Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-07 / 31. szám
/ A román BindserogfőI az orosz fogságig IV. Treiber János érdekes cikksorozatát az alábbiakban folytatja: Délután halálra!áradtan értük el Taruti- nőt, Délbesszarábia egyik szegényes városkáját, melyben nagyobbára zsidó kereskedők és iparosök és német földművelők laknak. A városka zászlódiszbe öltözött. A házak ablakaiból méteres vörös sarlós-kalapácsos zászlók lengtek. A lakosság nagyrésze ujjongva fogadta a szovjettankokat. Minket eleinte észre sem vettek, de egyesek, úgy látszik, nem nagyon szívleltek, mert az oroszokkal egyáltalán nem törődve aztán csak bennünket, szidtak és átkoztak messziről. Mindegyre nőtt azoknak a száma, akik csak velünk törődtek és nemsokára az előbb még uijongásban és mámorban úszó tömeg bosszúálló hordává változott. A t.'.nkck látása, úgy látszik. felbátorította ■ őket. E einte csak szidtak, nyelvüket nyújtogatták felénk és fenyegettek minket, de látván meghunyiszkodásunkat, vérszemet kaptak, botokkal. husángokkal felfegyverkezve megtámadtak bennünket ás a bosszúvágytól tüzelve, alaposan kezdtek ütlegelni. Tehetetlenek voltunk, mert miután az orosz tankok kezdtek kisérni bennünket, parancsot kaptunk, hogy fegyverünkből a töltényeket szedjük ki. Akinek fegyverében az oroszok töltényt találtak, azt tudniillik irgalmatlanul lelőtték. A fegyvereket ujratölteni igv nem mertük, mert gondoltuk, hogy a tömeg csak még jobban felbőszül és meglincsel bennünket. Közben egy őrnagy vágtatott el mellettünk és ránk kiáltott, hogy mindent hagyjunk ott és ,,mindenki fusson, ki merre Iát.“ zéssel csodáltam a forró nyári napot és az utcán sétáló békés emberek csoportját. A tegnapi felfordulásnak, nyoma sem volt. A VÖRÖS PARANCSNOKSÁGON A tulajdonos jóvoltából ebédhez jutottunk, majd figyelmeztettek, hogy jelentkezzünk a város katonai parancsnokságánál. A vörös parancsnok utasítást adott, hogy haladéktalanul menjünk Kisenevbe, honnan besszarábiaiakért cserébe hivatalos utón adnak át a román hatóságnak. Kíséretet nem kapunk, szabadon mehetünk, de ne közelítsük meg a határt, mert azt már lezárták és ugv sem mehetünk azon át. Itt tudtuk meg, hogy a román katonák fosztogatásai és rablásai miatt törlek ránk az oroszok és fogtak el bennünket. ÚTBAN KJSENEV FELÉ Sokan elindultak még aznap, én azonban elég fáradtnak éreztem magamat és kellemetlenül fájó lábam miatt úgy sem birtam volna a gyalog’ást. Délután széjjel néztünk igy a városkában. A városháza előtti téren rengeteg holmi volt felhalmozva és az odacsödüll, fegyelmezetlen tömeg a türelmes szovjetörök szeme elölt egymást taposva, válogatta ki az értékesebb holmikat. Megundorodva az emberektől, a városka főutcájára tértünk, ahol még mindig tartott a motorizált orosz tüzérség beláthatatlan sorainak, elvonulása. A hosszuesövii nagy kaliberű, messzehordó ágyuk egymást követték. Ha eszembe jut még ma is mosolyognom kell hogy ilyen nagyszerűen felszerelt hadsereg ellen ásottéit velünk az árkot két méterre a Dnyesz- tértől. Nem hiába bosszantottuk román bajtársainkat, hogy „Románia sírjai ássuk“. Mig mi Önfeledten bámultuk az elvonuló csapatokat, elválaszthatatlan társam sem maradt tétlen. Ügyessége révén u városháza előtti téren felhalmozott holmikból mindenféle hasznos dolgot szerzett. Még meg is szidtam szegényt, ' mikor hátizsákjából mosolyogva egy abroszt húzott, elő. Pedig milyen ió volt Kiserievben amikor „utolsó“ mentsvárként kétezer jelért eladtuk. Harmadnap húszán útnak indultunk, mert úgy hallottuk, hogy akkor a vasúti közlekedés is megindul. A szomszéd faluban, hol az állomás volt, még másfél napot vártunk, mikor befutott az első tehervonat Cetatea-Alba-i menekülőkkel. Várakozásunk- alatt szovjetkatonák állottak körjil bennünket és furcsa beszédjükkel szórakoztatlak. Igaz, hogy egy szót sem értettünk az egészből, de nem akartuk megsérteni őket, ájtatos képpel hallgattuk őket és néha még mintha helyeselnénk, amit mondanak, beleegyezőén bólogattunk.. . Néha kissé meglepődve nézlek ránk, amikor mi magyarul, egymás között kezdtünk magyarázni valamit. de ők ezt hamar megunták és ismét folytatták ott, ahol elhagyták. PÉZSMAILLATU KÁSA A konyháról hét vödörben még élelmet is hoztak. Kellemetlen, pézsmaillatu kása volt. Undorunkat legyőzve, vigau láttunk a kása elfogyasztásához, de kétlrárom kanál étel után kénytelenek voltunk abbahagyni, habár eleg éhesek voltunk, de a .szagos olajjal kéColi oft mc np rr t ocnC7ntt p tnrlrn n Urm ÄZ ^IsH SXOVJOf FOSZTOGATÁS A lakosság diadalmámorban rohanta meg a gazdátlanul maradt szekereket. Az élelmesebbek a rablott ho mikra vetették magukat és egymás kezéből kapva ki az értékesebb tárgyakat, hazafutottak. A hősiesebbjei a fegyverekre és a lőszerekre iették kezüket és eleinte, hogy bennünket ,,szórakoztassa. nah“, a levegőbe lövöldöztek, majd megunták a céltalan lövöldözést és az eszeveszetten menekülő román katonaságra kezdtek célozni. RIADALOM Egymást taposva, lökdösve, * fejvesztetten, a halálos rémülettől eltorzult arcéul szaladgáltunk össze-vissza. Már védekezni sem tudtunk, ieszerelten, védtelenül ki voltunk téve a főleg zsidókból álló lakosság kénye-kedvének. Fiatal leánykák a legdurvább szidások és átkozódások közepette tisztjeinket lerángatták lovukról és rangjelzéseiket letépve, kegyetlenül ütlegelték őket. Az oroszok tehetetlenül nézték az embe- rek kielégitethetellen bosszúvágyát. A lakosság rajtunk bosszulta meg a sok meg- aláztátást, elnyomatást és kisebbségi sorsot, amiben 22 évig részük volt. FEJVESZTETT MENEKÜLÉS A zűrzavarban senki sem tudta merre meneküljön. Egyesek tehetetlenül álltak, talán valami csodára vártak és csak akkor kapkodták rémülten fejüket, mikor mellettük a célt tévesztett golyó a falba fúródott. Sokan a földre vágódtak és nem tudni, hogy meghaltak vagy pedig ezzel a taktikával akarták megmenteni életüket. Körülnéztem én is, miként tudnék rendes óvóhelyet biztosítani, mert féltem, hogy fejemet valami eltévedt golyó találja. Előttem éppen kisebb fogadó volt. Gondolkozás nélkül ugrottam be a kapun. A fiuk nyomomban voltak és már annyian voltunk benn, hogy a tulajdonos — egy jószívű öreg német — megijedt és bezárta a kaput. Jó néhánvan voltunk magyarok, németek, románok. A tulajdonos rendelkezésünkre bocsátott minden istállót, kocsiszínt és még néhány szobát is kinyittatott. Az udvarról a kiabálások és lövések zaja felhallatszott hozzánk, de mi a fáradtságtól kimerülve és a kiállott izgalmaktól elfáradva, egymás mellett a padlón mély álomba merültünk. ÉBREDÉS UTÁN Másnap délfelé ébredtem fel. Álmos szemekkel néztem körül és tekintetein a mellettem alvó és készülődő katonákra tévedt. Nagyon bosszankodtam azon, hogy a ..másvilágon“ sem tudok a román hadseregtől megszabadulni. Lassan magamhoz tértem, halványan derengtek bennem az előző nap eseményei és most ébredtem csak tudatára annak, hogy nem q „másvilágon“ vagyok. Kitekintettem az ablakon s megnyugvó jóérKéső este volt, mikor befutott az első szovjet tehervonat. Az oroszoknak, ahogy megszállották Besszará- biát, első dolgunk volt a vasútvonalak kiszélesítés, e mert mint ismeretes, az orosz vasúti sínpár a rendesnél öt centiméterrel szélesebb. Azt hittük, hogy azonnal indulunk tovább és hogy le ne maradjunk, sáska mód jára leptük el a vagonok bejáratát, de a menekülőkkel amugyis túlzsúfolt kocsiba még egy-két ember sem tudott bepréselődni, A teherkocsi hágójára ahogy felléptünk, a menekülők egymást túlszárnyalva segédkeztek, begy beír- nünket lelökjenek. Küzdelemtől kifáradta» I tanakodtunk, miként juthatnánk fel, mikor I Feri barátom megfogta karomat és mint egy gyermeket vonszolt maga után. Felugrott egy vagon hágcsójára és nem törődve a bentlevők tiltakozásával, lökdöséséveL feltornászta masát a kocsiba, engemet pedig maga után húzott. Látván ezt a többiek, megrohanták kocsinkat, de most társam kiabált a legjobban, hogy takarodjanak onnan. Közben. magyarul rájuk szólt, hogy jöjjenek csak bátran és néhány fiút még felsegített hoz zánk. A bentlevőknek úgy látszik megtetszett, hogy társam bátor fellépésével védelmezte a vagon biztonságát a betolakodók ellen, mert magunkra hagyva minket, ismét csak a saját ügyükkel törődtek. KOLOZSVÁR, február 7. (Saját tud.) A város bűnügyi krónikájában egyik legborzalmasabb fejezete az utóbbi 1 éveknek kétségtelenül1 az a gyilkosság volt, 1 melyet Katona László asztalossegéd követett el 1938 augusztusában. Akkoriban nemcsak az olvasóközönség, hanem a jogászok és idegorvosok is szinte ta nácsitalamnl állottak ai gyilkossággal szemben és nem tudták megálíapitiani, hogy az aránylag mindig józan és beszámítható állapotban levő és osiendcs, jámbor ember benyomását ke.’tő Katona László miért ölte meg az anyósát. akit azután szinte vadállatiias kegyetlenséggel feldarabolt és a véres testrészeket elrejtette lakása fáskamrájában. Akkoriban a vizsgálatok alkalmával arra hivatkozott a vádlott, hogy hirtelen felindu lásában követte el tettét, tehát megelőzőleg sohasem volt szándékában anyósát e'itenni láb alól, bár az minden lehető módon megkeserítette életét és mint a vádlott állította: állandóan szerel’lmévéll üldözte. Ez alkotta védekezésének leglényegesebb részét a hajdani büntetőtáblai tárgyaláson is, amikor azonban a román bíróság Semmiféle enyhítő körülményt sem vett figyelembe s a vádlottat szándékos emberölésért 15 évi fegyházbiin. fetésre Ítélte. Egyesek a vagon tetejére másztak, többen más vagonnal próbálkoztak, még darabig hallatszott, a lárma, majd csendes lett minden, kinéztem az ajtón, szememet erőltetve kémleltem a rosszul világított állomáson, de nem láttam sénkit, úgy látszik sikerült elhelyezkedniük. A vaksötétben meg sem mertem mozdulni, nehogy valakinek a lábára lépjek, mert féltein, hogy ismét kiabálni fogják: takarodjunk le. Dp társam a vad hajszában nagyon khnéríiftetett, mert tapogatózva helyet keresett. hogy leüljön. Tapogatózás közben úgy érezte, hogy talált valami rendes helyet, mikor valami női hang magából kikelten rikácsolta, hogy ez szemtelenség és nem szégyeljük magunkat a sötétség leple alatt védtelen nőt inzultálni. Barátom nagyon szégyelte magát és nehogy megtudják ki volt, a vagon másik részéhe furakodott és zavarában olt ült le valami puha tárgyra. Most sem volt szerencséje. Egy alvó gyermekre ült, aki éktelen visításba kezdett. A felbőszült menekülök gyulát gyújtottak és látván a történteket, társamat többen megfogták és kidobták a vagonból. Amiért pártját fogtam, valaki a sötétben úgy mellbe vágott, hogy egyensúlyomat vesztve, én is kiestem az ajtón. Még volt bennük annyi jóérzés, hogy hátizsákunkat utánunk dobták. A román bíróságok áhal hozott Ítéletek általános felülvizsgálása kapcsán most került sor a Katona László büuperé- uek revíziójára is. Ügyében már több tárgyalást tartott a tör | vényszék, amelyek során kihallgatták a Vád- 1 lőtt összes ismerőseit és volt szomszédjait, * 1 valamint mindenkit, aki valamilyen forrná- i ban felvilágosítással tudott volna szolgálni a j történtekről, de Ítéletet még nem hozott az ügyben, mert j a tegnapi tárgya ás során a vádlott védője, dr. Abrüdbányai Géza, védence elmeálla- i potának megvizsgálását kérte, annak megállapítására, hogy Katona László beszámítható állapotban volt-e tettének elkövetésekor, vagy fiatalkori roncsoló természetű ragályos betegségei nem okoztak-e agyában olyan elváltozásokat, amelyek nyomán pillanatnyi öntudatlanság, vagy eilmezavar következhe j tik be. A törvényszék helyet adott a védelem óhajának és felkérte dr. Haranghi László egyetemi tanárt, a törvényszéki orvostan professzorát, valamint dr. Vitályos András törvényszéki szakértőt a vádlott elmeállapotának megvizsgálására, majd a tárgyalás folytatását március negyedikére halasztotta. (Folytatjuk.) Újabb feíánpSós! tűzött ki a törvényszék a Felíegyári-üti anyósgyifkos Katona László ügyében Berliniben nagy rokonszenvvei fogadták Bárdossy László külügyminiszteri kövezését BERLIN, február 7. (MTI.) Politikai körökben nagy örömmel fogadták Bárdossy László volt bukaresti magyar követ küliig% miniszteri kinevezését. A német külügyminisztériumban egy külföldi újságíró kérdésére kijelentették, hogy olyan diplomatáról va nszó, akit hivatalos működésén túl is -/<-• mélves kapcsolat fűz a német képviselőkhöz. Bárdossy László nem idegen Németországban. Mindig nagy megértést tanúsított Dói kelet-Európa és Németország politikája iránt. Súlyos időkben rá váró munkájához sok szerencsét lehet kívánni. Berlini politikai körökben mindenekelőtt azt a diplomatát látják benne, aki folytatja Csáky politikáját: az együttműködést. Ezzel kapcsolatban utalnak Teleki miniszterelnöknek á birodalmi' külügyminiszter részvétnyila’ko/.-tára adott válaszára, amely szerint Csáky István politikája a magyar külpolitika Számára nag> hu gyatéknak és politikai végrendelkezésnek tekintendő. LÉGOLTALMI ESZKÖZÖKET CSAKIS KL- LÖN ENGEDÉLLYEL BÍRÓ CÉGEK HOZHATN\K FORGALOMBA BUDAPEST, február 7. (MOT.) A közel múltban kiadott miniszteri rendidet értelmében az ország egész területén 'égvédelmi eszközökkel kell. ellátni a kijelölt lakóházakat és házcsoportokat. II eték-es helyről'nyert ér tesülés szerint sorozatos feljelentések érkeztek, amelyek megállapítják, hogy e rendelettel lelkiismeretlen egyének visszaélnek és ér téktelen védőanyagokat meg nem engedett áron hoznak forgalomba. A honvédelmi minisztérium fe’hivja az érdekeitek figyelmét, hogy az előirt légoltalmi eszközök előállítása ellenőrzés alatt áll s azokat csak olyan cégek hozhatják forgalomba, amelyeknek er re külön engedélyük van. Ezek a cégek i- csak a honvédelmi minisztérium által engedélyezett eszközökkel kereskedhetnek. Az esz- közökö® fel kell tüntetni a honvédelmi mi nisztérium igazolását. A minisztérium ezúton hivja fel' a beszerzésre kötelezett ingatlantulajdonosok figyelmét arra. hogy a szükséges anyagokat ne a határidő lejárta utáni napokban szerezzék be. mert ezzel annyira meg nehezítik a kereskedők és iparosok forgalmát, hogv azok a megrendeléseknek eleget tenni nm tudnak. HORTHY KORMÁNYZÓ BEMUTATKOZÓ KIHALLGATÁSON FOGADTA AZ UJ JAPÁN KÖVETET BUDAPEST, február 7. (MTI.) A Kor- mányzó csütörtökön délben fél egy órakor ünnepélyes bemutatkozó kihallgatáson fogadta Tashitaka Okiibo rendkívüli követ, meghatalmazott minisztert. budapesti tij japán követet, aki átnyújtotta megbízólevelét és elődjének visszahívó levelét. MEGHALT PERÉNYI BR. NYUGALMAZOTT MINISZTER. Budapestről jelenti a MTI: Perényi József báró. nyug:, kereskedelemügyi miniszter, a régi Magyarország egyik jelentős politikusa, ma reggel 80 éves korában meghalt MAGYARORSZGON ÉLŐ ROMÁN KA- TONAKÜTELESEK FIGYELMÉBE! A budapesti román királyi követség katonai attaséja közli, bogy a Magyarországon tartózkodó 1920-—1921. évben született katonaköteles román állampolgárokat Romániában a sorozóbizottságná! március folyamán Írják össze, ahol képviseltethetik magukat egy családtag, vagy más megbízottjuk utján. Azok. akiknek Romániában nincs hozzátartozójuk, képviseltethetik magukat a budapesti román katonai attasé utján (Budapest, VIII.. Horánszky-ut 15.) február 20-ig. Háztulajdonosok! Házgondnokok! Figyelemül Lakók Befilsores Nyilvántartási Könyve hatóságok által átvizsgált es engedély zett kiadás. lí s háznak — — Pengő 1.— Nagy háznak — Pengő 2.50 Kapható az Ellenzék kinyvesb illában Kolozsvár \áty kiráy-tér 9. sz. Vidékre ár. plus 30 fülé portó előzetes bekül- désemellett azonnal szállítjuk. —»
