakán. Megkérdezem a dugóhuzóbajszu, téglapiros arcú embertől: — Aztán miért csinálja ezt? — A kommunisták felakasztottak engem, kérem. — Miért? — Ellenforradalmár voltam. —- Miben nyilvánul ez meg? — Abban kérem, hogy törköly pálinkát ittam. Megszegtem a szesztilalmat. — Hogyan menekült? — Leszakadt a kötél s úgy megrökönyödtek körülöttem az emberek, hogy hamar átvágtam u tömegen s uccu, cliramodtam. Azóta viselem a kötelet minden vasárnap, emlékezéssel arra, hogy az én Istenem megmentett engem . . . * Nagy tisztelettel beszélnek, főleg a tanárjelölt. egy orosz földbirtokosról, akinek valamikor kiterjedt birtoka volt Moszkva környékén. Vannak éjszakák, amikor az orosz földbirtokos is idejár a szalmazsákra ötvenért. Magyarázza a tanárjelölt: — Ez az orosz ember érdekeset mesélt egyszer. Beszélte, hogy cmig gazdag volt, ki nem állhatta Tolsztojt. Szegénységében újra olvasgatta és nemcsak, hogy megértette, hanem ez lett a vigasztalása . . . * Mutogatják az ötvenfilléres szálloda leg- mutatványosabb emberét is. — Ő az életmiivész, — ismétlik egyszerre többen is előttem. Kissé elhízott, szökebajszu, kékszemü ember. Csuk úgy árad belőle (! vidámság. Galjcza Józsefnek hívják. Azt mondja, valamikor foltozósuszter volt Kolozsvárott, de a románok miatt mennie, kellett. Humorista és optimista a vén suszter, aki lelket önt a Nefelejis- utcai szállás csiiggedőibe. Kényes arra, hogy életmiivész. — Miben ál! a tudománya? — kérdezem Derűsen legyint: — Nincs könnyebb dolog, mint jól élni. Hogy ez milyen könnyű. Csak érteni kell. Meg szív is, lélek is kell hozzá. Ami bőven van nekem, kérem. Járok a fővárosi könyvtárba, ahol nemcsak ingyen melegedhetek, hanem ingyen olvashatok is. Nyáron tudok egy helyet, ahol ingyen mozi is akad. — Hol? — A hely, kérem egy városmajori bükkfa tetejének egyik ága, amelyről potyán beleshetünk a nyári moziba Lessél: velem jönni. Legyen szerencsém, legyen vendégem. Egyszerre óvatosan körülnéz: — Csak ne tessék szólni senkinek. A helyet kevesen ismerik. Majd igy folytatja: —T Nyáron cigányzenét, hallgatok « Hungária előtt. Neki dőlök az akácfának s úgy lát szik nekem Magyart. Imre kérem. Egyszer megcsinálta vetem, hogy kijött a térrészről a sétatérre s egy nótát nekem húzott az akácfánál. Látta, hogy milyen szivemmel hallgatom, látta, hogy minden este támasztom az ö kedvéért az akácfát, hát megtisztelt. Igaz. szép pénzembe került.. — Hogyan, pénzt adott neki? — Dehogyis, kérem. Csak olyan kedvem támadt, hogy felséges hangulatomban tiz óra után mentem haza. Meg kellett a tiz fillér kapupénzt, fizetni. — Mégis, miből él? — Nekem teljesen elég kilencven fillér egy napra. Forró lőportyüt kapok tizenkét fillérért. Kisétü vagyok, kérem. Hogy mivel keresem meg? Néha segítek egy Rózsa-utcai susz- témák Meg iiz-tán úgy tessék venni, huszonnégy ismerősöm van Kolozsvárról a régi világból. Mindegyikkel megállapodtam, hogy adnak nekem minden elsején egy pengőt. Ez már huszonnégy pengő. Hát kell több egy embernek? Es csak úgy dől belőle a nevetés. A többiek irigykedve hallgatják. Galicza bácsi a Nefelejts-utcai lakás egyetlen kapitalistája... Es furcsa sorsot hordoznak a többiek is. A szegénység alázatosai. Néha eltűnnek az ember gyűjteményből és csak hónapok múlva térnek vissza. Senki sem kéi;di, hol jártak. DIÓSZEGHY MIKLÓS. Ä némeí—an^oí afrik a Szuezi-csatornái veszélyeztetik H görögországi (ingoi haderői Egf ipíomba készülnek visszavinni RÓMA., április 15. Kairóból érkező hirek szerint a hadműveletek már Egyiptom földjén folynak és veszélyeztetik a Szuezi-csatornát. Az angolok Tobrnknál továbbra is ellenállnak. ' A Tribuna berlini tudósítója szerint a Görögországba küldött angol evpedieiós hadsereg behajózása küszöbön áll. Wave! tábornok elhagyta Görögországot, hogy visszatérjen Egyiptomba és a görögországi angol haderők vezetését Wilson tábornokra bizta. BERLIN, ápriíis 15. A Német Távirati Iroda értesülése szerint az angol expediciós hadsereg utolsó maradványai Kirenaika egyik kikötővárosában megkísérlik a védekezést és azon fáradoznak, hogy az ott horgonyzó hajókon elmenekülhessenek. (MTI.) BERLIN, április lő. (BNB.) A német és olasz zuhanóbombázók husvét vasárnapján sikeresen rajtaütöttek Tobruk kikötőjén, ahol az angolok igyekeztek hajóra tenni líbiai haderőik maradványait. (MTI.) J .. A in€iffw rádié válaszolt az. angol rádiónak A londoni rádió Magyarország elhatározó- savai foglalkozva, hogy Jugoszlávia összeom* lásával kapcsolatban visszaszerezze azokat a területeket, melyek ezer évig tartoztak hozzá, epés hangon birálta a magyar lépést. A magyar rádió szombat esti közlésében erre a bírálatra a következő választ adta: Az angol rádió pénteken többizben foglalkozott Magyarországgal és epés bírálattal illette azt a lépést, amelyet Magyarország Jugoszláviával szemben tett. Az angol rádió szerint „keserű utóizzel“ látták ezt a magyar elhatározást. Ezzel a megjegyzéssel kapcsolatban emlékeztetnünk kell a londoni rádiót arra, hogy Magyarorságnak is alkalma volt már, sőt nem is egyszer volt alkalma keserűséggel nézni Anglia felé. Ang'ia is részese volt egyebek között a trianoni szerződésnek, amely Magyarországot megesonkitotta és megrabolta, sőt e tettét nyilvánvalóan meg sem bánta. Legalább is erre mutat az a garanciaszerződés, amellyel 1938-ban biztosította Románia trianoni határait a mi ellenünkben. Az angol rádió kijelenti, hogy Magyarország a Jugoszláviával kapcsolatos lépések folytán végleg a tengelyhatalmak mellett kötötte le magát. Ki kell jelentenünk, hogy Magyarország csakugyan a tengely oldalára állott, de nem április 10-én, hanem már 1940 november 20-án, amikor jól felfogott érdekeit szem előtt tartva, a hármasegyezményhez csatlakozott. Ápri'is 10-én Jugoszlávia, mint egységes állam, megszűnt létezni, a nemzetközi helyzet olyan vo’t, hogy minden hazafiasán érző magyar ember csak úgy dönthetett, mint ahogy Bárdossy László határozott. Ezért téves a londoni rádiónak az a véleménye, hogy gróf Teleki Pál nem járult volna hozzá a Jugoszlávia elleni akcióhoz. Jugoszláviáról ma már nem lehet beszélni. Hiába próbálja az angol rádió úgy beállítani az eseményeket, hogy a horvát nép külső nyomás hatása alatt szakadt el a szerbektől, hogy aa uj horvát kormány mögött nem állanak tömegek. Az igazság pontosan ennek az ellenkezője. A horvát nép csak felhasználta a régóta várt alkalmat hogy a szerb szuronyok fenyegetése alól mentesítve, megvalósítsa nemzeti törekvéseit. Az önálló Horvátország megalakulása még azelőtt történt, hogy a német csapatok Zágrábba érkeztek. De a legfőbb bizonyíték ame'lett, hogy a horvát állam megalakulása valóban őszinte és egyetemes elhatározása a horvát népnek: Macsek és Pavelics együttműködése. Ismert dolog, hogy ez a két horvát népvezér hol élesen szemben állott egymással, hol tapogatózva közeledett egymás felé, de mindvégig ellentétes politikát képviseltek és a horvát tömegek, kettejük mögött oszoltak meg. London Macseket ismerte el a horvátok vezéréül attól kezdve, hogy 1939-ben bekövetkezett a horvát-szerb kiegyezés Anglia nyomban sietett hangsúlyozni, hogy Macsek az igazi megtestesítője a horvát nép akaratának. És ime: ez a Macsek átadja a nép vezetését Kvater- nik tábornoknak és hajdani politikai ellenie* lének, Pavelicsnek; felhívja saját pártját, a horvátság nagy többségét kitevő parasztpártot, hogy kövesse a független Horvátország uj vezetőit. Ezzel most a szó szoros értelmében vett teljes nemzeti egység alakult meg Horvátországban, olyan irányzat, amely e’őtt mindenki meghódol és amely mögé minden népi réteg felsorakozik. Magyarország ennek a ténynek vonta le következményeit. A huszonkétéves Jugoszlávia horvát részeiből megalakult az a Horvátország, amelynek népe csak huszonkét évig élt Belgrád uralma alatt. Magyarországot an* nál inkább megilleti a jog, hogy visszavezesse Magyarországhoz azokat a területeket amelyek nem huszonkét esztendeig, hanem ezer í évig tartoztak mihozzánk. A horvát usztasa-mozgalmat is élesen támadja az angol rádió. Ne feledkezzünk meg itt sem a tényekről. A Marséi lesben meggyilkolt Sándor király és a horvát nép érdekeit védő uszta^a-mozgalom között élethalál harc folyt amelyben igen sok horvát hazafi fizetett életével és lett a király' diktatúra áldozata. Az élethalál harcban az egyik fél életét vesztette, a másik pedig, a horvát nép, most uj életre támad. Azt mondja a londoni rádió, hogy legújabb cselekedetünkért a fele'ősséget majd vállalnunk kell. Ne beszéljünk jövő időben! Vállaltuk és váUa’juk' is ezt a felelősséget, melyre ezeréves múltúnk, nemzeti önérzetünk kötelez. Viszont nem vállalhattuk volna azt a felelősséget, hogy Jugoszlávia széthullása után ezeréves területünket és magvar népünket sorsára hagytuk volna. Ha Londonban j megpróbálnának tárgyilagosan gondolkozni j és a mi szemünkkel nézni a mi lelkűnkkel érezni’ akkor aligha mondhatnák, hogy nem járunk a helyes utón. Lehet, hogy kellemes volna Anglia számára, ha más népek elsősorban angol politikát kívánnának folytatni. A \ mi politikánk azonban a magyar eszme, a magyar gondolat irányítása alatt és a magyar cél szolgálatában á!L Irtani kall a kán L Stony rovarokat és nív ifiteket KOLOZSVÁR, április 15. Gt-ucza Lajos városi -tanácsos, Kolozsvár ihj. gzj). U r. város polgármestere által meglő zott Go/tvisdő, mint 1. fokú közi«az«aJáű hatosáé 3602— 1941. IV, ü. o. szám alatt a kártékony rovarok és növények irtására nézve az alábbi rend eve töt adta ki: Az 1894'. évi XII. t. c. 50—53 paragrafusai, tovhbá a rn. kir. földművelésügyi miniszter urnák 51.100—1923, 36 089—1926 e 11.300—1933: F. M. •%. alatt kiadott rendeletéi érteimében minden birtokos köteles a fákat, bokrokat a kártékony rovaroktól, azok petéitől, lárváitól megtiszütani, valamint a kártékony növényeket a törvényben és a vonatkozó rendeletben előrt módon és időben irtani, valamint a kukoricamoly ellen védekezni. A káros növények irtására nézve pedig a következő rendelkezés az irányadó: A birtokos köle'es a telkén előforduló arankát legkésőbb május hó 3l-éig a telkén előforduló szerbtövist és gazt (gyomot) virágzása előtt, de legkésőbb június hó végéig kiirtani, az összegyűjtött gazt, gyomot elégetni és' -az eőirt módon gondoskodni arról, hogy azok továbbterjedése megakadályoz, tassék. A femit kitűzött határidőn tűi megfelelő káros növényeket megjelenéőük után azonnal ki kei 1 irtavoi. A kukoricamoly elleni kötelező védekezés: ]. Minden birtokos köteles a következő évi fertőzés megakadályozása végetit a kukoricaszárat kukoricatörés után közvetlenül a föld színénél, a gyökérnél, a gyökérkorowa felett levágni. 2. Minden birtokos köteles a kukoricamoly telelő herynójának irtása céljából az előző év terméséből származó kukoricának (tengerinek) kóróját (kukoricaszár), csumáját és csutkáját, valamint a tengeri tüskét, vagyi a kukorica- (tengeri) száznak a földben maradt részét, továbbá a megszáritva eltelt ess- lámádét, cirokszárat, (cirokkórót) és cirok- szaikálílt minden év május hó 15-őig felhasználni, vagy amennyiben azokat fel nem használta volna, a kukoricamoly pilléje kirepüíé- séuek megakadályozására alkalmas módon, elraktározni, avagy megsemtnisrteni 3. Kerítés (sövény) készítésére, valamint a mező- gazdaság körében használatos egyéb építmények létesítésére csakis egy évnél régibb kukoricaszárat, vagy cirokkórót szabad felhasználni, tehát e növények anyagát -fiz említet célra felhasználni legalább égy eszlgn- deig tilos. LIa a birtokosok a kártékony ágatokat (rovarokat) és növényeket a meghatározott időben irtani elmulasztják, az 1894- évi XII. t. c. 52. paragrafusa alapján he lyettük az irtást alulírott fogom végrehajtani a mulasztók költségére. E hatósági figyeTmez- tetésbeiu foglalt rendelkezések be nem tartása kihágás s a mulasztókat a törvény értemében 600 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel fogom büntetni. „ í Kolozsváron is megkezdőd* nek az ipari továbbképző tanfolyamok KOLOZSVÁR, április 15. (Saját tud.) Rövidesen megkezdődnek Kolozsváron is azok az ipari tanfolyamok, amelyeknek az anyaországban olyan nagy jelentősegük volt. Néhány héttel ezelőtt ifj. Gaul Károly miniszteri tanácsos az iparkamarában tartott előadásában ismertette ezeknek az előadásoknak a célját és bejelentette, hogy a kormány Kolozsvár részére is megrendezi ezeket a tanfolyamokat, amelyeknek célja az iparosság elméleti és gyakorlati ismereteinek gyarapítása. A tanfolyam megtartásához szükséges gyakorlóanyagot és mintamühelyt a tanfolyam rendezősége bocsátja a hallgatók rendelkezésére. A tanfolyam részvételi dija óránként 10 fillér lesz és azon részívehet minden iparos. Az első tanfolyamokat a férfi és női szabók, cipészek, csizmadiák, mészárosok és hentesek, asztalosok és fodrászok számára rendezi! meg. A tanfolyamokon való részvételt minél előbb be kell jelenteni az iparhatósághoz, hogy az előadások megtartása érdekében meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket. Rooseveí! fia rciegfigYsi^ek készült a luijosz áv karc érrs, t!e lekésett WASHINGTON, április 15. (DNB.l A Fehér Máz felhagyott azzal a tervével, hogy Roosevelt legidősebb fiát. Jimmyt megfigyelőként Jugoszláviába küldje, miután a német csapatok várakozáson felüli gyorsasággal göngyölítik fel a balkáni hadszínteret. A Washington Post jelentése szerint az elnök fia most kevésbé veszélyes megbízatást kap: Kairóba küldik szintén megfigyelőként. (MTI.)
