Ellenzék, 1941. március (62. évfolyam, 50-73. szám)
1941-03-14 / 61. szám
í 4 9 l márciusig ELLEN ZÉK 7 — S KOLOZSVÁR, március hó (Saját tudósítónktól.) Az Ellenzék riportutja során ma a Földrajzi Intézetbe látogat el. Az egyetem épüleiében a térképekkel, földgömbökkel zsúfolt nagy előadótermen át, mennyezetig érő könyvszekrényekkel le't dolgozószobában fogad Hantos Gyula clr., a Ferenc József Tudományegyetem emberföldrajz tanára. A falakat Cholnoky, a hires földrajztudós festményei borítják. Dr. Hantos Gyula egyike az egyetem legfiatalabb professzorainak. A kultuszminisztériumban dolgozott kinevezése előtt. Itt született Kolozsváron, a református kollégium diákja volt. eddig is minden nyáron hazajött. Természetes hát, hogy örült idehelyező-- sének. Arra kérem Hantos professzort, hogy mindenek előtt néhány szóval az ember-földrajznak, tehát saját szakának lényegét vázolja lel az újságolvasó közönség előtt — A kérdés nem felesleges — mondja — mert egv mondatban talán még azt is kevesen tudnák meghatározni, hogy mi a földrajz. Mert a földrajz nem az, amit már kisgyermekkorában tanulni kezd az ember, hogy melyik hegység, folyó vagy város hol van? 4 földrajz a földfelszíni tényezők kölcsönhatásának tudománya. Az úgynevezett ember- földrajz pedig azt vizsgálja, hogy miképpen hatnak a különböző földrajzi tényezők az emberre és hogyan hat az ember ezekre a tényezőkre. Mert az ember is hat a tájra, amikor erdőt irt, csatornát készít vagy mocsarat csapol le. Cs&dátato-s tíikép nációink — Milyen kérdésekkel foglalkozott eddig professzor ur? — Néhány éve tervezet készült, amelybe bekapcsolódtam. Tudvalevő, hogy Magyar- országút különböző közigazgatási területekre osztották fel. különböző szempontokból. Hogy csak néhány példát mondjak: rendőrségi, állategészségügyi. tanügy-igazgatási és még sok más kerületre. A különböző szempontok szerint készült országbeosztást akartuk földrajzilag egységesíteni. Ezenkívül Pécs városának földrajzát irtain meg. Egy város életét. Azt, hogy földrajzi helyzete miképpen alakit ki egy várost, egy város lelkét. De talán érdekesebb a közönség szempontjából a ..Magva” tájak, magyar kiválóságok“ cimü munkám. Ötezer magyar kiválóság szülőhelyét térképeztem. Csodálatos dolgok kerültek ki, ebből a csoportosításból. Dolgok, amelyeket megmagyarázni eddig nem nagyon lehet. Mikor elkezdtem a munkát, magam sem tudtam, hogy mi derül ki belőle. Hogy a magáíólérte- tődőn kezdjem, azok a tájak termették a legtöbb kiválóságot, amelyeket nem dúlt fel a török, mint például a Balatontól északnyugatra levő vidék. De ki tudná megmagyarázni azt, hogy miért Tokaj és a Sajó-torkolat vidéke a nagy magyar forradalmárok szülőföldje: Rákóczyé, Kossuthé, Szemeréé? Vagy azt, hogy Nagyváradtól Versecig, az úgynevezett vásárövön a hegyvidék és síkság találkozásánál született a legtöbb hires vígjáték- Írónk? — Nagyon érdekes . . . — Magam is annak találom. Természetesen itt nem beskatulyázásról vagy szabályról van szó, mindez nem azt jelenti, hogy más vidék nem adott hasonló beállítottságú kitűnő tehetségeket a magyarságnak. Csak ismétlődő, már-már szahályszeiü megnyilatkozás ez, amelyet, ismétlem, nem tudunk eléggé megmagyarázni. Hogy a táj, a domborzat, az éghajlat s az a sokféle tényező, ami egy vidéket alívot, hat az ember kialakulására, az kétségtelen. De hogy miért termel az A föld keleti pereme éppen vigjátékszerzőkét, az egyelőre titok. ícdÜg a tó-ngdmík Ua<zá(a — És a mi füldüuk, Erdély? — Dolgozatom tanúságai szerint Kolozsvárt sok kiemelkedő nagy egyéniség szül-e tett. de a közepes kiválóságok száma kevesebb. Kolozsvár egyébként talán a harmadik elvan város az egész országban, amely a legtöbb négy embert adta z összességnek. Budapest és Pozsony után következik. Érdekes, hogy ez a régi. történelmi varos az erős kritikád szellemei f öld je. Hogy csal: Gyulai Pált, Csernáthonx Lajost, Szabó Dezsőt említsem hirtelen. — Es az egész Erdély? — Háromszék szerepel például gyönyörűen. Állaában — s ez természetes is — a magyarlakta területek és Kolozsvár vezetnek ezen a tájon. > ftiaggata\$.zágat kutatta ma a maggac kutató Újabb kérdést teszek fel Hantos professzornak.-— Milyen kérdések foglalkoztatják jelenleg a magyar földrajztudósokat? Nyugodt határozott hangján felel: — A régebbi magyar geográfusok az exo- íikus tájak felkutatását tűzték ki fe'adatub Messzire néztek és mert meg volt a lehetőségük. messzire is mentek: Afrikába, Ausztráliába, Ázsiába. Sok dicsőségei szereztek ilyen módon a magyar földrajz tudományának, mert gyakran a térképen fehérrel jelzett tájakat úrtak fel. A nagy kalandozások kora azonban lejárt. Egyrészt a mai viszonyok lehetetlenné teszik az utazást, másrészt n fehér foltok eltűntek már a világtérképekről. Es a magyar kutató önmagába fordulva befelé néz s törődni kezd a maga kicsi világával, amelyet eddig nem tartott felfedezésre érdé mesnek. A fiatal magyar földrajzi iskola első- sorban hazáink földrajzának teljes ismeretét, az itteni kutatómunkát tűzte ki feladatuk Kiderült, mint mindig az életben, hogy önmagunkat ismerjük legkevésbé . . . — Milyen kérdéssel foglalkozik jelenleg professzor ur? — Kolozsvár városának földrajzát szere:- nérn megírni. Sajátos téma ez, mert Kolozsvár történelmi város és életét az idők távlatában kell kezdeni kutatni. haggmaggawcszág fötdcaizi fogaié»*, — Szóval Magyarországon sok még a fel- fedeznivaló? — Tisztázzuk először Magyarország fogalmát — mondja — mert lehet, hogy e pillanatban kétféle Magyarországra gondolunk. A mostani: Csonkamagyarország. Aki u mai Magyarországot nevezi Magyarországnak, jó magyar lehet, de rossz geográfus . . . Most következik a beszélgetés legérdekesebb mondata: — Magyarország ugyanis nem politikai, hanem földrajzi fogalom. Talán egyetlen állama sincs a világnak, amelynek igazi határai ennyire■ maguktól felrajzolódnának. Egység ez. Természeti egység. Magyarország, mint politikai fogalom, sokféle: a trianoni csonka Magyarország aztán a Sopronnal és vidékével. a felvidék déli szegélyéi el, az úgynevezett Kiírpátaljúval s Északerdéllyel gyarapodott Csonkamagyarország. De az igazi, a földrajzi Magyarország az. amelyet a térkép mutat. megv Igaza van Hantos professzornak. Mert az igazi Magyarország határait nem emberi kéz, hanem Isten ujja rajzolta Európa testére . . . Marton Lili. Stei^xswári ember adta az ©is# pénzt a véradi •« állandó szinhds építésére Megkerült az elrejtett Szigligeti emléktábla és szobor NAGYVÁRAD, március hó. Az Ellenzék hírül adta, hogy Nagyváradon ujru felavatták Szigligeti emlék .szobrát-. Ennek a Szigligeti kultusznak van egy jelentős kolozsvári vonatkozása, melyet érdekesnek tartok feleleveníteni. Váíadolaszi Nagyfüzes uccájának közepén egy nagykapu.?, alacsony, földszintes házában ügyvédkedett a mult század e éjén Szathmáry Elek fiskális, és élete párjával, szerepi Kelemen Katalinnal együtt nehéz életsorsuk v'dt. A kevés jövedelemből csak nagy gonddal tudták a nyolctagú családot fentartani. Egyik fiuk 1814. márciusában született és a ke- restségben József nevet nyert. Csendes, magába vonult gyerek volt Szathmáry Jóska, diákéveit a premontreiek gimnáziumában töltötte s már zsenge korában erős hajlam ébredezett benne a színpadi világ felé. A szigorú apa szemei elől a széi ayad- lásra bújva kulisszákat festegetett, majd a kocsiszínben színpadot iákolva, ezen — miként önéletrajzában i* ja — pajtásaival együtt sokat externporizált". Mint nagyobb diák néhányszor nyilvánosan is szerepelt és egy hosszabb drámát is irt. melynek hőse Sisáki j Brúnó volt. Ezt a nevet aztán diáktársai j gúnynéven ragasztónak rá. Szülei- papnak szánták, rdc ő világi pályára vágyott és az i érettségi vizsga letétele, után a Korosszá- i bályözó-társulatnál két éven át mint „lánc- j huzó" működött, majd Budapestre ment mérnöktanulónak. Itt aztán színpadi vonzalmának csirái csakhamar virágozni és gyümölcsözni kezdettek. Színésznek csap fel s mikor ezt édesapja megtudja, dühös levelet ir hozzá s nemcsak kixagadással fenyegeti, de azzal is, hogy feljö Budapestre és lelövi, ha vissza nem tér mérnöki tanulmányaihoz. Azt pedig határozottan megtiltja, hogy családi nevükön szerepeljen. Így lett belőle Szigligeti Ede. a magyar színmű vészét későbbi halhatatlan nagysága. E név — irta Jókai Mór Szigligetiről — birt és becsületet gyűjtött maga körül és büszkesége maradt annak, ki azt nem örökölte, hanem önmagát tette családja első ősévé. Mikor az irodalmi dicsőség első sugarai kezdték bearanyozni a Szigligeti Ede nevet, apa és fiú megbékéltek, de a fiú az apa unszolása ellenére se használta többé a Szathmáry József családnevet. Szigligeti Ede mint a Nemzeti Színház igazgatója hunyt e! 1878. január havában. Az országos gyászból a szülővárosa is kivette részéi. A Nagyfiizes-uccát, hol az elhunytnak szülőházé, áll, Szigligeti-uc cárnak nevezi ék el és egv bizottság alakult, hogy egy emléktáblával jelöljék meg a szülőházat. A bizottság élén Szikszay Dániel törvényszéki biró, maga is poétás ember buzgólkcdott és anyagi kötelezettséget is vállalt, hogy amennyiben közadakozásból nem sikerülne a létesítési költséget előteremteni, ö a szükséges összeget a magáéból fedezi. lókéi ex emléktáblái geleplexésén Az emléktábla el is- készült s 1878. márciusában iénves ünnepség keretében leplezték le. Az ünnepségen az Akadémiát Jókai Mór. a Nemzeti Színházat Feleki Miklós és Halmi Ferenc, a Kisfaludy- társaságot Zichy Antal, a Petőfi társaságot Hódi Ötlön, a kolozsváriakat gr. Eszterházy Kálmán szinházi választmányi e:n.ök c K. Papp Miklós szerkesztő, mig a családot I Örs Kálmán, a neves iró- Szigligeti veje képviselték. A vörös márványból készült és művésziesen faragott emléktáblán a következő szöveg volt olvasható: SZIGLIGETI EDE születet' 1814. március 8. Bölcsőd itt ringott, itt gyűlt ki az isteni szikra, A művészet egén lángoló csillag utóbb. A láng most kialudt, de kihat dicsfénye Örökké S mig magyar él, neved és szent porod áldva leend. E két distiehont maga Szikszay Dániel költötte, aki a magára vállalt kötelezettség folytán 80 forinttal járult hozzá -az emlék- táblea költségeihez. A leleplezés után a közönség a. jogakadémia dísztermében gyülekezett, ahol Rádl Ödön, a Petőfi-társaság tagja, hatalmas beszédben méltatta Szigligeti Edq költői nagyságát. Délben diszebéd veit pompás tósztok- kal, különösen kivált a Jókai Móré, aki ezúttal először jelent meg a Kőrösparti metropolisban és itt az akkor már beérkezett Írófejedelmet nagy lelkesedés fogadta. Jókai Mór Szikszay Dánie t. a Fzigligeti szülőház akkori tulajdonosát éltette, elmondván róla- liogy érdemei megvannak az adókönyvben, mint költőé számos művében, az emléktáblán s- mint hazafié vannak meg 'és lc-.znek sziveinkben. mmrnmmmmmmmmmmm Sál Ferenc polgármester K. Papp Miklós kolozsvári szerkesztőt csipkedte meg zzati- riltus beszédben, mert lapjában állást foglalt az ellen, hogy a kulnzsi ári színtársulat nyű ráta Váradra jöjjön játszani, ley tehát válópert indított Nagyvárad és Kolozsvár közölt. A beszédre szellemesen tála szült a szerkeszti kijelentvén, hogy ö csak a kolozsvári színészet állandósága érdekében harcid azért, hogy ne vegye kezébe a vándorbotot, de szívből óhajtja, hogy Várad se legyen árva gyermel;, aki más várostól nyeri a színészetet, hanem magának is legyen állandó színháza, mely célra ö ezentúl felajánl 500 forintot. A lelkes kolozsvári szerkesztőnek ez az adománya lett voltaképpen a kezdő pénzügyi tétele a váradi állandó színház építési alapjának. Este a jogászság hatalmas fáklyás zenével ünnepelte Jókai Mórt. Az emléktáblával ellátott szülőház ma Baranyi László nyugalmazott honvéd ezredes tulajdonában van. A román impérium abban a szorgos igyekezetében, hogy minden nyomot eltüntessen, ami nálunk a magyar íelleget éo kultúrál bizonyította, rátétté kezét erre uz. emléktáblára is. de meg mielőtt megsemmisíthették volna, az éber háziak saját költségükön szakszerüleg levétették és igy a múzeumba került ahol már elkerülte □ románok figyelmét. Most aztán a Szigligeti irodalmi társaság elnökének, dr. Nérnethy Gyula pn: látusnak buzgalmából az emléktábla ismét visszakerült a szülőház falára és az utca is visszakapta a románok által megtagadott Szigligeti nevet. Ismét áll a szobor A Szigligeti kultuszt egy mellszobor is szolgálta Nagyváradon, melyet a Szigligeti Társaság kezdeményezésére közadakozásból léte- silettek, Margó Ede, a ionevü szobrászművész alkotta meg a müvet és 1912-ben leplezték ie a Szigligeti színház előtti virágos köröudön. A szobor mindenképpen kitünően sikerült, alsóbb részén elől finom, gyöngéd, igen intim hatású dombormű ékeskedik, Szigligeti vén Cigánya-a hegedül, lánya apja vállára dőlve hallgatja az édes-bus dalokat. Mindkettő csak derekától kezdve emelkedik ki a talpazat síkjából. A dombormii lehelet- és álomszerű keze’ése mind lelki, mind külső formai szempontból indokolt és niélyhatásu. A román uralom nein tűrte a szobrot a helyén, előbb kitétette a Schlauch-tér bejáratához. majd a magyar gyűlölet fokozódásával a szobor megsemmisítését határozta el. De ezt is megelőzte a Szigligeti Társaság figyelme, mellyel sikerült a szobrot a múzeumba elrejtenie. Most a szobor ismét a helyére került s hirdeti a város kegyeletét, mellyel dicső fia iránt viseltetik. (p-) HU a <z'Á MILHELMSHAFEN. (Uta-Press.) A hadi• tengerészet különféle segitönaszádjai között a ,.zárlörŐ"-nek jut a legfontosabb szerep. Amint már a szó is mutatja, ezek a jármüvei: azt a célt szolgáljál:, hogy valamilyen ..zárat" J keressenek és ha megállapították hollétét, azt megsemmisítsék, szóval a ..zárat'' megtörjék. Ilyen zártörök már a világháború második évében is szerepeltek. De akkoriban elegendő volt 12 zár törő. Ma azonban, tekintettei a tengeri háború szétszórt hadszíntereire, sok- kai több zártöröre van szükség. Legtöbb esetben hisebb-nagyobb volt kereskedelmi hajókat alkalmaznak zártörőnek, e speciális célra készített hajókat és ezek a haditengerészet szolgálatában nyernek beosztást. Milyen fajta zárai: jönnek tekintetbe és melyek ellen lehet a zártul öl munkáim helyezni? Legtöbb esetben aknazárak ellen alkalmazzák, lehetetlenné teszik u hajózás számára a viziut igénybevételét. Ott. ahol i viziutak a tengeren át vezetnek, az ellenség mindig újra és újra megkísérli a tengeri hadak, tengeralattjárói:, de különösen aknák lerakásával zár alá helyezni. A J.ereskedelmi hajózás melleit azonban az ország haditengerészete részére is az a legfontosabb, hogy hajóik necsah teljes biztonságban hagyják «T a haza! kikötőt, hanem, hogy sikerteljes utaik- í ól visszatérve, veszély nélkül érjék is el a hazai vizeket így pl. a segitörirkálók. a tengeralattjárók. az elöörsnaszád slb. Az aknakereső és aknafelszedö flotilla mellett tehát igen fontos feladatokat végez a zártörü. A világháború aknamegsemrnisitő flat illái i a mai háború aknazárait nem tudná áttörni. De itt a tudomány segítségünkre sietett. Kezünkbe adta a zártöröt. amelynek kíséretében a hajók veszély nélkül, érintetlenül éri': el a céljukat. A záriorö hadilobogóval fut és j egyúttal leplezett, mert munka közben ellen I séges támadás érheti, ezért természetesen fei ! is fegyverzik. I zártöró. mint. említettük. <■ I kereskedelmi hajózásból származik. de teljes j hadilétszámban lévő legénységgel rendelkc- j zik. A zártörőnek tisztéin tengerészeti szolg’i- latot teljesítő szernél) zete mellett katonailag kiképzett és fel fegyverzett legénysége is van. I A U.
