Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-08 / 56. szám

Delektívregénybs lEEö Klódon szökő!! át a spanyol határon Károly volt román király és Luuescujié Portugáliában telepszik le a trónjavesztett uralkodó mmm ^ ------------­---------—— ELLENZÉK 1941 már cl u i 8. BŰNÜGYI ZÁR aI.A VETTÉK IILEA VILLÁJÁT LISSZABON. március ö. (,l)iNIL) Ka- rol\ \ o11 román királ\. aki Lupt'seunéval og\ült érkezett Spanyolországból l’ortu- gnliahu. t'gvik barátjának kijelentette, Iiogv uajiNon tamilt es több napig nem logad senkit. \z exkirály Lisszabon köz­pontjaiul ö kilométerre szállt meg egyik or\ i>si- meroseuek n illájában. Károl\ és I upeseune I iealmonal 1 ep- té-k át a portugál határt. Sze\illába érke­zett jelentés szerint a \olt román király ingóságait két bőröndben gépkocsiján vitte magával. Kiealmo közelében kiszál­lott gépkocsijából, a jármüvet az úttes­ten hagyta, majd Lupescunéval együtt egv olyan tanyára gyalogolt. amelynek fele spanyol területen, fele pedig portu­gál területen fekszik. így lépte ál a por­tugál—spanyol határt. Nagyobb csomag­jait már három nappal azelőtt eljuttatta Portugáliába. (MTI.) TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYT ADOTT A PORTUGÁL KOR- MANY A VOLT ROMÁN KI­RÁLYNAK A Mai Nap irja: Szevillából jelenti a Politika, hogy Károly volt román király tegnap távbeszélőn felhívta az andaluziai Palace Hotelt. Bocsánatot kért, hogy hir­telen távozásakor nem egyenlítette ki szállodai számláját és spanyol alkalma­zottainak bérét sem fizette ki. Közölte, hogy megfelelő összeget utalt át erre a célra. Kérte, hogy a pénz megérkezése után küldjék utána a szállóban hagyott csomagjait. A szálló igazgatójának arra a kérdésére, hogy hol fog ezután tartóz­kodni, azt válaszolta, Lisszabonban te­lepszik le. LISSZABON, március 8. (DNB.) Károly volt román király és Lupescuné — mint a lisszaboni lapok jelentik — engedélyt kaptak a portugál kormánytól ideiglenes ott tartózkodásra. (MTI.) sajtóirodát létesítettek A BUKARESTI KÜLFÖLDI TU­DÓSÍTÓK SZÁMÁRA BUKAREST, március 8. (MTI.) Anto­nescn tábornok, u román állum vezetője a külföldi sajtó képviselői részéről előter­jesztett javaslat alapján elrendelte a kül­földi sajtótájékoztató szolgálat alapvető ti j jászervezését. A rendelet külön tájé­koztató iroda felállita-át rendeli el kizá rólag a külföldi Iiiriigynökségek és nj- ságok levelezői számára. A tájékoztató iroda a propngandaiigyi minisztérium kr- I relében működne, egyszersmind szoros I összeköttetést tart lenn a miniszterelnök- seggel is. KOLOZSVÁR, március ff. (Saját ind.) Ko­lozsvár magyar társadalmának nagy érdeklő­dése mellett tartotta meg az Erdélyi Párt klnbbizottsága alakuló ülését. Jelen voltak a kolozsvári egyesületek és alakulatok kikül­döttei és számos meghívott. Géléi József dr. egyetemi tanár, mint a kubbizottság elnöke, rövid bevezetésben ismertette azokat az el­gondolásokat. amelyek szükségessé teszik az egyesületi élet megindítását az Erdélyi Párt kebelén belül is. Elmondotta, hogy a február ]8-iki ülésen. mikor a különböző bizottsá­gok megalakulását az intézőbizottság kimon- I dolta. őt tüntették ki az e’nöki tisztséggel I és mivel átlátja ennek nagy fontosságát, tcl- J jes lelkesedéssel el is vállalta. Az intézőbi- I zottság a további lépések megtételére hatal­mazta fel és I.eitrrsdorfer Sándor, /súlyait* Mátyás és Hadhúzy Sándor segítségével elő­készítették a mai összejövetelt. Beszéde fo­lyamán rátért az Erdélyi Párt nemzeti hiva­tására és célkitűzéseire is. Az Erdélyi Párt nem a közönséges érte­lemben vett politikai csopoi tosidás. hanem mint liormánytámopató erő az erdélyi kér­dések megoldásán dolgozik A klubélet is ennek szellemében kell működjék és itt ni erdélyi politikai nevelésre kell a fösulyt helyezni. Az elnök szavai után megvá'asztották az alelnököket Hadházy Sándor. Eeitersdorfer Sándor, Uram Antal és Farkas Lajo9 szemé­lyében. A klubbizottság titkára ifj. Gyallay Pap Domokos lett. A választás után az elnök megnyitotta a vitát, melynek során értékes hozzászólások hangzottak el. Minden felszó­laló azon a véleményen volt, hogy az egyesületi élet csak abban az esetben lesz gyiimölcsöztethető, ha az iparos, mun­kás és gazdatársadaiom részvétele is bizto­sítva van. Ennek érdekében a legnagyobb munkássá­got fogja a bizottság kifejteni. A hozzászólások után dr. Géléi József el­nök zárószavaibau összegezte a határozato­kat, melvek ismerkedési estélyek, felolvasá­sok, előadások de különösen a megbeszélé­sek megrendezésének sürgősségét fejtettek BUKAREST, március H. (MTI.) ’lilén voll londoni román nagyköveinek a fe­kete tenger partján lévő villáját bűnügyi zárlat alá vetlek, meri nem tudott elszá­molni 62 és félmillió lejjel. MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEK BUKAREST, március 8. (MTI.) \ rendőrség letartóztatta u volt légionárius rendőrség négy főtisztjét, akikm-k részük voll a Jilaván és a rendorfönökíégen őr­zött politikusok lemészárlásában, vala­mint a hadsereg elleni lázadás szervező- seben. A hadbíróság csütörtökön 108 lá­zadót egv hónaptól öt évig terjedő bör- tünncl sújtott, lő-öt pedig felmentéit. BUKAREST, március 8. (MTI.) A/, egyre jobban fokozódó vásárlási kedv kö­vetkeztében a bukaresti piacon tex’ti!-. rövidáru- és bőrúruhiány állott elő. ki. A lehető legrövidebb idő a att berende­zik a klubszobákat, melyekben a tagok szó rakozásáról és olvasnivalóiról gondoskodnak. Igen érdekes határozata az ülésnek, hogy a klub tagjai nem fognak külön tagdíjat fizet- I ni, hanem a párttagsági díj fejében élvezhe­tik az egyesületi élet nyujtotta kényelmet. Végül az elnök megköszönte a megjelen­tek értékes közreműködését a közös cél ér­dekében és az ülést bezárta. muu.Mi.Mm'jl m n mim ■ .«■■in. ' ■■■ ii.u. ». —— Keresztjáró szerelem Berde Mária uj regénye kve 5 P. J. Romains: A verduni csata ive 4.20. kve 5.60 P. Kodo- lányi: Süllyedő világ 2 kötet, 620 lap kve 12 P. stb. stb. Lepagenál Kolozsvár. KérjeD újdonság jegyzéket. Küldi: az Ismeretlen tettes!... Kínosan kedve« eltet történt «z utóbbi napokban néhány kolozsvári polgárnő. Ma ga a tény, illetőleg u/. előzmény nein va lânii meglepő uj-ág. Sokszor megtörténi már és bizonyára ezután i* meg fog tör tenni, hogy „ismeretlen tettesek1,1 kilop ják egv kiszemelt, gyuniitlan áldozat zse­béből a pénztárcát. A károsult ilyenkor rendszerint feljelentést tesz az ismeretlen tettes ellen és vár. Y’árju, hogy a rendőrség kezére kerüljön az u titokzatos egyén, akit — meg merne esküdni, hogy sohasem látott az életben és mégis vala- hol, talán a/, utcán, kávéháziján, szinház* bun, moziban, vagy autóbuszon, vonaton, de valahol olyannyira a közelébe férkőzött, bogy még a kabátja belső zsebébe is be­nyúlhatott. Egyszóval a károsult vár és el­tűnődik azon. hogy hol és hogyan is tör­ténhetett a dolog. Kicsit bosszankodik is: miért éppen ővele történt, miért volt any* nyiru vigyázatlan? Azután igveksz.ik tul- tenni magát és elfelejteni az egészet. Le­mond az ellopott pénztárcáról, a pénzről: eh. vigye az ördög! De azután eszébe jut, hogy bizony volt valami fontos irás is a tárcájába, amiilek az elvesztése rendkívül kellemetlen. Azután benne volt a személy­azonossági igazolványa is, meg valami em­lék, amelyet féltve őrzött. És mindez mo‘t nine«. Már nem is az ellopott pénz és pénztárca a fontos, hanem éppen az, ami az ismeretlen tettes számúra semmit sem jelent, semmi értéket, ami csak annyi le­het az ő szemében, mint egy eldobott ci­garettavég. Bárcsak azt tudnám valahogy visszakapni! — sóhajtja ilyenkor rendsze­rint a tűnődő károsult. Ez az óhaj egy-két kolozsvári po gárnáí most betelje-ült. Egyiktik Budapestről jött I haza és elujságolta, hogy valahol, nyilván a pályaudvari tolongásban, vagy a vonaton, kilopták zsebéből a pénztárcáját. Sok pénz nem volt benrte. mindössze talán 35—40 pengő, de a többi ... az Iratok! Bárcsak az valahogy visszakerülne! És két nap múlva jelentkezik a postás. A rendes, min­dennapi levélhordó. Kezében a pénztárca. Semmi címzés, csak úgy, csoniagolatlanul a pénztárca. És a levélhordó bemondja a nevet. A károsult nem hisz a szemének. A tárca valóban az övé. Az iratok is mind benne vannak, csak a pénz hiányzik. De hát hogyan? A levélhordó mosolyog: Egy­szerű ez kérem. Nem újság. Tetszik tudni, az úgy van, hogy a tettes, a zsebvágó, ki­veszi a tárcából a pénzt, alaposan átvizsgál mindent, majd a pénzteleuitett tárcát ész­revétlenül becsusztatja a legközelebbi pos­taszekrénybe. Az ő Szempontjából ugyanis fontos, hogy semmi bűnjel ne legyen ta­lálható nála. S ha már úgyis el kell azt tüntetnie, miért ne küldje vissza a káro­sultnak? Hadd örüljön! ó kérem, a fővá­rosban naponta kap a posta ilyen küldemé­nyeket. A feladott tárcában mindig akad valami igazolvány, vagy pontos cím. Bent kiszortírozzák s mi kikézbesitjük. Itt, Ko* lozsvárt is kikézbesitettom már vagy négy ilyen pénztplenitett tárcát. Megszoktuk mi ezt már kérem — legyint a íevélbordó s köszön és távozik. Ennyi az egész. Mi pedig, gyanútlan pol­gárok. mindenesetre egyrészt örömmel vesszük tudomásul postánknak azt a fi­nom előzékenységét, hogy cimzetlen pénz­tárcákat is továbbit, másrészt meg valami kis megkönnyebbüléssé!, bizonyos hálával gondolunk arra a lekötelező figyelmesség* re, amelyet az alvilági ismeretlen tettesek­től ezekután a jövőben minden joggal és egyben köszönettel elvárhatunk. Határozót- tan van benne emberi gesztus is. (g. a.) Áz erdélyi politikai nevelésre helyezi a fisulyt az Erdélyi P>árt kolozsvári tagozatának klubja Értekezletet tartott a párt klub-bizottsága KaEand Márav Sándor darabjának bemutatója A budapesti sajtó rendkívüli elismerés­sel fogadta nemrég Máray Sándornak, az európai viszonylatban is kivételesen érté­kelt Írónak első színpadi müvét, a Ka- land-oc. A darab azóta zsúfolt házakat vonz Budapesten minden este és így ért­hető. ha a Kaland bemutatóját rendkí­vüli érdeklődéssel fogadta a kolozsvári közönség is. A Kaland egy ötvenéves orvosprof esz- szor életének nagy pillanata, melyben megtudja, hogy fiatal felesége szökni ké­szül a tanársegéddel, hogy a minden per­cében elfoglalt professzor mellett elha­gyottnak érzett életét felcserélje a szere­lemmel. Ugyanúkkor, amikor minden ki­derül, megállapítja a professzor, hogy fe- j lesége halálosan és menthetetlenül beteg } és mindössze hónapjai lehetnek már hátra. A tüzetes vizsgádat után, mit már lelkében a váratlan csalódás roppant terhével végez, a professzor maga kívánja j « fiatalok elutazását és maga kényszeríti j a sulyOs állapot közlése után a tanársegé- ; det is, hogy ne tegyen le az utazás tér- í véről. A Kaland, ami alapjában véve maga az élet, a szerelem és halál kiszámíthatatlan kalandja, mindvégig feszülten üli meg a színpadot és szinte emberfeletti teljesít- ményt ró a darab főszereplőjére, az orvos- professzor alakítójára. Az emberben mind­végig küzd a rendkívüli téma rengeteg súlyos mondatainak hatása, mivel Máray Sándor nehéz egyénisége, kivételes írói képessége percről-percre borítja el figyel­münket. Az első és a második felvonás dialógusai feledtetnek minden színpadi szokást, minden technikai trükköt s ki­derül. hogy mindezekre semmi szükség sincsen, ha valóban író szól a színpadról hozzánk s ha az iró valóban az élet nagy Kalandját boncolja fel végtelenül nagy hozzáértéssel, a lélek és az élet ismereté­nek olyan mesteri értelmével, mint azt Máray Sándor teszi. Más kérdés, hogy Máray nyugateurópai kultúrája, szellemének virtuóz gondolat- tornája el feledteti e elvi tiltakozásunkat, mellyel a férjéhez ösztönös moralitással visszatérni kívánó asszony részére nem ad­ja meg a férj számára is véleményünk és hitünk szerint sokszorosan többet jelentő igaz megoldást, a spirituálisán és halál ’ előtt kiengesztelő egyiittmaradást. Hanem ehelyett a cinikus bölcsesség bravúrjával és a hit nélkül élű ember önzésével vá­lasztja a látszat külső sikerét, a hamis hősiesség racionális színpadi megoldását: az elszakadást, a kissé pathetihus lemon­dást. A másik kára a darabnak, hogy a derű­nek egyetlen színfoltja sem csillan meg benne. A Kaland mégis kétségkívül mesteri munka. Az iró, a betű nagy művésze dob­ja el benne az olcsó rivaldafogások min­den segítőeszközét, hogy valóban szín­tiszta hivatási, mesterségbeli megnemal- kuvást adjon közönségének. Ez a rendkí­vüli feladat még Máray Sándor képessé­geit is megpróbálja, amint az a harmadik felvonás eseménytelen, hosszú jelenetein érezhető. Ezt az egész felvonást egyetlen jelenet nyolc-tiz mondata oldhatná meg sokkál erősebben, ha a szerző nem helyez­ne feleslegesen annyi súlyt oly hosszadul- masan annak, a kérdésnek a feloldására, hogy a jyrofesszor miután lemond hivatá­sáról is. betegeihez mégis visszatérjen. Kovács György az orvosprofesszor sze­repében mesterien igazolta a színház vak­merő és elbizakodott kísérletét, hogy ezt a mihez sem hasonlítható hosszú és min­den mondatában, minden szavában hatal­mas munkát jelentő szerepet lenyűgöző művészettel, egyetlen tévedés és mulasztás nélkül a színjátszás képességeinek leg­magasabb iskoláját adva alakította mind­végig, a közönség számára kivételes él­ményt biztosítva. Fájdalmas hiba, hogy ezt a teljesítményt nem értékeli a szín­ház többre, minthogy Máray darabját csak kétszer tűzte műsorra. Fényes Aliz a feleség szerepében a ke­vés próba ellenére teljesen hü alakítási nyújtott. Az első pillanattól kezdve ma­tematikai pontossággal megértette és meg­valósította feladatát. Méltó partnere volt Kovács Györgynek. Kielégítő volt Havady Ilonka és Deésy Jenő alakítása is. Havady Ilonka örven­detesen fejlődik és hisszük, hogy hamaro­san a kolozsvári együttes egyik komoly értékévé fejlődik. Kevésbé sikerült Lan­tos Béla alakítása, ki merev játékával és hadaró beszédével több próbát és figyel­mesebb rendezést kívánt volna. Kisebb szerejiében Kiss Ilona és Cser gery Aladár ügyes volt. Az előadást Sza­bados Árpád rendezte. 4 BORBÉLY ANDOR.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom