Ellenzék, 1941. április (62. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-12 / 84. szám
—.24 ÉI.LfíNZAK mm I9'41 ÁprUli it. A mcagysair falu Jé egészségéért Erdélybsn negyvenöt „Egészségim“ létesítését tervezi a kormány hOlA)ZS\ \R, :i prii Is 12. (Sajtit tud.) V ncpejjés/.scgüjry egyike a közösség na; y kérdéseinek, amelyeknek jó meg * oldása tuimlen áldozatot megér. I ontos óva felttiérheteMen, művelése *zent kötelesség, mert a nép egészsége: uz erő, a nemze1 jövöt ép tö életgyözésé* iu !v biztosítéka. A kérdés messzeágazó, a minden na pok melyéig hatok ott van az újszülött bölcsője rncl!t'tt4 n serdülő kor lesei to* Jött és a/. étet delelöjén keresztül el)éy sZen :i test a konyát<1 kisér. A háború utáni évek hozták meg a felismerést, hogy fokozni kell a íalu egészségének gondozását. I; felismerés* ben csírázott a jövőbe tekintő munka, amely ma már céltudatos, okos rend szerbe keretezve vigyázza s hasznosan segíti a ..beteg“ falu gyógyulásit. L munkába lleszkedik az „Egészség húz“ intézménye, amelynek bevált módszeré’ a kormányzat most kiterjeszti a hazatért részekre is. „Gyógyul 2 magyar falu“ „.4 magyar nemzet — írja Johan Béla dr. államtitkár „Gyógyul a magyar ül ti*' cimii könyvének előszavában — IDS y ten törvénybe iktatta a Rockefeller Alapítvány áldozatkészségét, „amelyet Magyarország közegészségügyének fejlesztése érdekében tanúsít..." Az Alapítvány támogatásának közegészségügyünk szempontjából az vo r n legjelentősebb hatása, hogy a falusi munka megindítását lehetővé tette. Az egészségügyi személyzet képzésének újjáalakítása, a zöldkeresztes védőnők képzésének megszervezése, a közy egészségügyi iaburatóriumi munka biz* tositása a legkisebb faluban lakók ré4 szere is, a fertőző betegségek elleni küzdelem kiépítése, a vízellátás ' javítása. a gyógyszerellátás ellenőrzése: — a Rockefeller Alapítvány segítségéveI felállított Országos Közegészségügyi Intézet első éveinek legfontosabb mun kaeredméayei.u Csakhamar megindult az országban a falu egészségvédelmének megszer* vezése, Schc tz Kornél dr. államtitkár javaslatára vitéz Keresztes Fischer Ferenc dr., első beliigyminisztersége alatt, 1933 ban magáévá tette a falusi egészségvédelmi munkának „Zöldkeresztes Egészségvéde’mi Szolgálat“ név alatt működő rendszerét s a munkának az egész országra kiterjesztése érdekében 1934 ben kezdődő tízéves tervet dől* gozott ki. Vitéz leveldi Kozma Miklós belügyminiszter az 1936. évi IX. tör* .vényeikkel újjáalakította a közegészségügyi szolgálatot, majd a munkának uj lendületet adott a Falu Szociális Alap, amelynek révén lehetővé vált a falusi „Egészségház"*ak , körorvosi lakások. napközi otthonok épiitíése, falusi iskolafogás7aíok fe'állitása. 1938-ban a kormány lehetőséget teremtett a falusi orvosok számának húszszázalékos nő* velésére. Az öt évre tervezett milliár* öcs beruházási program keretében a kutak ezrei épültek, napközi otthonok, tüdőbetegüondozók, tüdöbetegotthonok, nemibeteggondozók létesültek. A rend* szeres szociális gondozás jótékonyan elősegítette a munka eredményességét. Az egószséoház: az egészség háza Az egészségházak létesítése Magyar- országon Johan Béla dr. államtitkár nevéhez kapcsolód k. Az első Mogyoródon épült (gödöllői járás) 1928 ban, a második Gödökön 1929*ben. Számukat a következő évek gyarapították s az 1939. év első felében épült, illetve munkában volt 23 uj egészségház 55 re emelte ezt a számot, mely azóta tovább növekedett, , Az egészségház: az egészség háza, ápoló s tanácsadó ugyanekkor és ezen túlmenően, a falu mindennapi higiénéjének is hathatósan szolgálatában áJl. Többnyire fürdővel van összekötve. Nagyságát a helyi igény szabja meg. looo—2ooo lélekszámú vagy enné! kisebb községekben az u. n. „C“ tipus szokásos. Az ilyen egészségházakban váró és tanácsacíószoba van. Az u. n. székhely községeknek (2ooo—4ooo lé* lekszám) a „B1“, ilIe*Ve „B2“ mintájú egészségház felel meg: előbbiben zuhany* és kádfürdő van. utóbbiban a zöldkeresztes védőnő is benne lakik, fürdője azonban nincs a háznak. Nagyobb az „A“ mintájú egészségház, amely a „Bl“ mintáin egészségház he* Iviségei mellett a védőnő lakását s magiban foglalja. Ka a nagyobb Iélekszá* t.'.u község egys/cr mind járási köz pont' is, a „K“ mintájú (központi) egészségház lé testese célszerű. I’bbeil nz „A“ mintájú ejgéjJ/ségház hklyj ié-t gein kívül a tiidögondozás céljaira szol galo Külön váróhelyiség, iroda, tanács* adóhely iség, laborator um, röntgen és pneuniotlioraxHSzoba is vah. Hz erdélyi falu egészségéért Az ej'észségbázak rendszerének Lr* délyre való kiterjesztésével kapcsolatban dr, DitducZ Zoltán egészségügyi főfelügyelő, az Országos Közegészség- ügyi Intézetei képviselő dr. Kontra László egészségügyi főfelügyelővel, Vass és Thanró mérnökkel, valamint vitéz Diószegi gondnokkal bejárta fii har-, SZutmár. Szilágy és Mára maros A vármegyét, ahol a kormányzat 17 egészségház felépítését tervezi. A kör ut célja a terv vahiravéltásáuak élőké* szitóé volt, az érintkezés felvétele a helyi hatóságokkal s az érdekelt váró sok és községek hozzájárulásának biz* tositása. I — Az ut eredményesnek mondható — felel dr. Duduc2 az érdekelt községek áldozatkészsége felől tudakozódó kér désre. — .4 szükséges telket mindenütt szívesen felajánlották s eten kívül az érdekelt közöletek teherbíró képességébe y mérten építkezési anyagot, in gyen fuvart' he’yenként pénzügyi hozzájárulást is sikerűit biztosítani. — Husvét után folytatjuk utunkat a hazatért terület többi részén. Ha ott is hasonló megértésre találunk, úgy ebben az évben 45 uj vgészségház kerül tető a'á és kezdheti meg hasznos mllk ödéíéf'i I Lnnék a két hétig fartő körútnak a folyamán járjak be a Székelyföld fal* vait. I — Az egészségházak központjai lesznek az egészségvédelemnek — mondja dr, Diiducz egészségügyi főfelügyelő. — H1 szem, hogy itt is meghozzák az anyaországban iapus'ztii't, nagyon ki- » inatos eredményt: a csecsemőhalál», z. s csökkenését, a népbetegségek butin-(ős megelőzését, az iskolás gyernte ki k egészségügyi védelmét, az anyák gondozását szolgálni fogják a lakosság egészségügyi színvonalának általa nos emelkedését. ■— Jelentőségük természetesen csak idő múltával bontakozik k>, kezdetnek azonban a tervbe vett munkarend első* ragnu,. sokat ígérő. S az egészségházak felépítése szociális jelentőségű is, mert munkát ad az erdejy; iparnak, kenyér- hez juttat sok rijnkús keZ-et. Befejezésül m g ezeket mondja: A agy az értemé dr. Johan Béla államtitkár urnák az akció elgondolt)jónak es a meghddoguU {/röf Teleki Pá‘ miniszterelnöknek' aíc/ a megvalósításihoz k.vant igen nagy összeget megértőén biztosított^# * A magyar n.p egészségéért folyik a tudatos mun^ Minden munkába lendülő kéz, a c^l szolgálatába állitot1 min* den pengő jövőnket erősíti, (h. j.) Látogatás a Kolozsvári állami Gyógypedagógiai Intézetben H visszacsatolás óta ötszörösre emelkedj a Gyógypedagógiai Intézet növendékeinek sí^ma KOLOZSVÁR, április hó. (Saját tud.) Lá- nyok-fiuk ássák a kert földjét a napos áprilisi dédőttön. ó iddal gvereklármájnk mcsz- szire hallszik: nevetnek, kishalnak. Az egyik kislány kérdésemre kiszalad a kapun s szolgálatkészen jön át a Rákóczi ut másik oldalára, ahol a Gyógypedagógiai Intézet irodaépülete áll. Előreszalad, úgy vezet az ajtóig. — Itt van az igazgató ur — mondja mosolyogva. E a tiz-tizenkétévei kislány, amikor az Intézetbe hozták, még beszélni sem tudott. Szellemi nívója 8 esztendős korában egy hároméves gyerekéhez hasonlított s gyengeelméjűsége miatt állandóan lekötött egy munkaképes felnőttet, aki miatta nem végezhetett más feladatot. Ma értelmes és élérik és ha visszakerül családjához, bele tud illeszkedni majd az élet és a munka világába. A csoda itt folyt le ennek az Intézetnek falai között. Emberfeletti türelem, szeretet és szívós munka kellett hozzá. Erről a munkáról beszélünk most az Intézet Borosjenőről jött igazgatójával, Rótt Lajos gyógypedagógussal, aki idehelyezésekor féligmeddig kifosztott intézetet és 10—12 szerencsétlen kis növendéket talált. A megszökött személyzet helyett az átmeneti időben az úgynevezett szürke nénikék gondoskodtak a gyerekekről. Szerencsére a berendezés nagyrésze megmaradt s a többi hiányt is hamarosan pótolták az állami kezelésbe vett intézetben. Ma — félév múltán — ötszörösére emelkedett a növendékek száma s e pillanatban kétszáz felvételi kérvény vár elintézésre az igazgatói irodában. Természetesen az Intézet jelenlegi keretei között csak a legindokcltabb kéréseknek tehetnek eleget. Magyarországon nagy hiány mutatkozik gyógypedagógusokban. Ennek magyarázata az, hogy a budapesti Gyógypedagógiai Tanárképző iskola hat éve nem működik. Annakidején ugyanis olyan sok tanerő került ki az intézetből, hogy a sok elhelyezkedni' nem tudó fiatal tanár miatt felfüggesztenék az intézet működését. Az eltelt hat év alatt azonban megnövekedett a gyógypedagógiai intézetek száma és az ország megnagyobbodása következtében előáll a tanerőhiány. így például a kolozsvári Intézetben az igazgatón kívül mindössze egy tanár dolgozik. — Milyen gyermekeket vesz fel az Intézet? — kérdezem. — Az iskolaköteles korban lévő 7—16 éves gyermekeket, szegénvsorsuakat teljesen ingyen, akik szellemi fogyatékosságuk miatt nem járhatnak iskolába. Ezek a gyerekek sem 1 tanulásra sem munkára nem alkalmasak. A i szerencsétlen gvengeelméjüek teljesen vege- j tativ életet élnek s az Intézet feladata az, ' hogy nevelői munkájával elérje azt, hogy ezek a gyerekek ne kössenek le más, munkaképes erah.ppkg^ hanem még ők is alkalmasak legyet^ kisebb munkára. Itt van az Intézet nagy feladata. Vannak nöundékeink, akik innen egyenesen az iskolába kerülnek, ahová eddig gyengeségük miatt nem járhattak. óIagyaiorgZ3gOU jelenleg négy állami ffyőgypedagigjjjj intézet és több magánintézet működig ^ cél egyszerre emberi és jótékony, sőt fajvédelmi is. Mert a beteg gyér- mehet kiv^.g. a cSaládból és az Intézetben nevelve allülmassá teszik arra. hogy oda visz- s~atárhesse, ^ feladat kettős; először nevelik és csal aztán tauitják a gyermekeket. Hog történik a nevelés? ' p*e^iz ezt röviden összegezni — feleli — Képz*jjen e| egy idekerült 10 éves gyereket. ak ugy ordít egész éjjel, mint egy Pólya* mert hiszen csecsemő értelmi szin- vona ou jjj|_ £-t a gyereket meg kell tanitani például jjlni, meg állni És enni. Mer hiszen a kanaaj uem tudja a kezébe venni. Az ilyen tyengeelméjü gyereknek nincs logikája. Mi^jöj-ténik, hogy melegben izzad, de nem jy- eszébe, hogy levesse a kabátját, mert ,em ţudja az ok és okozat törvényét. Az íben gyermék nem tudja azt. hogy éhes ’va?y jól van lakva. Annyit eszik, amennyit adna! neki. de nem tudja kifejezni, ha pél- dául éhesen maradt. A mi nevelésünk főfel- adatí az_ hogv meg a leglehetetlenebbnek is mun;át kell végeznie. Két részre osztjuk a munljjt. az első az, amelynek haszna nincs. m’nt például a fehér babot a fekete babtól a^i?ztani vagy külön szedegetni a kavicsot a kukoricaszemet. A másik csoportban raar a hasznosabb munka tartozik, mint pél- ^au a tollfoszlás. A harmadik már egészen ™a'gjsbbrendü: konyhai, kerti, varró-feladat. felügyelőnó vigyáz rájuk s állandó or- voii’ felügyelet alatt vannak. Haí-u^olc év eredménye — Mennvi ideig maradnak a gverekek az I a. lJtézetben? — Hat-nyolc évig. Mikor a nevelés műn* kija kész. akkor körülbelül tisztában vannak niár az elemi iskolai ismeretekkel. Ha a gye* Tekek nem kerülnének Intézetbe. egész éleinkben ápolásra szorulnának. Vannak természetesen gyógythatatlanok is, ezeket a kísérleti osztályban végzett megfigyelés után visz- szakiildjük szüleikhez. Minden gyerek először a kísérleti osztályba kerül, itt vizsgálják meg orvosilag és intelligencia szempontjából, Â (dsérleti osztály tiz százaléka úgynevezef?í hülyenéma. aki tökéletesen ball ugyan, Ö2 beszélni meg keli tanitani. Az előkészítő osztályban már kis versikéket, szövegeket is tanulnak. Az első osztályban vedig iskolaszerűén folyik a tanítás s ezután egyre jobban hasonlít a tananyag a rendes elemi oktatás* koz. De míg idáig jutunk, egészen sajátos luóiikzerrel tanítjuk oki-t olvasni, Ez a )u- irh Deviolli inoilc/er. A> Uk oluterfinhcn minden tárgyra rá ven írva a neve, a padia: pad, az asztalra; asztal stb. Minden gyermekűik \an egy doboza, ebből ki kell keresnie azt a cédulát, amelyre a szó rá van irva, aztán oda kell raknia összehaionlitásképpen a másik, táigvra ragasztott cédula mellé. Így a tanuló előbb net ikel tanul olvasni, még mielőtt tudná, mi az a » agy b. i szili alt különválasztása ás az AIH tanulása csak a felsőbb osztályokban következik. A>; előkészítő és a négy osztály elvégzése után az Intézet befejezte híva- tását 8 a gyereket átadhatja ez elemi iikcr lának. TBC és várba] — Mi az oka a gvengeelinéjüíégfcek? — A két legpusztítóbb betegség a tüdővé«/, és a vél baj Ma, mikor az orvosi tudomány legyőzi u ragályo- betegségeket, a kulturált világnak «í a két szörnyű betegsége még mindig terjed. A gyerekek ötven százaléka sajnos tüdővészes vagy t érbajos szülök- töl származik. Csak egészen kis százalék sze-( rezte betegségéi valami igen súlyos ragályo« gyermekbetegségből Mi n felvételnél « legíu- iyosabb és legreménvtV,Vr;el.n eseteket részesítjük előnvbfu. Ez a feladatunk és köteles* *éífi.:oi — Nagyon szeretnék látni egy ilyen órát. — Ké rém. Habár most húsvéti bzünidő vau, szívesen beviszem egy percre a kísérleti osztályba. Előadás a tanteremben A folyosó másik végén az elsőosztályos tanterembe hivja ösoze az igazgató e kísérleti osztály mintegy busz növendékét. Egy kisi’.áuy a folyosón ül, el<*rehorga<sz- tolt fejje), öreges arckifejezéssel, mereven bániul a levegőbe. Nevére is csak laoáan reagál, mintha valami külöu sutéi világban élne, ahova nem hatod t. az értelem fényes* sége. Reménytelen eset, vi*6za fogják küldeni szüleihez. A sok gyerek a padban iil csöndben. Némelyek egészen csinos arcuak, -zemiik értelmesen csillog « nézik tanárjukat na|y figyelemmel. Mások ijesztően közömbös arekifejezéissel merednek valami ismeretien távoli pontra. Soknak állandó mosoly ül ß száján. így ü nek s várnak. Ugyneveaetr kretén nincs köztük. — Felállni! A gyerekek felállnak, csak az az öregarcu kislány marad ülve. — Ágnes — kiált rá a tanár s erre feleszmél, mintha á ómból ébredne és feláll ő is. —Leülni! — hangzik a vezényszó. — Karokat fel! Tapsolni! — dirigál tovább a tanár s a gyerekek engedelmeskednek, ritmikusan emelik karjaikat. — Most emeljétek fe! azt a karotokat, amellyel a levest eszitek! A jobbkarok a levegőbe lendiilrek. Csak 'Ágnes tartja még két karját tapsban a feje fellett. így kell mondani nekik. Mert azt nem tudják, mi a „jobb“. — Gyere ide Pista! — szól a parancs s egy kisfiú kilép a pádból. — Itţ — mondja nyöszörgő kicsi hangon. Tizedes és ennyi a beszédtudománya. De szeme érteimében tapad ránk. őt meg fogják menteni abból a némaságból, amiben most él'. Most egy egészen nagy gyerek jön ki a pádból.'. — Ennek egészen sajátos betegsége van 1— halljuk — hormonzavar. Teljesen akaratnélküli. — Mit reggeliztél ma? 1 — Tejet — feV. a fiú áimo*3n. ' — Ejnye, hát nem emlékszel? — kérdezi az igazgató — hiszen te bust reggeliztél! — Húst — szól a fiú egykedvűen és visz- szamegy a padhx. Tudja, hogy nem húst evett- harem tejet, de nem mond ellent. Nincs hozzá akarata, hogy ti.lakozzék, vagy nemet mondjon. „Réni nem marad ítt?“ Most igazgatójuk elengedi a szomorú kis osztályt és visszamegyünk az irodába. Kint süt a nap és a gyógyult gyerekek lármája idehallszik. Milyen csodálatos eredménye áz emberi tudásnak, szeretetnek és türelemnek, hogv a most látott tehetetlen kis nyomorul- akból is ilyen gyerek lesz nemsokára. Megtudjuk még, hogy az Intézet május elején beszédhibások ranitásút kezdi el külön tanfolyamokon. Ide gyermek és felnőtt egyaránt beiratkozhatik, hogy megszabadu ljon zavaró s gyakran egész életére kiható beszédhibájából: pösze beszédéből, dadogásából. raccsolásából. Az ?lyen eseteket nia már 99 százalékos eredménnyel1 gyógyítja a tudomány. Búcsúzunk ós sikert kívánunk továbbra is I az Állami Gyógypedagógiai Intézet nagy t munkájához. Kifelé menet epv kislány hoz- j Uátn szalad, mosolyog és barátságosan rneg- feÖrdezi: Néni nem marad 8it? (Marton Lili). A Concordia nyomdai müintézel^.1V " vi-*ös rvemn'ny^zfitpj Kati*« ÜyjJÜLa*
