Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-14 / 37. szám

„Mint erdélyi képviselő, nyugodt leikiismerettel kíjeleniiietem miiden komoly és gondolkozó erdélyi magyar nevében, hogy Magyarország újjáépítésénél valamennyien olt leszünk“ —• UaHfyO'zt&tta tytty BctUten Lúczló- kép/iseto- cendUivüic tet&zé&sd fofyad&tt nag-^siza^ásu- Uéfiiá&et'áUá'zL beszédébe** BUDAPEST, február 14, (MTIO A kép* viselőház csütörtöki ülését délelőtt egy* negyed 11 órakor nyitotta meg Tasnády- Nagy András elnök. Napirend előtt Var­ga .lózsef iparügyi miniszter beszámolt az ásvány- és földgázkutatásnál megbatáro­zott területre vonatkozóan, valamint a Winter Shal Aktion Gesellschafttal foly­tatott tárgyalásokról készített jelenté­sekről. VITA A PÉNZÜGYMINISZTER! PROGRAMBESZÉD FELETT Ezután a képviselőház folytatta a pénz­ügyminiszter programbeszéde feUtti vitat. Csoór Lajos, az első felszólaló hangoz­tatta, hogy kamatmentes hitelekkel kell ellátni a rászoruló gazdákat és fel kell javítani a legelőket. Piukovich József a pénzügyminiszter programbeszédét hiá­nyosnak tartja. Szakáts Pál szerint a prog­ram korszakalkotó jelentőségű bejelenté­seket tartalmaz a nemzetgazdasági helyzet nagymérvű megjavítását illetően. Vájná Gábor hiányosnak találja a pénzügy- miniszter programját. Hangoztatta, szük­séges, hogy a munkabéreket necsak mini­málják, hanem maximálják is. Gróf Be *h!en László erdélyi képviselő nagybeszéde Ezután gróf Bethlen László erdélyi kép­viselő emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy a tervgazdálkodásra az egész országra hit erjedő hatállyal nagy szükség van. Mint erdélyi képviselő a maga részéről nem tartja ildomosnak, hogy az anyaor­szág kérdéseit tegye vizsgálat tárgyává, miután véleménye szerint nem rendel­kezik elég ismerettel az anyaországi kérdésekkel kapcsolatosait. Erdély visz- szacsatolásával — mondotta -— olyan terület tért vissza az anyaországhoz, amelyen 22 esztendőn keresztül rabló- gazdálkodás folyt s különösen valóságos tervszerűséggel n magyarlakta részeken. TELJES JÓVÁTÉTELT E rablógazdálkodásról szóló történet utolsó felvonásának utolsó jelenetében Er­dély lakossága kénytelen volt arra, hogy tehetetlenül végignézze az országrész gaz­dasági kiürítését. Ebből a kifosztottság- ból most önként következik, hogy külön­féle befektetést kell eszközölni. Olyan befektetéseket, amelyeket mind az anya­ország, mind a visszacsatolt területek ész­szerűen felhasználhatnak. A pénzügymi­niszter programbeszédében kijelölte a gazdasági felépítés munkarendjét, amely­nek alapján minden erőnket latba kell vessük a tel­jes jóvátétel érdekében Mint erdélyi képviselő nyugodt lelkiismerettel kije­lenthetem minden komoly és gondolko­zó erdélyi magyar ember nevében, hogy ennél az újjáépítésnél valamennyien ott leszünk. Nem hisszük, hogy volt még adósság, er­kölcsi tartozás, amelyet valaki valaha any- nyira a szivén viselt volna, mint mi vi­seljük azt az anyaországgal szemben. Köszönet a kormánynak A továbbiakban grój Bethlen László köszönetét mondott a kormánynak, hogy a bevonulást közvetlen követő napokban gyors elhatározással lét­rehozta az Erdélyrészi Gazdasági Tárnicsot. amelyben minden szakma és érdekképvise­let képviselve van. Ezután Erdély gazdasági problémáit tete szó­vá. Rámutatott arra, bogy ezeknek a kérdé­seknek megoldása teljesen beilleszthető a pénzügyminiszter által vázolt program kere­tébe. Hangoztatta, hogy szükség van Erdély tejgazdaságának felka­rolására. Az öntözés kérdésében nézete szerint az er­délyi terület kevesebb öntözésre szorul, mint az anyaországi. De nem is annyira az öntözés kiterjesztése, hanem az alagcsator- nák rendbehozatala az tlsőbbrendü feladat. A románok ezeket az alapcsatornákat telje­sen tönkretették. Elsőrendű feladatok közé i tartozik a gyümölcsfatermeiés fejlesztése és Í a gyümölcsértékesítés jövedelmezőbbé tétele. Az állattenyésztés fejlesztése szoros összefüg­gésben áll az erdélyi gazdatársadalom szo- ciá’is helyzetének javításával. A tagosítás kérdése erdélyi kérdés is, ámbár nem érinti az egész visszacsatolt országrész területét. A tagosítás kérdése elsősorban a Székelyföl- ‘ dön teljesen megoldatlan. Erre a kérdésre tisztelettel fe'hivja a kormány figyelmét. Köszönetét mondott gróf Bethlen László a kormánynak, hogy az erdélyi állatállo­mányt úgy minőségileg, mint mennyiségi­leg közmegelégedésre növelte, illetve ki­egészítette. A műtrágya beszerzésének kérdése Erdély* j ben bonyolult, de nem annyira égető prob í léma. A műtrágya kérdésének megoldásánál figyelemmel kel! lenni arra. hogy a műtrá­gya árai összhangban legyenek a mezőgazda- ‘ ági termékek árával. Szükségszerű feladatok A mezőgazdasági szakoktatást fokozódó mértékben ki kell terjeszteni a visszatért, terű'eten. F téren román részről semmit sem nyújtót* lak Erdély gazdatársadalmának. Dicsérettel szólott az egyházról, amely a mezőgazdasági iskolák, illetve tanfolyamok megrendezésével, igen értékes munkát fejtett ki az erdélyi magyar gazdasági egylet rendszeres tanfolya­main kívül. Hangoztatta, hogy 1 a mezőgazdasági szakoktatás kérdését az ' egész országrészen generálisan kell megol- ! dani. Ezzel kapcsolatosan konkrét kérést fog a kormány elé terjeszteni. Kifejtette továbbá gróf Bethlen László, hogy. szükség van Erdélyben tejszakipari isko­lák felállítására, mert különben a Székely­földön a tejtermelés színvonallá, azon a fokon! dH, hogy ilyen iskolákat fenn tud tartani. Hangoztatta a visszaerdősités szükségessé* gét. Rámutatott arra, hogy faipari és falé*- pároló üzemeket kell fiel! állítani. A mezőgaz­dasági ipar fejlesztés» körül sok a tenni- 'a;ó. A széfcelyfö tli burgonya és gyapjufo- na értékesítését fel kelll karolni. A Szé- kei'yfö'ldön gyapjufcldolgozó üzemeket ke 1 létesítem. Kiislemberekuföfc jó megclbeJtési lehetőséget nyújt a len, kender és gyapjú 1 emo gozása. Különösen Háromszék és Ma- ros-Torda vármegyében fontos ezeknek az üzemeknek a felállítása. Edison Mozgó Tel. 3160. Ma utoljára! „TOMI" q megfagyott gyermek Holnaptól! „GORCID FUTfflRJfl*1 (WalaceBeervéslolin Balessel) 1 teással Is kitü.n& XX /Tlc^gyjCLr ka.lex.es: Hotióvatók ■ «Vi ékq Uit . . 15-r? dkg 1 eqest tóját 1 dtron* (evt Z '» dl *f. 50 dkQ. (hzt. Î riOíKüq 0r 0*ik* '.jiófior. 1Z dkg. mjtsoP.a. M* •1 feéfa. A hoCost» kevert túrt* a (aktot, tojhst. dlromMit ét Petet «tfkrvfr/iiV. d Platte vegyítjük a sütőport. »U frt- ráffv* a trjjrt hoziikercrfük. **lg » (itt* H tej effaqvott. Uqvegr* kert.f f'Te a m»t.soP» Isl'oyott r*on.iie*1 kihw keit kuqPof vagy formá9»n sütjük Sátéli idő: 60 pite k6lépw\tdeg Sutáién. P.tCtpfkónyvH khrimóqt» ingyen kaid . Or OE1KER Â Búd »gut. VUL Co*n uh» Vj teám. SÜTŐPORRAL ÉS VAN/LUNCUKOR *-;sr!-r- r-rf'T-r-u-if vm . <*» . Bizalom a pénzügyminiszternek 1 A továbbiakban gróf Bethlen Lász ó a há­ziipar fejlesztése', a tisztviselői kívánalmak és a telekkönyvi revízió tárgyában tett ész­revételei után felhívta a kormány figyelmét fezeknek a kérdéseknek méltányos rendezé­sére. Kijelenitlette, hogy az erdélyiek a pénzügyminiszter program­jában bíznak, hisznek és meg vannak győ­ződve arról, hogy a program eredménye­ket fog elérni. Az elhangzott felszólalásokból úgy látta, hogy beüt az anyaországban nem egyeznek ezzel1 a közfelfogással. Ám Erdély lakossága egyéni élményei alapján visszagondol a felejthetetlen napokra, 1 amikor olyan apparátussal vonult be a magyar hadsereg fegyelmezetten és céltu- 1 datoSan az erdélyi részek átvételére, hogy nem győzték eleget, csodálni. Nem győz­ték eleget csodálni, hogy az anyaország letiportságáhól ennyire fel tudott emel- 1 kedni. Az a nemzet, amely a súlyos meg­próbáltatásokból igy felemelkedik, az to* 1 vábbi eredményeket fog elérni. > AZ EGYETLEN AKADÁLY Befejezésül gróf Bethlen László észrevé­telt tett arra, hogy az egység megteremtésének és a további megerősödésnek egy akadályát látja: sze­retné, ha az anyaország belső légköre megenyhülne, mert szerény megáilapi&ásu szerint csak az az ut vezethet a további boldogulás felé. Hangoztatta', hogy reális fclkészü-tség kel! és munkavággyal kell hozzáfogni a ránk váró feladatok elvégzéséhez. A pénzügymi­niszter programját elfogadja. Az erdélyi képviselő tejtegeféseit a Híz feszült érdeklődéssel kisérte és a beszéd el­hangzása után a Ház minden oldaláról fel­hangzott a taps és a 'képviselők pártkülőn!»- ség nélkül lelkesen fejezték ki szereneseki- vánataikat gróf Bethlen Lászlónak. URÁNia-MOZGÓ Becsi történetek MA! A békeidők gondtalan vidámsága tárul elénk e bájos zenével és tánccal teli filmben. Főszerepekben: PüUL HÖRBIGER - HUMS MOSER. Műsoron kivül a legújabb híradók 1 Zene! Tánc 1 Ének! Vidámság 1 További felszólalások Ezután Marófhy Károly kifogásolta, hogy a gazdasági csuesminiszter programjában nem található konkrétum. BÁLINT JÓZSEF BESZÉDE Bálint József erdélyi képviselő örömmel lohadta, hogy az erdélyi képviselők is helye­selték a gazdasági csuesminiszter program­ját. Hangoztatta, hogy a letűnt liberális rendszer nem magyar áramlat volt, hanem egy olyan idegen befolyás, amely csak önző célokat szolgált. Most a keresztény magyar nemzelti politika programjai fognak nemcsak érvényesülni, hanem eredményeket is elérni. Pándy Antal nyilaskeresztes képviselő sze­rint a pénzügyminiszter prograrnbeszéde nem tartalmaz semmi újat s az egész csak régi programok süritése. Nem fogadja eb Ezutáu az elnök javaslatára a Ház úgy ha­tározott, hogy legközelebbi ülését pénteken délelőtt 10 órakor tartja. A képviselőház csütörtöki ülése 2 órakor ért véget. II felsőház Illése 1 BUDAPEST, február 14. (MTI.) A felső- ház csütörtökön délelőtt 11 órakor ülést tartott, amelyen elfogadta Magyarországnak a háromhatal- mi egyezményhez történt csatlakozásáról, 1 valamint a magyar—jugoszJáv barátsági szerződés becikkelyezéséről szóló törvény­javaslatokat. Gróf Széchenyi Bertalan el­nök megnyitójában kegyelete^ szavakkal eJparentálta néhai Csáky István gróf kül­ügyminisztert. Az elnök Szavait a felsőhá­zi tagok felállva hallgatták végig és az eb hunyt külügyminiszter emlékét jegyző­1 könyvben örökítették meg. A felisőház ezután tudomásai vette a 36 tagú országos bizottság jelentését az 1940. év má­sodik felében kifejtett működésről, A kül­ügyi bizottság tárgyalásáról szóló jelentés meghallgatása után a felsőház mindkér t&.- vényja vázlatot mind általánosságban, mind részleteiben hozzászólás nélkül elfogadta. Az eluök be jelien tette, hogy a felsőház leg­közelebbi ülését a képviseőház részéről ér­kezett ügyrend szerinti időben tartja. A fel­sőház csütörtöki ülése fél 12 órakor ért véget. Hz' " Meghelf dr. Csilry Bálint efţf@f@sni tanár ! DEBRECEN, február 14. (MTI.) A ma. gyár tudományos életnek rendkívül súlyos gyásza van. 55 éves korában meghalt dr. Csüry Bálint egyetemi tanár, aki a magyar és finn ugor összehasonlító nyelvészet pro­fesszora volt a debreceni egyetemen. Dr. Csüry Bálint munkásságát nemcsak a magyar, hanem a külföldi tudományos világ is jól ismerte. Számos müve jelent meg né- met, és más nyelveken, a nyelvészet, főleg az összehasonlitó nyelvészet köréből. Több. mint három évtizedes tanári működése alatt rengeteg Szakdolgozata jelent meg és külö­nösen hires az a tudományos munkássága, amelyet a magyar nyelvjárások felkutatása, tanulmányozás« és fe’dolgozása terén vég­zett. Kiváló nyelvészeti felkészültségével már korán feltűnt. Tanári pályáját a ko’ozs- vári Ref, Kollégiumban kezdte és tudomá­nyos munkásságára, amellyel korán jelentke­zett, az illetékes szakkörök hamar felfigyel­tek. A kolozsvári kollégiumtól kapott több. mint 10 évvel ezelőtt meghívást a debreceni egyetem tanszékére, ahol sokkal szélesebb lehetőség nyílt számára a tudományos ku­tatásra és az ifjúság nevelésére. Halála a/, egyetemes magyar tudomány nagy gyásza é* halálhírét Erdélybeu, ahonnan származott s ahol élete nagy részét leélte, rokonszenves egyénisége, nagy pedagógiai érzéke és érté­kes tudományos munkásságára való tekin­tettel a legszélesebb körökben veszik igaz részvéttel tudomásuk LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a leg- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolois* vVár. Mátyás királykor

Next

/
Oldalképek
Tartalom