Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-07 / 55. szám

üj szellem a magyar Erdély népiskoláiban Gyakorlati tanórákon ismertetik az anyaország modern tanítási rendszerét ! zakodóan diilleszti ki bögyét, akár az S- bétü. Ezzel ki is alakult az uj hang nyomta­tott képe: Cs. Színes pasztell-rajz kerül a táblára a visszatérést váró madárkák­ról... s az egész osztály már együtt csi­csergi tanítómestere után: cs, cs, cs... Rövidesen ismert szavakban rögzíti meg újonnan tanult betii-kincsét a sok kis apróság: Csirke... csiga... csóka... csacsi... csikó,,, tücsök... csirpelik sorban és ezzel túl is estek a betiiismertetések terén annyi tö­rődést okozó hangkapcsolás egyébként igen nehéz műveletén. HELYES BESZÉD VEZET A HE­LYES FOGALMAZÁSHOZ A következő órán Tarnay József ko­lozsvári tanító a fogalmazással kapcsola- ' tos gyakorlati tanítást mutat be IV. osz­tályos. növendékeivel. A régebbi kötött fogalmazás helyét ma az önálló megfigyelésre annyi teret adó szabad fogalmazás foglalta el. A felese­Ä régi módszer Ám két évtizeddel ezelőtt másképpen gondolkoztak mindezekben az iskolák­ban... Érdekesen világított rá Kiss főta­nácsos az uj tanterv térhódításának első nehézségeire. — Tanyai iskolát látogattam a mohácsi vész négy évszázados fordulójának esz­tendejében. Előadások, könyvek garmadá­ja róla szólott. Az újságok vele voltak vele. Könnyű tételt akartam feladni, hát erről kérdeztem a kis tanyai vadócokat. Nem tudtak azok egy árva szót sem, hiába kérdezgettem igy is, úgy is. Végre a tábla mögé vonom tanítójukat, hogy feltűnés nélkül megróhassam nemtörő­dömségéért. — Hogyan magyarázza meg ezt a mi­nősíthetetlen tudatlanságot, tanító ur? — kérdeztem tőle. — Tudnak azok mind, csak a tanfel­ügyelő ur nem kérdezi jól — felelte lé- leknyugalommal. — Kérdezze őket a tanító ur — biz­Titokzatos háromszoros hal tos- gyilkosság Sarkadon peredő gyermek gazdag képzelet világá­nak minden találékonysága, ítélő és alkotó képessége közvetlenül érvényesül e mód­szerrel. Ezúttal , egy faluvégi tyuk-ólba törő rókát ábrázoló képhez fűzött félórás írásbeli dolgozatban fejtették ki eredeti­ségük sokoldalúságát a mintatanitási óra növendékei, akik — utólag — önmaguk mondottak véleményt egymás írásművei felett. — Meg kell változtatnunk a magyar falu és város eddigi hangját — jelentette ki Kiss Károly tanfelügyelő a gyakorlati tanításokat követő hozzászólások alkal­mával. — Úgy beszéljen a ma gyermeke az is­kolában, mint odahaza az édesanyjával. Akár csonka mondatban is. A helyes be­széd majd helyes fogalmazáshoz vezet... l&y nein ismétlődhetik meg az elmúlt vi­lágháború szomorú tapasztalata, amit a töméntelen rózsaszínű tábori lap árult, el: Nem tudott Írni ez a nép! Történel­met csinált és semnfit sem birt érzékel­tetni belőle, milliónyi levelezőlapjában... Kell levelem... Tudatom, hogy... eképpen kezdődött valamennyi. Szinte érthetetlen, miért várakoztak oly epedve erre a sok egyhangú sorra. Ma még a ta­nyai iskolásgyermeknek is színesebb, ön­állóbb a hangjuk. láttám, csakhogy eredményt lássak. Erre kiállt a tanító osztálya elé és harsányan kivágta: — Na, gyerekek, zúgjátok el azt a tör­ténetet, midőn Lajos király elindult Bu­dáról... — Valóban elzugták, egymás után ti­zen is, anélkül, hogy egyetlen dátumot, nevet ismertek volna önmagában a be­magolt szövegből.-- Hát : : ebből az iskolai szellemből nern ké­rünk — mondotta az uj pedagógiai elv fáradhatatlan hive, Kiss Károly tanügyi főtanácsos. — Hiszen napjainkban a tanítási órán, szemünk előtt sajátít el mindent a gyer­mek. nehézkes, otthoni magolás nélkül... Ennek igazolását a megyei körzeti köz­pontok egyikén tartott pedagógiai sze- ' minárium gyakorlati tanóráján láttuk, amiről legközelebb számolunk be. Raffay István. ...A pedagógiai szeminárium hi­vatása. hogy az erdélyi ranifókát mi­nél rövidebb időm belül részesévé teheüíiik ama nagyméretű haladás* nak, amit a magyar tanítóság 20 éves tervszerű munkájával elért . . . (Kiss Károly tanügyi fő Halná esős el­nöki megnyitójából.) KOLOZSVÁR, március 7. A tanítók továbbképzésére, főképpen nevelési és módszertani készségük fejlesztése céljá­ból létesült pedagógiai szemináriumokat a felszabadult Erdélyben is meghonosítot­ták. A visszatért területek első ilyen sze­mináriuma Kolozsvárott nyílt meg, a he­lyi hatóságok képviselői, a tantestületek kiküldöttei, valamint a város és környé­kének egy besereglett többszáz főnyi ta­nítósága s a tanitóképzőintézeti növen­dékek jelenlétében. Az ünnepélyes kül­sőségek között végbement megnyitást a közelmúltban ismertettük. Ezúttal a szeminárium munkarendjének keretében bemutatott gyakorlati tanítá­sokról számolunk be, aminek fejlettsége a magyar népiskolákat méltán Európaszer- te elismert első színvonalra emelte. AHOGYAN AZ ABCÉT TANÍTJÁK A Kegyesrendi Főgimnázium „Jósika díszterme zsúfolásig telt. A megnagyob­bodott Magyarországhoz csatolt Kolozs- megye nevelői adtak itt találkát, hogy tanúi lehessenek annak a rendszernek, amely a trianoni béke béklyóitól meg­gyötört magyarságot serdülő nemzedékén: a gyermeken keresztül ismét erőteljessé, naggyá tette.-----A nemzet megtalálta a feltámadás felé vezető utat — mondotta lendületes megnyitó beszédében Kiss Károly tan­felügyelő. — A természetes haladás és az önfenn­tartó erő értékeinek eggyé kovácsolása zemináriumaink feladata — szögezte le ü célt dr. Illés Gyula tankerüíeii főigaz­gató; aki az elmúlt négy évtized tanítási módszereit ismertette, az 1905. évi tan- lerv szerinti irva-olvasástól a legújabb ionomimikai — jelképes — módszerig. A díszteremnek fekete táblával, moz­gatható fali ábécé-vei és az előtérben elhelyezett iskolapadokkal szabályszerű tanteremmé átalakított színpadát a nagy- szerű szavak elhangzása után kettős ren­dekben bevonuló gvermekhad lepi el. A kulisszák idegen világában kissé lá'mpa- lázasan köszöntik „Szebb jövőt“-tel ta­nítójukat. — Adjon Isten gyermekek! — nyájas- kodik bátorításukra Nagykárolyi János iskolamester. Az élen álló ekkor a padok elé lép és vigyázba állva közli: lisztelettel jelentem, húszán va­gyunk. Miután valamennyien helyet foglalnak, Nagykárolyi tanító beszédbe- elegyedik velük: BÉKÉSCSABA, március 7. Sarkadról ' jelentik, hogy az éjjel ismeretlen tettes Ungor Sándor lakásában az ajtót be­törte és Ungor Sándort agyonütötte a baltával. Azután Ungor Sándornéra tá­madt és baltaesapásokkal őt is agyon­ütötte. Ungorék 10 éves fia az utcára rohant, a gyilkos azonban utolérte és öt is két baltacsapással leütötte. A kisfia is azonnal meghalt. Megállapítást nyert, hogy a gyilkos nem vitt el semmit a la­kásból. A csendörség erélyes nyomozást indított az ügyben. —- Mit tanultatok idáig, gyerekek? —- írni... olvasni... számolni — felelik kórusban. —- Egyebet is csináltok? ' A húsz apró fej gondokba merül. Végre egyikük megszólal: — Kikapok... > — Ugyan, ugyan. Hát annyira rosszul viseled magadat — méltatlankodik a ta­nító. —- De mi szépet szokott még csi­nálni a tanító bácsi... Mesélni! — pattan fel diadalmasan a legélénkebb. — Mi mindenről? Egyik a másik után jelentkezik: — Törpékről,.. — Hófehérkéről... — A Bodri kutyáról... A nézőtér százakra menő tömege köz­ben elmosódik a valóság határán, áz~ igazi falakat rmmelő kulisszák szintén a sem­mibe vesznek, amidőn Nagykárolyi tanító mesébe kezd... Mondanivalója száll, száll a fézskéről el­űzött két kis madárról... Az osztály velük kalandozik. Majdnem sírásra hajló száj­jal hallgatják, hogyan görbedt elkesered- tében az egyik hontalan madár C-vé, mig a másik —- reményt fel nem adva — bi­Eltűnt egy fiatal kolozsvári cipésztanonc Újabb lopások és betörések ügyében nyomoz a rendőrség KOLOZSVÁR, március 7. (Saját tud.) A legutóbbi rendőrségi hírek kapcsán je­lentettük tegnap, hogy mig a téli hónapok­ban a fa- és élelmiszerlopások vitték a re­kordot a bűnügyi krónikában, most az első tavaszi hónapban az ágynemű lett az „ismeretlen tettesek44 legkeresettebb cik­ke. Az utóbbi 24 órában is történt olyan betörés, amelynek tettesei újból közel 300 pengő értékű ágyneműt loptak el. A betörés a Dózsa-utca 2. szám alatti ház­ban történt, ahol Izsák Móricz lakásába a házbeliek távollétében, álkulcs segítsé­gével behatoltak ismeretlen tettesek és az összes ott talált ágyneműt elvitték. A to­vábbiakban még az alábbi eseteket jelen­tették a rendőrség bűnügyi osztályának: Kiss Márton Észak-utca 5. szám alatti lakos házának ablakát ismeretlen egyé­nek betörték, majd behatolva a lakásba, ruhanemüeket és minden ott talált pénzt elloptak. — Kenderean László hentes- mester Arany János-utca 15. szám alatti lakos jelentése szerint ismeretlen tettes ellopta a posta előtt hagyott 165 pengő értékű kerékpárját. REJTÉLYES ELTŰNÉS Rejtélyes eltűnésről is érkezett jelen­tés a bűnügyi osztályhoz. Muresan László Ráskai Lea-utca 51. szám alatti lakos be­jelentette. hogy László nevű 18 éves ci­pésztanonc fia nyomtalanul eltűnt. Több, mint 24 óra óta nem adott életjelt ma­gáról. A rendőrség bűnügyi osztálya szé­leskörű nyomozást indítóit az eltűnt fia­tal cipésztanonc felkutatására s a többi j bejelentett lopások és betörések ügyében 1 is erélyes nyomozást folytat. Or. Zolnai professzor érdekes szabadegyetemi előadást tartott a nyelv metafizikájáról KOLOZSVÁR, mai Jus 7. (Saját tud.) Nagyszámú és előkelő közönség elölt tartót ta meg a szabadegyetemi előadások keretén belül Zoin,ai Béia dr. nagy érdeklődéssel várt érteke/leitét „A nyelv metafizikája“ cirnmel. Zolnai Béla dr. neve közismert a nyelvészek társaságában. Érdeke^ kutatásokat végez a nye-v beiső életének, esztétikájának és meta­fizikájának kérdése körül. Előadásában a kö­zönséget módszeresen vezeilfe be olyan tudo­mányos kérdések területére, melyről ha hal lőttünk is, igen kevés foga immk volt ezek lényegére vonatkozóan. A nye.v metafizikája a nyellv fizikai (tényezőim s ennek határain túl keres összefüggéseken. Tart almái, lényegét tekintve — kezdte előadását Zó nái dr. — fetehető a kérdés, van-e egválta’án ezek .sze­rint a nyelvnek metafizikája? A legrégibb időkből származó hiedelmek és iratok bizony­sága szerint a hang fizikai vényezői mögött égi eredet lappang, rejtett érte em le hető fel; tehát a nyelv nem a véletlen vagy a történelmi fejlődés eredménye, hanem titokzatos erők könnyed játékaként jött iétre. MegáJapitható, hogy amióla hangos beszéd van, azóta a nyelv metafizikai spekulációk kereszttüzében áll. Az ókor és középkor filo­zófusai és irói vallották, hogy a dolgok ne­veiben lényegbeni azonosság is felle hető. A szavaknak szükségszerű követelményei van* nak, vagyis a szavak. mögött s vüág.éleíc (We/.lfseele) nyilatkozik meg. (Imanáció). A primitiv hit mágikus erőt tuajdonit egyes hangcsoportositásokniak és a szimbolikus el­nevezések tabuként -Szerepelnek földi éle­tünkben. E primitiv hit szerint a né tudásá­nak ténye mágikus erők birtokába helyezi az i lető személyt. Ha a Biblia szövegét magya­rázzuk, itt is teremtő igékre bukkanniuk. (Le­gyem világosság és lön.) Deáky Zsigmoml 1860-ban akadémiai székfoglalójában fogla­kozik behaitóan a nyelv metafizikájával és Plátionra hivatkozva azt állítja, hogy az egyes hangok is állapotot fejeznek ki (r egyen'ö a mozgással, stb.) Ennek a tételnek cáfolata természetesen nein kerüj nehézségbe. A szó és jelentése, a hang és a jelentés kö­zött szükségszerű, lényegbeni kapcsolat nincsen. A hangoknak végtelen skáIájuk van, már az ember által használt hangok is csak parányi részét a kötják ennek az egésznek, tehát je* lentőséget tulajdonítani a hangnak nem lehet. A hang kezdete nem a hangok kivá.asztásá" val keletkezeti. Nyelvtörténeti szempontból is az egyes ko­rok más és más hangokat, szavakat használ­tak, sőt minél inkább lérünk a múltba vissza, annál hosszabbak és komplikáltabbak voltak szavaink. A szavak mai alakjában sem lehet tehát titkos értelemet keresni. A szavak lényege hatalmas változásokon esik át, bár hangtani összetételük uglanaz marad. (Marhß1 és aiz ostoba ember: zen-* görög égöv és ma kispörkö t). Ezek szerint tehát a hang­kombináció nem alkalmas az érzelem vagy gondolat kifejezésére, ugyanaz a hangösszeté- tef különböző lényeget fejez ki: ige: vár és főnév: vár. Feltehetjük a kérdést: a hang tény.eg érzéketlen, közömbös, anyaga a be­szédnek? Ennek ellentmondanak a kö tők mély megérzései: ősi szavak mély zsongása ringat (Tóth); minden szó gonosz Szirén (Ju­hász); a szó ópium, pogány titkokat szívok belőle (Ady). Itt érkeztünk el bizonyos hang­kombinációk hangulatértékéhez: megvannak-e ezek aprieri, vagy csak a posteriori bev­érzésekből születtek. Megállapítható könnyű­szerrel, hogy a jelentés fiat vissza a szóra, nem a hangcsoportosulás a ényegre. A nve v élő organizmus, benne minden változik, tehát a szavak hangulati értéke is, sőt ez a leg­jobban. meri a képzelitkapcSo ások is hozzá­járulnak értékeléséhez. Még az ösztönös ere­detű indulatiszavak is konvencióknak és je­lentés változásnak vannak alávetve. Mindezek dacára a nyelvnek vannak aprieri kajpeso aüai is az érzelemmel. A beszédmodor, dallam, hangsúly és szünet intellektuális és érzelmi megnyilatkozásokat rejtenek magukban. A nyelv szépsége pedig csak a tiszta. IecsiszoÜ és helyesen használt szavakban bontakozik ki a maga teljében. Ezért igyekezzünk szé­pen beszé ni . . . MINDENKIT ÉRDEKEL! Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1940 Szerkeszti és kiadja: A M. Kir. Központi Sta­tisztikai Hivatal. A több mint. 30Ó oldala* könyv ára csak 1 pengő az * ELLENZÉK könyvesboltjában. Kolozsvár. Mátyás király tér. Vidékiek 1.30 pengő e őzetes beküldést mellett bérmentve kapják. r I ■ mtű T. 18. ?§. 1. és kit no­uló jén >ól, lö­in­yá> ik. kis Tta úk 'ul ■0- íg­II l­a ‘ k •t i­l t t Y I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom