Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-29 / 72. szám

1941 március 29. ELLENZÉK 9 « Bodor Bertalan előadása a Takarékpénztárak és Bankok Egye­sületének közgyűlésén BUDAPEST, március 29. (Saját tad.) A Takarékpénztárak és Bankok Egye­sülete tegnap délelőtt tartotta XXII. köz­gyűlését a gróf Tisza István-utcai szék­hazának üléstermében. Ur. Hegedűs Ló- ránd elnöki megnyitójában rámutatott az erdélyi és keleti részek visszatérésének pénzügypolitikai jelentőségére. Meleg szavakkal üdvözölte a közgyűlésen meg­jelent erdélyi férfiakat. A közgyűlés tárgysorozatának második pontja Bodor Bertalan, a Kolozsvári Ta­karékpénztár és Hitelbank vezérigazgató­jának előadása voit az erdélyi magyar pénzintézetek utóbbi 20 esztendejéről és jelenlegi helyzetéről. Az elnök üdvözlő szavaira válaszolva őszinte köszönetét mondott a testvéri fogadtatásért, majd általános érdeklődés közepette visszapil­lantást vetett azokra az időkre, amikor az 1918-as főhatalomváltozás következté­ben az erdélyi pénzintézetek máról-hol­napra a legnehezebb helyzetbe kerüllek. Az erdélyi magyar pénzintézetek ezek­ben a nehéz időkben egyedüli járható út­nak azt tartották, — mondotta többek között —1 ha alkalmazkodnak a változott helyzetéhez és az elkeseredést, mely rette­netes súllyal nehezedett mindnyájunkra, elnyomva, egyelőre minden más politikát félretéve, csak az üzletpolitikát tartják szem előtt, azon cél áltál vezéreltetve, hogy a magyarság gazdasági szétesését a rendelkezésükre álló eszközt igénybe- vételével megakadályozzák Az előadó ezután az 1921í-es földreform kérdését érintette, mely kizárólag a magyar nem­zeti vagyon elkobzását tűzte kt céljául. Ez a nagy horderejű földcsuszamlás a pénzintézetekre káros hatást gyakorolt. A birtokosok, amit lehetett, igyekeztek men­teni, de az azt követő román mezőgaz­dasági árpolitika nyomán már alig tudtak re zben is eleget tenni fizetési kötelezett­ségeiknek. A nehézségek azonban már 1920-ban, a koronabeváltással kezdődtek, ami rendkívüli pénzhiányt idézett elő. A í nívós közterhek és gazdasági viszony fik mellett nemcsak a magyar gazda, hanem a magyar kereskedő és iparos, továbbá a magyar kereskedelmi és iparvállalatok is lejtőre jutottak. Ilyen körülmények kö­zött nem csoda, ha a magyar pénzintéze­tek mérlegei csak látszatszerü eredmé­nyeket tüntettek fel, amelyek azonban magukban hordozták a közelgő válság je­leit. Az 1929. évi stabilizációs- törvény, snely az ország pénzének értékét rögzí­tette, bizonyos mértékig jótékony hatást gyakorolt, de a bajok orvoslására már nem adott időt az 1930. és 1931. években beállott világkrizis. A moratóriumok, kon­verziós törvények idejében tehát a magyar pénzintézet-ele ínég jobban legyöngültelt. Az 1934. évi konverziós törvény részben r vugalmi helyzetet teremtett az adósok és hitelezők között, de a magyar pénzin­tézetek állagait rendkívüli mértékben le­csökkentette s ezáltal életlehetőségük is kétségessé vált. A konverziós törvényre, bár az egyes vonatkozásaiban radikális­nak nevezhető, mégis szükség volt, de mialatt az ennek következtében előállott helyzetben a román kormányzatok saját pénzintézeteik azonnali támogatására siet­tek, addig a magyar bankok önmagukra hagyatva maradtak. Azok az intézetek, melyek pesti hátvéddel rendelkeztek, még valahogy elébe néztek a veszélynek, az önálló bankok azonban vagy elhullottak, vagy pedig éppen csak megmaradtak. 'A roméin Nemzeti Bank az utóbbi évtized- ben úgyszólván semmi visszleszámitolási hitelt nem adott, magyar jellegű intéze­teknek. Ezzel azonban korántsem eléged­tek meg, hanem felkészültek a menthe­tetlen halálos csapásra is. Az volt a ter­vük, hogy kötelezővé teszik a döntő több­ségű román tisztviselők alkalmazását. Ez viszont nem jelentett volnu kevesebbet a Ha nálunk Osztálysorsjegyet vesz Gazdag lesz „Takarékosság“ Mátyás király-tér 23. meglévő magyar hivatalnoki kar elbocséi- tásónál. A lejtő utolsó állomásához köze­ledtek az erdélyi magyar pénzintézetek, amit csak siettetett az utóbbi két év ál­landóan zavaros helyzete — amikor be­következett az oly annyira várt történel­mi sorsfordulat. Megnyíltak tehát a lehe­tőségek az erdélyi magyar pénzintézetek előtt is. Minden remény megvan arra te­hát, hogy az erdélyi magyarság leromlott anyagi helyzete gyökeresen megjavuljon. Az erdélyi pénzintézetek máris érzik a változás előnyeit, ami több irányban nyil­vánul meg. Első helyen a betéttőke-kép- ződés áll, ami viszont, a hitelélet feléién- kitésére gyakorol kedvező hatást. De fel­becsülhetetlen értéket jelent az a tudat is, hogy a két hatalmas pénzügyi szerv­nek, a Magyar Nemzeti Banknak és a Pénzintézeti Központnak az anyagi segít­ségére és támogatáséira számíthatnak, ami a tervszerű munka legbiztosabb alapja. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesületé­nek értékes tanácsai és irányításai, to­vábbá a budapesti nagy pénzintézetek hi­telkereteinek kibővítése szintén hathatos tényezője lesz az erdélyi pénzintézeti kérdés megoldásának. Az erdélyi pénzintézetek csak azt akar­ják, hogy hivatásuknak eleget tehessenek. Ezért múlhatatlan, hogy különleges hely­zetük figyelembevételével elhárítsák a bankok megerősödésének útjában találha­tó akadályokat. Először is nagy hátrány az, hogy a pénzintézetek legnagyobb ré­szének aktívái között jemntékeny tétel­ként szerepel a konverziós állag, ami hosz- szu. lejáratú, imobil, és alacsony kamatú kihelyezés. Ennek az anyagnak, mobillá tétele mindenesetre indokolt volna és a legtöbb pénzintézetnek számottevő segít séget jelentene. A másik kérelem a ka mailáb maximálásával megbolygatott ren tabilitási egyensúly lielyreállitéisára vonat kozik. A kamatláb leszállítása ugyanis rendkívül súlyosan érintette az erdélyi pénzintézeteket, amelyeknek a helyzete ebből a szempontból más, mint az anya­országbelieké. Állagaik kicsinyek, a kon­verziós állag keveset hajt s ha mostan — az alakuló uj kihelyezési és a betétállo­mány között — aminek kamattétele ért­hető oknál fogva nehezen mérsékelhető — minimális különbözet van, a folyton növekvő rezsivel bajosan tudnak megbir­kózni s igy a fejlődés és az intézetek megerősödése akadályozva van. Bodor Bertalan a mindvégig komoly helyesléssel kisért előadása végén előad­ta, hogy az erdélyi pénzintézeteknek a felsőmagyarországi pénzintézeteknél al­kalmazott módhoz, egy egészen olcsó köt­vénykölcsön állal is biztosítsák a támo­gatást. Mert jól megalapozott, életképes intézetekre Erdélyben szükség van, hogy a visszacsatolt terület gazdasági vérkerin­gésének biztosítása tekintetében a rájuk háruló feladatot megoldhassák. Bodor Bertalan után dr. Böszörményi Emil, a Szatmárvárinegyei Takarékpénz­tár R. T. vezérigazgatója a gazdaadóssá­gok konverziójáról, dr. Kovács Árpád nagyváradi ügyvéd a román gazdasági konverzió felszámolásáról, dr. Inczédy- Joksman Nándor pedig ugyancsak az er­délyi pénzintézetek belső problémáival foglalkoztak. Ezutáu az egyesület közgyűlési pont­jait tárgyalták meg. f# házze- o. „Várady mulai' cUnii xtnfo, toners, adisia emit a Sör kabaréban" Jóia! utca 15, Április 1-én uj műsor, uj artisták felléptével. Kezdete este 10 órakor. Belépti dij nincs. saiMBâi írs sehe Ma, szombaton tíélu án fé'négy órakor: Filléres előadás! 19 színházi évad legnagyobb prózai sikere! HAJNAL O DI K TiláRJáRiS élesé betyárokkal Holnap, vasárnap délután fél 4 órai kéz- j Kálmán Imre nagysikerű operettje, a Tatár- dettel először kerül szinre o’csó helyárakkal járás. ' I Goldmark Filharmóniai Társaság hangversenye Április 1-én. kedden este 8 órai kezdettel tartja meg a Magyar Színházban a közis­mert és népszerű Goldmark Filharmóniai Társaséig nagy szimfonikus hangversenyét. A keddi hangverseny a Goldmark Társaság kiváló karnagyának, Fischer Vilmosnak vezény­lésével és magasnivóju művészi programjával, fővárosi színvonalon álló kultureseménye lesz az idei évadnak. A nagy gonddal összeáll it ott műsoron Erkel H unyady Laszló-nyitányo. Beethoven D- dur Hegedűversenye (szólista Fehér Scindor hegedűművész), Mozart világhíréi Jupiter- szimfóniája és Bizet Az arlcsi lány cimii szvitje szerepelnek. A hangverseny iránt váiosszerte hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Nem élhetek muzsikaszó nélkül A magyar szinmüirodalom egyik legmar­kánsabb vezéralakjának. Móricz Zsigmond- nak nagysikerű vigjátéka, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül kerül színre április 2-án, szerdán este. Ez az izig-vérig magyar levegő­jű, pompás vígjáték, mely hosszú évek óta nem szerepelt a Magyar Színház műsorán, most teljesen uj rendezésben és betanulásban Szombat d. u. fél 4: FILLÉRES HELY­ÁRAKKAL! HAJNALODIK. Szombat fél 9: VIKTÓRIA. .Vasárnap d. u. fél 4: TATÁRJÁRÁS. (Első olcsó helyáras előadás.) este fél 9: VIKTÓRIA. , Hétfő este 8: A CIGÁNYPRÍMÁS. (A ko­lozsvári Tizes Szervezet előadása. Beveze­tő beszédet mond Rohrer Károly körzetve­zető, a szervezet titkára.) Kedd este 8: A GOLDMARK FILHARMÖ­VASÁRNAP, március 39. BUDAPEST I. 8 Ébresztő, Szózat, hang- bernezek, 8.40 Hírek, 10 Református isten­tisztelet, 11 Róm. kát. istentisztelet, 12.20 Időjelzés, 12.30 Vörös Sári és Szántó Gyű a magyar nótákatt énekel, kiséri Farkas Jenő cigányzenekara, 1 Papp Jenő rádiókrónikája, 1.45 Hírek, 2 Hanglemezek, 3 Időszerű gaz­dasági tanácsadó, 3.45 Sza'óuötös, 1.30 Ádám mindenkié. (Előadás., 5 Hírek magyar, szlo­vák és ruszin nyelven, 5.15 Közvetítés a Diósgyőri MÁVAG—Újpest nemzeti bajnoki !abarugómérkőzésről, 5.45 Honvédmüsor, 6.30 Operett és filmrészletek, 7 Hírek magyar, német és román nyelven, 3 Sporteredmények, 8.15 Kiváncsi aszonyok. Vígjáték 3 felvonás­ban, 4.40 Ilirek, 10 Pertis Pa4 cigányzeneka­ra, 11 Hírek idegen nyelven, 11.25' Tánele­mezek, 12 Hirek. BUDAPEST II. 10.30 A MANSz—Besz- kárt Autóbuszüzem matinéja, 12.05 Leven­te rádió-félóra, 12.30 Vbéz Keresztes- Fischer Ferenc dr. m. kir. beíügymini-zter’ felavatja a ka sai Egészségházxt. 3.05 A Ma­gyarországi Építőipari Munkások Ország«-. Szőve,ttsége dalkaira, 7 Hanglemezek, 8 Hirek Cipőtalp Iából mindéit eddi;it felülmúl! Glengben is feldolgozható. — Minden irányban teljesen hajlékony. A bőrtalpat teljesen pótolja. — Kérjen ismer.etőt: BOROS KÍROlí BUDIPEST, IV. Galamb-u. 6. Kolozsvár thj. Szab. kir város adóhivatala. Felhívás A m. kir. pénzügyminiszter ar 160.000—■ 1940. sz. rendeletével általános kereseti adó­mentességet biztosit a túlnyomó részt mező- gazdasággal foglalkozó földhaszonbérlők ré­szére, akik csak saját szükségleteik kielégí­tése végett legfeljebb 25 P. hat. tiszta jöve­delmet meg nem haladó földterületet bé­relnek. Az érdekeit földhaszonbérlők, az általános kereseti adómentiesség elnyerése céljából a városi adóhivatalnál 3 fillér térítési ár elle­nében beszerezhető hivatalos nyomtatványon bejelentéseiket 30 napon belül annál i- in­kább tiegyék meg, mert cl enkező esetben igényjogosultságukat a pénzügyi hatóság nem ismerheti el. A mentesség kedvezményében részéültek a földbérlet megszűnését vagy a bérelt földte­rület nagyságában beá-lott változást 30 -na­pon heJül tartoznak bejelenteni a városi adó­hivatalnál, mert a bejelentés elmulasztása az általános kereseti adó mentesség megszűné­sét és esetleg súlyos bírságot von magi után. Kolozsvár, 1941 március 7. VÁROSI ADÓHIVATAL. kerül színre s egyike lesz a sziniévad legna­gyobb sikerű reprizeinek. A nem élbetek muzsikaszó nélkül főszerep­lői a már országos hiiii nagyszerű és közked­velt Nagy István me lett Havady Ilonka, Be­nes Hona, Tóth Elek, Kőszegi Margit, Hegvi Li i, Coppán FI őri. Rajnai Ellj. Lantos Bé­la, Kiss Ilona, Halházy Erzsébet stb. NIAI TÁRSASÁG SZ1MFÓNIKUS HANG­VERSENYE. TÁRSASÁG SZIMFÓNIKUS HANGVER SENYE. Szerda este fél 8: NEM ÉLHETEK MUZSI­KASZÓ NÉLKÜL. (Móricz Zsigmond nagy­sikerű vigjátéka. Főszereplők: Havady Ilonka. Hegyi Lili, Kőszegi Margit, Beness Ilona, Rajnai El'i. Kiss Ilona, Hatházy Er­zsébet, Czoppán Flóri, Nagy István, Tóth Elek, Lantos Béla, stb. Rendező Szabados Árpád. Premierbérlet 14. szám.) Csütörtök este fél 8: NEM ÉLHETEK MU­ZSIKASZÓ NÉLKÜL. üssük CAPITOL MOZGÓ: EURÓPA NEM VÁLA- SZOL. A legizgalmasabb magyar fi m. Egy óceánjáró hajó utasainak ralá ko- zásá a történelemmel: Tasnúdy, Titkos, Kiss Ferenc, Petrovich, Vaszarv, Málv. Előadások 3. 5, 7 és 9.20-kor EDISON: STANLEY, a Riporterek Királya. A leghatalmasabb expediciós fi m, mely­nek főszereplői Spencer Tracy és Ri- chárd Greene. RIO: Két nagy attrakció: I. AZ ARÉNA HŐSEI. Nevettető vígjáték. Fősz.: a há­rom RITZ-ibesfvér. II. KONGO. A leg­sötétebb vad Afrika filmje. Magyarul konferál Pluhár István. ROYAL: ELADÓ BIRTOK. Előadások kez­dete 3, 5. 7 és 9 órakor. EGYETEM MOZGÓ: PUSZTAI SZÉL. Hunyadi Sándor közismert ^zindarab- jániak remek filmváltozata. Főszerepek­ben: Lázár Mária, Kiss Ferenc, Sxelecz- ky Zita, Jávor Pá . Műsoron kívül hir- adó és Walt Disney színes pótképe: Ta­nyai szimfónia. URÁNIA MOZGÓ: AZ OKOS MAMA. Békeffy István zenés vigjátéka. Főszere­pekben: Páger, Ráday, Ivabos, Kosáry. * DR. BENEDEK JÓZSEF fogorvos, a száj­betegségek szakorvosa, rendelőjét Kolozsvár­ra helyezte át. Kossuth Lajos-utca 6. sz. alti. (Szóra-árultéiz felelt.) Rendel 2—7-ig. Quarz és rövidhullámú kezelések, fogászati Röntgen. Eredeti okmányok fotókópiái Pengő 1.80-tói kezdve Fototechnika Fanta, Mátyás király-’ér 13. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom