Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

6

BL If: N Zfi K

tmmmmmmtaumm

I ') 4 I muri i u <1,

R tatárjárás hétszázéves évfordulóján...

íl menekülő király lábainak nyomón...

IV. Béla dalmáciai utjának stációi: Klis vára, Trog r és az Adria „Kiráiystlgete." — Ami a tatárjárás idejéből emlékül a dalinál tengerpart történelmi városaiban megmaradt: Két magyar király- kisasszony márvánvs?arkofágja a splivi dóm portálja feleit, IV. Béla koronázási palástja az ősi trogiri székesegyházban, a Szent Péterről elnevezett templom, amelyet hálából a királyné építtetett, Marina város, amelyet a menekülő király udvarának Dalmáciában maradt vitézei alapítottak, hétszáz esztendős pergamenek a király kézjegyével és pecsétjével, a „tatárok ú ja“ Trogrtól Marináig, rencsteg monda es legenda és IV. Béla kortársának, Tamásnak, Spalato érsekének krónikája

\ DAl.MÁT TFNGKRPARTON

IN. I>«'• 1 a lépteinek nyomán ('.opxriglit l>y Jói Patti (l Aátinvomás tilos.)

Kétszáz esztendeje annak, hogy n tatárok hordái IC 11-ben v égighömpölv ögtek F.uropú- ban. Apró lovaikon 121-1 március 'lején tor tok he a \ ércekéi szoroson át Magyarországba és a szomorú emlékű mohi csata után i\. Béla. Magyarország és Horvátország ki- iáivá menekülni kényszerült - . .

A menekít ö király láhainnk nyomán taposom . . .

*

Fvszázadok és korszakok folynak egymásba itt: népek országul ián, a (latinat tengerpart ősi városaiban Kövekre, amelyek élettelenül, megkopva, elfelejtve és mohával befutva hevernek a lábúim előtt, évszázadokkal ezelőtt vésett hetüket u mester. Derékban kettétört oszlopok cmékeztetn -k nemzetekre, amelyek tucatjával csavarogtam a népek országul ján. valamennyi világuralomról álmodó^ é- a legtöbbje után még csak egy szerelmes nóta som maradt meg cinekül a számunkra . . . Romokban beverő kormos lőrésekre támaszkodva hallgatom kiesi kápolna ezüstszavu harangjának imára 11i\ ó ájtatos szavát . . .

F/en a vidéken keresett menedéket pontosan egy esztendővel a tatárok betörése után, 1212 tavaszán IV. Béla.

. . . Í!s aztán: innen indult el nini, Inizn. \lag) (írurszúuru. músotlnzor is hazát alapi \ Inni.

A tatárjárásnak és a menekülő király tra giku-an szomorú kálváriájának i merelle.i stációi ineFctt állok meg lödetlen lóvei és megindultan. A népeknek, impérátoroknak <••: rabszolgáknak azon az évozn des országutja i amely érezte Furópa és a Földközi tenger vidéke minden népének lába dobbanását u amely a krónikás számára, neveztessék az akár históriát iró tudósnak, vagy riporternek. minden lépésnél uj ereklyével s/olgál ...

fl kálvária első stációja: Klis vára

A kálvária eső stációja: Klis, egykoron Clissa vára.

Ausztrián keresztül érkezett ide udvarával és kíséretével a király.

Ausztriai tartózkodásának részleteit. Fri- g\es osztrák herceg viselkedését alaposan fel. dógozla már a história. De még a Becs környéki stációnak is vannak olyan ismeret on epizódjai, amikre a történelmet kutató tudó* sok eddig nem jöttek rá.

A Becs melletti Baden határában ma is ..királybarlangnak" nevelik az egyik hegy oldalában azt az üreget, amelyről legenda szól. hogy az elutazása előtti utolsó éjszakát benne töltötte «I köpenyébe burkolva a király.

A heiligenkreuzi ősi apátság priorja nieselte el nekem évekkel ezelőtt, hogy régi pergamenen akadt rá egy romantikus krónikára1, amely elmesélte, hogy a kolostorban hét-száz évvé; ezelőtt éJt egy jámbor életű sze-rzerfes. aki még csak pátér sem volt. hanem csupán fráter és a kolostor disznait legeltette a Mayerling felé elnyúló dombok zöld lankáin. Ez az ájtatos Szerzetes halála őrá* jába-u árulta el csak élete titkát az apát urnák és csak ekkor va’ otta he. hogy ő IV. Béla gyermeke é- nem követte apját a ^zám- ii/etés utjának komor stációira.

Klis vára ma már romokban hever.

Bokorban szalad a levendn a é' a rozma" ring a várfalak oldalán. Métere- kakiu-zok tüskés eve'ci zöldödnek i romok között. V bástyákon örések tátonganak. Ku! ninc-en sehol a várban., ciszternákba gyűjtötték az esővizet és a risztéi nőkul lakattal zárták v. ha liekilszöntött a száraz-ág ideje. Római tógákból épített magának tűzhelyet a vár gondnoka, azon süti nyárson a bárányt és ezek a téglák, amelyeken római légiók sorszáma olvasható, bizonyítják, hogy c vár már erősség volt abban az időben, amikor közvetlenül alatta Salonae. ma Sulin hatalmas városként székbe ye vo't a római pro\iu- ciátrak.. A mohácsi vész századában, törökök kezére került ez a vár is és sokáig a félhold uralkodott a vidék fö ött. ugyanakkor azonban puskalövésnyire innen, a Hét Kastély paradicsomi riviéráján már azok a büszke kastélyok vigyáztak a nyugalomra, amelyeket Velence engedeiméve" dalmát patríciusok építettek az egykori Spa'atótól egészen Trauig.

a mai Trogirig.

Fz a vár. ma már csak romjai vannak meg. kormosak ezek i- és éjszakánként denevérek röpdösi^k a rozmarinhokrok közülit, iivujtolta az első menedéket 1\. Beának. Tudjuk, hogy a kirá’y 1212 márciusában érkezett ide. Megérkezéséről pontosan beszámol liires munkájában IA , Béla kortársit.. Tanúi- spulatói érsek, aki negyvenkét esztendős volt. amikor először állott Szemben a királlyal. Krónikájában, ame y eredetiben van meg a spliti érseki könyvtárban és amelyet gyakran dolgozott fel a história, latinii, irja le Thomas Arehidiaeomis. hogy a ..fel- -égé- király a királynévá., a trónörökö'-scl, kér leányává , a zászlósurakkaj, a püspökökkel, or.-zága szine-javával. az e esett hő-ök gyá zbshorult siró-rivó özvegyeivel és litvánnak, a szentnek, az első apostoli magyar kirá y ereklyéivel érkezett meg Clis-Sa várába.“ Itt érte az első nagy csapás: 1242

március 13-án, egyazon napon a várban dühöngő bubó-pe£TÍ6 áldozatául követelte a két szépséges magyar királykisasszonyt.

Mind a kettő ezen a vidéken alussza Örök á inát ma is.

Két magyar királykisasszony márványkoporsója a római imperátor egykori mauzóleumának főbejárata felett

Szarkofágjuk a spliti dóm főbejárata fecit nyugszik.

E márványkoporsóról nemrég hosszabb tanulmányt irt a legkiválóbb horvát műtörténészek egyike, dr. Ljubo Karamau. Dalmácia konzerválora, a spliti hires arheológiai múzeum osztályigazgatója. Tőle kaptam a következő érdekes felvilágosításokat:

— Krisztus után 305-ben készült el Dioc; leliánus római császár palotája és ez a palota szive ma is Split városának. E palotában alapították meg az egvkori Spalatot az avarok által a hetedik század elején feldúlt Salo- nea elűzött lakosai. A palota — egyik leg- niajesztétikusabb alkotása az ókor épitőiniivé- szetenek —■ részben megvan ma is. Legtökéletesebben épségben maradt része az egykori mauzóleum, amelyet a római imperátor a maga temetkezési helyének szánt, azonban a római templom már ezerkétszáz esztendő óta keresztény székesegyház. Harangtorony, amelyet az idők folyamán gyakran restau- :áltak, remekmű. E campanillát IV. Béla anyja alapította abban az időben, amikor

Mindenféle gyártmányú Standard, Portable és aktatáska-írógépek beszerezhetők legolcsóbb árban, kedvező fizetési feltételek mellett. Speciális javítóműhely iró-, számoló-, sokszorosítógépek részére.

Kolozsvár,

Se«k Fere«c-uíca 24. leiefon: 25-031

»“■niamrr ,■

IV. Béla atyja, -II. Endre Spaiatoból indult el a Szentföldre. E harangtorony építése sokáig tartott és folyt abban az évben is. amikor a tatárok elől a király a dalmát tengerpartra menekült. A király maga nem járt Spalaloban. Megneheztelt a városra, mert nem tudták rendelkezésére, bocsátani egy nap alatt azt a gályát, amelyet a király kért és amelyen alkalmasint talán A eleimébe szándékozott utazni.-A Klis v árában elhunyt két ki- rálykisasszony holttestét azonban ide szállíttatta .és a íjiárványkoporsó a templom fő bejárata feletti háromszög alakú kiképzés- j ben helyezték el. olyan helyen, ahol egyc- j bekben szarkofágot elhelyezni nem szoktak, i Maga a márványkoporsó feltűnően kiesi, ez < azt bizonyítja, hbgv eredetileg a holttestek I egy nagyobb koporsóban nyugodtak és a ham I vakat később tették át ebbe a szarkofágba.

I Eredetileg ez a felírás volt ovashatú :A királvkisasszonyok kőkoporsójár.:

Haec est sepoltura filiarmn Domini Belle, regis Hungarie MCCXLII die XIII. Mártii, hue fugiens ai facie Tarta- r o rum.

— Magyarul: „Ez a sírja Béla ur, Magvar- j ország királya leányainak. akik meghaltak j 1242 március 13-úit. amikor a talárok elő!

I menekült.“ E szöveg gyakran adott okot vitára tudományos körűkben és még ma sincs eldöntve, hogy a dátum a két királykisasz- szouv halálának a napját jelöli-c rneg, vagy pedia a király menekülésének idejére vonatkozik. A szaikolágot harminckét évvel ezelőtt felbontották és abban rendetlen összevisszaságban két hajadon csontvázát találták

meg. A felbontás Istenbe boldogult Monsignore Bnlics muzeuinígazgatónak. a nagy tu dósnak rendeletére történt. Antropológiai • izsgálat állapitolta meg akkor, hogy az egyik hercegnő, Margit királykisasszony, aki arája volt Vilmos bizánci hercegnek, tizenhat-tizennyolc esztendős, buga. Katalin királykisasszony pedig hat-nyolc esztendős le- ! betett. Tudományos vizsgálataim során megállapítottam azt is. hogy rí mindössze ege méter széles szarkofág fölé a felírás csak i A/l . században kerúlt. alkalmasint 1358-ban, abban az időben, mikor Velence legyőzre, az egész dalműt lengcrpai lot Durdzzóig Magyar- országnak volt kénylclen átengedni és ugyanaz a szerző, aki tiz évvel ezelőtt egy másik sir feliratán még Velencének hizelgett. ezen o Dalmáciában szokatlan formájú sírfeliratában a magyaroknak hízelgő módon vése.tte köbe mondatait. A politika egyebekben is sokat közrejátszott a korán elhunyt két magyar ki- rálvkisasszony márványkoporsójának történetében. Aliiig Velence volt az ur a dalmát tengerparton, azt követelte, hogy minden olyan emléket, amely a magyar kapcsolatokra vonatkozott. tüntessenek el és kifogásolta, hogy a szarkofág a székesegyház főbejájfata "felett van. A spütiek azonban nem akarták elvinni I onnan a márványkoporsót, inkább V eleence ci- I rnerét telték eléje és ezzel takarták be. \ e- j lence lu kasa után Szent Márk köztársaságának szárnyas oroszlánját levették a templom portáljáról,, később. hogy mikor, ezt nem tudjuk pontosan, a kősir a székeegyluíz haptisztériájáha került. ahonnan 1908-ban tették vissza regi helyére.

iV. Isis siisnekisséiieli trogiri emlékei között

Klisből a király családjává! és egész ud- I vartartásával az ősi Trauba, a inai Trogirba vonult. Ez az ut néni hosszú, a mai Trogirba mi is .megtehetjük négy-öt óra alatt. Még ma is széjés fal veszi körül a várost és a fal a legtöbb bolyon épségben megmaradt. Hatalmas ka-p.tk levetítek a szűk ueeákba. a kapuk iülütt glóriával a fején a város védszentje, Könyves Kálmán király püspöke és barátja. ’ rsini Szent János áll, a kapukon belül az öreg házak a keresztes háborúk megszentelt esztendeibe visznek cl bennün kel és homlokunkon érezzük a középkor pulzusának dobbanását. Trogir ma sziget, -de emberkéz tette azzá. Csiovo szigetével, anielv szemben terül el az Adrián, szétnyílható híd

&

A 46. M. Kir. Osztáiysorsiáték már április 5-én kezdődik.

Rendeljen

0SZIÄIYSORSI EGYET

Lányi és Társa

bank- és váltóüzletében Budapest, IV. Ap- pónyi-tér 3, :;z. (Klotild-palota). Telefon: 188-554. Rendeléshez Levelezőlap elegendő,

SÜRGÖNYC1M; SZER ENCSESAROK!

Az uj megjavított játéktervet kívánatra ingyen és bérmentve küldi.

köti öbSze és e hdat láncukkal hajtott vas- szerkezet nyitja meg, ha hajó érkezik Split vagy Sihcnik felüt. Kelet fiié keskeny bid köti össze Trogiri a szárazfölddel, itt alia pár méternyi széles a csatorna és azt tartja a legenda, hogy ezt a csatornát 1212 márciusában, az éjszakákat is nappalokká téve á-- ták meg a trogiriak azért, hogy biztosabbá tudják tenni várónkat a 1\. Béla királyt' üldöző tatárok támadásaival szemben. Tamás érsek krónikájában elmondja, hogy a tatárok valóban nem tudlak átkelni -i csatornáit de :• túlsó partról átkiabáltak a trngiriaknak bogv minek védik azok az idegen uralkodót, követelték a királs kiszolgáltatását és megfenyegették a várost, hogy lia nem teljesítik ezt j a követelést. Trogiiban kő kövön# nem marad. A trogiriak nem is feleltek a fenyegetésekre, közben csónakokon cKzá litolták a királyt <- kíséretét az Adria egyik kis hoinokszigctcr- amelynek ma is még „Kraljevác” — Király- sziget — a ne\e.

Csónakon inegyek a kis szigetre. C.-íovo szigetén túl pihen az Adrián. Icremtctt T- lek nem lakik rajta. C-ak néha kötnek !;■■ partjain a halászok. Sehol «cinmi nvoma i legprimitivebb emberi kultúrának. Se cg? rom, se egy megpörkölt tégla. A krónika -ze- rint a király és udvara addig, airiig a tatárok e! nem takarodtak Trogir falai alól. sátorokban laktak a szigeten. Strandja remek. De: IV. Bélával kapcsolatban egyedül csak neve árulja el a szigetnek, hogy beleken át menedéket nyújtott a koronás királynak.

Trogirban már rengeteg nyomát lehet találni IV. Béla ottidőzésének. Trogir messze földön hires tudós plébánosa, Monsignore dr. Delalle Ivan, a kitiinű türténe'emtudós kalauzol a megszentelt emlékek között és szolgál felvilágosításokkal. Az embernek érezni kell. hogy királyok városában évszázadok ut- caköveit tapossa. A dóm kincsestárában őrzik azt az ereklyét, amelyről azt tartja a legenda. bogv IV. Béla koronázási palástjának egy része, a kiráiy hálából ajándékozta meg vele Trogirt. A koronázási palást csuklyája volt eredetileg ez a gyönyörű bizánci stiiiien készült l.imzés, amely Szent Mártont ábrázolja, amint — a legenda szerint — arannyal **s drágakővel dis/.itett köpenyét a didergő koldussal osztja meg. A an olyan legenda rs,

hogy ez a hímzés A i'mos bizánci herceg hagyományaként maradt a kincstárban. A fiatal herceg Balduin bizánci császár és III. Béla nővérének fia volt és a kiisi várban tragikusan elhunyt Margit királvkisasszöny vőlegényeként kisérte útjára IA. Bélát. A legenda azt tartja, hogy szépséges arája elvesztése feletti bánatában megszakadt a szive és sírja ma is a trogiri székesegyházban van. Testamentumában minden ruháját, aranyat és ezriistjet a dómnak hagyományozta és az ö ajándéka az a páratlanul szép miseruha i;, amet yet minden évben Szent István napján Öit magára a trogiri lelkész.

IA7. Béla emlékét azonban más is hirdeti Trogirban. A Szent Péterről elnevezett templomot IAr. Béla hitvese, Leskaris Mária épi- lelte bálából a tatárjárás utiin.

TV. BÉLA VITÉZEI VÁROST ALAPITANAK DALMÁCIÁBAN

Meséli nekem dr Delalle Iván:-j- A király előbb utazott haza innen, mint a királyné. Ugv hisszük, hogy a felséges asszonyt részben nagy bánata, részben az a körülmény tai tolta itt, hogy várta gyermekének, a későbbi magvarorzági Szent Margitnak megszületését. A király 1242 májusában még itt volt. a királyné szeptemberig maradt Trogirban Itt időzése alkalmából a templomon kivii! kolostort is alapított a Be- riedek-rendi apácák számára, ez a kolostor sokáig a Szent Péter templom mellett volt és csak az idők során költözött át a tengerparton levő kapu mellé, mostani helyére.

— A királyi udvartartásból sokan maradtak itt. írott bizonyítékok vannak arról, hogy Marina városát, — egy órányira Sibeniktü! — magyar katonák alapitották. Az utat, amely Trogirtól Marináig elvezet, ma is te- rashi put-nak — tatárok utjának — nevezik és azelőtt olaszul la strada dei tartari volt ennek az útnak a neve. A Marinában