Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-07 / 55. szám
prp*J március 7. ELLENZŐK Hz új meneirend kérdéséről itagyfontosságn értekezlet veit Kolozsvárén Figyeli mins! lesz Erdély különleges érdekeire ez új menetrend KOLOZSVÁR, március 7. (Saját tuiU Fontos értekezletet tartoţtak tegnap délelőtt a vármegyeháza dísztermében Kolozsvár város, valamint Kolozs, Szolnok- doboka és Besztercenaszód megyék hatóságainak és intézményeinek vezetői a MÁV részéről kiküldött vasúti főtisztviselők részvételével. Az értekezleten, melyen dr. Inczédy-Joksman Ödön, Kolozs* megye" főispánja elnökölt, a vasúti igazgatóság képviselői ismertették a Budapest —Kolozsvár—Beszterce nyári vasúti me- netrendtervezetét, amely május 15-én lépné életbe, -i ' • » Az értekezleten jelen voltak dr. Inezé- dy-Joksxnan Ödön főispán, dr. Gáli Elemér alispán, málnási Bartók György rector magnificus, Kelemen Béla főkapi- tányhelvettes, gr. Bethlen Béla Szolnok- dohoka és Besziercenaszód megyék főispánja, K. Weress Jenő Dés város polgár- mestere, Rácz Mihály ipartestületi elnök, felsőházi tag. dr. Deák Gyula országgyűlési képviselő, Tatai Ferenc iparkamarai titkár, dr. Gáli Endre ítélőtáblái elnöki titkár, dr. Bokor Béla, az Erdélyi Párt országos tagozatának képviseletében, a vasút részéről pedig Vámhegyi István igazgató. Dezső Károly igazgatóhelyettes, Szikla Kornél főfelügyelő, Danes Bertalan főfelügyelő, Horvát Aladár felügyelő, Ferencz Károly főmérnök, Somfai főin- téző, valamint a postaigazgatóság kiküldőt! tisztviselői. Dr. Inczédy-Joksman Ödön főispán megnyitó beszéde után a MÁV részéről Vámhegyi István igazgató ismertette azokat a vezérelveket, amelyeknek szem előtt tartásával készítette el a vasút a nyári menetrend-tervezetet, amely május 5-éVel az egész ország területén életbe lépne. • * AZ UJ MENETRE AD SZEMPONTJAI — A legfőbb szempontok azok voltak flz erdélyi részek vasúti menetrend-tervezetének elkészítése alkalmából — mondotta Vámhegyi igazgató — hogy minden városnak a lehető legalkalmasabb összeköttetése legyen a fővárossal, a mellékvonalak városaival és különösen a székelyföldi fürdőhelyek felé vezető útvonalak vonatjárataival. Azonkívül tekintettel voltak arra is, hogy különösen Kolozsvárnak, de a kisebb városoknak is legyenek olyan vonat járataik, amelyek a kora reggeli órákban érkeznek a városba és a kora délutáni, valamint a kora esti órákban indulnak vissza, tehát különösen alkalmasok arra, hogy a tanulóifjúságot, gyárimunkásokat, a törvény és egyéb hatóságok előtt ügyes-bajos dolgaikban megjelenőket a városkörnyéki falvakból ki- és beszállítsák. Azután Szikla Kornél főfelügyelő ismertette a budapest—kolozsvár—besztercei fővonalra vonatkozó részletes menetrendet és elmondotta, hogy a fővonalon két gyors, két személy és egy Árpád járatpár fog közlekedni, amelyek a legjobb összeköttetést biztosítanák úgy az anyaországgal, mint az észak- és délerdélyi városokkal. A VONAT JÁR ÁTOK A menetrend szerint Budapestről indul egy gyorsvonat éjfélután 0.5 órakor, Ko- 'ozsvárra érkezik 7.27 órakor, tovább indul 7.45-kor, Besztercére érkezik 11.25 órakor. A másik gyors Budapestről indul leggel 7 órakor, Kolozsvárra érkezik 11 órakor, tovább indul 14.10 órakor, Besz- íercére érkezik 17.50-kor. Az. ellenjárat gyik gyorsvonata Besztercéről indul •2.17 órakor, Kolozsvárra érkezik 16 Órakor, tovább indul 16.15 órakör, Budapestre érkezik 23.10 órakor. A másik gyorsvonat Besztercéről indul 20 órakor, Kolozsvárra érkezik 23.43-kor, tovább n'dul 0.15 órakor és Budapestre érkezik reggel 7.16 órakor. , A Budapest—Kolozsvár közötti Árpádjárat menetrendje a következő: Budapestiül indul 18.20 órakor, Kolozsvárra érkezik; 23.10 órakor. Az éllenjárát Kolozsvárról indul reggel 6 órakor, Budapestre érkezik 10.52 órakor. A Budapest—Kolozsvár közötti §zemélvvonatjárat menetrendje a következő: az első járat Budapestről indul 0.15 órakor, Kolozsvárra érkezik 13.15 órakor, a másik járat Budapestről indul 12.35-kor, Kolozsvárra érkezik 0.13 órakor. Az ellenjárat első vonata Kolozsvárról indul 6.48 órakor, Budapestre érkezik 17.36 órakor. A második járat Kolozsvárról indul 20.30-kor, Budapestre érkezik 8.10 órakor. A Kolozsvár—Beszterce közötti személy vonal járatok a következők: az első vonat Kolozsvárról indul 0.30 órakor, Besztercére érkezik 4.35 órakor. A másik járat Kolozsvárról indul 3.50-kor, Besztercére érkezik 9.o0-kor. A harmadik járat Kolozsvárról indul 19.15-kor, Besz- tercére érkezik 23.45-kor. Az ellen jára- tok közül az első vonat Besztercéről in- | dúl 1.30 órakor, Kolozsvárra érkezik 5.48 órakor. A második Besztercéről indul 16 órakor, Kolozsvárra érkezik 20 órakor. A harmadik járat Besztercéről indul 4.40 órakor, Kolozsvárra érkezik 9.10 órakor. Ezeken a járatokon kiviil még egy közvetlen személy vonat járat lenne Kolozsvár —Nagyvárad között a következő menetrenddel: Kolozsvárról indul 2 órakor, Nagyváradra érkezik 7.3 7 órakor. Az ellenjárat Nagyváradról indul 13.30-kor és Kolozsvárra érkezik 19 órakor. Hozzászólások és kívánságok A menetrend-tervezet ismertetését követő általános megbeszélés során többen hozzászólónak a kérdéshez és különösen helyi érdekeket jelentő szempontokból tettek különböző indítványokat. így például dr. Gáli Elemér alispán indítványozta, hogy állítson be még a MÁV egy személyvonatot Kolozsvár—Budapest között, amely délután 4 órakor indultul innen és Budapestre érkezne reggel 8 órakor. Indítványozta azt is, hogy ehhez a vonathoz. liáiókocsikaíí is kapcsoljanak, mért abban az esetben különösen alkalmas ien- ne a Budapestre való utazás kényelmes és időt megtakarító lebonyolitásához. Hozzászólott még a menetrend tervezetének kérdéséhez Rácz Mihály felsőházi tag is, aki indítványozta olyan rövidtávú személy- ! vonat járatok beállítását, amelyek alkalmasak lennének a gyári munkásoknak Kolozsvárra való ki- és be szállít ásóira. Gr. Bethlen Béla, Szolnokdobokamegye főispánja a megyét érintő kérdések ügyében şizolalt fel a gyorsvonatok megállóhelyeire vonatkozóan és javasolta azt is, hogy a Beszterce—Kolozsvár közötti összes járatokat lássák el hálókocsikkal. Errevonatkozóan azonban Ferencz Károly főmérnök sajnálattal jelentette ki, hogy a nagy tengelysuly miatt hálókocsikat csupán Dósig tudnak beállítani, mert a Dés—Beszterce közötti útvonal nem alkalmas a nehéz Pullmann-kocsik közlekedésére. A többi felmerült indítványokra vonatkozóan a vasút képviselői kijelentették, hogy azokról jelentést tesznek a MÁV vezérigazgatóságának és remélik, hogy az mindenben teljesíteni fogja a különleges kívánalmakat. Bejelentették azt is a MÁV kiküldöttei, hogy a vonatjáratokon kívül minden forgalmasabb útvonalakon olyan személyszállító gépkocsijáratokat állítanak be, amelyeknek közvetlen kapcsolatuk lesz az összes vonatjáratokkal. A MÁV-bizottság városunkból Maros- vásárhelyre utazott, ahol ma délelőtt a Székelyföldre vonatkozó menetrend-tervezetet ismertetik at érdekeltekkel, BUDAPEST, március 7. (MTI.) A képviselőház egyheti szünet után csütörtök délelőtt összeült. Tasnády-Nagy András elnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést, majd tudomására adta a Háznak, hogy Stróbl Miksa János a Házhoz intézett beadványában megsértette a képviselőházat. Az elnök engedélyt kért a Háztól, hogy feljelentést tegyem Ezután vitéz Zerinváry Szilárd előadó be- I terjesztette a mentelmi bizottság jelentését, majd a Ház áttért a napirend tárgyalására. Inantsy-Pap Elemér előadó ismertette a pénzügyminiszter törvényjavaslatát a Német Birodalommal 1938 december 10-én kötött adóügyi pótegyezmények, valamint a Winter Schall A. G. berlini cég által alapítandó magyar részvénytársaság részére biztosított adó „Q nemzet teljesítőképességét íHaidiae fokozni kell“ — fno-ftdo-tia a UéftvU'UáUcíz&.Gist Jlzinéhtyi-ScUfteUco pewzutyp- (nitti&zte* a ieyfé&b állami sxúnvevás-zék xfoszáfnaditénak Mtiîc&zlS&cicd kapcsolatosan és illetékkedvezmények becikkelyezéséről. A Ház mind a két törvényjavaslatot vita nélkül általánosságban elfogadta. Vitéz dr. Téglássy Géza ismertette ezután a legfőbb állami számvevőszék jelentését az 1938—39 évi zárszámadásról és a törvényho zás állal 1938—39. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben az első és második félév végén mutatkozó eltérésekrőL Megállapította, hogy az első zárszámadás, amely a Felvidékkel és Kárpátaljával megnagyobbodott ország háztartásáról ad számot. Ezt figyelembe kell venni az eredmények megítélésénél és a költségvetéssel való összehasonlításnál. Megnyugvással jelenti ki, hogy a legfőbb állatni számvevőszék a zárszámadás elkészítésével és előterjesztésével ele- get tett a törvényes kötelezettségeknek. 3 « A PÉNZÜGYMINISZTER BESZÉD! Vásáry István éu gróf Esterházy Móric felszólalása után Reményi-Schnellet Lajos .pénzügyminiszter hangoztatta, hogy a legfőbb állami számvevőszék zétrszatnadásának benyuj- fása azért szenvedett késedelmet, mert 6 munkálatok menetel zavarta uz elszakítolt országrészek visszatérése és az 1939-ben elrendelt mozgósítási intézkedés. Rámutatott arra. hogy az egyes állami üzemek jövedelmezőségét a zárszámadás jelenlegi rendszere alapján nehéz megállapítani, ezért javaslatot tesz, hogy ezt a rendszert megváltoztassák. Ezután a bankjegyforgalom fejlődését ismertette. Rámutatott arra, hogy amikor átvette a pénzügyi tárcát Magyar- ország bankjegyforgalma 500 millió pengő volt. Ez a forgalom már az akkori keretek között sem felelt meg az igényeknek. Becslés szerint 50 százalékkal magasabb forgalomra lett volna szükség. A fejkvóta akkor 53 pengő volt, ma 78 pengő mellett is azonban csak szerény megélhetést biztosit. Jugoszláviában például 98, Németországban 238, Svájcban 586. Angliában 288 pengő a fejkvóta. A bankjegy forgalommal kapcsolatban az emelkedést két év óta az ország területének jelentékeny meggyarapodása vonta maga után. Hangoztatta a pénzügyminiszter, hogy a nemzet teljesítőképességét állandóan fokozni kell. A háborús pszihozis bizonyos fokig idegessé tette az embereket és a bankjegyforgalom emelkedése is főleg erre vezethető vissza. Az egy és kétpeagös bankjegvek forgalomba- hozataláról szólva a pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy ezt a nyersanyaghiány tetto szükségessé, de ettől eltekintve halaszthatatlanul szükség volt az erdélyi lejérmék mielőbbi beváltására, hogy ezáltal megakadályozzák a sibolás“ lehetőségeit. Reméli, hogy a jövő nyárra az egy és kétpengös bankjegyeket kivonhatja a forgalomból. A Ház tudomásul vette a pénzügyminiszter bejelentését. Tors Tibor alelnök indítványára a Ház az ülést bezárta és legközelebbi ülését bizonyalan időre napolta el. A Hág csütörtöki ülése egy órakor ért véget. Az árvízkárosultakért! Kitárultak az adakozó szivek és tel*» jes ütemmel folyik Erdély minden ré szében a gyűjtés az árvizkárosuRak javára. Gazdag és szegény, munkás és intellektuel versengve veszi ki részét a segjtés nagy munkájából. A gyűjtés központi irányítását az Erdélyi Párt végzi, amelyhez újabban á következő adományok folytak be: Vita Sándoir orszgy. képviselő 70.— V. E. tisztviselőnő 20.— Dr. Fogarassy Géza főtitkár 50.— Botos János főtitkár 20.— László Jenő gyógyszeres?. 10.— Mestitz János kereskedő 10.— Deák Sándor asztalos 10.— Egy Gyulafehérvárról menekült uriasszony 10.— Lady Rt. 30,— Fadelast Rt. 50.— Fenyves Rt. 20.— Konstrukció Cég 25.— Gál István 10.— Grcsz Irma 10.— Szent Antal nevében 5.— Papp László 5.— Özv. Fest Antalné 5.— özv. Szöcs Edéné 5.— Magyar Ferenc litográfus S.— Fülöp Róza háztb. 5.— Molnár Károly 2.— Soün üvegipar 50.— Solin üvegipar munkásai 10 — Tamás János vendéglős 20.— Megérkezett a rádióhirtidó kocsija a német katonák közé Összesen 477.Előző gyűjtésűnk végösszege 3654 Befolyt adományok végösszege: P 4131 Ezzel egvidőben jelentjük, hogy az Ellenzék is szivveMélekkel belekapcso lódott ebbe a gyűjtésbe és állandóan ér * keznek a nemeslelkü adományok és pe dig újabban a következők: Stránszkyné Kotsba Paula zene*» tanárnő Kolozsvár 5.— Neugebauer Elek Kolozsvár j 10.— Kovalszky Emma nyug. postat'sztviselönő | 2.— Előző gyűjtésünk végösszege 101.5G i‘ Együttesen: P 118.50 További adományokat kérünk és re mólunk olvasóinktól a magyar össze** tartás jegyében. Az adományokat min dig az Erdélyi Párt központja utján juttatjuk el az országos gyüjtöközpont hoz.
