Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-13 / 36. szám

1 O 4 I február 1

MWMMBWBimii nmr—n

Méf egyszer a nyugdíjasok

E sorok abból az alkalomból’ Íródnak, hogy az erdélyi nyugdíjasok, a közelmúlt kisebbségi küzdelmeinek a rokkant ifi ms, a történelmi változás hatodik hónapjában még mindig a román rezsim által igazságtalanul megállapított szűkös nyugdijat kapják.

Kopott, fényesre használt ruháikban jár- iiak-kélnék közottűn. Barázdás, megtört arcuk maga az élő panasz és szegénységről, nélkülözésekről tanúskodik. Vaiamennyiükön meglátszik, hogy átélték a szenvedések minden skáláját. Ok azok, akik 22 évvel ezelőtt az erdélyi rög szereietétől áthatva, vagy mert nem akartak a megkisebbedett anyaország terhére lenni, dacos büszkeséggel vállalták a kisebbségi sorsot és ina, az átélt viharoktól megtört derékkal, csüggedten kérdezik, hogy a megoldásra váró erdélyi ptohlémák közölt miért kellett a nvtigdijrendezésnek hátsóhb vonalba kerülnie. Nem szabad elfelejteni, hogy a 22 éves idegen uralom alatt a hivatalokban ezek az emberek képviselték a száműzött magyar szót, a tiszta és becsületes kezet, ők voltak a kisebbségi sivatagban a szomjazott oázis, ahol az igazát kereső magyar az akkori lehetőségekhez képest megér lésre talált.

Valamikor a nyugdíjba vonulás nyugodalmasan eltelt szolgálat után, automatikusan következett be és szűkös, de biztos megélhetést nyújtott. Mennyire másként élték ezt át az erdélyi nyugdíjasok. Indokolatlan, egymást sűrűn követő, sokszor a regát kis falvaiba történő áthelyezések, megalázás és a minősítésnek meg nem felelő beosztások, ismétlődő és idegekre menő nyelvvizsgák és a Jóisten tudja milyen vexaturák után jutottak el a nyugdíjazásig. Ezek a nyugdíjazások kiáltó igazságtalansággal történtek, szembeszökő anomáliákat tartalmaznak. Nem a román nyugdijastársak ellen beszélünk, hiszen sok esetben ők is áldozatai a rendszertelenségnek, mert tudunk eseteket például, hogy- egy körülbelül IV.-ik fizetési osztályba tartozó magasálláso román funkcionárus kevesebb nyugdijat kap, mint ugyanennyi szolgálat után egy román néptanító, de kétségtelen, hogy a sérelmek özöne a kisebbségi nyugdíjasokat érte. Az egész nyugdíjazási rendszeren meglátszik, bogy az nem a százalékos számszeriiségeu, hanem a marékszámra való megállapításon nvrtgszik.

Kétségtelen, bogy a regáti ideológia nem ismerte a szegény tisztviselő fogalmát és ez az okozója annak, hogy Románia nem helyezett súlyt sem a nyugdíjra, sem a nyugdíjasokra. Nem is volt tételes nyugdíjtörvény-. Köztudomású, hogy a 4000—5000 lej fizetésű regáti tisztviselő fényűző életet élt és amellett házat, sokszor palotát is tudott magának szerezni akkoi, amikor a magyar mentalitású tisztviselő élete nem volt egyéb, mint kiizködés, a silány javadalmazásból folyó kiizködés az élet növekedő igényeivel és az állandó drágasággal. A kisebbségi tisztviselő működése állandóan a nyilvánosság világitó sugarain keresztül pergelt ie és általában mentes volt mindentől, amit a magyar mentalitás tilosnak tudott.

A különféle kisebbségi betegségeken átvészelt erdélyi nyugdíjasok sorsfordulatot remélnek és várnak. A jogegység érdekében és a jogosultságok azonossága fo'ytán ugyanannak a nyugdíjnak kellene megilletnie őket, mint az anyaország hasonló nyugdjasaií. Nem az irgység, hanem a szegényebb sorsban élő ember természetes érzése szólal meg bennük, amikor hasonló elbánást kérnek. Konkrét alakban kifejezve a nyugdjasok kívánságait, szükséges és igazságos, hogy a magyar nyugdíjtörvény hatálya terjesztessék ki a visszatért erdélyi részekre, visszamenőleg a visszatérés idejétől.

Ez az egységesítési eljárás és revízió nem könnyű dolog és hosszdalmas lesz. A leszegényedett nyugdíjasok a fokozódó drágaság következtében a kétségbeesés szélén állanak 'és a kormányzat dolga, hogv valamely ideiglenes pénzkiutalással segítségükre siessen és elűzze a nyomornak rémét, mely már az ajtójukon kopogtat. A hibáknak nem volna orvoslása, ha az állam százalékos pótlékkal igyekeznék a nyugdíjasokat segiteni, mert ez esetben ismét csak azok járnának jól, akik az igazságtalan megállapítás következtében ma is magasabb nyugdijat élveznek. Célszerű volna, ha a nyugdíjasok a nyugdijegységesi- tés rendjén visszamenőlegesen megállapítandó helyes nyugdíj terhére a visszamenőlegesen járó összegből levonandó előleget kapnának. Abol a nyugdíj a revízió rendjén a mainál kisebb összegben nyerne megállapítást, úgy az előleg a megállapított kisebb nyugdíjból volna levonandó.

Az erdélyi nyugdíjasok tekintete a magyar korraányelnök ur felé fordul. Az ő személyébe vetett erős bittel remélik súlyos helyzetük mielőbbi javulását. Erdély büszke arra, hogy a kormányelnök ur Erdély szülöttje és a s/.amosparti virágok illatából szívta magába ennek a földnek azeretetét, látjuk mint tartja gyógyító kezét állandóan a nagybeteg Erdé y ütőerén és siet a bajokon segíteni s

ELLENZŐK

RIO Moip Ms a magyar íiíwrértás Wmagastó ««fölénye.

Elcserélt estiher

Borivi Adorján regénye filmen. Főszerepekben: Kiss Ferenc, Dayka Margit. Simor Erzsi és Mály Qerö. — Rendezte: Gertler Viktor. —

Miisor előtt a 'legnjabb híradók. — Előadások kezdete pontosan:. 3, 5, 7 és 9 órakor.

Pénteken ünnepli a magyar esendőrség fennállásának üalvasiatük évfordulóját

A „Cssnriőrnap“ keresetein ülik msg S^őzsváron a nagyjclenlöségii

jubileumot

KOLOZSVÁR, február 13. Holnap alko- nyattájt, fél 6 órakor, ha felkattantjuk a rádiót, a szokásos délutáni műsor keretében nem mindennapi előadásnak lehetünk tanú;: Pinczés Zoltán ezredes tart előadást a csendőrségről, mely fennállásának 60 éves évfordulóját ünnepli.

Ennek a hat évtizednek a légkörében je- gecescdett ki az a biztonságérzet, amely lehetővé leszi, hogy éppen e fegyvernem érzékelt oltalma alatt nyugodt lélekkel hallgathatjuk rendes műsorunkat, végezhetjük mindennapi munkánkat.

Ma, amikor a nemrég még felettünk

uralgó szomszédos országban elemi pusztítást végez a megbomlott államrend nyomában megtorlásra sújtó ököl, még fokozottabb mértékben becsülhetjük a nyugalom és jogrend felmérhetetlen értékeit, amelynek megőrzője, biztosítéka a magyar csendőrség.

Méltán érdemli meg tehát ünneplését annak a napnak, amely alapításának emlékeztetője.

Legfelsőbb rendelkezés tette hivatalos nappá a bajtársi szellem istápolására e napot, miként annakidején is uralkodói kéz hívta életre szentesítésével ezt a már fogalommá nőtt intézmény^

A csendorség szerepe

A csendőrségnek történeti múltját —- bár röviden — épp a napokban ismertettük. Ezúttal, e méltán párját ritkító intézménynek a reá háruló feladatairól fogunk szólani.

Eszmék és elvek kavargó áradata zug a világban. Kelettől Nyugatig suhan a véres számum, de megtorpan és nagy Ívben kerül odább kis hazánk határaitól. Mert, ha szegényen is, ha múltúnk kényszerű feláldozásával is, ha titokban összeszoritott öklökkel is, de büszkén, öntudatosan és fegyelmezetten állunk még mindig megcsonkított hazánk vérforraló emlékezést kívánó édes anyaföldjén. Hiába zug a vihar a világ felett, mi szuropyos puskánkat szorítva, ökölbe fogott kézzel állunk határainkon. A mi mesgyénken békésen szántanak, a mi városaink egyre szépülnek, a mi kultúránk egyre fejlődik.

Ezt a csodálatos békét és rendét, mely ma tipikusan magyar béke és rend, részben a magyar királyi csendőrségnek köszönhetjük. Ezért portyáznak járőreik olyan öntudatosan, olyan önfeláldozón, olyan szívósan, mert ők igy vallják Napoleon hires gárdájának jelszavát: Amíg élünk, addig rend lesz.

Valamennyien tudjuk, mennyire' egész embereket követel ez a feladat. De tudjuk azt. is, milyen nehéz ilyen egész embernek lenni és maradni. A magyar csendőr pedig e feladatának hiven, becsülettel és vitézül megfelel.

Aki csupán kívülről ismeri csendőrségünket, az nehezen képzeli el azt az utat, melyen e testületbe lépő újoncnak végig keli haladnia, míg olyan egész ember lesz. akit méltán megillet a magyar király csendőr elnevezése. Kevés itt, ha valaki jó katona, kef vés, ha hős. A magyar királyi csendőr nevet csak az a talpig becsületes magyar férfi viselheti méltón, aki ismeri és tudja a Magyar Törvényt, azt alkalmazni is képes. Szívós a kegyetlen robot munkában, nem vár kitüntetést tetteiért, sem forróság, sem fagy, egyéni érdek Aragy emberi bánat nem riasztja vissza attól, hogy a napról-napra ismétlődő utakon ezerszer végig ne menjen, öntudatosan és fegyelmezetten bánik azzal a hatalommá, amelyet őrskörlete felett a benne bízó állam kezébe adott és soha vissza nem cl a beléje vetett feltétlen bizalommal.

Mindezek tudatában önmagának kell lennie legszigorúbb bírójának és meg nem alkuvó fegyelemmel kell nevelnie magát, hogy a roppant felelősséget kívánó feladatának eleget tehessen.

Ezért követelik meg minden magyar királyi csendőrtől, hogy mindenekelőtt talpig becsületes, tiszta lelkű, tiszta kezű. magyar férfi, a Szent Hazáért minden pillanatban halálra kész vitéz katona és a magyar törvényt utolsó idegszálával is védő csendőr legyen.

A magyar királyi csendőr egyenruháját csak az a magyar férfi öltheti magára, akinek vérében olthatatlan tüzként lobog az édes haza iránti forró szeretet. Aki borzadva áll meg a Bűn előtt és képtelen a Becsület határait megsérteni is. A csendőrtestület talán egészen korszerűtlennek tűnik fel a mai világban azok előtt akiknél a cél szentesíti az eszközt. Éppen ilyen érthetetlen a Pénz bálványozásában lezüllöt világ előtt, ennek a sokat szenvedett magyar nemzetnek csodálatos becsületessége, mely jóhiszeműségével annyi áldott hősi vért outott inások jóvoltáért.

A magyar becsület bibliája

Csendőrségünk Szolgálati Utasítása a magyar becsület bibliája, melyet sokszor jó lenne oda tárni azok elé, akiknek a becsületről foga’muk sincsen. A honfoglaló ősmagyar becsülete ez, aki halállal büntette a tolvajt, annyira szent volt előtte a tulajdon. A végvárak és várták fizetetleniil harco'ó magyar vitézeinek becsülete ez, akik inkább éhenhaltak az omló bástyákon, de őrizetlenül nem hagyták. A függetlenségi harc ve- ressipkásainak becsülete ez, akik a Haza iránti földöntúli szerelmükből vitték csata- ról-csatára a golyótépte drága magyar zászlót. A doberdói pokolban csatázó magyar honvédek becsülete ez, melyért sokszázezer férri halt meg idegen földön, világgá hirdetve, hogy urabb* nagyobb, hősebb lehet bárki a magyarnál, de becsületben nincs és nem lesz soha vetélytársa. A magyar becsület a csendőr becsület. Ezt kivár.ja a nemzet, elöljárója egyaránt a csendőrtől. Ezt követeli meg minden csendőr önmagától. E né’kül a becsület nélkül pillanatig sem maradhat meg hivatása magaslatán.

A talpig becsületes magyar férfi és az ősi harcos hagyományokat féltékenyen őrző magyar honvéden is túl kell tennie a csendőrnek. A csendőr feladata nem a kifelé való példamutatás, nem az elernyedt lelkesedés

ezért hisszük, hogy nem fogja megvonni segítő kezét a nyugdíjasoktól pern. Azok, akik több mint 2 évtizeddel ezelőtt felvetett fejjel elszántan vállalták a kiebbségi sorsot, megtörtek 32 idők pörölyütései alatt. Sorok napról-napra ritkul és hamar kihal a nemzedék

lendületberáutása. Példát csak egyik csend' őr mutathat a másiknak. Mert a csendőrség nem önmagáért van, hanem a magyar rend. a magyar alkotmány, a magyar törvény szolgája.

A CSENDÓRSÉG FELADATAI

A magyar állam felelősség szempontjából [ alig felérhető nagy feladatot rótt a csendőrségre akkor, amidőn megkívánja tőle, hogy a magyar vidéken alapjáig őszinte — minden őnámitástól és káprázattól ment — béke és rend legyen.

Ezért kell a csendőrnek a törvényeket, még a legkisebb szabályrendeletet is tökéletesen birtokolnia, hogy megvédhesse az országot minden támadással szemben, mely a rend ellenségei részéről érheti. Tekintet nélkül vérségi, rokoni, baráti viszonyra, tekintet nélkül egyéni érdekekre, tekintet nélkül saját vágyaira, éjjel és nappal, időjárási viszontagságokban — a balált választva a megtorpanás helyett — portyázik és áll a csendőr harcos őrhelyén. Hallatlan lelkierőt. szerzetesi alázatot és óriási izomerőt követel a csendőrtől rábízott feladata. Ezért megy c! közülük, aki csak kenyérkereső pályának tekinti a csendőrhivatást. Mert a polgár, a kereskedő, az iparos nézetével nem arányos az

mura

az anyagi ellcnszolgálatás. amit az állam l éim ad a esendői szol gálái áé rí.

Dft vájjon fizetés-e a uzerze,team k az a !•;< ilyér, mellyel életét íeuutartja, hogy I ■»-• • > igéit hirdethesse? Vájjon fizetés-e az a zsohl. melyet a honvéd kúp, aki őrködik a magyar határon? Vájjon pénzért haltak-e meg a csaták hősei? A csendőr sem fizetésért szolgál. Bármikor készen áll, hogy esküjéhez hiven vitézül meghaljon a becsillet mezején.

Ezekben áll összefoglalása ama követelményeknek, melyeknek birtokában kell megoldania minden csendőrnek vállalt feladatai. Ezeket a feladatokat kell ismernie a jövendő cseudőrnernzedéknek is, hogy tudatában le gyének, milyen hivatást választottak.

A CSENDŐRSÉGI ÜNNEPSÉGEK

A február 14-i „CseudŐrnap“ éppen e hivatástudat istápolására igyekszik bajtársi közösségbe egybehozni a íiatal, tényleges és a már kiszolgált csendőrtiszet és legénységet.

A csendőrhap ünnepi műsorát Kolozsvárott reggel 9 órakor istentisztelet vezeti be a Farkas-utcai református és a Mátyás királytéri Szent Mihály templomban, ahová csend- őrdiszszázad is felvonul, zenekarral. Erre az istentiszteletre a csendörség magasztos hivatását magáévá tevő minden állampolgár hivatalos, de megjelennek rajta a különböző hatóságok képviselői is. Istentisztelet után a Mátyás király-téren a legmagasabb katonai elöljárók díszszemlét tartanak. Ennek befejeztével, délelőtt 11 órakor, a cseridőrlakta- nyában meghitt ünnepség lesz a meghívottak részére. Az ünnepség műsorát 13 órakor közös ebéd zárja be a Varga-étteremben. Ezen az ebéden a cseridörtisztíkar legénysége és a magyar királyi csendőrség érdemes, kiszolgált tagjai körében tesz tanúságot a bajtár- siasság érzületéről.

Külön említésre méltó, hogy a visszatért területeket beleértve, az első egyetemes csendörnp alkalmából a Kormányzó Ur Őfő- méltósága elrendelte, hogy február 14-én és 13-án, tehát a csendőrnap és az azt megelőző napou a budai királyi várpalotában az államlő személye körüli őrszolgálatot ellátó, ugv nevezett ..udvarlaki őrséget“ a csendőrség adja. Az elkövetkező február 13 és 14-ére elsőizben válogatják össze az egész ország területéről az udvarlaki szolgálatra kiszemelt őrséget. Az őrségváltást ezalkalommal kiemelkedő ünnepélyes keretben tartják meg.

Takarékossági okok miatt a kerületi kirendeltségek számát csökkentették

KOLOZSVÁR, jebruár 13. (Saját, tud.! Kolozsvár város polgármestere, mint a város hivatalos lapjának legutóbbi száma közli, takarákossági szempontok miatt az alkalmazottak létszámának apasztását határozta el és ezért egyelőre a kerületi kirendeltségek számát csökkentette.

E tárgyban kiadott határozat szerint az V. kirendeltséget az I. kerülethez, a III. kér. kirendeltséget pedig a II. kerülethez csatolta és igy most már csak három kerületi kirendeltség fog működni az eddigi öt kirendeltség helyett és pedig: az I. és V. egyesitett kerületi kirendeltség, melynek illetékessége az I. és V. kirendeltség területére, a II. és III. egyesített kerületi kiren deltség, melynek illetékessége az eddigi II. és III. kerületi kirendeltség területére és végül a IV. kerületi kirendeltség, melynek illetékessége az eddigi IV. kerület területére fog kiterjedni. Az újjáalakított kirendeltségek e hó 15-én kezdik meg működésűket. Az első kerület vezetőjéül a polgármester Hunyadi Jánost, a IT. kerület vezetőjéül Guráth Józsefet, a I\. kerület vezetőjéül Cserényi Antalt rendelte ki. A három kerületi kapitányságnál a kiadott határozat szerint a kapitányság vezetőivel együtt 19 tisztviselő, 3 altiszt és egy kézbesítő fog dolgozni.

Lehet, hogy takarékossági szempontok indokolttá tették a keiü'eti kapitányságok egybeolvasztását, a polgárság érdeke azonban kevésbé, mert például, az V. kerület polgárai most minden kisebb ügyes-bajos dolgaik elintézése érdekében kénytelenek a belvárosban levő I. kerületi kirendeltségre menni. Ez a rendelkezés a közigazgatást még az eddiginél is jobban központosítja, pedig inkább a közigazgatási decentralizálására lenne szükség, hogv a városháza munkával elhalmozott tisztviselői karának tehermentesítésével a felek kiszolgálása gyorsabb legven.

Pólóm könyvvásár UEPACE

nál kolo2svár. Február 15-ig 30—80 százalék árleszállítás. Folyton újabb anyag jön. Kérjen jegyzéket Lepagetól.

mely oly tanulságosán élte át az elmúlt kor- j szakot. Ne legyen tehát közöttük egy sem. aki azzal az érzéssel távozzék el közülünk, hogy a történelmi igazságszolgáltatásból nem juthatott neki is megfelelő rész

("Sz, S.í