Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-29 / 72. szám

♦ # ELLENZÉK 1941 március 2 9, mm Nagyarányú lénevezések az erdélyi bíróságoknál BUDAPEST, március 29. (MTI.) A Kormányzó az igazságügyminiszter elő­tér jesztésére Szenekor József volt vajda- hunyadi járásbirót a harmadik fizetési csoport jellegének egyidejű adományozása mellett a kolozsvári kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Andrei Gyula volt ko­lozsvári járásbirót a kolozsvári kir. járás­bírósághoz alelnökké, dr. Zalán Endre ipolysági kir. törvényszéki tanácselnököt a kolozsvári kir. Ítélőtáblához bíróvá, dr. Posch Ede ipolysági kir. ügyészségi elnö­köt a kolozsvári királyi főügyészséghez főügyészi helyettesnek, dr. IJnzmayer Károly volt kolozsvári ítélőtáblái birót a kolozsvári kir. ítélőtáblához bíróvá, dr. Bereczky Lajos budapesti kir. büntető- törvényszéki birót a kolozsvári kir. ítélő­táblához bíróvá, dr. Léhner Richard ko­lozsvári ügyvédet a kolozsvári kir. járás­bírósághoz alelnökké, dr. Urban Gusztáv egri érseki jogakadémiai tanárt a kolozs­vári kir. ítélőtáblához bíróvá, dr. Csep- reghy László egri érseki jogakadéraiai nyilvános rendkívüli tanárt a kolozsvári kir. törvényszékhez tanácselnökké, dr. Kerekes Ernő balassagyarmati kir. tör­vényszéki birót a kolozsvári kir. ügyész­séghez ügyésszé, dr. Albrecht Zoltán bu­dapesti kir. büntetőtörvényszéki titkárt a kolozsvári kir. ügyészséghez ügyésszé, dr. Lakatos Imre kolozsvári ügyvédet a kolozsvári kir. törvényszékhez bíróvá ki­nevezte. Az igazságügyminiszter dr. Gall Endre munkácsi királyi járásbirót a kolozsvári királyi Ítélőtáblához elnöki titkárrá ne­vezte lei. Ugyanakkor dr. Jankovics Béla király helmeci járásbirósági elnököt a ko­lozsvári járásbírósághoz, dr. Szentkerényi Róbert érsekujvári királyi ügyészségi el­nököt a kolozsvári királyi ügyészség elnö­ki állására saját kérelmükre áthelyezte. Az igazságügyminiszter dr Tusa Jenő ka­posvári királyi törvényszéki birót a ko­lozsvári királyi törvényszékhez, dr. Bé- késsy István nagykallói királyi járásbirót a kolozsvári királyi járásbírósághoz saját kérelmükre áthelyezte. BUDAPEST, március 29. (MTI.) A Kormányzó az igazságügyminiszter előter­jesztésére dr. Ferenczi F. Károly volt szászrégem járásbirót a marosvásárhelyi királyi táblához bíróvá, dr. Benoske Imre fehérgyarmati királyi járásbirósági elnö­köt a Csíkszeredái királyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. Péter Sámuel volt dé­vai törvényszéki birót a marosvásárhelyi kiráki főügyészséghez főügyészi helyet­tesé, Filep Imre volt erzsébetvárosi járás­birót a sepsiszentgyörgyi királyi törvény­székhez tanácselnökké, dr. Petrás Lajos volt szászrégeni járásbirót a marosvásár­helyi királyi járásbírósághoz alelnökké, dr. Hatnia Péter volt naszódi járásbirót a marosvásárhelyi királyi ügyészség elnöké­vé, dr. Szász Albert volt mócsi járásbirót — valamennyiünket a IIL fizetési csoport jellegének egyidejű adományozása mel­lett — a marosvásárhelyi királyi itélőtáb- Iához bíróvá nevezte ki, Kovács Károlv volt kézdivásárhelyi ügy észt a Kormányzó a marosvásárhelyi királyi ügyészséghez, dr. Oláh Béla volt élesdi járásbirót a kézdivásárhelyi királyi járásbírósághoz al­elnökké, dr. Boga Bálint karcagi királyi járásbirósági elnököt a maros vásárhelyi királyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. I odor János volt Csíkszeredái törvény- széki hirót a Csíkszeredái királyi törvény­székhez tanácselnökké, dr. Bodnár An­dor szolnoki királyi törvényszéki birót a marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblához bíró­vá, dr. Gábor László volt kézdivásárhelyi járásbirót, a kézdivásárhelyi járásbíróság elnökévé dr. Zakariás Kristóf volt sepsi­szentgyörgyi törvényszéki birót a sepsi­szentgyörgyi királyi törvényszékhez ta­nácselnökké. dr. Maráth József volt szé- kelyudvarbelyi törvényszéki bírót a ma­rosvásárhelyi királyi Ítélőtáblához bíróvá, dr. Demeter György' budapesti királyi tör­vényszéki bírót a marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblához bíróvá, dr. Gál Károly bajai királyi ügyészt a Csíkszeredái királyi ügyészség elnökévé, dr. Fejér István szép­ei ügyvédet a Csíkszeredái királyi ügyész séghez alelnökké, dr. Szirnonisz László szászrégeni ügyvédet a csikszentmártoni királyi járásbiróság elnökévé, dr. Issekül: \ iklor budapesti ügyvédet a marosvá­sárhelyi törvényszékhez tanácselnökké, dr. Három folyóirat fi miniszterelnökség sajtóosztálya a 7373 1940. M.E.sz. rendelet alánján az Erdélyi Helikon, a Hite! és az Erdélyi Iskola további megjelenését fíifüggeszfette 5 mm Az erdélyi magyarság művelődési moz­galmainak vezetői jól tudják, hogy az el­múlt két évtized alatt az Erdélyben meg­jelenő nagyobb magyar folyóiratok mi­lyen szerepet vállaltak és töltöttek be. \ együk akár az Erdélyi Múzeumot, az Erdélyi Muzeum-E gyesülel tudomány köz­lő folyóiratát, akár a P ászt őrtüzet és az Erdélyi Helikont, az erdélyi irodalom e két színvonalas szemléjét, akár az Erdé­lyi Fiatalokat és a Hitelt, a fiatal nem­zedék nemzetpolitikai lapjait, vagy az Erdélyi Iskolát, az iskolai és a népneve­lés iránymutatóját, egyaránt azt látjuk, hogy ezek a folyóiratok nem önmagjuk­ért, hanem jól megválasztott és fontos cél érdekében jelentek meg: tudományt közvetítettek, műveltséget sugároztak, íz­lést neveltek, közösségi kérdéseket taglal­tak, közvéleményt alakítottak s mindegyik a maga területén és a maga eszközeivel irányított. A folyóirat-kultura számunkra nem hivalkodás volt, hanem sajátos mű­velődési életünk elemi megnyilatkozása, a nyomás alatt kristályosodó erdélyi ma­gyar műveltség sokszor egyedül lehetsé­ges bizonyságtétele s legtöbbször hősi erőfeszítés, nem egyszer harc a művelt­ségi színvonalunk ellen törő ártalmas ron­tás ellenében. Folyóirataink mindegyike, fórum s egyben jelkép is. Fiatalabb nem­zedékünkről meg éppen joggal mondjak, hogy „folyóirat-nem zed él:' volt: két lap­ja körül csoportosult, azok eszméit érvé­jelenik meg. Az irodalmi alkotás s egy­ben a nyomtatott mii szii/tségességét so­hasem határozhatja meg a gyakoriság, ha­nem csak belső, tartalmi érték. Mint a jelen esetben is. Az Erdélyi Helikon a huszas évek de­rekán az azóta országos népszerűséget szerző erdélyi irodalom öntudatosulása pillanatóban született s ma az egyetemes magyarság egyik legelőkelőbb irodalmi szemléje. Patinás neve sokszor csonkult csak Helikon-ní, amikor Erdély-1 igy ie- irni nem volt szabad, de zavartalanul ha néha megritkilott sorokkal is — más­fél évtizeden át szolgálta az erdélyi ma­gyar irodalom mühelyrérdekeit s egyben az erdélyi és anyaországi irodalomkedve­lők izlésnevelését. Nem egy irói csoport, hanem az irói csoport folyóirata %olt, azoké az erdélyi iróké, kik évente a n:a- rosvécsi várban egybegyűltek, a vécsi he­likoné, melynek irodalomteremtő másfél évtizede máris az irodalomtörténet lapjai­ra tartozik. A Hitel frissebb hajtás, az erdélyi ma­gyar élet zord kíméletlenséggel fojtogató utolsó féléviized figyelője s ez időben mindig korlátozott, de azért mindig nyílt beszéddel az erdélyi magyar közvélemény egyik legfontosabb irányítója. Szerkesztői és irói inkább a fiatalabb nemzedékből kerültek ki, de nem nemzedéki lap még­sem. Egyetemesen figyeli az erdélyi ma­gyar élet megnyilatkozásait, számbaveszi i bűbájos fEladó birtok' llj gos~ filmvetítő gép = tökéletes előad is «■ Royalbanü Kezdete 3, 5, 7 és 9 órakor. nyesitette szóban is, az ott megállapított elveket hangoztatta a közéletben s a la­pokban rendszerezett célok érdekében dolgozott munkahelyein. Es most arról értesülünk, hogy e ío- lyóiratok közül az Erdélyi Helikon, a Hi­tel és az Erdélyi Iskola további megjele­nésre nem kaptak engedélyt, mert a 7979 —1940. M. E. számú papirkorlátozó ren­delet úgy intézkedik, hogy az ..időszaki jelleggel nem kiró, vagyis oly lapok, ame­lyek egy hónapnál nagyobb időközben jelennek meg, a jelen rendelet hatályának tartama alatt nejn adhatók ki". E folyó­iratok pedig — a kisebbségi szegénység­ben önként szükséges papii korlátozás kö­vetkeztében— bizony nem jelentek meg egy évben tizenkétszer, hanem az Erdélyi Helikon csak lizszer (a két nyári hónap­ban szünetelt), a Hitel és az Erdélyi Is­kola viszont csak négyszer, mivel bővebb- tartalmú negyedéves folyóiratok voltak. A paragrafus szigorú és rideg. Külön és sajátos szempontokra nem tekint s — éppen, mert paragrafus — nem is te­kinthet. Mi azonban, akik figyeltük s ma is fi­gyeljük erdélyi magyarságunk művelődé­si életét, nem lehetünk ennyire szigorúak és ridegek azért, hogy egy folyóirat nem tizenkétszer, hanem csak — takarékos­kodva — tízszer, vagy még kevesebbszer ez öt év alatt Erdély, minden főbb kér­dését s ezeket tudományos módszerrel és ''tárgyilagossággal tárgyalja, statisztikai .szolgálatot teljesít s ezzel eléri azt, ami egy hasonló folyóiratnak legfőbb céljai közé tartozik: öt évfolyama az erdélyi magyarság utóbbi öt esztendejének vizs­gálói számára a legfontosabb kútfő s egy­ben megállapítható, hogy r-~c ma már a2 egész ország érdekében érvényesülnek — azok a reálpolitikai megfontolások, ame­lyeket a Hite! az erdélyi valóságkutatás közben közművelődési, gazdasági és tár­sadalmi vonatkozásban egyaránt oly sok­szor és következetesen hangoztatott. Az Erdélyi Iskoláról viszont elmond­hatjuk, hogy •— mint nevelésügyi és nép­nevelési folyóirat — az egyetemes ma­gyarság értékévé lett, amelyet egyaránt figyeltek, olvastál: s amelyből egyaránt tanultak Erdélyben, az anyaországban és a Felvidéken. A sokfajta kísérletezés kö­zepette az Erdélyi Iskola népnevelési programja és módszere — Márton Áron püspök megfogalmazásában — nemcsak elvi, harifim' gyakorlati szempontból is er­jesztő hatású mindenfelé s íme,'most, amikor éppen országos érdek lenne, hogy' a magyar népnevelésügyi szolgálatába sze­gődjék. ideiglenesen bár, de megszűnni kénytelen, mert ..egy hónapnál n-agyohb időközben“ jelenik meg s nincs is semmi Köszvényes fájdalmaknál, 1 beumatií.üs hántabriaknái, idcgfájtialuiakná!. fejfájásnál, izületi, és tagfájdalmaknál, vala­mint meghűléses betegségeknél, gyorsan é* biztOr-iiT) fiat a Foga!. Orvosok ezrei ajánljál, a Fögal-l, tehát ön is bizalommal vásárol hatja. Jegyen írtég ina egy kísérletet. Kérje kifejezetten a kiváló Etala-n Togal-t. Teljesen ártalmatlan, 'finden gyógyszertárban, p. l.frfi. értelme, hogy ennél gyakoribban jelent­kezzék. Lehetséges ez? Alig hisszük s meggyőződésünk, hogv a rendeletkibocsátó magyar kir. minisz­terelnök sem gondolt ezef.re az esetekre. Így nem is bucsuzuuk el lapjainktól. Minden törvény alól van kivétel, külö­nösképpen az olyan törvény alól, melynek szövege — mert az összes lehető esetek­re ki nem terjedő — hiányos és ferde helyzetek teremtésére alkalmai A szerkesztőktől is azt a felvilágosítást kaptuk, hogy a sajtóosztály hivatalos ér­tesítésével nem tekinthetik lezártnak lap­jaik ügyét. De nem azért bíznak a mél­tányos kivételezésben, mert lapjaik küz­delmes múltja respektust érdemel, hanem azért, mert tudják, hogy lapjaiknak a je­lenben is épp olyan, ha nem fontosabb, szerepük van, mint volt a ..kisebbségi” esztendők során, a múltban. Kolozsvári kis notesz Kis darab Finnország Kolozsváron... Felhős, szeles márciusi napon fel* kerekedtem, hogy régi tersemet meg -.valósítsam és elmenjek Finnország ba. A terv sikerült, ami* bizonyára többen meg is irigyelhetnek, hogy ebben a mai háborús időben valaki minden bejelentés nélkül egyszerűen felkerekedik és elmegy Finnországé ba. Oda, ahol az elmúlt évben a nem zetiinkkel rokon kis nép olyan izzó drámai küzdelmet vívott létéért és szabadságáért. Az ember megy, sétál a kolozsvári PiUangótelcpen és egy­szerre valami különös hangulat fog* ja el, amint olvassa az utcafeUrato kát; Kalevala utca .. . Helsinki^utca .., Sibelius utca ... Karjala**utca ... Reguly-utca ... Suomi tér. .. Mi ez, ha nem egy kis darabka Finnország-* ból? Tudjuk, hogy a Kalevala a Un nek 50 énekéből álló világhírű népi hőskölteménye. Helsinki a fováro suk, Sibelius ma is élő egy*k legna-« gyobb zeneszerzőjük, Kariala a finn Erdély, Regufy Antal pedig magyar tudós, aki a testvér megismeréséért s a magyar és finn nép között* kap csőlátók kiépítéséért annyit dolgo zott. Kedves gondolata sóit a városi utcakeresztelő bizottságnak s az ab-* ban résztvevő dr. Csekey István egyetemi tanárnak, hogy a testvér nemzet iránt* ragaszkodásunknak az által is kifejezést adjon, hogy néhány kolozsvári utcát finn vonatkozású névre keresztelt. Jóleső érzés volt egy kicsit elbarangolni a Pillangó** telepen. A naptár a tavasz1 jelzi ugyan, de sajnos, hií*e hamva sincs a tavasznak. Az éles márciusi szél ke gyetlenül fuj, a felhők vadul kerge-« tik egymást különösen itt font a Pil langó telepen, amelynek villákkal be*« épített területe magaslaton fekszik s levegője olyan éles és tiszta, akárcsak ott messze, fent északon, az igazi Finnországban ... (9- a.) Puskás Levente ditrói ügyvédet a Csík­szeredái királyi járásbírósághoz aleluök- ké, dr. Kertész Árpád parajdi és dr. Dá­vid István kézdivásárhelyi ügyvédeket a marosvásárhelyi királyi törvényszékhez tanácselnökké. Szopós Lajos volt Csíksze­redái járásbirót a Csíkszeredái királyi já­rásbírósághoz járásbiróvá, Szopós Gábor volt Csíkszeredái törvényszéki birót a Csíkszeredái királyi törvényszékhez bíró­vá, dr. Siló József marosvásárhelyi ügy­védet a marosvásárhelyi királyi ügyész­séghez ügyésszé, dr. Bánffy György salgó­tarjáni királyi járásbirósági titkárt a sep­siszentgyörgyi királyi járásbírósághoz já­rásbiróvá, dr. Korda István Csíkszeredái ügyvédet, a Csíkszeredái királyi törvény­székhez bíróvá, dr. ISyáguly Béla kézdi­vásárhelyi ügyvédet a kézdivásárhelyi ki­rályi járásbírósághoz járásbiróvá, dr. Veress Sándor csikszeredai ügyvédet a sepsiszentgyörgyi királyi ügyészséghez ügyésszé, dr. Albert Lőrinc belőni ügy­védet a sepsiszentgyörgyi királyi törvény­székhez bíróvá, dr. Lőrinczy István nagy­ajtai ügyvédet a marosvásárhelyi királyi törvényszékhez, bíróvá, dr. Aánássy János marosvásárhelyi ügyvédet a marosvásár- helyi királyi törvényszékhez bíróvá ki­nevezte. Az igazságügyminiszter dr. Mol­nár Géza pestvidéki királyi törvényszéki birót a marosvásárhelyi királyi Ítélőtáblá­hoz einoki titkárrá nevezte ki. Az igaz­ságügyminiszter dr. Kökössy Gyula vásá- rosnaményi királyi járásbirósági elnököt a csikszeredai és dr. Sops Albert feledt ki­rályi járásbirósági elnököt a marosvásár­helyi király járásbíróság elnöki állására saját kérelmükre áthelyezte. Az igazsag- iigyminiszter dr. Göröniby Zoltán dev:- cseri királyi járásbirót a marosvásárhelyi királyi törvényszékhez, dr. Horváth-Gavdi István hódmezővásárhelyi királyi járás- bírót a marosvásárhelyi királyi járásbíró­sághoz, dr. Szabó Mihály lengyeltóti ki­rályi járásbirót a sepsiszentgyörgyi királyi törvényszékhez, dr. Ersel: Lajos évsekuj- vári királyi törvényszéki bírót a marosvá­sárhelyi királyi járásbírósághoz, dr. Szabó Zoltán beretíyóujfalusi királyi járásbirót a csikszeredai törvényszékhez és dr. Rh- hosi Árpád mezőcsáti királyi járásbirót. a sepsiszentgyörgyi királyi törvényszékhez saját kérelmiikre áthelyezte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom