Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
p .... 6 U I I I V / P K I 'J 1 I i t I) r u » r I DOB nra Milyen szerepet játszott m magyarság a remén életben és kultúrában ✓ Irta: Intet fÓtyUnhÁxÍujhí tanai A régi oknuin\okban gvukrán lubilko/utm many árokkal n;;> is. mint a fojcdileuiM-g első bojárjaival. A lentemlitetl Gvelcvi <•> I.ovili Miklóson kívül még nőm ritkák a mugvarosuii nt Doimmko«. Kúriát. Miklós. Sándor. János, liala/s. > 11».. növök a rogi okmányok lio|as novei ko/ótt. (Auuer: A rom. mans. tol. 111. Dimitrie Fantemir pedig Do oriptio Moldáviáé «inni müvében a fejodeleniség legrégibb bojárjai között említi a lám ás és Gyenge lumi I i a k a t. Számuk egvideig njalib betelepülésekkel állandóan növekszik, habar az idüküzönkinl megismétlődő tatár beütések nemcsak román sorstársaik, hanem az o soraikban is pusztítottak. A tő. században nagvokb lnis/itu ma- avar beáramlás megy veghe és sokan áttérnek a régiok közöl is. Az olsti magyar bibliai ei- ditus 14 44-ben lalrosnn tolók származik. \ (11. os befejező közleményt). pápa által ellenük küldött lljlaky Dénes inkvi/itor elöl rgv részük a tatár Hosszur.i hiába menekült és 14110 ban megalapított i (.sühürcsük városát es körülötte számos la!v at. I'll) jezsuita latentes szerint lóöl-ben kb. 20 túlnyomóan magyar katolikus lakossá• gu falu roll, melyeknek lakói más nemzetiségekkel s/em- ben privilégiumokat élveztek. I huszita magyarok alapították Husi rárostit is. \ 1 <>. század derekán visszatérítette őket lábuk Mihály. A moldovai csángókhoz először 1400 táján vándorolnak ki nagyobb számban a székelyek a Báthory István félc nagy adók miatt, majd a Dráglfy vajda hasonló intézkedé»ei nyomán támadt llOl.iki lázadás ntún még többen. Az. idöközünkinl megismétlődő tatár betörések, majd török és lengyel pusztítások néli: I elénél is lejjebb apasztották Moldva és Havasalföld lakosságát, így (t magyarok száma is idönliint meg/ngyat. kozik. \ tatárok lölO-ben 70.00(1 moldovait hurcoltak el 1.) 15-ben a pestis 0.000 embert pusztított eb De u 16. száza(I második felében nagy nekilendülés tapasztalható. Quirini papai vizitator 0000 magyar katolikust talál, ami elég nagy szárn, ha tekintetbe vesszük az ország akkori nagyon gyér lakosságát. \ másik pápai kiküldött, Bandim. 1640-ban már csak 5000-et talál, u többi vagy elliur- ((4látott es elpusztult az újabb tatúrduláiok- ban. vagy elroinánoAodott. Mit látott Sarsslmi ? BtUUtilii végigjárja a munténiai és mo ţiunii .katolikusokat, több mint 40 várost i-s falut és a pápának- küldött jelentésébe", a legtöbb helység nevét magyarul ívja, meg az olyan helységekét is. ahol a magyaron már L ivi szüléiben voltai s a lakosság túlnyomó része román volt. Körrendeletét latinul és magyarul fogalmazza. Bandiui jelentéséből kiviláglik, hogy sok túlnyomóan román lakosságú váró- és falu eredetileg magyar alapítás, továbbá egy-egy valamikor nagyszámú lakosú -/iiiiiiagyar bel'- ség teljesen elnéptelenedése, kipusztulás vagv elhagyás utján. Azonkívül sok helyen talál görögkeleti bitre tért magyarokat, meg olyan falvakat, melyeknek katolikus lakosai elfelejtették a magyar nyelvet. Az összes magyar alapítású helységek n leg termékenyebb helyeken emelkednek. A csángó faliakon hívül 3 olyan várost jelez Bandiţii ahol magyar lakosság többségben van. Ezek: Bacău. Husi és Cotnari (Bakó. Húsz és Kutnarj. Körülbelül 10 városról a helyszínen szerzett adatok és tapasztalatok alapján azt állítja, hogy valamikor túlnyomóan magyar lakosai voltak (. Olim erat ungarorum habitatio"), inig azon időben mái csak kevés számú magyar katolikus lakott bennük. Ezek: Roman Tecuci, A asini. Sucrava, Piatra. Trotus, Şiret, Hârlău. Paşcani, Giulesti. Egy-egy helyt u bitó magyar volt. még ha a románok is voltai: többségben. Másutt román és magyar felváltva gyakorolta a bírói tisztet. A múlthoz viszonyítva Bandinus elég szomorú állapotokat talált. Egy megfogyatkozott elhanyagolt, részben idegen nyelvű papoktól vezetett, vagyonában, iskoláiban megfogyatkozott magyarságot. Mindazonáltal azt tapasztalja. hogy a földművelést, szőlőművelést és részben a kereskedelmet, meg némely ipart idegenek űzik, még pedig még mindig a szá szók, és magyarok, a mind nagyobb szám ban feltűnő örmények és zsidók mellett. A románok. úgymond. inkább zsákmányolta járnak és hadakozni vágynak ( ad rapinam dediti . . . pró quocumque alio laboré Moldavi Yallachi parum valent ')- Erről tanúskodnak az egykori oginányok is, bár a román elem lassan átveszi a vezetést. Suceovúból még küldik a magyar és német kér esketi el mi leveleket és hivatalos iratokat. Me gyárul van szerkesztve egy a város bírája és 12 eskiidtje ódtól Besztercére küldött tanuságtétcl. Soltész (vagy .gróf") és 12 esküdt vezeti erdélyi mintára u városai; nagy részét. Bacuuban több magyar soltész nevéről van adat. nemkülönben Tatroson, hol Kosa György, Tamás, Mátyás. Bene István, Falusi Márton neveken szerepelnek a soltész és polgárok az iratokban. Târgul Ocna községi pecsétje változatlanul a pörgekalapos csángót tartalmazza. Husi városóiban egyik évben magyar, másik évben román a soltész és számos magyar név szerepel az okmányokban. A túlnyomóan magyar lakosú Colnar porkolábja hol magyar, hói román. De Táigovisléu a munténiai Cámpulangon. Márton, Balázs. Zsigmond nevek már rsak az eltűnt magyarságuk emlékei. Különben csakhamar még a vallásukat is elhagyták ezek az clro- máríosodolt magyarok és szászok, mert az rgykorj katolikus propaganda centrumában ina sokkal hathat' abb eszközökkel ellenkező propaganda folyt: adómentességet igéitek az áttérő katolikusoknak és pogánynak nevezték. aki bitében megmaradt. (lor. 1st. com- 1. 244). A város 1300-ból való pecsétjét egészen 13. századig a katolikus barátok (preoţii, baraţi) őrizték). FI BOM \NOSOD 'S Ebben a: időben, amint laljult. a magyar német városi lei os ság. az egykori alapitól- mór többé-kevésbbe el vannak romanoso'l- va s csak ott maradtt.l; még nagyobb szóiéban. ahol a könnt zó magnó ielvehl-ié’ közvetlen kapcsolatban voltai, vagyis a nutldvai csángói idéken. De mialatt az elszigeteltek kivesznek. az egy tömbben élő magyar '/igétek, a moldvai csángók ezután is erősödnek a hozzájuk kijövő 11j áramlatok által é- e-akhamar megkezdődik egészen észrevétlenül ., bukaresti bc-ziirödé' is. KÉSŐBBI ADATOK 1762—66 között, a madéfalvi siculicidnm ('/.ekelv öldöklés! és annak e özmén vei miatt újabb székelv kivándorló hullám hagyja el Erdélyt és legnagj'obbrészt a moldovai csángókhoz telepszik. Egész csomó uj községet i- alapítanak, azonkívül hogy a bek ói és forró- valvai csángó központok telepeit i- IVIszapu- ritják székely lakó-ókkal. 1780 körül II. József alatt Bukovinába i-árulóról it nagyszámú széiels és megtda pit jók az ismeretes Antira.- fal va. Hatlik/ul- va. József falva. Istrnsegils és I-ogndöstt n nei ü községeket, torábhn Bukarestben is kezdetit k elsza/Xirodni és számos uj község keletkezik 1 főidői óban is \ 10. század elejrn újabb 10 ezer magvar be. v.mdorlo érkezett' Moldovába. amikor üss/es -/álunk az egykori! becslések -/érint az 5(1.009 felé jár (Eippa konzul). A j ii ii ii t é ti i a i bevándorlás gyéren folvik és fők open Bukarest felé iránvuk kós lenne I8ö8-i titlului szerint Moldova- bin összesen 40.000 mag yap katolikus él kb. 200 helységben. Ezek között 27 helyen él 400 katolikusnál több. ebből e/eren feliiii lakosú 0. mig Szabó, falva kétezren feliiii. Auuer 1912-ben felszámolja a falusi lakosságot, konstatálva, hogy azok több mint 10(1 laluban évinek, melyekből fó uak van ezren, fcüli lakó-a. egyeseknek kettő, .sőt háromezer, összes számuk 80.000. Tudjuk, hogy-ma már 5000 lakossal bíró falvaik is vaunak. £gy&ze& metyké&í&lía ! ffllndía vÁ&á*jjl{al szárifott főzelék- és zöldségeket, mert olcsók, gazdaságosak, ízletesek, vitaniintiúsak! Mindenütt kapható ! Gyártja a Mezőgazdasági és Kémiai Ipartelepek k. T. Budap.’st. Díjtalanul bantu.at.a az erdélyi vezérképviselet: Rstrai Kas/ 1 áros Kolozsvár, SzeiitegyiF z-utca 3 (Volt ^Pitvar“) Telefon: 11—88.-■-) Az 1. rész megjelent 1941 január 25-iki vámunkban. es Ma a magyarság legszámottevőbb mennyiségben Bukarestben és a moldvai illetve bukovinai cs'óm gór idéken él. Úgy <> bukaresti, mint a moldvai jóval meghaladta szóimban a százezrei a bécsi döntés előtt. A bukarestiek a társadalom minden rétegéből valók és az összes magyar vad ások* kévetői. de főképen katolikusok és reformátusok. Vannak magyar paróhiák, kulturegylete- ik, lelkes és agilis vezetőik és sokkal inkább kapcsolatban állanak a Kárpátokon inneni véreikkel, mint a moldovaiak. Az első református parókiát és templomot 1850-ben alapítja Síikéi Imre tiszteletes* ur. Iskoláik is régóta' vannak. A magyar ferencesek iskolájában 1855'-ben 100 magyar gyermek járt. A moldovai csángó széke vek falusi földműves nép. Bacău, Romaii, Neamt és .Tasi megyékben laknak, több mint 100 községben, melyeknek mind magyar nevük van. illetve volt. Számlik meghaladja a 100.000. Mind katolikusok. Nagyon józan, dolgos, becsületes és mélyen vallásos emberek. Évszázadokon Jíeresztől mindik kitűntek erényeikkel és jó sásukkal román testvéreik közül Bandiţii és a többi pápai vizitátorok és más utazók mind a legjobb véleménnyel vannak róluk. A környezet durvább vonásaitól elütő lelkületűkre jellemző, ahogyan a határok megjelölésénél eljártak. Moldovában ugyanis egész a 19. század elejéig telekkönyv helyett úgy gondoskodtak a kijelölt határok észbentartásárói, hogy egv gyermeket hurcoltak magukkal, akit a határvonal minden szakaszán úgy eldöngettek, hogy holla napjáig nem felejtette e! a 811 €1 határt. Csángóink, amint Xenopol is megállapítja Bandi ni nyomán, ezt a praktikus metódust úgy alkalmazták, hogy a gyermekeknek a határmegvonásnál olyan ajándékokkal kedveskedtek. ami szintén felejthetetlen legyen számukra. Iskoláik már a legrégibb idők óta voltak. Nem véletlen, hogy Despot vajda Cotnar.on ódiitatta fel rövid lélekzelü egyetemét, mert itt akkor bizonyára magyar-német kuli őrhöz pont volt. A Ferencesek és Jezsuiták az -országban voltak, s nyomukban, jól tudjuk mindig a kulidra járt. Mavrokordat fejedelem titkára Hanterive gróf jegyzi fel 1787-ben. lioav a moldvai magyarok általában komolyabbak, tanulékonyabbak és az adófizetésben pontosabbak, mint a románok. Nagyon szépen étnek, erkölcsösek, ritka az óigvassótg közöttük, nem Ionnak, — ódlapitja meg Auner kanonok 1912-ben. Az 1831-i és 1907-i parasztlázadásokban nem vettek részt í; ahol mégis megtörtént, papjaik hamar leeseudesiietlék őket. NEGYEDMILLIÓ MAGYAR AZ Ó-KIRÁLYSÁGBAN Sajnos, idők folyamán mind kevesebb magyar papet engedlek hozzájuk az illetékesek, mert beolvasztásukban reménykedtek- Ma már alig akad magyar pap közöttük. Magyar iskolának kire. sincs, igy írni- olvasni csak romanul tudnak. De azért faji tisztaságukat' ezer év óta is megőrizték és Csodás melleket varázsol melltartóival ék prlntetz- Hiténél, üt -«yía/úk orvak! randáiéi re Grün Rózsi Wesselényi Miklás-ut 14. szám alatt. bizonyos szigeteket Invéie, rnugyurul kiszólnék Csak saját nemzetük tagjaival lépnek házasságra. Ruházatukat maguk készítik. Gazda- "ágilug teljes elszigeteltségben élnek. Hagyományaik, énekeik ősi magyarságukban gyökereznek. Igy sikerült megmaradniuk izig-véng magyarnak, mindazon törekvések és terűié, szélen behatások ellenére, melyek magyar etnikai jellegüket szüntelenül fenyegették. Őseiknek, Gyula vezér bátor törzsének ki- viilmarudt öisége karddal és íjjal küzdötte ki lét jogosultságát Fl< Ikiiz én/aki raeagyéjéu, tatárossá duzzasztva levágott támadóival a ">epii felöl birthozó folyót. Az utódok kard helyett az ekes/arvát markolják. véreikkel összekötő kapocs gyanánt a katolikus vallást ápolják. Gondoljunk rájuk többet, mint ezelőtt. — derekasan kiérdemelték csodálatunk es bectiilésünk legmagasabb fokát. — s tartjuk kötelességünknek magyar népközösségünkhe viäszuülelni. itthoni kultúránkba belekapcsolni őket. Egyetlenegyei sem szabad eh eszni hagyni közölök-. Sőt e.z ehuniárujsodcllakat is visz- sza kell magyarosítani. \t-gyedmillió) ó-ro- mániái magyar l óriink drága i ér. jó vér, amelynek gyarapítania kell nemzeti erőnket. Nemzetállam és statisztika Legfontosabb nemzeti munka lesz a nép- számlálás. Ennek adatait az állami statisztikai hivatal fogja közölni * megtudjuk majd. hányán vallották a magyar haza földjén magukat magyarnak. Megtudjuk azt is, hogy vallás és felekezet szerint milyen az ország népi eloszlása? Aztán: a nevekből következtetve nem tudhatjuk meg. hogy hány magyar család kallódott el, szakadt le a magyar nemzettörzsről. Ezúttal a népszámlálásnak ezen adatai érdekelnék az erdélyieket közvetlenül. Megírhatjuk: a nemzetiségek itt Erdélyben a vallás szerint is igazodtak. A faluban települt magyar család gyermekeit, legtöbbször román lelkész keresztelte a görög katolikus egyház szertartása szerint Ezen ‘egyház a leghatalmasabb szervezet Erdélyben. a falvakban yiás lelkész nem lóvén, a görög katholikus lelkész által keresztelt ma- ^ gyár gverek a magyar néptörzsből elkallo- dottnak volt tekintendő, anyakönyvezték a görög katholikus egyház szertartása szerint is s igy ettől kezdve román nemzetiségűnek számított. A görög katholikus egyház hatalmas szervezetében állandóan gonddal igyekezett népi iskolájának a megszervezésére. Ezen felekezeti iskolák elvégezték feladatukat, a nvelvébcn is magvar családokból az idők folyamán ezrek és ezrek lettek románokká. Nem kutatjuk, hogv tervszerű volt-e a román ege házak térhódítása s hogy miért történhetett ez igy. Ténv: a közművelődés és vallás iirü- nye alatt igen alapos nemzetiségi politikát folytathattak következetesen a magyarság ró- vására. Csak igy történhetett meg. hogy a Felező. Szigyártó. Kerekes. Szilágyi, Kassai Kovács, Szabó. l ágy. Nagy, Nemes, Harair aos, Felszeghi, Pataki. Acres. Bálint. Székely. Almási, Ács, Keaidi, Szatmári. Horváth, A á- sárhelvi. Benkő. Rárz. Hatfaludi- Zsoldos, Kardos, Tapasztó, Asztalos, Kiss. 5 inceller. Lakatos, Fekete, Kolozsvári. Szőke, Fazaka«, Farkas, Kcnderesi, Kosár, Kulcsár, Rézműves, Bognár, Békés. Kozma, Fehér, Kádai Réti. Kerekes nevű családok, bár nevük ő- magvar eredetre vall: román neinzetiséguok- nek számítanak. nyelvükben, szokásaikban, erkölcsben idegenek lettek. Szomorú, hőse egy világégés után kellett e tényekre eszmélnünk, s ma ez nyílt, nemzeti magyar ügv. Ezért az állami statisztikai hivatal feladatat a magyar nemzetállam szempontjából a népszámlálási adatok feldolgozásával, csakis ügv oldhatná meg a tényeknek megfelelően, ha külön rovatot nyitna azon családoknak, amelyek őseredetre valló magyar nevük dacara románoknak vallják magukat. Ezen adatok a jövőt illetőleg sok megfontolásra szolgáltatnának alapot, gondolkozhatnának fölötte, hogyan lehetne a nagy kérdést ezen nyílt nemzeti ügyben megoldani úgy, hogy az ős eredetre magyar csaladok ismét lelszivódjanak a magyar nemzettest vérkeringéseim. Nem hihető az őseredeti magvar nevű családok számát tekintve, hogy az elkallódott magyarok itt Erdélyben csak szórványokban élnek, hi szén ezek megoszlása sokkal általánosabb egész Erdély területén kiterjedők: úgy hogv a magyar állami statisztikai hivatal az egyetemes nemzeti érdek szempontjából is különös aondot fordíthatna az általunk emlitel' adatok gyűjtésére és feldolgozására (Szamosi! jv ár.) Dr. P tPP BŐGD AS
