Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-11 / 58. szám

î9 4 1 március It,

ELLE

NZ EK

K8gaKC8B«BBByiBK!iJBWiiM MBMMEW I

fiz erdélyi külpoliliha hagyományai

Bdtifip HUktós $câţ et'áaááza a Hdtü^í 7Áua&ú% vitaesißn

KOLOZSVÁR, március il- Röviden beszámoltunk már arról a nagysikerű e.őadásró\ amelyet gróf Bánffy Miklós ny. kü ügyini niszter rarroC.t a külügyi társaság vitaestjén. Az erdélyi magyar közvéleményben nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyarság közrtjifjz* teleiben á.ló vezető alakjának előadása iránt, amelyet most részletesebben ismertetünk a következőkben:

— Az erdélyi külpolitika hagyományai — ez nagyon szép cira. Sokat Ígérő. Hangzatos. De azonnal fölmerül a kérdés: voltak-e egyáltalán hagyományai az erdélyi külügyi poétikának? Hatalmas országok, biroda mák, ezeréves dinasztiák kü ügyi tradícióiról nagyon érdekes dolgokat lehet mondani. Módszereik és eljárásuk részletesen föl vannak dolgozva, in-eg vannak világítva és ki van domborítva. De Erdély külügyi poétikájáról ilyen irodalom nincs, csupán általános történőiméből és okirati anyagából böngészhetjük össze, amit lehet. Majdnem úgy érzem, hogy van va'ami nagyzolás abban, hogy ezt1 a címet váltatsz: tot tűk és szinte hallom, ahogy azt mondják az emberek:

— Micsoda? Az erdélyi külpolitika hagyományai’ Hát még mit nem! —• Ez is csak azoknak az okosdi érdé yieknek a fennhejá- zássa, hogy Éviemről még beszélni is mernek.

— Hát ebben van valhmi igazság. Amit hát itt elmondok, nagyon fogyatékos ábrázolás lehet csak.

— Mielőtt be'ekeizdenék, az érdé yi fejedelemség természetrajzát kell pár szóban vázolnom, tekintettel, hogy minden állam kü po üti- j kaja nemcsak földrajzi helyzetétől, méreteitől, j lakossága számátló , de belső felépítésétől is : függ. Nemcsak földrajzi fekvése és szomszé- j daihoz való exőbeni viszonya, de legalább is j annyira a be ső körű mények is határozzák j meg azt a külpolitikát, arait folytaim képes, j Társadalmának tagozottsáeca vagy taigolatCan- ■ sága. kormányzati formái érvényesülnek itt j is. Belső békéje vagy békétlensége és po-lgá- j rainak szeiemi mivolta dönti el cselekvőké- j pességének mérvét.

—- Lássuk tehát, mik az adottságok, melye- j két Erdélyben találunk.

AZ ERDÉLYI KÜLPOLITIKA ADOTT- j SÁGAI

— Á kép elég tarka. A történelmi Erdély I három közjogi nemzetből ál.: a magyar vár- ; megyék, a székely székek és a Szász székek í alkotják a három nemzetet. Ez a közjogi for- j ma. Faijilag azonban némileg más. Magyar nép, német nép és csakis jobbágysorsban élő román nép él ezen a területen. Közjogi képessége, tehát befolyása az ügyekre azonban csak a magyar, székely és szász elemnek van, annál inkább, minthogy a románságból a nemesség keretébe fölvett családok beolvadtak

a magyar nemességbe. Vallási szempontból sem egységes. A XVI. század második felétől kezdve négy vallás egyenrangú közjogi helyzettel bir. mig az Ötödik, a görög keleti román egyház az alkotmányban, tehát a a ügyek menetében nem játszik szerepie/t.

— A politikai vezetés kétségtelenül' a magyarságnak és tekintve a XVI. és XVII. század általános európai berendezkedését, jórészt a magyar nemességnek kezében van. A külpolitikai helyzet a következő: Erdélyt körülveszi három oldalról a török birodalom, a magyar Alföld és a Bánát pasák közvetlen uralma alatt, Havasalföld és Moldva hűbéres vajdák alatt, kiket legtöbbször a Porta nevez ki, vagy kerget el\ A magyar királyság területeivel, vagyis ia Habsburg-nagyhatalomma^ csupán Szatmár és Máraraaros szélességében határos Erdély, é-Saakoa pedig Lengyelországgal. Nyi vánvaló, hogy ez a földrajzi helyzet rendkívül kényes körülmény azokra, akikre Erdély megtartásának felelőssége hárul.

— A mohácsi vész és a reá következő hosszú háború széttöri az egységes magyar királyságot. Zápolya János és I. Ferdinand % Xenkirályok idején, még teljesen bizonytalan, hogyan alakul ki a széjjeltört magyar te1, rületeik helyzete. Sőt bizony taian^ hogy a törnie hódítás milyen irányt fog venni. Ma tudjuk, hogy nyugat felé törekedett. Az akkori nemzedék előtt ez koránt sém állt ilyen vi.ágosan. Sőt, elég valószínűnek látszott, hogy a körülölelt Erdélyt gazdag arany és sóbányáival! be fogja hódoUatni. Már Zápolya idejében azonban megállapítható, hogy az ő uralma a atti területeken egyedüli fix pont Erdély. A magyar királyi terület folytonosan

változtatja gazdáját. Nem is alakul ki erősebb magyar összetartás, senr a Felvidéken, sem a Dunántúl’. Erdély öaál ása, az erdélyi fejedelem kikiáltása, János király halála után, 1542-ben megy végbe. A tonlal országgyűlés az alig két esztendős János Zsigmondol választja fejedelemmé. A fc.tünő ebben az, hogy nem valami hatalmas egyéniség körül kristályosodik ki ez az önállósági akarait, mint ahogy később Rákóczi Ferenc vagy Kossuth Lajos körül, hanem egy magatehetetlen fiúcska körül. És mégis hatékony lesz és életképes marad. Magyarázatát csak egyben találhatjuk. Abban, hogy Erdély már korábban különleges poétikai szervezettel bir. Nem a királyi hatalom szervezte meg feliüL- ről, hanem alulról! maga a nép. Már János Zsigmond kikiáltásakor száz éves múltra tekinthetett vissza.

— Majdnem azt mondhatnék, hogy Erdélynek mint valami jó családból való gyermeknek még a születésnapját is tudjuk. Született 1437-ben, szeptember 16-án. Ezen a napon írták alá a ,,Kápolnai uniót“ az ottani magyar vármegyék, a székely és szász székek. Egymás segítésére szerződtek, a maguk földjének. szabadságának és békéjének kölcsönös védelmére. A magukrahagyottság, a magukrá- utaltság. az a tapasztalás, hogy csakis önmaguk védhetik meg magukat, ez váltotta ki azt az elhatározást, ami a pillanatnyi összefogást szerződéses ,,TTnió“-vá formálta. Hogy inaguk erejéből és magukra utalva rendet tudtak teremteni, értékes tapasztalat volt Elsőben alkalmi szövetség. Csupán néhány évre szól. De lejária előtt újra, meg újra megújították. így alakult ki úgyszólván önmagából, Erdély alkotmánya. A Kápolnai Unió“ már kifejezi Erdélyt közjogilag is, de főleg lelki szempontból. Ugyanez a valólátás jellemzi már, ami végigvonul egész történetén, tiirel- messég egymás iránt és megértés ama külön bözőségekkei szemben, ami történelmi adottság itt. Ezt az összetartást még a reformáció sem bontja meg. Mikor a vallásügy po:gárhá- borut vált ki úgyszólván egész Európában Erdély békében marad. A vallásszabadságot; országgyűlés mondja ki 1567-ben, öt évvel a Saiut-Barthelémy vérfürdője előtt, ugyanakkor, midőn franciák franciák e len. németek németek ellen harcolnak, a vallásuk érdekeit messze fölébehelvezve országuk vagy nemzetük érdekeinek, éppen ellentétben a modern időkkel, midőn a nacionalizmus uralkodik ugyanolyan korlátlanul, ahogy akkoriban a vallási kérdés Ezek Erdély helyzeti és lelki adottságai.

ERDÉLY KÜLPOLITIKAI HAGYOMÁNYAI

— Most nézzük meg, miként alakul ki, amit külpolitikai hagyományának nevezhetnénk. Az első, aki mindjárt a kezdet kezdetén leszögezi külpolitikai irányát Marti- uuzzi Fráter György, ő állít fel három világos tételt:

Az első, hogy Erdély szellemi és érdekközösségben tudja magát a királyi Magyarországgal, vagyis a magyarság egyetemével.

A második, hogy csakis ügy háríthatja ei magától a török hódítást, vagyis a pusztulást, ha annak fennhatóságát elfogadja.

A harmadik, hogy ez a kényszer megszűnik, mihelyt a török erejét megtörte a király.

— György barátnak nem hitt sem Rudolf császár, sem tábornoka, Castaldo, aki a barátot megölette, de Erdélyi nem tudta megtartani Rudolfnak. Castahlo ismét elment éo Erdély megint magára volt hagyatva a törökkel szemben. Mégis fennmaradt,» pedig eiég sokáig egyetlen nagyobb egyéniség sem került Fráter György helyére. Fennmaradt, mert követte a Fráter György elveit. Erdély állami fennállása és egész történelmi szerepe ezen alapszik. Virágzása ezek betartásán, romlása pedig azon, hogy valamelyik uralkodója, ahogy Báthory Gábor és Rákóczi György megfeledkezik róluk. Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György ezeket az elveket tartják be, melyek azonban csak vállalkozásuk lehetőséget adják meg. Hogy sikerre vihessék, óriási éberségre és alapos diploma ciai munkára volt szükségük. Állandó tájékozottságra is az általános európai helyzetről. Erdély hadereje a Hahsburgház erejéhez képest csekély. Csakis a magyar felkeléssel együtt jöhetett számba és ezzel is csak akkor, ha az európai politikai helyzet a császári hadak egv részét máshol leköti. Ezért vállalkozásaik sikere sokkal inkább diplomáciai,

mint hadi. Mindenikükre áll ez, de a leg kifejezőbb példa iá Bethlen Gábor. Bethlen,, diplomáciailag előbb mindent megalapoz, mielőtt megindít-., akkor azonban villámgyorsan határoz, uiegaragadva a kínálkozó alkalmat. De hadviselése alatt is folyton működésben van diplomáciai gépezete. A diplomáciai helyzettel számolt, mikor ellenáll a magyar rendeknek, akik megkoronázását sürgették, ezért fogott béketárgyalásokba éppen akkor, midőn hadi sikereinek tetőfokán állott.

— Ez a vaiólátás, mérséklet és módszer jellemzi Bocskayt és 1. Rákóczi Györgyöt is. Ők is győzelmeik csúcsán elégszenek meg a magyar közszabadfágok biztosításával és negyedannyi területtel, mint ami a kezükön volt. Midőn a két szomszédos nagyhatalom között megbomlott a helyzet, egyik vagy másik mellé álltak aszerint, hogy melyiknek erejét ítélték nagyobbnak és hazájuk érdekeinek megfelelőnek. Ha pedig melléje álltak, ezt száz százalékban tették és egész erejükkel.

Sikerük előföltétele a viszonyok alapos isme rete és megítélése volt. Az erdélyi követek és ügynökök jólértesültségén és diplomáciai előkészítésén alapult. Ezek szolgálata mindvégig és mindenkor tökéletesen működött továbbra is. Nem rajtuk múlt, hogy Apaffy nem ismerte fel az idők változását és nem „-csatlakozott ahhoz a felszabadító hadjárathoz, mely visszafoglalta Magyarországot a töröktől. Portai ügyvivői hűségesen jelentették azt a fejetlenséget, amit a török fővárosban kiváltott a nagyvezér veresége és megöletése. Teleki kancellár belátta az Apaffynak kináh szerződés óriási előnyeit. Maga személyére le is szerződött, de Dyilván nem tudta az öreg fejedelmet más válaszra birni. Nagy elődei ilyenkor villámgyorsan határoztak volna. De Apaffy nem. A Bnth'en Miklós vezetése alatt Bécsbe ment küldöttség megegyezését sem fogadja el. sőt ugyanezt teszi 1686 végén is, mikor már Budavárát is elvesztette a török, így szalasztotta el Apaffy azt az alkalmat mely országának és a magy arság egyetemének egészen más helyzetei biztosított volna Ha el nem felejti a Fráter György-féie harmadik pontot, hanem népével a felszabaditókhoz csatlakozik, magyar nemzetet nem i lelhette

volna az a vád, amit az abszolutizmus hívei kovácsoltak ellene: hogv_ Magyarországot egyedül a császár szabadította fel és éjinél« fogva meghódított területnek tekintheti. Az egész Kollonich-rends/er ezen a teórián épülj fel. Kegyetlen elnyomatásunk következett he igy, melyből csupán csak vér és pusztulás utáu váltja meg az országot Rákóczi Ferenc felkelése és végül a szatmári béke.

ERDÉLY DIPLOMÁCIAI SZEMÉLY ZETE

— Az erdélyi fejedelmek állandó követsé/-' get csak egyet tartották még pedig a Portánál. Ennek szerepét a mai ügyvivők szerepével hasonlíthatjuk össze. Nagyobb ügyek intézésére azonban igen gyakran követek mentek, akik néha hónapokig Sztainhulban időz tek. Más udvaroknál egv-egy nyilvános vagy titkos ügynök működött, néha több is. Ha szükség volt rá, ide is küldtek külön követet- A ,,diplomáciai karrier’* * * 4 úgy kezdődött, hogy ilju emberek futói szolgálatot tettek, gyakran szóbeli üzenetet vive vagy hozva, néha kisebb ügyeket intézve is a budai basánál, valamelyik oláh vajdánál vagy osztrák miniszternél. Kemény János, Barcsay Ákos és Banffy Dó- - Des, sőt maga Bethlen Gábor is igy kezdték politikai pályafutásukat. De ne higyjük, hogy csupán főranguak jutottak ilyen hivatáshoz Az erdélyi életben ez a fogalom arnugyis is meretlen volt. Sőt nagyon fontos szerepet játszanak, olyanok, akik nem is a nemességből, hanem a polgári osztályból kerültek ki. Ilyen a sok közül Borsos Tamás, aki egyszerű vásárhelyi civis, később városbiró é3 aki Bocskay és Bethlen legjobb diplomatája volt. És van is ilyen sok. Vau egyszerű szabómester is, Nagy Ferenc, aki elég fontos bizatásban járt el és jól. Külön említést érdemelnek az Íródeákok, akik a fejedelmi kancellárián dolgoztak, de minden követség is vitt magával közülük néhányat. A magyar- országi basák is magyar diákot tartottak. így fejlődött ki az első magyarnyelvű diplomáciai levelezés az erdélyi uralkodók íródeákjai révén. Ezért az 5 munkájuk és érdemük méltatásával fejezem be előadásomat, midőn meg 1 emlékszem e szerény munkásokról, akik a magyar nyelv ,,kipallérozásában“ olyan ma- randandó emléket állítottak maguknak.

az EGYETEM-mozcpő közli a nagyérdemű közönséggel,

hogy a soha nem tapasztalt érdeklődésre való tekintettel az ^

Elnémult harangok j

egész héten műsoron marad.

fi filmet kizárólag az Egyelem Mozgóban vetítik, más mozgóban nem látható, — Jegyelővétel minden nap délelőtt 11-től 1 óra között.

ünnepi külsőségek között uira megalakult a kolozsvári önkéntes Tűzoltó Testület

A közgyűlésen megválasztották a tisztikart

KOLOZSVÁR, március 11. (Saját tud.)

Ünnepi külsőségek mellett tartotta meg ala- kuló közgyűlését a kolozsvári Önköntes Tűzoltó Testület. A közgyűlést a Magyar Hiszekegy áhitatus hangjai veze.tték be, majd dr Keledy Tibet polgármester képviseletében megjelent Math Mihály tanácsnok tarto'ta meg elnöki megnyitóját, amelyben üdvözölte u közgyűlést és

lelkes munkára buzdította az önkéntes tűzöl tótestületnek 200 működő tagját.

Az elnöki megnyitó után kijelölték a köz- gyűlés jegyzőkönyvvezetőjét és a két hitelesítőét, azután ismertették az alapszabályokat, amelynek egyhangú el fogadása után

kimondták a Kolozsvári Önkéntes Tűzoltó Testület megalakulását.

Ezután került sor a tisztviselőkor és a vá lusztmány megválasztására, amely ugyancsak egyhangú eredménnyel zárult. A megválasztott tisztikar és a választmány a következő.- Elnök dr. Keledy Tibor polgármester. Társelnök Bálint József rám. kát. népszövetségi igazgató, országgyűlési képviselő. Tiszteletbeli tagok: dr. Vékás Lajos Ítélőtáblái elnök és dr. Koleszár László. Választmányi tagok: dr Mikó Imre. dr. Gerencsért István, dr. Kiss Béla, Bárány László, Réitz Mihály

és Lőriticz Zoltán Választmányi póttagok: Tárcza Bertalan cs Tulogdy János. Számvizs- gálóbizattsági tagol:: Biasini Sándor, Maro sán János és Boclis Imre. Póttagok: Nágel Nándor és Helmereich Gyula. Pénztáros Karaklán Pál. Ellenőr Prámrr Géza. Orvos: dr. Tamás József. Ügyész dr. Adorján Dezső A tisztikar megválasztása utói megtették a jelentést az eddig belépett a1 a pit ő, pártolj és működő tagok létszámáról, amely, amint említettük, jelenleg kétszáz.

A záróbeszédet dr. Keledy Tibor polgármester elnök nevében Muth Mihály tanácsnok mondta el. megköszönte a közgyűlés tagjainak megjelenését s további kitartás-' ra, lelkes munkára buzdította az önkéntes tűzoltókat.

A közgyűlés a Himnus magasztos hangjaival zárult, majd az önkéntes üzoltókból piaiul', csoportok példás, fegyelmezett rendben a tiizoltózenekar indulójának ütemére

diszmenetben vonult el vitéz Zomborv A. József tűzöl tófő parancsnok elölt,

aki maga is rövid buzdító beszédet tartót' a tűzoltólaktanya udvarán a most újonnan megalakított Öknóntes Tűzoltó Testület lúgjaihoz.

Iratkozz be az Erdélyi Pártba!

Kolozsvári és kolozsraegyei pártiroda: Farkas-utca 7. sz. Telefon: 25-33.

Beiratkozni lehet minden nap délelőtt 9-től 2-ig és délután 5—7 éra között.