Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-10 / 57. szám

* . , ■ ura. * * 19 4 Î március 10. inniinmufii—împlini ELLENZÉK „fí várospoliíí&ai szakosztály kapocs a polgárság és a város vezetősége között4* Megalakult az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának „kis parlamentje66 és toeiaatóaa megvitatta a várospolitika időszerű, kérdéseit KOLOZSVÁR, március 10. Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának várospolitikai szakosz­tálya. a városi kis párnám ént, dr. Kovács An­drás elnökére altat* a tagozat helyiségében tegnap délelőtt 11 órakor tartotta meg ala­kuló gyűlését. Az alakuló gyűlésen Kolozsvár város polgárságának számos értékes és ér­demed tagja jelent meg, atuiak bizonyságául, hogy a szakosztály működése iránt nagy ér­deklődést . tanúsítanak, rendeltetését és célki­tűzéseit hegyesnek tartják s munkáját támo­gatják. Kovács András dr. etlnök megnyitójában nagy figyelem közbeni ismertette a szakosz­tály hivatásait és célkitűzésit. Beszámolt a párt intézőbizottságának ü ése óta történt eseményekről, bangoznítta, hogy nagyszabású várospolitikai program végre­hajtására a jelenlegi viszonyok közölt nem lehet gondolni, elég ha a mindennapi élet áltáiü felvetett kérdéseket a város vezetősé­gével összhangban meg lehet oldani. A SZAKOSZTÁLY FELADATA ÉS CÉLKITÉZÉSÉI Rendkívül nagy munka vár a város veze­tőségére. Az idege® uralom alatt élt városnak az .anyaország jogrendszerébe va> ó beijeszté­se olyan feladat, amely emberfölötti munkát igényel. A várospolitikai szakosztálynak ilyen körülmények között legfőbb feladata az, hogy a magyar jogrendszerbe való beilleszkedés idejében a város közönsége és a város vezető­sége között összekötő kapocs legyen, fel­ajánlja tehát szolgálatait a város vezetőinek és hogy nehéz munkájukban időnként a po - gárság óhajairól tájékoztassa. Ezt a szándékot folytatta az elnök — a pártvezérőség Ut­ján közöltük a város polgárméstérével is, aki támogatásunkat nemcsak szívesen fogadta, hanem kijelentetife, hogy addig is, amíg u törvényhatósági bizottság összeül, módot fog talá Ini arra, hogy a polgárság véleményét a várospolitikai szakosztályon keresztül megis­merje. A szakosztálynak viszont az a köte­lessége, hogy a párt helyi szervezetei útiján állandó kapcsolatba® legyen a város polgársá­gával, azok óhajait megismerje és há szük­ség van reá, azokat a város vezetői elé ter­jessze. Röviden ismertette ezután a magyar jogélet 22 éves fejlődését, azt a hatalmas munkát, amelyet az anyaország a román ura­lom alatt a visszacsatolás érdekében vég­zett s jelezte, hogy az anyaország vezetőinek milyen nagy gondot ad a közigazgatás racio­nalizálása. Az ei’nök tetszéssel fogadott beszéde után Jakab Géza, a szakosztály titkára, ismertette a szakosztály időközben behívott uj tagjai­nak névsorát. Az alakuló gyűlés ezt tudomá­sul ve/tte éa magáévá tette dr. Tusa Gábor országgyű­lési képviselő azon indítványát, hogy az elnök a tagok névsorát hehivott szakem­berekkel tetszés szerint bármikor kibővit- hesse. Bejelentette ezután az einök, hogy alel- nökké Poh. Béla műszaki főtanácsost, Olajos Domokos újságírót és Szilágyi András kisgaz­dát, a költségvetési bizottság élőadójává dr. Soniodi András igazgatót, a közüzemi és köz­lekedésügyi bizottság előadójává Deák Ferenc mérnököt, a közegészségügyi és szociális bi­zottság előadójává dr. Koronka István or­vost, a városfejlesztési és szépészeti bizottság előadójává pedig Szopos Sándor rajztanárt je ölték ki. Az alakuló ülés a jelö ésekel egy­hangúlag elfogadta s fe hatalmazta az elnö­köt, hogy szükség estté® más szakbizottságo­kat is alkotba’HSün. Az elnök fe'kórésére ezután Pohl Béla al- e nők, műszaki tanácsos, nagy voná.sokban a város műszaki, vízjogi és városfejlesztési szempontjainak alapél ve it ismertette. A vá­ros jövő fejlődése szempontjából legfontosabb minden az építkezéssel kapcsolatos kérdésre kiterjedő részletes építési szabály rendelet a<kotása, amely nemcsak évtizedekre, hátterű évszázadokra szabja még a város fej ődését- Feítétienü. szükséges pontos városszabályozási- terv elkészítése, a vízjogi kérdések megoldá­si,, amelyek Kolozsváron még rendezetlenek. A vízjogi kerdesek ismertetésével kapcsolat­ban röviden kitért a hidegiszamosi villamos- áram fejlesztő telep helyzetére s előadta, hogy amennyiben ennek a határon ml eső te­lepnek 1 áramszolgáltatására nem lehetne töb­bé Számítani, gyorsan gondoskodni kell más megfelelő vizi energiatelep létesítéséről, mert vizi erő utján előá- itott áram kilowartonicenit' csak 9 fillérbe kerül, míg a hőérő utján elő- á Ütött áram 3—4 pengőbe. Erre meg is van a lehetőség, mert Gyám és Kolozsvár között 50 meter a Saaanos eisese é£ ezt. a színvonal* különbözCTet eraergiatelcp létesítésére fel le­hetne haszná hi. Érintette, a város csatorná­zásának ügyét, amely műszak bag sok kíván­nivalót hagy maga után. VÁLSÁGBA JUTOTTAK A HÁZTU­LAJDONOSOK 1 Bott»« János, a Háztulajdonosok Egyesüle­tének titkára, felhívta az alakuló ülés figyel" inét a kolozsvári háztulajdonosok válságos helyzetére e ezzel kapcsolatban hangsúlyoz­ta, hogy a város műszaki fejlesztését úgy kell meg­oldani, hogy az a háztulajdonosokat minél 1 kevésbé terhelje, meri a román uralom alatt a kolozsvári háztulajdonosok helyzete mélyen leromlott, elszegényedtek, tehervi- l selési képességük pedig annyira gyöngült, hogy újabb terheket elviselni már alig ' tódnak. Á házbirtok jövedelme Kolozsváron rendkí­vüli alacsony, a közterhek még emelkedni fognak és ilyen körű mén vek között nem túl­zás az a megállapítás, bogy a háztulajdonosok a házaikra majdnem ráfizetnek. A Háztulaj­donosok Egyesületének üdvözletét tóm ácsol­ta s bejelentetne, hogy a várospolitikai szak­osztállyal együtt fognak működni. SZÓT KÉR A KÜLVÁROS IS . . . Egyed Sándor felhívta a megjelenítek fi- gyc inét a külvárosi utcák helyzetére. Az el­múlt 22 év aliaitír •— mondotta — a város ve­zetői osiak a belvárosi utcákkal és egy ki­váltságos negyeddel törődtek, a külvároso­kat teljesen elhanyagolták. Ma tehát város- fejlesztésről van .szó, elsősorban is a kü vá- roook színvonalát kef'j eme ni, mert a külvá­rosok háztulajdonosai éppen úgy fizetik az adót, mint a belvárosiak és ennek ellenében a várostól mit sem kapnak. HOZZÁSZÓLÁSOK Tus« Gábor dr., Botos János és Egyed Sándor előterjesztéseihez hozzá /.ó va, rneg- állapitolitia, hogy Kolozsváron a városi ingat­lanok 2.4—3 százalék hasznot hajtanak, mig a többi városokban az ingatlan jövedelem 3.5—4 százalékot tesz ki, azért módot kei találni a háza dóment esség fokozotiti kiterjesz­tésére és olyan adópolitikára, amely a házadó kivetésével mérsékelheti a háztulajdonosok terheit. Olajos Domokos a román uralom allatt el- icLeigenite,tif ingatlanok visszaszerzésére vonat­kozó törvény rendelkezéseire hivta fel' a fi­gyelmet, Botos János hangsúlyozta, hogy a középiitkezésetkéti lehetőleg a belváros terű e- tén kell végrehajtani, Torday Mihály építész kijelentette, hogy a házfu ajdonosoknak szá* moüniok kell épü leteik helyrehozatalával és a légvédelmi fedezékek elkészítésével felmerülő költségekkel, merit ezeknek 50 százaléka adó­kedvezmény utján amúgy is megtérül. Kolozsváron is feeliőszönfötf a „Strohmann44 rendszer Nagy érdiéklölest keltett Lehőcz Józsefnek, a Baross Szövetség elnökének bejelentése, aki a fö'dészek á tall lakott városnegyedek köz- igazgatási és közegészségügyi helyzetére hívta fel a figyelmet. Kérte, hogy az iparengedélyek kiadásának előfeltételéit Szigorítsák meg, mert a slrohmann-rend- szer Kolozsváron is felütötte fejét, olyanok váltanak iparengedélyeket, akiknek ■sem gyakorlati tudásuk, sem pénzük nincs az iparjog gyakorlására és ezek üzérkednek en­gedélyeikkel. Ismertette a szem él ysz állító gépkocsi közlekedés •anomáliáit, kérte, hogy a közületiek megüresedett üzuetha.'yiségeik-eít elsősorban keretsztéuyeknelc, adják ki és-ezzel kapcsolatban’ azt a meglepő kijelentést tet­te, hogy „szervezett társaság akadályozza meg a ke­resztény kereskedőket abban, hogy a Széchenyi-téren és a Horthy MikJós*uton üzlethelyiséghez jussanak.“ SÉRELMEIK ORVOSLÁSÁT KÉRIK AZ IPAROSOK Demeter Ferenc szabómester, Kolozsvár és Vidéke Ipartestületének elnöke a város ipa- rostársada'rnának nevében «zólaU fel. Felszó­lalásában felsorakoztatta mindazokat a sérel­meket, amelyek orvoslása nagyban hozzájá­rulna Kolozsvár iparootársadalmának meg­Legelő, főid, erdő... A gazdatársadalom nevében Szilágyi And­rás kisgazda szolalt fe’ és rövid beszéd kere­tében vázolta a kolozsvári kisgazdák sérel­meit, így elsősorban a legelőhérdés sürgős rendezését, a románok által kisajátított vagy kényszer utján elvett földeknek magyar kéz­be való visszajuttatását és az, örökösödés ren­dezése. A felszólaló szerint ugyanis a város kisgazdát ársai!alma oz utóbbi évti­zedekben egyáltalán nein kopott fái a li­ras erdejéből, bár igavonó állatai voltak és sokkal olcsóbbon tudott tolna fához jut ni. Ezzel szemben sz'atén a fapiacra szo­rult és ezzel megdrágította azoknak <; Iá­ját,- akik maguk, nem rendelkezve megje­lelő szállítási eszközökkel, nem tudták környező erdőkből a ffit elszállítani. Az egészségesebb gazdasági és várospolitikai szempontok érdeke végett kérte a féUorakoz tatptt sérelmek vizsgálatát és közbenjárást Äz ipisfstovábbképző tanfolyamok ügyéről volt fontos tanácskozás a kolozsvári IpartestMeiben KOLOZSVÁR, március 1(K Ált «da nos érdeklődés mellett zajlott le vasárnap délelőtt 11 órai kezdette! az Iparkamara tanácstermében az az értekezlet, amelyen ifj. Gaul Károly iparügyi miniszteri osztálytanácsos ismertette az iparosság és az egyes szakosztályok vezetőivel a to­vábbképző ipari szaktanfolyamok megren­dezésének kérdését. Az értekezleten resztvettek dr. Janesó Sándor főtanácsos, az állandó szaktanfo­lyamok rendezője Kürtös József iparszakis­j erősítéséhez és ezzel a város fejlesztéséhez is. A sérelmeket egyébként beadványban fog* I lalta össze és azt beterjesztette a bizottság j elé, hogy az tegye meg a sürgős intézkedése­ket Beadványában többek között foglalko­zott ti villanyáramnak indokolatlan áremelé­sével és kérte u románok által kivetet>, és a magyar jogszabályban ismeretien egészség- ügyi illetékeknek az eltörléséi, illetve a be­hajlásának felfüggesztését. Kérte továbbá az ipar keresztéuyesitésének fokozását­Az értekezleten felmerült kérdések sokol­dalúsága miatt. Kovács András elnök java­solta, hogy a várospolitikai bizottság létesítsen i szoros együttműködést a jogügyi bizottság­gal, tekintve, hogy egyes kérdések megvita­tásánál vagy megoldásánál feltétlenül szük­ség van a jogügyi szakértők meghallgatásá­ra is. Csekey István dr. egyetemi tanár felszóla­lásában megnyugtatja az értekezlet tagjait, hogy a mai idők csak átmenetiek és rövide­sem nyugalmi állapotukba kerülnek a köz­ügyek. így vannak olyan sérelmek, amelyeket a kormányzat rövidesen általános intézkedés­sel amugyis orvosolni fog. Egyed Sándor javasolja, hogy alakítsanak közélelmezési bizottságot is, amely foglal kozzék az áru és élelmiszerelosztás kérdésé­vel. azok orvoslására. Kovács elnök válaszában megnyugtatta a felszólalót, hogy mindezekkel a kérdésekkel már foglalkozik a párt gazdasági bizottsága. LEGYEN REND ÉS 'JISZTASÁG! Szalay Miklós bankigazgató, a gazdasági bi­zottság elnöke javasolja, hogy a közegészség- ügy javítása érdekében sürgősen hozzák rendbe n k ülvárosi utcá­kat■, tüntessék el a fertőző sápokat a sű­rűbben lakott városrészekről es főleg több közfürdő létesítéséi javasolja. hogy olcsó pénzárt a város szegényebb társa­dalmi rétege is eleget tehessen a legelemibb egészségügyi követelménynek, a fürdésnek Néhány rövidebb felszólalás után az előre­haladott időre való tekintettel kovács And­rás elnök megköszönte a megjelentek ér­deklődését a felmerült kérdések iránt és az ülést berekesztette. kólái igazgató, dr. Torda Balázs kamarai titkár, Demeter Ferenc ipartestületi el­nök, dr. Veress Endre jegyző és Tatav Ferenc kamarai fogalmazó. Az értekezletet dr. Torda Balázs titkár nyitotta meg, üdvözölve Gaul Károly mi­niszteri osztálytanácsost és a többi ven­dégeket és az iparosság nagy számban megjelent vezetőit. Ezután Gául Károly ismertette a megrendezendő ipari tanfo­lyamok kérdésének nagy jelentőségeit és az azokból származó előnyöket, felemlí­tette például a ruházati és cipőipari tan­folyam Lárgyait, amelyek szabászatból, rajzismeretekbői, továbbá anyagtanból es aoyagliasználati ismeretekből állnak. Ezen­kívül oktatást nyernek az ipari közigaz­gatásból az adóra, illetékekre, 01 Gügyék­re és a közszállitásokra vonatkozó isme­retekből. A tantárgyak közölj Szerepel még a kalkuláció és a kisiparosság részé­ve szükséges könyvvitel kérdése. Sajnos, iparosságunk legnagyobb elma­radottsága abban keresendő — mondta Girul miniszteri osztálytanácsos —- hogy nem tudnak kai kidőlni és ezáltal ár rom­bolásokat idéznek elő, ami arra vezet, hogy nemcsak magúkat, hanem iparostúr- sóikat is tönkre teszik, mert olcsóbban árainak, mint amennyibe az előállítás ke­rül és ezáltal a mások munkáit is elve­szik. A legelső iparos is tönkre megy, ha nem tudja, hogy mennyiért szabad, eladja az áruját. Ezután még a különböző ipari szakmák­ban, igy a kőműves, ács, festő és mázoló, bádogos, lakatos, stb. iparágak tanfolya­mainak tantárgyait ismertette és azt, hogy ezeket a szaktanfolyamokat mindig a holtszezonban szokták megrendezni. A tanfolyamokat nem tartjuk ingyen — mondta Gaul Károly — mert hetven év tapasztalatai alapján az ilyen tanfolyamok iránt nincs érdeklődés. Az oktatásért fi­zetni kell, de csak óránkint 10 fillért, amit még a legszegényebb iparos is fedez­ni tud. Minden iparos vegyen részt a megren­dezendő tanfolyamokon, mert a kormány­zatnak az a célja, hogy Erdély iparossá- gát is mindenben az anyaországbeli ipa­EGYETEM MOZGÓ Jön a legfantasztikusabb kalandoraim !!! ERROL FLYNN művészi karrierjének legszebb alkotása: VIRGINIA CITY (HŐSÖK V&RDSR) Női főszerepben: MIRIAM HOPKINS Rendezte: RERTÉSZ MIHÁLY „ROBIN HOOD“, „41-es BRIGÁD“, „HOL­NAP HŐSEI“ és „BLOOD KAPITÁNY“ filmek mestere 11 rossággal egy színvonalra emelje. És ha az iparosság résztvesz ezeken a tanfolya­mokon, a jövőben az itt szerzett ismere­tek alapján nevelhetik segédeiket és ta­nulóikat, ami által még képzettebb ipa­rosnemzedék fog kialakulni az ország ja­vára, ami pedig közgazdaságtani szem­pontból felbecsülhetetlen értéket képvi­sel. Gaul Károly értékes előadását az ipa­rosság nagy lelkesedéssel és tetszéssel fogadta, mely előadásért elsőnek Deme­ter Ferenc ipartestületi elnök mondott köszönetét az előadónak, majd dr. Jan­esó Sándor főszámtanácsosnak. Kürtös János igazgatónak és a vendéglátó ipar­kamarának. Dr. Janesó Sándor, mint a szaktanfo­lyamok rendezője, közvetlen, meleg sza­vakban fejezte ki azt, hogy ő az iparos­ságért mindent elkövet. (Tizenhét éven át tizenhét szakmában rendeztem szek­tán folyamokat — mondta dr. Janesó — mely oktatás az iparosság számára min­dig meghozta a maga gyümölcsét. Kürtös János igazgató felszólalása után dr. Torda Balázs mondott köszönetét Gaul Károly miniszteri osztálytanácsos­nak, valamint a megjelenteknek és ma- gasszinvonalu beszédben ismertette és méltatta a tanfolyamok nagy jelentőségét. ____ (ve-) A verdussi csata Jules Romains uj regénve a világháború leg­véresebb frontjáról, 319 lap Ive 4.20, kve 5.60 P. Salten: Bambi uj olcsó kiadás fve 2.40, kve 3 60 P. Berde Mária uj regénye: Keresztjáró szerelem, kve 5 P. Kodolányi: Sülyedő világ. 2 kötet, 620 lap, kve 12 P. Lepagená! Kolozsvár. Nagyobb rendelésnél részletfizetés Kérjen árjejDzéket. T« 'S. sf. int no­ülő /én lói, lo­in­fá­ik. kis fna sik túl "0« % II y \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom