Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-22 / 67. szám
2 ELLEN Zf! R 19 41 mirelui 2 2. Into', t i lm t.Mimit kell adnunk a/ or i ik-l> iso:;nck «kint: a im lj sc^hol, i iihuN a sil 11 _v o s /1 o 1' ck. Col koR emelnünk, | a magasból, ahova emeltek, le kell dón temink ejj> ke* tor/./« I.iraßolt képet. I rdelv nem szín, nem divat, nem re venyessejt. hanem a leesni' osahl* nem /etl leiadat. Melyet kell zökkentenünk a részben mejjpsiiszamloí t kiírsz e lie met, mint uliogy igazsnjţoi kell szolnál latnunk a/ eldaniba/ott székegységnek. Sikertelen kísérlet mai adna, n.\ e>*y jeligébe akarnók tómóriteni, hofcy mit \ arunk a mai erdélyi élharcosoktól. Sokat kívánunk, de módiával. Mimic nekelött azt. hogy tartsák együtt a ■el keket, előzzék meg az erők szétforgá csokisát, a lendület el revs erlöset Ne engedjenek fölösleges kísérleteket. Ne nézzék tétlenül a már megszerzett ( heh ; keservesen szerzett!) tapasztalatok fel j adását. Ne engedjék széthullni a kévét, j míg teljesen az egyetemes magyar esz | mék sodrásába kerülünk, mikor májé j jön a rend, mely nem ismer más szem* pontot, csak a teljesítményt; egy tekintettel belátja a második ezredivre in dúlt egész magyar népet, élcsapatától a hátvédig, mérhetetlen szellem' ma gaslataitól a magyar föld megszállójáig. Tiltsd határátlépőét ítélt el a törvényszék KOLOZSVÁR, március 22 (Saját tud.) A törvényszék hiintíető lótá/gyalási ranacsa 'egutóbbi ülésén a következő iteleteket kozta: Gazan Doghita bukaresti illetőségű háztartási alkalmazottal, aki február 26-án Fr- házbüntetésre Ítélte. — Braun Gertrud gy.Torszag Területére, a bírásig lő napi fog- áhzbüntetésre ité Te. — Braun Gertrud besztercei illetőségű lányt, aki január 1 ?-én Kolozsvár közelében jött ár útlevél nélkül magyar Területre, a l.dróság egyheti fogház' hünteté-re itéte. — Matei Sándor földmű- vest, aki február közepén szintén uit.levél nélkül jött ár magvar ter'i eţre, 30 napi ■ ogbázbü ntelésre ité'ték. A bíróság valamennyi vádlotr esetében a hü írté rést a vizs- gá'ati fogságban eíáö'tött idővel kitöltöttnek verte és nevezetteket átkisé'-tette a rendőrségre. nbo' intézkednek további sorsukról. Osztáli sorsjegye vegyen vagy rendeljen az ismert szerencsés Suctoár Bankháznál, Budaţnsk Üllői-ut S. Nagy szAm-v: laszísk ! Hagy nyerési esély! 1 t Előzékeny lebonyolítás 1 Azonnali nyeremény-kfizetés! Rendelés- ||B bez leveiazlhp elegendő. ERDÉLY VILLAMOSÍT ÁS A. Mim közöltük, az erdélyi képviselők Erdély villamosítása érdekében javaslatot dolgoztak ki. Mint értesülünk, a terv egyik legfontosabb pontja a derzsidai szénbányán alapozza a villamosítást. Számításuk szerint ez a bánya 270 évre elegendő szénkinccse! rendelkezik. Ezért ebből a bányából 100 kilométeres körzetben tudnák árammal ellátni a környéket. A bánva jelenleg a Phönix müvek birtokában van. A villamosításban jelentős szerephez ■tűi a Phönix is VAK GYERMEKEK AZ ÁRVÍZKÁROSULTAKÉRT. A Vakok Kolozsvári intézetének növendékei március 22-én, szombaton este fél 7-kor az árvízkárosultak javára háziestélyt rendeznek, melyet Petőfi Sándor emlékezetének szentelnek. m Szopat Sándor Coutitt-Uoszoutt koíoz&t/áú fest'átnííi/ís-z te- a liépWhdív-é&zeti Akadémia téti tániatánaU na^dífái A ,,}Hadéfahá v,es,zeddem" pályafutása a yyeunekkaü étményt'ál a művész ecsetéia K()IA)/.S\ Ili. március 22. Délben a hangszóró kikiabúltu a nagy hirt, hogy.a Budapesti Képzőművészeti Akadémia 30 éves fennálla-anak alkalmából rendezel t jubileumi kiállításnak egyik nagydiját a bírálóbizottság S/opos Sándor l.orvin-ko- szorns kolozsvári festőművész ..Madefalvi veszedelem*' című nagy történelmi kepének ítélte oda. Sietünk a művész Farkas- utcai lakására, hogy s/.erenesekiváitságun- kat ezúttal is kifejezzük, mikor egy rövid év alatt másodízben éri kitüntetés. Akármennyire sietünk, már megelőztek. .lóismerősök és barátok, Kartársak veszik körül a művészt, aki Csíkszeredán született, ősi székely családból. Középiskoláit a hires csiksoinlyói főgimnáziumban végezte. A Budapesti Képzőművészeti Akadémiai! tanári oklevelet szerzett. Tanított I) i tró ii. Cyi rgyószentmiklósoii és Desen, legutóbb Kolozsváron. Külföldi utjai során inkább a német és olasz képtárakat kereste fel. Élt Nagybányán, tehát a nagybányai irányzat mesterei közé tartozik, de azon belül — amint mondja - művészi hitvallása a becsületes természetszemlélet. Zf.OÖO peny'á a tállat áljainak, összeye A falon hatalmas vásznak, rajzok, viz- festmények. Amott munkában levő arcképek. Tovább egy-két szobor, festőall- vánv. vázlatkönyvek, ahogy miivészlukás- ban lenni szokott. Maga a müvé&z nem akar beszélni. Nem mint ujságirót fogadott, hanem mint régi ismerőst. A mások öröméből rá is ragad valamicske, de kevés. Az ő számára nem ez az élmény, hanem az, ami évek alatt végbement benne, inig a gondolatitól kom- | pozíció lett. Az asztalon heverő hivatalos és baráti levelekből alakul ki az, amiről nem nyilatkozik. Esterházy Pál herceg, a Képzőművészeti Akadémia* ritka ünnepe alkalmából, három mesés dijat tűzött ki: első a magyar történelmi festészet kompozíció? nagydija, továbbá a magyar életkép nagydija és végül a szobrászati nag'- dij. Ez utóbbi tárgyúban kötetlen volt ugyan, de nem léphette túl a tárlat általános feltételeit, a magyar képzőművészet hagyományainak tiszteletét. A három nagydijat egyenként 50UU pengővel jutalmazta. De fenntartotta magának a jogot, hogy a jutalmazáson kivül is vásárolhat a kiállított műtárgyakból. Ezenkívül volt még egy jubileumi emlékdij és több kisebb dij. összesen mintegy 27 ezer pengő. „Halmiul éviy Uinzait az élmény-, amiy vászo-nca tekeltem" Úgy terelgetem a beszélgetést, hogy végül is rásiklunk a „Madéfalvi veszedelem*4 cimü festményre, melyet a bizottság a történelmi festészet nagydijával jutalmazott. — Harminc év óta ég bennem és kínoz az, amit most vászonra tettem. Gyermekkori emlékeim között igen sok van, amely a székelyek madéfalvi megalázásához fűződik. A mondanivaló égett bennem. De sok történelmi körültekintés Irellett. áruig a múltból elő lehetett keresni a szomorú játék pontos színhelyét, a szereplőket: a székelyeket és vasasnéme- teket. Egy halom vázlat kerül elő, melyeken csupán egy alak testtartása, mozdulata van megrajzolva öt-hat vázlatban. L\yan- csak igy a vasasok egyenruhája, felszerelése, a támadó alakulatok állása. Történelmi festményhez nem elég a gondolat. Másutt egv-egy szin keresése látszik, mig a keverés kiadja a téli szikrázó hideget. Végül a vázlatok között már alig van különbség, mindössze egy-egy simitás történik, eltűnik valami róla, ami megbontotta. vagy zavarta a szemlélet egységét. így alakult ki ez a karakán csoport, mely fehér zászlóval áll a császári haduk puska- tüzében. Lábuknál öreg székelyek, kiket a golyó leteritett s kezükben az irás, mely békéről beszél. Itt Trautmannsdorf-vasa- sok sortiize, tovább a d’Ochelliek bekerítő mozdulata, mig a falutól északra Kálno- ky-huszárok vagdalják a futókat. A falu lángokban áll. A Hargita sötéten nézi a székely nép égbekiáltó tragédiáját . . . Miután ennyi vázlaton és kísérleten át minden mozdulat, az utolsó kemény ökölig kialakult, már nem volt nagy feladat a mult óv december 22-től ez év január 5-ig egv 209x150 cm. vászonra tenni, végleges alakot adni és a müvet rögzíteni. A ,,Madéfalvi veszedelem“ nagy feltűnést keltett a tárlaton. A nagyközönségtől fel a kényes művészi körökig általános elismerést váltott ki, annyira, hogy Esterházy Pál herceg március 6-án 3000 pengővel meg is vásárolta. ftayy festmények szanaszét/ Amaikáiy A díjnyertes ..Madéfalvi veszedelem“ egy vérbeli művész pályájának újabb állomása. Szakkörök és miiértők aránylag kis csoportján kívül olyan kevesen tudnak Szopos nagy vásznairól. A ^Cigány- asszonyok vasárnap délután“ azóta Amerikába vándorolt. Nagy alkotásai közé tartozik a dési római katolikus templom Szent Antalt ábrázoló főoltárképe, az Al- verna falfestményei, a ásárfia“ cimü vászon, a ..Delila“, vagy a Nyugdíjasok“. De ki tudná megszámlálni a szanaszét elszórt festményeket, arcképeket, sasné- zésii öreg székelyeket, falusi jeleneteket? //Ha leket, ezután méy täbfret akaco-k ddyaznl" — És a jövőben? — Munka. Ha lehet, még több munka — feleli. A agy feladatok előtt állok. Csak bírjam megvalósitani! És tekintetünk egyszerre téved rá a sarokban heverő ..Lármafa“ vázlatára: elszánt székely arcok a lángra lobbantott. lármafa körül; a háttérben levő hegyor- mokon is kigyultak a tüzek s fut a hír, hogy bajban van a nép s a föld. Mellette lie ver az. „Utolsó pogány székely áldozat“ készülő vászna, a „Hadak útja“ s mások. E pillanatban már azokat látja, nem. ezt, amelyik megbecsülést szerzett az iskolának, a tisztességes ecsetnek és a kitartó munkának. Érzi, hogy minden tel- jesitménv után jönnie kell egy még na- gyóbbnak, még tökéletesebbnek. (P- I- L.) SayJam és Saradzsoglu A nagy tavaszi előkészületek Sorúim, a messze kiható dip ómáciai akciókkal kapcsolatban egyre gyakrabban tehetett talá kozni, l.ülönöskép az irtóbbi hetekben ezzel a két névvel. Az egyik név: dr. Refik Saydam. Törökország miniszterelnökét jelenti, a marik: Siikrü Saradzsoglu pedig Törökország kiilügy- ] miniszterét. Ez a két á 'amférfiu intézi e. I mindenfélekép sorsdöntő napokban Törökország sorsát a török köztársaság elnökével, ízűiét Tnonüvei együtt. Izmet Inonüt, Kemál Ata'ürk kitűnő tábornokát, jól ismerik Törökország határain túl is. A török miniszterelnök és a külügyminiszter pályafutása és eddigi működése azonban nem annyira ismert. Nem esi talán egészen érdektelen, ha néhány vonással megrajzoljuk a Törökország mostani életében oly j kiemelkedő szerepet játszó két á Ijamférfi 1 arcképét, jobban mondva eddigi pályafutását. 0r. Refik Saydam \ törlik mino-zteI elnök, .•ki .« in ben” vol tűképpen kátmiaorva*, 1881 bru »'/iildr i Utarnbulban, tehát most i-ppen f>0 év<». A fiatal Saydam kalnnaorvo oak k<- /ült >■ ■</ orvosi diplomát 1905 T)eu nyír:«- i • I-atona orvosi fakultáson. Tanulni ínyaít azonban í zzel nem fejezte be, ham n Ném-t01 szágba utazott és néhány éven á: ott löké etcsitelv 'tudásút a kiváló hirii német e,gyetemek'-o. Természetszeriim foglalkozó áná! fogva i- résatvett a Balkán-háborúban, aim y -zen u esetlenül végződött Törökországra nézve. Mint helyettes egészs égügyi főíelügy-ö mii l'.iidöliti ezekben a ulvo'. években -s amikor a Balk án-báhoru végétért, a hadügvriii-i'-z'.é riuoiba került, ahol az egészségügyi oszlá’y helyettes főnöke lett. A világháborúban nem játszott kii ö.-iösebb szerepet dr. Refik Saydam. de amikor Ki-iriál pasa. a későbbi Atatürk 1919-ben megkezdte harcát a sévre.si békeszerződés eben és Ana- toiiába ment, hogy kibontsa zás/, óját. oldalán ott lehetett látni dr Refik Savdamot i=. Ez/.e; megkezdődött az egykori katoi-aorvos Politikai pályafutása 1920 áprilisában megválasztották a nagy török nemzetgyűlésbe kípv,selőnek. Mandátumát a bavaizidi kerületben kapta. 1921-tői kezdve tizennégy éven át, (Sekély meg.szaki- tásokkal, egészségügyi és népjóléti minisztere volt Izmet Iuonü kormányának. A mostani köztársasági é nők ugyanis ebben az időben Törökország miniszterelnöke volt és dv Refik Sudani a hosszú évek alatt a Tegszorosabb barátságba került kormányé nőkével, akiből aztán a török köztársaság elnöke let*.. Amikor Izmet Inonü 1937-ben lemondott, ő is elhagyta a miniszterelnöki széket Inonüvel együtt. Mi sem volt természetesebb, hogy Atattürk halála után, amikor Izmet Inonüt választották meg a török köztársaság e nőkévé, az uj elnök régi minisztertársát ismét tárcával kinálta meg és 1938-ban dr. Refik Saydam Törökország belügymiinsztere lett Celal Bayar kormányában. Amikor a Bayar* kormánv távozott 1939 január 27-én, S&ydam lett Törökország miniszterelnöke és ez idő óta ő tölti be ezt a rendkívüli felelősségteljes állást. Siikrü Saradzsoglu A rörök külügyminiszter, aki ödemisben született, hat évvel fiatalabb Saydam miniszterelnöknél. Saradzsoglu középiskoláit Izmirben végezte, amelynek azelőtt Smyrna volt a neve. Ezután az istambuli egyetemre ment és 1909-ben a politikai tudományok dip omáját nyerte el. Sokkal inkább a politikai pályára készült, mint miniszterelnöke és még a régi békevilágban a belügyminisztériumban te je- sitept szolgálatot. 1912-ben kinevezték az iz- miri kereskedelmi iskola igazgatójává. Ez a«, állás azonban egyálta án rtm elégítette ki igényeit és épp ezért, külföldre ment, hogy tudását tökéletesítse. Először Belgiumban tanult, majd Genfbe ment, ahol az ottani egyetemen közgazdasági oklevelet kapott.» 0 is résztveft Atatürk nemzeti mozgalmában és az izmiri kerület, amelynek székhelyéhez, Izmirhez, oly sok szál fűzte, hiszen Itt diákos* kodott és itt volt tanár Í3, beküld:e képviselőnek a nagy török nemzetgyűlésbe. Hz első miniszterség Ettől kezdve Sükrü Saradzsoglu pályája nagy emelkedést mutat, akárcsak akkori képviselőtársáé, dr. Refik Saydamé. 1925-ben közoktatásügyi miniszter lett Fethi Okyar kormányában, majd amikor az Okyar-kormány lemondott, őt nevezték ki .ama török die egá- ció vezetőjévé, amely a török—görög lakosságcserét letárgyalta. Közbeveitőleg jegyezzük meg, hogy Fethi Okvur neve épp mostanában szerepelt a saj'ó híradásai között. Okyar. aki szintén tagja vo't Saydam kabinetjének, a napokban mondott le tárcájáró-, ami mint emlékezetes, meglehetős feltűnést is keltett. SaradzsogAi 1927-ben belépett Tzmet Inonii kormányába és itt a pénzügyminiszteri tárcát válla Ta. Az ő miniszterségérek idejére esik o török nyugdíjtörvény megalkotása, a stabilizálta a török valutát és az 5 miniszterelnöksége alatt alapították meg a török Központi Bankot. Amikor Izmet Inonü lemondott, ő is követte miniszterelnöke példáját. Ezután állami megbizással az Egyesült-Ál a- írókba küldték, ahol különböző közgazdasági ügyeket tárgyak ’le. Később ő vezette azokat a párisi tárgyalásokat, amelyeket az ottomán államadósságok ügyében folytattak 'e Parisban és amikor 1933-ban a tárgyalások megegyezésre vezettek , az erről szóló egyezményt Sükrü Saradzsoglu irta alá a török köztársaság nevében. Még ebben az évben izságügyminiszterré nevezték ki. 1938-ban vett-» aztán át Ce’al Bayar kormányában a külügyi tárcát, amelyet megtartóit dr. Refik Saydam kabinetjében is. A két török államférfi nevével alighanem sűrűn fog találkozni az ujságo vasó közönség az elkövetkező berekben és hónapokban, ame’lyek a jelek szerint soisdöntőek lesznek nemcsak Törökország, hanem egész Délkelet- Európa jövőjét illetően. _ FOTHY ERNŐ.
