Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-31 / 73. szám

* iRf 10 RLIÉR Smheszlcség és feladéhüvatal: Rotozsvär, Mussolini-ét 4. Telefon: 11—03. lysusda : Esfeiéa-atca 8. szám. Telefon sz.: 29—23 L X ! I. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. RLtPiTOm: BBRTHfl MIKLÓS HÉTFŐ Kiadótulajdonos: PBLLBS 0. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.70, oegyedévre 8, félévre IS, egész évre 32 pengi. KOLOZSVÁR, 1941 MÁRCIUS 31. MegkezdMött a német alattvaiók hazautazáséi Jugoszláviából Stájerország és Jugoszlávia között az összes határátjárékat elzárták — Macsek horvát vezér követel , hogy a kormány ünnepélyes nyilatkozattal ismerje el Jugoszláviának a háiomhatalmi egyezményhez történi es it akizását — Horvátországban németbarát tüntetések voltak Változatlanul súlyos a belgrádi helyzet A jugoszláv helyzet, mely az utóbbi na­pokban az európai külpolitika központ­jába került, változatlanul súlyos. Sőt in- bább súlyosbodik, mint enyhül. A jugo­szláv kormány részéről eddig nem hang­zott el olyan nyilatkozat, mellyel a bécsi német^-jugoszláv megegyezést követő ál­lamcsíny után Németország megeléged­hetne. A nyilatkozat megtételéhez külön­ben még Jugoszlávia politikai vezetői­nek belső egysége is hiányzik. Amint az állítólagos egységről szóló első jelentések után ugyanis kiderült, szerbek és horvá- tok és valószínűleg szerbek és szlovének között is messzemenő eltérések vannak a követendő külpolitikát illetőleg. Macsek horvát vezér még nem lépett be a kor­mányba, egyelőre Belgrádban tartózkodik, ahonnan üzenetek révén tart fönn érint­kezést a belgrádi politikai vezetőkkel- A borvátok nyilvánvalóan azt követelik, hogy Jugoszlávia lojálisán tartsa be a Bécsben kötött megegyezést. Ennek a lo­jalitásnak jelei azonban az uj belgrádi kormány részéről hiányzanak. Ez az oka, hogy német részről legnagyobb tartózko­dással viselkednek Jugoszláviával szem­ben és hogy változatlanul fenntartják azt az utasitást, mely a Jugoszláviában levő német alattvalók elköltöztetésére vonat­kozik. Ugyanilyen utasitást adtak Róma részéről az olasz alattvalóknak is. Belg­rádi politikai körökben azt hiszik, hogy a keddi nap előtt a borvátok és szerbek között folyó tárgyalások kérdésében nem lesz döntés s igy nem lesz döntés az uj jugoszláv kormány külpolitikája kérdésé- 1 r.i sem. lekszáma, mint évszázadokkal ezelőtt. — Ez a gyergyói medence — mig fája bőven volt — életlehetőséget biztosított. Ma azonban a fakitermelés csődhöz ju­tott. A román kormányzat levágatta nemcsak a 60 80 éves fáltat, ha­nem még a 20 évesnél fiatalabb fákat is, hozzá tarvágással, mellyel .egyes terü­letekről minden fenyőt kipuszt.itott. Eb­ben mind hibásak vagyunk. Igaz, a hely­zet az volt, hogy ellene tenni mitsem le­hetett. Ez a rabló gazdálkodás legyen a múlté. A felszabadulással sorsunk ke­zünkben van: intézzük mi, saját sorsunkat, saját jövőnket. Az arányosítás pusztítása Beszédében kitért dr. Gaál Alajos a há­ború előtti években befejezett arányosi- tási eljárásokra és megállapítja, hogy a széhelység ősvagyonából olyanok is hihe­tetlen értékű vagyonokhoz jutottak, aki­ket semmi vérségi kötelék nem köt a szé- helységhez. Ezek a széhelység kiszipolyo­zol, kizsákmányolói s ezenfelül erkölcsi megrontói és a közerkölcsök tezüllesztői voltak. Az arányositási eljárással sokan pénzre tettek szert, de nemcsak ezt, ha­nem termékeket, sőt magát a földet is el­pocsékolták és a hajdani székely jólét fokozatosan szegénységgé és nyomorrá változott. Ennek következménye, hogy vannak községeink, hol a családfők egy- harmadáinak sem földje, sem úgynevezett közhelybeli illetménye, közbirtokossági il­letménye sincsen. — Hogy mindez még az 1870-es évek­ben a gyergyói medence székelyeire be­következett, ma már tudjuk, hogy abban azok hibásak, akik az arányositási tör­vényt meghozták s ezzel a székely köz­vagyon igen jelentékeny részét idegenek kezébe juttatták, ezzel a tulajdonos haj­dan jómódú székely ség nagyrészét nincs­telenné tették s igen sokat koldusbotra juttattak. Olyan vagyon állott az arányo­sitási időkben rendelkezésre, aminek se­gíts égével örök időkre tudlak volna en­nek a népnek kenyeret adni. Ma azonban a meglévő vagyonuk nem elég arra, hogy mindennapi kenyeret biztosítson és a sza­porodást elősegítse. A mult hibáin okulva, jövőnket saját magunknak kell megállapít­suk. Becsületes kezeléssel, jó hatósági támogatással és szakértelemmel a megél­hetés lehetőségét most is 40—50 évre biztosíthatjuk. Ipart a székelyeknek! — Mikor egy ország eljutott odáig, hogy gazdaságát kihasználta, akkor a sza­porodás és fejlődése szempontjából át kelt térnie más gazdasági ágakra is. Ide most­an ár ipari üzemek (cellulózé gyár, stb.) kellenek. Egy cellulózé gyár segíthet el­sősorban Gyergyó népén. Legkevesebb 1500 munkást tudna foglalkoztatni, ami által családonként 5 lelket számítva. 751*0 lélek jutna kenyérhez. Ki lehet aknázni a föld niélyébcn rejlő kincseket is. Az ipa­rt üzemeket párosítva a mezőgazdasággal és a föld kiaknázásával, százféle üzem lé­tesítésére nyílik lehetőség. Ez annál is fon­tosabb, mert a legfejlettebb ipari vidék — a Szászföld — a határon hívül maradt. Látjuk, hogy nemzeti arányszámúnk na­gyon leromlott. Magyar gyermekkel kell benépesíteni az ország nem magyar vidé­keit, épp ugv, mint annakidején őseink' tették. Ez pedig csak ezen az utón lehet­séges. Minden okunk megvan tehát vidé­künk iparosítására nézve. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.} B német alattvalók egy nagyobb csoportja elutazót! Belgrádbél j BÉLGRÁD, március 31. (MTI.) A Jugoszláviában tartózkodott német bN rodaími alattvalók, mintegy 1100 an, vasárnap este 9 órakor az „Uránus“ du­nai hajón elutaztak Németországba. RÓMA, március 31. (DNB.) Legújabb jelentés szeirimt a Jugoszláviában tartózkodó olasz állampolgárok és sajtóképviselők elutaznak a jugoszláv terű * letekről. (MTI.) t BELGRAD, március 31. (KH.) Vasár­nap folyamán változatlanul folyt a Belg­rádban lakó német és olasz állampolgárok készülődése az eltávozásra. Közülük már többen el is hagyták a jugoszláv fővárost. A belgrádi német konzulátus és tudomá­nyos intézetek előtt hosszú sorokban áll­tak azok a teherautók, amelyek a német állampolgárok podgyúszát szállítják él. Il­letékes helyen azonban ezzel kapcsolatban vasárnap kijelentették, hogy a német és olasz állampolgárok elutazásának nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani. ZÁGRÁB, március 31. (Ştefani.) A Horvátországban tartózkodó német biro­dalmi alattvalók megtették az előkészüle­teket az ország elhagyására. A horvát ha­tóságok élénk sajnálkozásukat fejezik ki távozásuk miatt és tőlük telbetőleg segít- séget nyújtanak az elutazás zavartalansá­gának biztosítására. A lajbüchi kormány­zóság külüiivonatokat bocsátott a német alattvalók rendelkezésére. Az első külön­vonat vasárnap 20 órakor indult el mint­egy 800 német állampolgárral. A követ­kező vonat éjszaka 1 órakor hagyta el a pályaudvart. (MTI.) GRÁC. március 31. Március 29. óta jugo­szláv oldalról a Marburg— Spielfeld közötti szefnélyvonatközlekedéscu kiviil az összes határát járókat elzárták Stájerország és Ju­goszlávia között. A korminvnyîla’kozat a Mor­vátokkal folytatott tárgyalások miatt késik BELGRAD, március 31. (DNB ) A jugo­szláv kormány külpolitikai állásfoglalása ügyében várt kormánynyilatkozat késése a- hoívátokkaö folytatott tárgyai ásókkal vau kapc-so'atban. Meghízható értesülések sze­rint Macsekke! még nem jött. létre megegye­zés. Macsek azt követeli, hogy a kormány declarative ismerje el Jugoszláviának a hár­mas egyézmányhéz történt csatlakozását. ZÁGRÁB, március 31. (DNB.) Macsek, a horvát parasztpárt elnöke vasárnap a béé- és külpolitikád helyzet vizsgálatával foglalko­zott. Mécseket és a horvát parasztpárt ve­zetőit keddre Belgrádija várják. Kedd előtt .a.ljg várható döntés, ha csak olyan esemé­nyek nem következnek be, amelyek szüksé­gessé teszik az aizonnali elhatározásokat. ZÁGRÁB, március 31. (DNB.) Kossutov/cs mérnök, a horvát parasztpárt alelnöke, Ma­csek dezigmált helyettes miniszteréinek, a horvát parasztpárt vezérének megbízásából Belgrádba utazott, ahol tárgyalásokat folytait, KOLOZSVÁR, március 31. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt gyergyói tagozatának gyergvószentmiklósi gazdasági szakosztá­lya a közbirtokosság vezetőinek, valamint a gyérgvóvidéki községek: tekerőpalaki, kilyénfalvi, gvergyóujfalusi, szárhegyi, gyergyócsomafalvi, ditrói és gyergyóre- inetei községi pártlagozatok elnökeinek és vezetőségének bevonásával a helybeli köz­birtokosság székhazában a gyergyói me­dencét érintő igen fontos gazdasági kér­dések megtárgyalása végett értekezletet tartott. Ezen a nagyjelentőségű értekez­leten résztvett a város képviseletében dr. Dombi János főjegyző, helyettes polgár- mester és a gyergyószentmiklósi járás ré­széről Puskás Imre főszolgabíró, valamint az összes meghívottak. Az ülésen dr. Gaál Alajos, az Erdélyi Párt gyergyói tagozatának vezetője elnö­költ. Megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket és rámutatott, mik azok a nyomós okok, melyek árra késztették a vezetőséget, hogy ezen az értekezleten ne- csak az Erdélyi Párt gyergyói tagozatának az uj kormány mértékadó tényezőivel. (MTI.) ZÁGRÁB, március 31. (DNB.) Szombaíton este Zágrábban is kisebb tüntetések voltak. Az egyetemeit bezárták. A horvát rendőrség minden intézkedésit megtett, hogy megakadá­lyozza az olyan eseményeket, amelyek Belg­rádban történtek. Tüntetések GRÁC. március 31. (Ştefani.) Március 2-án az Újvidéken rendezett tüntetések so­rán két német polgár megsebesül It. Az egyik lakására fekszik, a másikat kórházban ápol­ják. (MTI.) GRÁC, március 31. (DNB ) Észéken a horvát lakosság tüntetett á tengelyhatalmak meíett. A rendőrség és a karhatalom kivont kardokkal rohanta meg a tüntetőket, akik közül többen megsebesültek. (MTI.) gyergvószentmiklósi gazdasági szakosztá­lyának tagjai jelenjenek meg, hanem a gyergyói medence minden székely közsé­gének vezetői is. A történelmi feladatok — A mai értekezletet — folytatta meg­nyitó beszédét dr. Gaál Alajos — törté­nelminek kell kijelenteni, mivel a szé­kely fajunknak javára a messzi jövőbe kiható eseménynek kell a megalapítója le­gyen. Történelmi visszapillantás győz meg arról, hogy fajunk népfeleslegének már a világháború előtt Moldva volt a legna­gyobb temetője. A húszonkélé.ves megszál­lás alatt olyan vérfoívam indult meg Ro­mánia nagyobb ipari gócpontjaiba, ami állandó lélekszámúnk apadását eredmé­nyezte. Ez a föld, mely mindig bölcsője volt a magyar életnek sok gyermekével, ma már több népességet az eddigi föld­művelés és állattenyésztés mellett nemigen bir eltartani. Példa rá Udvarhely és Ma- rostorda vármegyék székely székei, ahol sokhelyen ma is csak annyi a lakosság lé­Fafermslő és értékesítő szövetkezet alapítását határozta el a gyergyói medence székelés égé n 1941 APR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom