Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-04 / 52. szám
T^TT lot tei us 4, TBZZ'nST’ÉK mm 3 „Csak az egész áRaagépszet ismeretében tutijuk a különbőzé rész!elfciüíicíókat betölteni“ ^ ftiO+td&Ua T&'e-ki HtiHUvUwfoäk a l^zipazyatisi twáb&Uétanfofyaf» meg*totóját* lereszles-Fisshsr és Lak? miniszterek beszédei ez országot érintő [tűszerű kérdésekről BUDAPEST, március 4. (MTI.) A kor many megbízásából a belügyminiszter által rendezett hetedik közigazgatási to- j vábbképző tanfolyamot hétfőn délelőtt nyitották meg ünnepélyes külsőségek köpött a belügyminisztérium dísztermében. Teleki Pál gróf miniszterelnök nagyszabású előadásban fejtegette a közigazgatási tisztviselők munkásságának általános irányelveit. Vitéiz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter közegészségügyi politikánk irányelveiről, Laky Dezső közellátási miniszter pedig az ország közellátásának kérdéseiről és a közigazgatásról tartott előadást. Teleki Pál gró'f miniszterelnök beszédében többek között ezeket mondotta: A MINISZTERELNÖK BESZÉDE -—- A nemzetet vezetni kell. A vezetésre a nemzet elitje hivatott. Az elit az erkölcs, a tudás, a feladat elitje és a nemzet elitje általában, amit belefoglaltak, az akarat elitje. Elit: érezze a nemzeti feladatot, vállalja azt — s igy a legerősebben érzi a nemzethez tartozást. A nemzet elitjéhez csak azok számíthatnak, akik erkölcsileg magasabban állanak, illetőleg, akik erkölcsileg ott állanak, ahol minden embernek állania kellene. Az elithez tartozik a falu lakója is, ha erkölcsileg megüti azt a magas mértéket és példával, tanáccsal és irányítással ilyen irányban hat embertársaira Az elit azután mindenesetre a tudás elitje is. A feladat elitje is, a tudás elitje is, mirulazoké, akikre a nemzet olyan feladatokat bízott, amelyek teljesítésénél más embereket, Vagy az emberek nagyobb körét közvetlenül, vagy közvetve befolyásolhat. Ezek minden területen alkotják azt az elitet, amelynek feladata a nemzet vezetése. A nemzetvezetés államvezetés, még pedig minden fokon az egész állam vezetése. Bármilyen állásban lehet valaki, az egész államvezetésben, az államvezetés egységes munkájában vesz részt, ami nem jelenti azt. hogy mindenki mindenbe beleüsse az orrát, hanem mindenki tartsa ott, ahová való. Az államvezetés tehát részvétel a nemzetnevelésben, mind funkcióban, mind a. közigazgatásban és ugyanakkor részvétel a társadalom vezetésben is, mert minden köztisztviselőnek a maga helyén olyan erkölcsi magaslaton kell állama, hogy a társadalmat a maga példájával irányítsa, sok szó, sok beszéd különösen saját egyéni magaviseletével ellenkező beszéd nélkül. NEMZETVEZETÉS ÉS ÖNKÉPZÉS — A részvétel a nemzetvezetésben, mint hivatalos nemzetvezetésben elsősor ban megértést káván az állam valameny nyi feladatával, az államvezetésnek min den néven nevezendő funkciójával. Ki vánja ezek megértését és átérzését. Ki ván elmélyülést a nemzetvezetésben és ki válóan a nemzet mivoltában, amire ma különösen szükségünk van, mert a mai Európában újra olyan népvándorláskora beli gondolatvilágátformáló erőket élünk, amidőn fontos, hogy ismerjük és önmagunkban ápoljuk saját neinzetfogalrnuri- í kát, amely nemzetünknek karaktert és ■ létjogosultságot ad, mert különben meg- ; szűnünk magyarok lenni. Tehát a nemzet i magyar mivoltába való elmélyülésnek feladata áll előttünk. A nemzetneveléshez tehát önképzés kell, ismeretek szerzése, ismerteteknek olyan átgondolása és önmagunkba való olyan leszűrése, amely önkéntelenül is helyes cselekvéshez vezet, tehát nemcsak funkcionáriusokat, hanem ennél sokkal többet, embereket farag mindnyájunkból az élet minden körülménye között. Különösen a fiatalságra áll ez, amelynek ilyen irányban haladnia és elmélyülnie szükséges. —Ez azután ahhoz is vezet, hogy a közönségben a nemzetet lássuk, tehát aniikor á közönséget kiszolgáljuk, irányítjuk, vagy ügyeit intézzük, sohasem a közönséget, az egyes embert lássuk, hanem a nemzetet, mert mindig nemzetet irá- 1 nyitunk és a nemzet ügyeit intézzük a legkisebb egyes esetben is, amelyet inté- züuk. És ezzel a nemzetet neveljük is. TÁRSADALOMVEZETÉS ÉS NEVELÉS —- Egy másik szempont, melyre mindig gondolnunk kell, bogy amikor mint tisztviselők valamilyen he- I lyen közfunkcióban a nemzet ügyeit intézzük, egyszersmind társadalmat is vezetünk és nevelünk, mert mindnyájan a társadalom tagjai vagyunk. Mély felelősségtudattal kell cselekednünk, mert nem szabad elfelejtenünk, hogy nemcsak a közfunkciók, hanem a köztisziviselőnek minden egyél) funkciója, minden egyéb cselekedete is hozzátartozik a vezetéshez, mert az mind nemzetvezető. Parancs és vezetés-— A vezetés azonban nem parancs. Parancs ideig-óráig funkcionál, de társadalmat még sohasem formált igazán és társadalmat még sohasem tartott össze. A parancs tarthat össze és formálhat jelen társadalmat, de jövő társadalmat soha. A vezetés elsősorban példaadás. — A másik: parancs helyett megértés. Az embereket meg kell érteni és ügyüket nem szabad úgy intézni, hogy az ügy legyen a norma, az embereket pedig egyformáknak, számoknaik nézzük, akárkiről légyen szó. Aki vezet, annak tudnia kell, hogy milyenféle karakterű emberekkel áll szemben Az' emberek különböző csoportjait eleve ismerhetjük nagyvonalakban és az ő gondolatvilágukba bekapcsolódva keli saját argumentációnkkal élni. Nem úgy, hogy közöljük veie, hogy a jog ezt vagy azt igy vagy úgy iria elő, hanem az ő gondolkozása sze'rint is megértessük vele, hogy valaminek miért kell igy vagy úgy lennie — ezt már magunk között sokszor tréfává tettük ——, nem azon a nyelven, amelyen írni szoktunk, hanem úgy, hogy mindenki megérthesse. Saját nyelvén kell hozzászólni. — A parancsolás azonkívül tanítás. I\em parancsszerüen, hanem tani tó maidon kell fellépnünk. Minden egyes intézkedéssel nevelő mun= kát is kell végeznünk az intézkedés megértésére. A vezetés nem parancsolás, hanem leleményesség. Leleményeseknek kell lennünk az ügyek egyéni elintézésénél, A leleményességgel természetesen együtt kell járjon a felelősség vállalása. Merjünk ügyeket egyénilég, egyéni karakter szerint ügyességgel elintézni és vállaljuk an- nak felelősségét. — A vezetés éberség is. Meg kell keresnünk nemcsak a bajt, hanem a bajnak okát is s akkor nem kell majd parancsolni, hanem ellenkezőleg, mi megyünk a dolgok elébe. A cselekvés egyöntetűségéhez hozzátartozik elsősorban az, hogy az egyhelven miiködőknek össze kell fogni, a legkisebb kategóriában: a faluban. Alig találunk helyet, ahol teljes volna a megértés, pedig ez a legnagyobb haj. A falu vezetőinek harmóniában kell dolgozniuk és tudniok kell, hogy egy kötelességnek a végrehajtói. A mai társadalomnak, a mai modern gondolkodásnak sajnos egyik része, egyik eleme az irigység s igy társadalmunk nagyon sokban ezen épül fel. Ne irigykedjék senki, ha valaki előbbre jut képességeivel, amelyek lehetnek szellemiek, erkölcsiek, lehetnek mindenféle vonatkozásnak. Utat kell engedni a vezetésre hivatottaknak, sőt egyengetni kell útjukat. Sokszor megtörténik még magasabb kategóriákban, magasabb vezetőhelyen is, hogy valaki a második hegedűn való játszásra a legkitűnőbb, a legalkalmasabb ember, de az elsőhegediit soha nem adnám kezébe. Tehetség dolga ez. EGYETEM M 0 l G Ú ELNÉMULT HARANGOK RÁKOSI VIK OR halhatatlan regénye nyomán készült film. — Fősz.-ben: Kiss Farsííc, Lukács Margit, Hagy lsi*ái és Toir»pa Pufi. Műsoron kivül a legújabb hiradó. Jegyek elővételben kaphatók az Egyetem Mozgó pénztáránál délelőtt 11 -tói 1 óra között. — Előadások kezdete pontosan 3, 5, 7 és 9 órakor. Budapesttel egyidejűleg ma, kedden premier I! 1 üi államgépezet ismerete —- Szükséges az államgépezet ismerete sokkal szélesebb körben, mint az a rész, amellyel magunknak kell foglalkoznunk. Csak az egész államgépezet ismeretében tudjuk a különböző részletfunk- ciókat betölteni. I Egy lépéssel tovább menve azt mondanám, kötelességünk, hogy minél szélesebb Látókörünk legyen. Minél szélesebb bá- izisu látókörre támaszkodunk, annál emberiebben fogunk tudni a ránkbizott ügyekben intézkedni. Tehát látókörünk legyen, de a vezetésben és az igazgatásban mégis saját munkakörünkre korlátozódjunk. Ez nagy fokú fegyelmet jelent és Keresztes-Fischer belügyminiszter a közegészségügyi politika irányelveiről Á miniszterelnök nagy tetszéssel fogadott beszéde után vitéz Keresztes- Fischer belügyminiszter ismertette azokat az általános irányelveket, amelyeket a magyar közegészségügyi politikának követnie kell. — A feladatokat nézve — mondotta a belügyminiszter — a közegészségügyi politika két ágazatra ez a legnehezebb: a látókört tágitani azért, hogy a ránkbizott ügyet jól elintézzük, de nem azért, hogy egy mégis mindig félismeretnek maradó ismerettel kritizáljunk. És hozzáteszek még egyet: mértéktartás. Mértéktartás saját magunk számára és ezáltal e mérték betartása az általunk vezetett társadalommal is. Sok mindent elmondtam a vezetésről. Szívlelje meg mindenki azt, amit mondtam és mindenki vegyen részt egyetértésben a nemzet közös vezetésében, amelyben mindnyájan egyforma fontos helyen ülünk, ha más és más is a feladatunk. oszlik, az egyik a betegellátás, a másik pedig a megelőző védekezés. — Kétségtelen, hogy kórházügyünk jelenlegi állapota nem kielégítő. Az egész országban összesen 52.450 kórházi agyunk van, amely határozottan kevés. I Sokkal rosszabb azonban a helyzet a visszatért felvidéki és erdélyi területen, Úgyhogy első feladatunk ezeknek a területeknek legalább a trianoni országrésznek színvonalára emelése. A társadalombiztosítás kérdéseiről szólva a belügyminiszter rámutatott arra. hogy itt a fejlődés iránya az. hogy minél szélesebb társadalmi réteg kapcsolódjék be a biztosításba. A betegellátás legfontosabb tényezője, az orvos, ma kétségtelenül válságos és átmeneti helyzetben van, éppen az egyéni ellátásról a kollektiv ellátásra való átmenet következtében. Jogos panaszokat hallunk az orvosok részéről és a közegészségügyi politikának feladata az is, hogy nz orvosokat olyan helyzetbe hozzuk, hogy nyugodt megélhetésülc biztosítva legyen. A magyar egészségügyi politikának egyik ugyancsak fontos feladata a vidéki orvo<- lakásokról való gondoskodás, a vidéki orvosok megélhet ősének biztosítása, hogy ezáltal lehetővé váljék az orvosok megfelelő felosztása. A betegellátási kérdések megoldás* nagyjában helyes irányban halad. A megelőzési feladatok megoldásától azonban aránylag messze vagyunk Magyarországon. Át kellett térni az általános egészségvédelem megvalósítására. Kifejlesztettük a zöldkeresztes szolgálatot, amelynek az a hivatása, hogy kis, falusi viszonylatokbau az általános egészségügyi gondozást ellássa. A zöldkeresztes szolgálatot fokozatosan fejlesztjük. Olyan sünivé kívánjuk tenni a zöldkeresztes hálózatot, hogy valóban alkalmas legyen a közegészségügyi feladatoknak és vele kap- , csolatosan a szociális feladatoknak, a szó- ciális gondozásnak ellátására. Odáig akarunk elmenni, hogy 1200— 1400 emberre jusson egy-egy védőnő. Természetes dolog, hogy a Stefánia-?**)- vétség által a városokban végzett anya- és csecsemővédelmi szakmunkát ezentúl is folytatjuk. Különös nehézséget okoz a visszatért területeknek a megelőzés tekintetében való sokkal elhanyagoltabb állapota. Megfelelő összeget kölcsönöztünk ki a helyzet orvoslására. A társadalomnak a közegészségügyi megelőzés munkájába való szoros bekapcsolódásának megvalósítása folyamatban van. Ebből a célból alakult meg az Országos Egészségvédelmi Szövetség, amelynek hivatása, hogy átvegye mindazokat a funkciókat, amelyek a társadalomra a közegészségügyi politika terén hárulnak. Továbbmenve ebbe a munkába egységesen be kell kapcsolódniok mindazoknak a társadalmi intézménynek, melyek szociális, vagy egészségvédelmi célt tűztek maguk elé. A bekapcsolódásnak lehetőleg önkéntesnek kell lennie, de ha úgy nem megy, kényszerítő eszközöket is fel fogunk használni. Reméljük, hogy a társadalmi vezetők és a köztisztviselők között olyan megértés alakid ki, amely biztosítja egészségügyi politikánk nagy feladatainak megoldását. LAKY MINISZTER ELŐADÁSA Ezután Laky Dezső közellátási miniszter tartotta meg „Az ország közellátá- sának kérdése és a közigazgatás“ címen előadását a tárcája körébe eső feladatok megoldásáról. A közellátási kérdések megoldása ma ezerféle szempontot követel, de minden kérdésnek megoldásához szükséges, hogy az ország minden egyes fia szellemi és fizikai képességének teljességét tudja nyújtani. A közigazgatás feladatait nézve, a közellátás szempontjából rendelkezünk olyan szervezetekkel, amelyek megvannak, de ezenkívül több szervezetre, e feladatkor szélesbitésére is szükség lesz. A közigazgatási munkálat különböző irányokba fog kialakulni. A közellátási szervezeteket közel kell hozni a lakossághoz. A közellátás körébe tartozó javak fel- I derítése és szétosztása u közigazgatás problémája, melyet meg kell oldani és ügy kell az ügyeket intézni. hogy abból a legkevesebb panasz adódhassák. Hogy a szétosztás jegyrendszerrel, vagy utal- ványrendszerrel történik, ez a kérdés ott dől el, hogy valami szükségletből van-e annyi, amennyi szükséges ahhoz, hogy mindenki kapjon belőle. Befejezésül a miniszter hangoztatta, hogy a mai generációnak a nélkülözések és küzdések .közepette tudnia kell, hogy senki sincs a világon önmagáért. Ha ezt a tanulságot mindenki levonja, az ország megujhodva kerül ki a ruai megpróbáltatások kereszttüzéből. T. IS, ülés. kit noulp ián •Ól, loinY élik. kis na ük ul '0m II
