Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-11 / 34. szám

T 2„ BLLEN 7. t.K I 0 / / február II. „Kisebbségi múltunk és az erdélyi magyarság meg­vívott szabadságharca arra kötelez minket, hogy kisebbségi sorsban szerzett tapasztalatainkat a meg­nagyobbodott haza rendelkezésére bocsássuk“- mondotta <U. HlíUÓ adélyi Uépi/UzlÓ a nthvztiUtfyi íizüiet (tÜHtet'áfotyi véddmécZt szóid tówtHyiavastai i/.itáfában taúoU (te&zédi&i* Radocsay igazságügymíiiiszter elismerése az erdélyi képviselőknek KOl.U/SYM\. február 11. Kivonatoson közöltük már azt a nugy jelentőségű besze­det. amelyet dr. Mikó Imre erdélyi kép- i i.selö tartott a nemzetiségi érzület biin- tt tő jogi védelméről széliét törvényjavaslat téírgyalusa soréin. Ez a beszéd minket, et • Helyi magyarokat különösen érdekel. Egy­részt azért, mert a felszólaló képviselő a nemzetiségi kérdés egyik legalaposabb ismerője. Készt vett a magyarság 22 é, es kisebbségi küzdelmeiben és széimtalanszor megpróbált érvényt szerezni a Kotnániá- ban oly hiába hangoztatott kisebbségi ff- gokra. De más szempontból is figyelmet és elmélyülést érdemel az a beszed. Erdé­lyi képviselő szájából hangzott el az or­szág törvényhozóinak szine előtt, hogy ..nem akarjuk a mult sebeit fellepni“ es ..nem akarunk elnyomottakból elnyomók­ká válni". I gyanúkkor önérzetesen meg­adta a választ a bukaresti sajtó lágalmai- I a és izgatásaira, amelyekkel kapcsolatban Erdély székely népe impozáns módon megnyilatkozott. Fontosnak tartjuk azt is. hogy szó sicriut idézzük- az igazságügy­miniszter váilaszát. amilyben kijelentett“, hogy nagyjelentőségű, hogy éppen a most felszabadult Erdély képviselője találja ezt a javaslatot helyesnek, találja ezt a ja­vaslatot szén list t érni értelemben igazan magyarnál:. Elsőrendű fontosságú tehát, hogy Mikó Imre dr. beszédét teljes szőve- gében megismerje az erdélyi magyarság. Ezért közöljük tehát szó szerint az alábbi­akban a parlamenti beszédet: Pr, Miké Imre beszéde Mikó Imre: Tiszte t Ház! (Ha-ljuk. Hall juk!) Az érdi yi képviselők parlamenti cso­portja úgy érzi. hogy nem haladhat c inog- jegyzés nélkül ama törvényjavaslat mehetU mely ma napirenden szerepel én amely a nenizetiségi érzület biinltetöjogi védelméről >zá!. 1 Amikor ez n javadat beuyujtatott. 1940 juiius 23-án mi még román uralom alatt él­tünk, most pedig, amikor a t. Ház a járás­ától tárgyalás alá veszi, ime itt vagyunk IÉljenzés és taps a Ház műiden oldalán.) es a töhl>ségi magyarság oldaláról szó.hatunk hozzá ehhez a nagyjelentőségű javas áthoz, egy olyan kisebbségi jogelvnek a törvénybe iktatásához, amelynek törvénybe iktatása érdekében mi Romániában 22 éven keresz­tül — sajnos eredménytelenül — de soha­sem szűntünk meg küzdeni. Éppen ezért az az érzésünk, hogy 22 éves kisebbségi múltunk és az erdélyi magyarság megví­vott szabadságharca arra kötelez minket, hogy kisebbségi sorsban szerzett tapasz­talatainkat és ismereteinket a megnagyob­bodott magyar haza rendelkezésére bo­csássuk. (Élénk helveslés. éljenzés a Ház minden ol­dalán.! Erre most nvilott az első alkalom és mi örömmel ragadjuk meg azt. hogy ezt a kötelezettségünket ezzel a javas.attal kap­csolatban teljesBlheáwik. ..KORSZAKALKOTÓNAK TARTOM A JAVASLATOT­Az előttünk fekvő javaslat indokolása hangoztatja, hogy eddig nem jelent meg ilyen természetű 1 örvény s hogy a nemzetiségi érzületet büntetőjogi védelem alá még egyetlen ország törvényalkotása sem helyez­te. Én ehhez szeretném hozzátenni azt. hogy e javaslatot a nemzetiségi jeg fejlődése •Szempontjából legalább annyira korszak- alkotónak tartom, mint az 1929. évi észt biintelölörvénykönyv 470, paragrafusát, amely elsőizben helyezte büntetőjogi vé­delem a'á a nemzetiség Szabad bevallását, kimondván, hogy mindenki, aki valakit erő­szakkal rá akar bírni arra, hogy nemzetisé­gét a valóságnak meg nem felelően val ja be, hat hónapig terjedő fogházzal! büntetik. Büntetőjogi és álta éhen az európai bün­tetőtől'vényküm vek a nemzetiség fogalmával kapcsolatban eddig egyetlen esetet tudnak csak felmutatni, amit szankcionáltak is, még pedig a nemzetiség elleni izgatás vétségéi. Ezt a ese-ektn-ényt az 1878. V. te., biz úgy­nevezett Csemegi-kődex 172 paragrafusa is két évig leírj vjő úl’amfcg ággal sújtja. Ez C - e ir*eg i-kódé x volt érvényben Romániá­ban is egészen 1937 január 1-ig. amikor az­után uj és általános büntetőtörvénykönyv­vel heyettesitettck. AHOGYAN ROMÁNIÁBAN ÉRTEL­MEZTÉK A NEMZETISÉGEK VEDEL MÉT Engedje meg a t. Ház. hogy ennek a Cse- megi-kódexnek Romániában való alka'inazá- -ára vonatkozóiig egvelien egy esetet hoz­zak fe>l. (Halljuk! Halljuk!) 1936-ban mond­ta el az olaszok Duceia. Mussolini, ama hi­re- milánói beszédét, .».ing lybeu Magyaror­szágot Európa nagy megcsonkítottjának ne­vezte. Amint általában szokásos volt, hogy ! ha a revízió kérdése a küllő dön felmerüli, a román sajtó reánk, kisebbségi magyarok­ra a g\ü!öíetir°k valóságos pergőtüzét zúdí­totta, igy történt ez alkalomma! i.>. A ro­mán sajtóból egy Sxékelyudvarhelyen meg­jelenő kis lap ment el 'lagmess/ebbre, amely­nek cime is kihívó: „Román hang az elszé- j kcdyesilett vidéken*". Szerkesztője pedig ec> Dobrota nevezetű nr. aki annak idején ott a megyében igen nagy szerepet játszott. Ez a Dobrota tanár. Mussolini be.széde után cikket ir.t erről a témáról. Ebben a cikké­ben először Muvso iuit mosdatja in g é* row rokonnak nevezi, amiért a romának ellen ige fel mert lépni, azután az olaszok­ról egyszerűen, mint makaróni evekről em­lékezik meg és végül reánk, kisebbségi ma­gyarokra, azt mondja, hogy a romániai ma­gyar kérdés egyeljen módon ohiható metg: ha egy Szent-Bertalan éj-zakát rendeznek, azon elpusztítják az összes romániai ma­gyart. (Zaj.) S ekkor azután jöhet Mussoli­ni, összeszedheti a magyar huÜákal ó? ren­dezhet velük revíziót. 1 T. Ház! Amikor ev. u cikk ebben az ud­varhelyi obskúrus lapban megjelent, a Ma­gyar Párt akkori elnöke, mostani képviselő- társunk, grof Bethlen György, bűnvádi lel­je le retest tett .9 cikk Írója el'rn, éppen a Csemegi-kódex 172. paragrafusa alapján, nemzetiség elleni gyűlölet szitása cím én. \ feljelentés az udvarhely megyei román ügyészséghez került, amely kivizsgálta az ügyet és úgy találta, hogy a eikk neui tar- tnlmuz nemzetiség ellen semmiféle izga­tást, (Mozgás.) teliül irattárba tették az aktát és Dobrota szerkesztőnek a hajas/ála sem görbült meg soha. \/ ügy ellenben ezzel még nem záródott -c, mert Kövér Gimtnv. ugyancsak mostani igen I. képvisi lőtőrjjam, a Nemzetek Szövetségé­hez fordult panasszal éc kérte, hogy a Nem­zetek Szövetsége, mint a kisebbségi jogok I legfőbb védője, á lapítsa meg, hogy a cikk 1 valóban neiírzMr'-ég elleni izgatás. mert ez a legr.srkéíyebb minősítés. amit neki adni le­het. hiszen végeredményben ez tömegűié- l/.áriá-ra való feilszólitás sajtó utján és igv sokkal suíyosabhan is lehetne minősíteni. (Úgy van! Úgy van!) Erre a Népszövetség válaszolni válaszolt ugyan, de e/.i'tal- is meg­védte a kisebbségi védelemre kötele/.'tt á- 1 ninot a kisebbséggel szemben, (Ugv van! 1 gy van!) mint annyi más esetben: igazat adott Dohrotának és az udvarne/yi ügyész­ségnek s egyszerűen elfogadhatatlannak mi- nősitette Kövér Gusztáv petieióját. Ugyanúgy járt cl a Népszövetség, mint ahogy azdött nemrég járt e- egy másik ügy­ben. amikor nemzetiség eUen való izgatás cimén egy elemi iskolák számára készült tan­könyvet vittünk eléje, amelyben e emiisko* lai gyermekek számára könyv nélkül való megtanulás céljából többek között a követ­kező szövegű vers á lőtt:. ,.Ó. magyarok, ti veszett kutyák, sokat szenvedtünk alattatok, de most eljött az ideje, hogy bosszut álljunk rajtatok.“ A Népszövetség ebben az esetben sem állapította meg nemzetiség elleni izga­tás fennforgását és ebben az esetben is visz- szautasitotta a panaszt. (Zaj. — Ronkay Eerene: Szörnyül) Nem eélem a mult sebeit feStépni BB T. Ház! Nem célom a mult sebeit fellép­ni és ezzel a jövő kibontakozás lehetőségét akadályozni. Ezekkel a példákkal csak arra szerettem volna rámutatni, hogy mennyire ki van szolgáltatva a kisebbség a többség­nek ott, ahol a kisebbcégi jogok védelmére nincsenek határozott, pontos és igazságos törvények és főként, ahol nincsen függ"t!en biróság. amely ezeket a törvényeket végre­hajtja és az ébenük vétőket megbünteti. Ezért üdvözlöm ezt a javaslatot, amely a mult- századbeli liberális büntetőkódexen mész- sze túlmenően uj vétséget állapit meg a nemzetiségi érzület elleni megnyilatkozás esetében és nemcsak hogy túlmegy a mult* századbeli liberális felfogás»*',!, hinnem igenis példát mulat a népszövetségi ki­sebbségi e’járással szemben és megmutat­ja, hogy Magyarország egyáltalában nem külföldi nyomások és nemzetközi kötele­zettségek vagy Ígéretek alapján, hanem a rzentístváui gondolat jegyében meg tud va­lósítani a saját maga hatáskörén beUT. a ff maga belső életében egy Pyeu épületes és igazán korszakalkotó müvet. (Élénk helyeslés és taps.) A napirenden szereplő törvényjavaslat a nem magyar anyanyelvű állampolgár érzés­világát védi, tehát nem valamilyen objekti­ven meghatározható jogtárgyra vonatkozik, hanem mindenkinek legszentebb benső érzé­sét, nemzeti öntudatát érinti. A nemzeti ér­zésnek pedig csak az egyik rész? vezethető vissza észokokra, az. amely a tudatban ben­ne van: ezt magyarázni lehet faji átöröklés­sel, a közös nyelv összekötő kapocsával, a a közös történelmi múlt emlékeivel és végül a nemzeti kultúra mély álérzésével. A nem­zetiségi kérdésnek azonban másik s nézetem szerint nagyobb része a tudat alatt van és u ember legirraciouálisabb érzéseire ösztöneire vezethető vissza. Ebből kövekezik, hogy a nem magyar anyanyelvű á lampolgárok nem­zetiségi érzésvilága egyénenként és nemzeti­ségenként változik, az más és más és Össz.e- függéíben van az illető nemzetiség vagy az illető egyén nemzeti öntudatának a fokoza­tával. H |®9? ss£fs$lcciék kérdése Tekintettel arra, hogy a javaslat a bűnvádi eljárás megindítását magánimlitvánvra, vagy­is a sértett fé’re hízza, minden nem magyar anyanyelvű állampolgárnak egyénileg kell cl. bind nie, hegy az a kifejezés, amelyről szó van, sérti-e az 5 erttét világát, vagy pedig arm. A független magyar bíróságra vár ezen a téren olyan joggyakorlat kialakítása, amely ezzel kapcsosaiban minden kételyt eloszlat­hat. Nekünk ezzel kapcsolatban két aggályunk merülhet fel, amire, vonatkozólag remélem, hogy a magyar biróság, araikor a törvényt alkalmazni fogja, kel ő választ fog adni. Az egyik aggály az lehet, hogy ezzel a joggal a nem magyar anyanyelvű állampolgárok nem­csak élhetnek, liánom esetleg vissza is élhet­nek. A javaslatban kilátásba helyezett és fő­ként a sajtóvétségeknél igen súlyos büntetést nézetem szerint csak akkor szabad alkalmaz­ni, ha az nemcsak egy nem magyar anya­nyelvű tulfinemuit nemzetiségű érzésű ál­lampolgárnak érzületvilágát sérti, hanem ha az egy átlag jó német, román, szlovák vagy rutén érzésvilágába ütközik. A másik aggály, amely ezzel kapcsolatos, ott merül fel, amikor szóban. vagy Írásban valaki olyan lefejezést használ, amely az or­szágban élő nemzetiségre nézve nem hízelgő úgy ah, de viszont igaz. Ebben az esetben né­zetem szerint szintén nincs büntető szank­cióknak helye, mert olyan messze már nem mehetünk eb hogy köztudomásúlag is igaz té- i nyék kimondásáéit szankciókat ’alkalmaz- j zunk. Ha jogosult a nemzetiségi, önbirá'at be.- í’elé, a magyarság felé, akkor legalább -ilyen mél lékbeu jogosultnak kell kif*l*-, a m qi/cii »rgek irányába is louiuc. A jogi érvek mellett azonban felinarul •« keidé*, hog) idoszerü-o éppen ma foglalkozni ezzel u javaslattal, amikor a határon túli in gyár kisebbségeinknek n során a legmélyebb* rr hülvedt é* odaát nemcsak hogy ázó a«/n lehel a magyar éi/évvílág megvédéséről, b,i- nem u bukaresti rádió és fővárnál sajtó nap­nap után követ el olyan tetteket, (Cgy van< Úgy van!) uruelyeket rui a javaslat kapcsán vétségnek minősítünk és igen súlyos fogház büntetést mérünk ki reá. Vájjon nem sza- init-e. egyoldalú lefegyverzésnek, ha hangfo­gót teszünk a mi szónokaink és a mi Íróink tollára ugyanakkor, amikor a túlsó oldal Fe­lől a rágalmak és sértegetések özönét áraí/t- ják felénk? (Igaz! IJgy van!) A SZÉKELY NÉP VÁLASZA Erdély székely népe megadta a választ a bukaresti rádiónak, amikor tízezrével vonult fe.l a januári nagygyűlésekre és fogadalmat tett arra, hogy megvédi azt a székely népet in azt a székelv földet, amely székely szóláv- inondús szerint magyar volt inár akkor, ami­kor még nem voltak magyarok és magyar les/, még akkor is, amikor már nem lesznek magyarok, (laps.) De a ini népünk ncze.teui szerint politikailag eléggé érett ahhoz, hogy belássa, hogy a pillanatnyi perpatvarokon tulmeuőleg egy többnyelvű á’lam kormány­zása tartósan esnk a sz-entistváni gondolat jegyében Ichet-éges. Ennek pedig a jelképe a kard és a mérleg. Amig kifelé karddal védjük meg azt. ami a miénk, addig befelé nem szünetelhet a nemzetiségek és osztá­lyok közötti igazságtevés munkája, mert Szent István nemzetiségi programja, a ..Rte- mim unius linguae iubecile ac fragile est”1 s a szenitstváni nemzetiségi politika külpoliti­kai okokból nem ismer moratóriumot. ..NEM AKARUNK ELNYOMOTTAK­BÓL ELNYOMÓK LENNI11 Mi, akik végigjártuk a kisebbségi sors hu- szonkétéves küzdelmének iskoláját, ünnepé­lyesen ki akarjuk jelenteni ezúttal is, bogy elnyomottakból sohasem akarunk elnyo­mók lenni. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen.) És amikor nekünk az egyik oldalon az a prog­ramunk, hogy befelé minden ellentétet, amely ma a magyar politikai pártok között van, megszüntessünk és amikor az a felfo­gásunk. hogy legalább is. amig ez a világhá­borús rendkívüli idő tart, szükséges, hogv összefogjunk és egyek legyünk, hozy ezeket a nehéz időket átvészelhessük, éUgy tan.' Úgy van') ugyanakkor a másik oldalon az a felfogásunk s azt szerelnök, hogy nyugalmi állapot jöjjön létre a nemzetiségek és a ma­gyarság között, mert csak belsőleg konszoli- déilt Magyarország tud kifelé éc elsősorban a határokon tulmaradt testvéreink irányába saht és erőt mutatni. (Úgy van! Ügy ván!) Mivel a javaslat nézetem szerint ezt a be1- ső konszolidációt kívánja szolgálni, a javas­latot ünnepélyesen elfogadom. (Élénk éljen­zés és taps. A szónokol számosán üdvöilik.1 R AD ÖCS A Y IGAZSÁGÜGYMIXISZ- TER VÁLASZA Radocsay László igazságügy miniszter vála­szában a következőket mondotta: „Mikó Im­re igen tisztelt képviselőtársam nagyon szép és mindnyájunk szivéhez szóló beszédére ter­mészetesen csak a hálás köszönet hangján, válaszolhatok és köszönöm, hogy elismeréssel fogadta a javaslatot. Igen nagyjelentőségű az. hogy éppen a most felszabadult Erdély képviselője ta­lálja ezt a javaslatot helyesnek, találja ezt a jc.vaslatnt szentistváni értelemben igazán magyarnak. UJ árvízvédelmi kormány BIZTOS BUDAPEST, február 11. (MTI.) A földművelésügyi miniszter a Zagyva és a Tárná folyók úrvizvédelmi szempontból való szabályozása érdekében, valamint a közbeeső árterületek feljavítása érdeké­ben a vonatkozó törvény 153. szakasza alapján Hegedűs Kálmán nyugalmazott miniszteri tanácsost árvízvédelmi biztos­sá nevezte ki. ..BIHARI EGYESÜLET“ ALAKULT NAGYVÁRADON NAGYVÁRAD, február 11. (MTI.)' „Bihari Egyesület“ néven uj turista egye­sület alakult, melynek elnökévé vitéz dr. Nadányi Jánost. Biliarmegye alispánját választották. JEGYZŐTANFOLYAM MAROSVÁSÁR HELYEN Marosvásárhely, február 11. (MTI.) A jegyzőtanfolyam céljául szolgáló épület a napokban megüresedik és újból megin­díthatják a jegyzőképző tanfolyamokat. Előreláthatólag az intézet 120 jelölttel kezdi meg működését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom