Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-04 / 52. szám
1941 március 4. ELLENZIK, 5 Kik jogosultak a Nemzetvédelmi Kereszt igénylésére? KOLOZSVÁR, március 4. (Saját tud.) 4z Országos Nemzetvédelmi Bizottság felhívására, értesülésünk szerint, igen nagy tömegben jelentkeztek azok, akik igény tartanak Magyarország. Főméltósá- gu Kormányzója által létesített „Nemzetvédelmi Kereszt" nevű kitüntetésre. Az igényjogosultság feltételeiről a lapok közölték azokat a közleményeket, amelyek pontok szerint szabályozzák az igényjogosultságot. Újabb értesülésünk szerint a „Nemzetvédelmi Kereszt“ elnyerésére nem jogosultak és azoknak fel- folyamodásukat az Országos Nemzetvédelmi Bizottság nem veszd tekintetbe, akik az 1918-as forradalmi Károlyi-kormány alatt vagy 1919-ben a nemzetközi idegen erők áltál kirobbantott lázadás bukása után létesült olyan karhatalmi alakulatok tagjai voltak, amelyeket a közrend biztosítására szerveztek és ennek keretén belül működtek, vagy az egyes döntőbírósági Ítéletek után felszabadult területen alakult karhatalmak és szervezetek szolgálatában állottak. Kivételt jelentenek azok az alakulatok, amelyeknek tagjai az 1918-as és 1919-es forradalmak idején, vagy azok bukása után, továbbá a döntőbírósági Ítéletek ideje alatt vagy az Ítéletek meghozatala után egyéni kezdeményezésből ellenséges cselekményeket, vagy támadásokat és erőket, amelyek akár nemzeti javakat, 8 vagy magyar életet veszélyeztettek, fegyveres erővel, vagy bármilyen utón leküzdötték és megakadályoztak. Ugyancsak igényjogosultak azok az alakulatok, illetve azok tagjai, amelyek és akik 1918-ban és 1919-ben, vagy a döntőbírósági Ítéletek előtt, vagy után a betolakodó idegen ellenséges erők ellen önként?, személyes kezdeményezésből fegyvert ragadtak, vagy ellene bármilyen eszközzel küzdöttek. A folyamodni kivá- | nók szempontjából igen fontos a követ- I kező pont, hogy a csak túszként való le- I tartóztatottak igény jogosultságát a bízott.- I rág nem veszi tekintetbe. Az igénvjogo- I sultság elbírálása természetesen korra és nemre való tekintet nélkül történik. Azonban csak annak a személynek fogadják el folyamodását, aki a nemzetvédelmi cselekmények elkövetésekor 16-ik életévét már betöltötte. AZ IGÉNY JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA A folyamodók cselekményeiket azon ellenforradalmi szervezetek, vagy csoportok parancsnokaival tartoznak igazolni, amelyekrţek a folyamodó tagja volt. Azc^r, akik több helyen fejtettek ki nem- | zetvédedmi ténykedést, maguk határozzák meg, hogy mely bizottságnál nyújtják be kérelmeiket. Mindazok, akik a fent felsorolt csoportok egyikéhez sem tartoztak, kérelmükkel forduljanak egyenesen az Országos Nemzetvédelmi Bizottság elnökségéhez (Budapest, VIII., Eszterházv-utca 30.). A kérvényben feltüntetett személyi adatokat a bizottság esetleges felhívására eredeti okmányokkal kell igazolni. A bizottság felhívja az érdekeltek figyelmét arra is, hogy tanúkihallgatásokat nem eszközöl és okmányokat nem szerez be. A jelentkezőnek nemzetvédelmi tevékenységét saját magának kell hitelt érdemlően igazolnia és pedig: 1. a parancsnok, elöljáró, feljebbvaló vagy vezető írásbeli igazolványával, melyen az aláírást az illetékes hatóság hitelesíti; 2.; olyan eredeti vagy közjegyzői (bíróság, törvényszék) által hitelesített másolati okmánnyal, melyből a nemzetvédelmi tevékenység kétségtelenül megállapítható. (Vádirat, Ítélet, katonai vagy polgári hatóság irata, stb.) ; 3. legalább két szemtanú, két bajtárs, vagy helyi vezető embernek hatóság előtt esküvel megerősített és erről fefvett jegyzőkönyvével; 4. az igazoló okmányokat az Országos Nemzetvédelmi Bizottság nem adja vissza, mert,azokat irattárba helyezi. A „Nemzetvédelmi Keresztre“ folyamodók figyelmét felhívjuk arra, hogy az utasítás 1., 2., 3. és 4. pontjának kitételeit szigorúan tartsák be, mert ellenkező esetben a kérelmet értesítés nélkül utasítják el és folyamodásuk eredménytelen lesz. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a Tes- válaszíékosabb kivitelig, legolcsóbbad ßz Ellenzék könyvosztályában, A 77-ik háborús hét A cUftitonácia Uet&. - USA & ficuzífilcbaft. - A BÉCS, március 3. („Uta Press“) A mult hét a diplomáciai események hete volt. Diplomácia a háború szolgálatában. A mult év tavaszán is a nagy német offenzi- va súlyos lecsapásai előtt szinté» fokozott diplomáciai tevékenység volt megfigyelhető, azért az utóbbi napok diplomáciai sakkhuzásait a tavalyi eseményekkel hasonlítják össze. A német-jugoszláv tárgyalások, Mussolini—Franco találkozása, Pe- tain—Franco megbeszélése, a román helyzet tisztázása, az angol követség személyzetének Bukarestből való visszahívása, a bolgár—török szerződés, a Csendes-óceán körüli vészhirek és az Indiai óceánon megfigyelt tevékenység mind nagy katonai készülődésre vallanak. S miután az északnyugati hadszíntér az angol sziget- ország elleni offenzivára sejtet, amit az 1940-es német hadisikerek politikailag meg is alapoztak, semleges megfigyelők a Balkán-zónára, a Földközi-tenger nyugati és keleti részére, Afrika és a Távolkeletre helyezik a diplomáciai aktivitások kiinduló pontját. És hogy a jövő viharos napjai minden bizonnyal az angol szigetországot söprik orkánként végig, az nemcsak a német szakértői körök véleménye, hanem angol részről is megvannak erről győződve. Maga Churchill is saját szavaival erősítette meg, hogy az utóbbi események után Ítélve, a Földközi-tenger, Afrika s végül a Búikén nem tekinthető továbbra is mellékes hadszíntérnek, amint azt a tengely- hatalmak egyik feltevése hitté. A. háborús események bekövetkező fejlődéséről például Gantscheff ezredes a bolgár „Slovo“ vezércikkében igy ir: „A német hadsereg már 8 hónap óta készülődik újabb sikeres támadásokra. Az óriási front — Narviktól egészen a francia - spanyol határig harcra készül —, mialatt a tengeri és légi flotta zavartalanul folytatja támadásait. Hogy mikor és hol fog kitörni ez a harc, szerinte csak három ember tudja Németországban. Annyi azonban bizonyos, hogy az előkészületek nemcsak egyedül a brit szigetek ellen irányulnak. Anglia legyőzése a német hadsereg csak egy részeinek a feladata, de a tengelyhatalmait életterének biztosítására a Földközi- tenger és Afrika nyugalma is szükséges. Ug vacakkor egy svéd lap a jelenlegi helyzet politikai megvilágításával kapcsolatosan a német katonai erő óriási polipkarjairól ir, melyek lenyúlnak egészen a Földközi-tengerig, hogy az afrikai kontinens felé megteremtsék az összeköttetést és igy minden angol részről tervezett akciót, mely a háború kiterjesztését célozza, csirájában elfojtsák. (A. U.) Raggíonfosságii kérdéseket tárgyalt le az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának gazdasági bizottsága KOLOZSVÁR, március 4. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának gazdasági bizottsága tegnap este hét órakor a tagozat helyiségében Szalay Miklós elnöklete alatt tartotta •meg első ülését. Az ülés iránt rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg s azon Kolozsvár gazdasági szervezeteinek vezetői majdnem teljes számmal voltak jelen, de megjelentek az Erdélyi Párt Kolozsváron tartózkodó országgyűlési képviselői is. Nyirő József, a kolozsvári tagozat elnöke üdvözölte elsőnek a megjelenteket és rámutatott a bizottság munkájának fontosságára és arra, hogy az Erdélyi Párt most Erdély újjáépítésével foglalkozik, ez a munka azonban áldásos és magyar kell legyen, keresztény Erdélyt akarunk és ennek a munkának alapjait vetjük most meg. Szalay Miklós elnök megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket, különösképpen dr. Tarján Pált, a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjának főnökét s utána előadta, hogy a körülöttünk folyó háború súlyos anyagellátási és szállítási nehézségeket okoz. A lemaradt területekben értékesítési és anyagbeszerzési piacokat veszítettünk el, a gyáriparnak milliókra menő követelése van a még vissza nem csatolt területeken, a bankoknak és szövetkezeteknek jelentős adóstömege szakadt le, mindezeknek a tőkéknek hiánya jelentékeny mértékben érezteti hatását úgy a mezőgazdaságban, mint a kereskedelemben. Beszéde további részében hangoztatta, hogy a gazdasági bizottság a már működő szakintézményekkel és szakmai szervezetekkel összhangban fog működni és a feladatok megoldásánál e szerveknek készséggel ajánlja fel a bizottság együttműködését. Legfontosabb gondjaink egyike — fejezte be beszédét — a magyar kisiparosság és a munkásság gazdasági jóléte, annál is inkább, mivel jórészben az ő vásárlóképességükön múlik az ipar és kereskedelem fejlődése és virágzása. Dr. Bereczky Ernő beszéde Tetszéssel kisért elnöki megnyitója után először dr. Bereczky Ernő, a kolozsvári Iparkamara főtitkára és miniszteri biztosa emelkedett szólásra, aki a két legfontosabb időszerű kérdésről, az építkezések megkezdéséről és a tanoncottbo- nok szerepéről mondott nagy figyelemmel hallgatott beszédet. Előadta, hogy miután magánépitkezésre nincs kilátás és az építőipart pedig feltétlenül foglalkoztatni kell, Erdély gazdasági életének és az Erdélyi Párt vezetőinek is minden lehetőt el kell követniök abban az irányban, hogy állami építkezéseknél foglalkoztam- sák a munkanélkülieket. Az építkezések, még az állami építkezések is azonban attól függenek, hogy lesz-e megfelelő mennyiségű épületfa. E tekintetben a helyzet meglehetősen kedvezőtlen, mert az épületfa ára az utóbbi időben 200—500 százalékkal emelkedett, a Székelyföldön rengeteg mennyiség vár elszállításra, mindent el kell követni tehát, hogy ehhez a famennyiséghez hozzá lehessen jutni. A szállításra vonatkozólag sok megoldási terv merült fel, többek között az is, hogy tengelyen szállítsák Kolozsvárig. Kérte az Erdélyi Párt jelenlevő képviselőit és a gazdasági bizottságot, hogy járjanak el a kormánynál a Székelyföld faállományának Kolozsvárra szállítása érdekében. A tanoncotthonokkal kapcsolatban elmondotta, hogy a román uralom alatt az ipar romanizálása a tauoncotthonon keresetül történt meg. Ezek a tanoneottho- nok most is megvannak, berendezésüket azonban a románok magukkal vitték s minthogy iparosaink és vállalataink niu- csenek berendezkedve arra, hogy tanon- caikat lakással és élelemmel láthassák el, sürgős szükség lenne a tanoncotlhonok felszerelésére. Erkölcsi szempontból is szükséges lenne a tanoncoknak ellenőrzés alatti otthonokban való ellátása. Beszéde végén előadta, hogy Kolozsváron kevés az üzlethelyiség, keresztény kereskedők emáaU egzisztenciát nem teremthetnek maguknak és ezért az egyházakat kéne felkérni arra. hogy az épületeikben levő üzlethelyiségek kiadásánál a keresztényeket előnyben részesítsék. NYIRŐ JÓZSEF FELSZÓLALÁSA Nyirő József, a kolozsvári tagozat elnöke, Bereczky előadásához hozzászólva szinten az építkezések megkezdésén*^, fontosságát hangoztatta és elmondotta, hogy a kolozsvári tagozat ebben az irányban már lépéseket telt Keledy polgár- mesternél, addig is azonban, amíg az állami építkezések megindulnak, magánépitkezésekkel kellene a munkanélküliségen segíteni. ! ELNÖKI VÁLASZ Szalay Miklós elnök Bereczky előadására válaszolva előadta, hogy tudomása szerint a Székelyföld fakészletének elszállítása tárgyában már megtörténtek a szükséges intézkedések és néhány nap múlva a peagé-vonalou megindulnak Magyarország felé a tűzifa- szállítmányok. Dr. Bereczky Ernő főtitkár tudomásul véve az elnök bejelentését, közölte a bizottsággal, hogy Kolozsváron az ács- és asztalosiparosok beszerző szövetkezetei létesítettek s az lenne a cél, hogy a í'ael- látmányból elsősorban ők részesüljenek TOVÁBBI FELSZÓLALÁSOK Torday Mihály építész szintéu az építkezések megkezdésének sürgősségét hangoztatta és kérte a bizottságot, hogy a polgármesternél s a mérnöki hivatalnál járjon el olyan értelemben, hogy a város kötelezze a háztulajdonosokat épületeik modernizálására és jókarbantartására. Br. Atzél Ede a székelyföldi fatermelés értékesítésével kapcsolatban szólalt fel. Dr. Pálffy László annak a véleményének adott kifejezést, hogy megfelelő mennyiségű betonvas hiányéiban komoly építkezésekre nem lehet !- gondolni. Bereczky iparkamarai főtitkár azonban ezzel kapcsolatban olyan megnyugtató kijelentéseket tett, amelynek értelmében a betonvas hiánya nem fog akadályt jelenteni az építkezések megkezdésénél. Az elnök felhívására ezután dr. Böszörményi Sándor a gyáripar képviseletében szólalt fel, megállapítva, hogy az eddigi felszólalások mind a jövő problémák megoldására vonatkoznak, felhívta a jelenlevők figyelmét a gyáripar jelenlegi súlyos helyzetére, amelyet sürgő* sen orvosolni kell, mert különböző okok következtében gyáraink ÖRÖM AZ EMBER ELETt. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE / NÜÍá :i terme'öképessége mélyen lecsökkent és egyes gyárak üzembeszüntetésével lehet számítani. Kérte, hogy az Erdélyi Párt a gyáriparosok helyzetének javítása érdekében a kormánynál járjon eb Nagyon komoly a gyáripar helyzete és ha sürgős segítség nem érkezik, az erdé'vi gyáriparosok 22. éves munkájának nagy része megsemmisülne. Hangoztatta, hogy a gyáripar bajain az ipary, decentralizációval lehetne és kellene segíteni. Dr. Pálffy László a malomipar sérelmét adta elő. Elmondotta, hogy a kismalmoknak nincs nyersolajuk, nem kapnak gabonát s emiatt le kellett állitaniuk üzemeiket. Majd a.z adótörvények egységesítésével e öái ott helyzetet ismertette, a fogyasztási adókról, a szeszadókról, a kereseti adóról és az iparengedélyek megszerzésének nehézségeiről beszélt. Elmondotta, hogy a vissza nem tért területekről a születési bizonyítványok megszerzése igen nehéz és kérte a bizottságot, hogy e tekintetben járjon közbe a kormánynál. Vitéz Biró Gyula gazdasági akadémiai igazgató a kolozsvári kisgazdák helyzetéről beszélt. Elmondotta, hogy a m®i naptól kezdve a kolozsvári kisgazdák az Ursus sörgyárban kedvezményes áron malátát kapnak. Balázs István a kolozsvári kisgazdák panaszait terjesztette elő. Előadta, hogy egy talpalás- ért a cipészek 8—10 pengőt vesznek e.. ami nincs arányban a talp ár avail, intézkedést kért- hogv a fölldészek csizmáit olcsóbban talpalják. Demeter Ferenc ipartestületi elnök és Bereczky főtitkár megnyugtatták a felszólalót, hogy a sérelem orvoslása érdekében már megtörténtek az intézkedések. Ezután Kolozsvár tejellátásának problémája került sorra. A kérdéssel kapcsolatban vitéz Biró Gyula, Balázs István, báró Atzé Ede és még többen szólaltak fel. A gazdasági bizottság ü ése tartalmas vita után fél 10 órakor ért véget.
