Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-06 / 54. szám

- unszággyülés könyvtara BXtVrftV BUDAPEST Örs 2áa;h ás t ér P^rlnia^nt :« •. . •'V-J*y.v •*••." . ţ V«'4 rV..’* ‘i}\ : í» * ,'f; : íJ • • Ara 10 fillér Szeriesztíség és ftisdófehratat: Kolozsvár, MessoflnMft 4. Teltfon: 11—69. Nyomda: Efiveten-atca 8. szóm. Telefon sz.: 29—23 Alapította: BSRTHA MIKLÓS Fololős sz8rkesztfi: OR. 0R0IS LÁSZLÓ Kiadótulajdonos: PALLAS üt. T. Kolozsvár. Előfizetés! árak: havonta 2.79, negyedévre 8, félévre 18, sgész évre 32 aensY LXII. ÉVFOLYAM, 5 4. SZÁM. CSÜTÖRTÖK KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 6. Hallá, itt Rádió... Kolozsvár...! (B.) Huszonkét esztendőn keresztül sok­szor az egyetlen bizonyosságot jelentette itt Erdélyben minden magyar számára a rádió zárt ablakok megett, sokszor elkobzó rendelkezések ellenére, mindennap ki­ürüli a kávéház, megnéptelenedett az ut­ca, mert mindenki sietett haza, vagy meg­szokott baráti körébe, hogy meghallgassa a budapesti rádió közléseit. Magyar be­szédet, muzsikát, éjfélkor a Himnuszt és a Rákóczi-indulót. Sokan, ha fá'adtain ko­rán lefeküdtek, éjfélre beállították éb­resztőórájukat, hogy a Himnusz hangjait el ne mulasszák. 1 Most mintha meglazult volna a kapcso­lat a rádió és az erdélyi magyarság között. Egyrészt a magyar betű felszabadulása, a sajtó pótolja lényegesen ezt a kapcso­latot, másrészt azonban úgy látjuk, hogy a budapesti rádió — talán az események hatására is — kevésbé foglalkozik azok­kal a kérdésekkel, melyek az erdélyi ma­gyarságot a mai román határon innen és túl egyaránt mindenekfelett érdekli. Elébevágunk a magyarázatnak, mely változott helyzetre és külpolitikai szem­pontokra hivatkozik és eszünkbe jut a szemrehányás, mit egyik jellgezetesen er­délyi magyar egyházunk budapesti felső­házi tag képviselője kapott, amiért ajkán ezt a szót: Erdély, a felsőház ülésein azért nem ejtette ki, mert nem akart kárt okozni itt élő hittestvéreinek. Az ilyen indokolás túlságosan egyszerű és kényelmes. A lényeg sohasem az, hogy mit miért nem lehet megtenni, hanem mindig és kötelezően az, hogy amit az adott körülmények között megtehetünk, azt meg kell tennünk. És ha kissé lelki- ismeretesen rendezünk önvizsgálatot, megvallhatjuk, hogy alig teszünk valamit o kötelesség teljesítése körül. Minél szil- kebbre szabja az élet a megtehető fel­adatokat, annál súlyosabb a kötelesség ezt a keveset mindig, pihenés nélkül meg is tenni. A bukaresti rádió lulhangos és euró­pai megegyezésekkel mite sem törődő propaganda-garázdálkodásait senţmiesetre j sem tekintjük követendő eszménynek, de annyira mindenesetre kötelező alkalom ez a propaganda, hogy legalább védekezésül elvégezzük az objektiv és valóban nem nehéz munkát jelentő napi csúfolását. Mindazzal nyilvánosan foglalkozni, ami odaát tényként történik, netn az elfogult­ság. vágy a jóakaratu tájékozatlanság fe­liile tes hangján, hanem a mi erdélyi han­gunkon, amely teljesen belülről ismeri uz odaát való életet és pontosan tudja an- nah nem ártó, de használó bírálatát és ke­zelését. az odaát naponta történi intéz­kedések jelentőségét, a reájuk való reá gátlás mindenkori szükségletét, a hang erejét, a mondanivalók reálitását, az elvi ás gyakorlati szempontok célszerű Össze­egyeztetését. Sokkal több rádióközleményre van na­ponta szükség, mint amennyit ma ezekben e. kérdésekben kapunk. Sokkal több hoz­záértésre — néha önérzet, néha tapintat szerifit is — van szükség, mint amennyit ma e kevés közlésben kapunk. A budapesti rádió egyéb közleményei hetven-nyolcvan százalékban olyan termé­szetű szórakoztatást, vagy oktatást jelen­tenek, melyek lehetnek hasznosak, vagy kívánatosak Budapestén, de kevésbé azok j Ui. Erdély huszonlíét esztendős elszaki- í tottsága után rengeteg kulturális, gazda­sági és szociális tennivalót és felvilágosi- tást áhit itt a közönség, mellyel a buda­pesti rádió országos viszonylatban nem is igen foglalkozhalik. Legalábbis megköze­lítően sem foglalható le a budapesti prog­ram olyan mértékben, mint ahogyan az itt szükséges volna. Azután — ne essék hibánkul a megálla­pítás .—r a minden falusi házig elérő rá­dióközlés részletremenő oktató és segilö- munkájában itt mi sokkal inkább látjuk és érezzük a rádiómunka miisorigényeit, mint amennyire azt Budapesten láthatják és érezhetik a mi átélt tapasztalataink anyaga nélkül. Aki élt kisebbségi sorsban, jól tudja, mi a rádió. Ma árvultabbnak és keserűbb­nek érezni odaát a magyar életet, tehát a kapcsolatra fokozott mértékben van szükség. Az ottmaradt magyaroknak tér. mészetszerüen mindig nagy erőt jelentett velünk vallott közösségük. Kolozsvár j szava ma is több lenne Tordán és Enye- den, Brassóban és Temesváron, mint Bu­dapesten keresztül. Rólunk tudják és tő­lünk várják is ezt az okos és célszerű együttgenáolkozást. Ami természetesen bennünk egy pillanatra sem gyengült, mert felszabadulásunk erőtöbbletét mind oda szeretnők sugározni azok felé, akik­nek minden mai gondját a szerves együvé- tartozás érzésével éljük ma is. Anélkül, hogy ezt ők észrevehetnék! Most jön a tavasz és a nyár, amikor kevésbé drága rádiókészülékekkel egyre nehezebb már innen is a budapesti köz­lések zavartalan hallgatása. A légköri vi­szonyok hat-hét-nyolc hónapon keresztül erősen segítik az ellenséges és erőszakos elzárkózást a budapesti rádió elől. A most elkobzott készülékeket sem tudja máról-holnapra nagy költséggel kicse­rélni ódáéit a magyar. De egy néhánylejes detektoros készüléket bármikor felállít­hatna, hogy azzal egy közeli kolozsvári adóállomás közvetítéseit hallhassa. Ha Kassa kaphatott rádióállomást, sok­kalta inkább szükség van erre Kolozsvá­ron. Arra kérjük az illetékes tényezőket, higyjék el e kérdés fontosságát és akadá­lyozó, ellenőrző, vagy halogató felelőssé­gük terhét érezzék kényelmetlennek sze­mélyesen is lelkiismeretükön minden olyan elmulasztott napért és annak min­den el nem végzett olyan munkájáért, amely segíthetne egyrészt a felszabadított, másrészt a még odaát élő és minden hír­re kiszomjazottan vágyó magyarság lelkén és helyzetén. Azokén, akik generációkra kiható öntudatos erőt éreznének uj segít­ségként magukban és uj keménységgel telnék meg kifárasztott idegéletük, ha hallhatnák a hangot: Halló... itt Rádió... Kolozsvár! 1 Bulféria erélyesen visszautasítja az angel vádakat ’,Csak?s a bolgár kormánynak van inga Bu'gíria sorsáról betárolni.“ - fl némát csaptok bevonulása Buliáriába nem éri. ti Németország és Szovjetororzország viszonyát. - Athénben hivatalos jelentést adtak ki Eden angol külügyminiszter görögországi látogatásairól Göring marsall Bécsbesi katonai kérdésekről tárgyalt Ântonescuval A világpolitika érdekes eseményekben most sohasem szűkölködik. Az előtérben még mindig a balkáni események állanak: A bulgár és a török kérdések, valamint a görög—olasz eseményekkel kapcsola­tos fejlemények. Idekapcsolódik most Antonescu roméin államvezető bécsi láto­gatása is. A DNB szerint Göring és An­tonescu találkozója során katonai kérdé­sek is előtérbe kerültek gazdasági kérdé­sek mellett. Göring és Antonescu meg­beszélésein kívül Funk birodalmi gazda­ságügyi miniszter Potopeanu altábornagy román gazdaságügyi miniszterrel tárgyalt hosszasabban. Bulgária és Anglia között a diplomáciai kapcsolatok most már véglegesen megsza­kadtak. Angol részről a diplomáciai vi­szony megszakítását részletesebb jegyzék­ben indokolták meg. Ezekkel az esemé­nyekkel áll összefüggésben Eden angol külügyminiszter görögországi látogatása és idekapcsolódik az a kairói hir. hogy Edeni most odavárják. A balkáni események rendjén figye­lemreméltó a Tass-ügynökség jelentése, amely a Szovjet álláspontját szögezi le a bulgáriai eseményekkel kapcsolatban. A moszkvai rádió idevonatkozó előadása persze élénk megbeszélések tárgya. De uagy figyelem kiséri a török helyzet újabb alakulásait is. Igen jelentős az a híradás, amely sze­rint Roosevelt amerikai elnök közelebb­ről ellátogatna Angliába, hogy viszonozza György király látogatását. A mai világ- feszültségben ennek a látogatási hírnek —- ha igaz — a horderejét még nem le­het áttekinteni. Az amerikai jelentések egyébként újabb sztrájkmozgalmakról és a hivatalos kormány álláspont elleni kü­lönféle nagy megmozdulásokról adnak számot, amelyek arra mutatnak, hogy az amerikui közvélemény felfogása Anglia megsegítésének fokozása tekintetében tá­volról sem tekinthető egységesnek. Az újabb eseményeket összefoglaló rész­letesebb jelentéseink a következők: Roosevelt rövidesen ellátóiét Ungiiáha RÓMA, március 6. (Ştefani.) A Telegraf» Berlinen át érkezett jelentése szerint Lon­donban erősen tartja magát a hir, hogy Roosevelt elnök e hónap második felében hi­vatalos látogatásra Angliába érkezik, hogy viszonozza Ví. György angol király amerikai látogatását. (MTI.) KAVAROG AZ AMERIKAI KÖZVÉ* • LEMÉNY WASHINGTON, március 6. (DNB.) A sze­nátus szerdai ülését egy órával előbb nyitot­ták meg, hogy minél előbb keresztülhajszob iák-az Anglia mej'segi lésére vonatkozó tör­vényjavaslat elfogadását. Az utolsó szónok Tobev köztársasági párti szenátor vöt. aki­nek állásfoglalása eddig még nem volt isme­retes. A szenátor kijelentette, hogy a törvényja­vaslat elfogadása egy nap alatt háborúba sodorja az Egyesült-Államokat. ROOSEVELT ÚJRA MUNKÁBAN Washington, március 0. (dnb.) Roose­velt ebiok négynapos könnyebb meghűlés után ismét megkezdte munkáját. A keddi sajtóértekezleten a mostani parlamenti helv- »/etröl az Angliát támogató törvényjavaslattal kapcsolatban nem volt hajlandó nyilatkozni. Visszautasította azt az állítást, amely sze­rint sajtófőnöke már ismertette, mit tesz majd a kormány az Angliát támogató tör­vény életbeléptetése után. A sajtófőnök sok­kal inkább arról beszélt mit nem tesz majd a kormány, ez pedig nagy különbség, amit figyelembe kell venni a sajtónak. Az elnök kérte az amerikai sajtót, ne közöljön jelen­téseket a hadiipari sztrájkokról, mert megté­vesztő benvomást kelthetnek a közvéleménr- ben. (MTI.) SZTRÁJK CLEVELANDBAN NEWYORK. március 6. (PNB.) Clevelandi jelentés szerint a Pressure Castings gyárban sztrájk ütött ki, amely hátráltatja az angol— amerikai repülőgép és tehergépkocsi a'kat- részmegreudelések végrehajtását. A munká­sok béremelést, fizetéses szabadságot és a szakszervezeti tagság kötelezővététeiet köve­telik. (MTI.) MINISZTERTANÁCS ANKARÁBAN BELGRAD, március 6. (Búd. Tud ) Ked­den este ? óra óta Isztambulból és Ankará­ból semmiféle jelentés nem érkezett Belgrád­ija. Kedden délután 2 órakor mÍDÍ*zter!a- náesra ir-t össze a kormány és este 7 órakor még mindig ülésezett. Az ülésen Csákinak ve­zérkari főnök is jelen volt. U&yapezeu érte­sülés szerint a török vezérkar is ülést tartott a tegnapi nap folyamán. EDEN TANÁCSKOZÁSAI ATHÉN, március 6. (Búd. Tud.) Edén kül­ügyminiszter kedden folytatta tanácskozásait görög vezető személyiségekkel. Délben Györgv király Koriéi» miniszterelnökkel és Papagos vezérkari (önökkel felkereste Edent az angol követségen. Utána a király ebédet adott az angol vendég tiszteletére. ATHÉN, március 6. (Reuter.) Eden kül­ügyminiszter és Dili tábornok megbeszélé­seiket a görög miniszterelnökkel befejeztek. (MTI.) T, 19. îi. mi no­uIq jón >ól, ló­in- y év­ik. kis na ük Ud *o* I! Y idA'l UfekR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom