Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-05 / 29. szám
«j r Or V'-X ^ O Kö: a**3k4: r °'V^r.4/7, Süs.jp .C* r* Pt% r' ■*f* /5í- ^ 10 FILLÉR o tu) w^wW FVlffFfi BubMb Mm Mm KI Mlm IPs, mm Szerhezzsiség és kjasléblvaíaS: Kolozsvár. Ktsssün'-fcí 4. Telefon: 11—88. Rveasíi: fsyeíesi-níca 8. szán. Telefon sz.: 29—23 I MM—— I Alapította: BSRTKD MIKLÓS Felelős szerkesztő: BR. GROSS LÁSZLÓ Kladútalaidonos: P fi L L ß S H. T. Kolozsvár. Előfizetési árak: havonta 2.79, negyedévre 8, félévre 18, egész évre 32 pengő. ■■ íiwihhwh) mm iinrum LXII. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM. szerda KOLOZSVÁR, 1941 FEBRUÁR 3. ■mwmur-n—iiiiwih'h nm\iu\iimmmr»nfmimmm^mmtses3Bai^iS/Ji.s Népgyűlés Kolozsváron (B.) Pesti és más magyarországi gyűlések politikai hangulata jutott flz eszünkbe vasárnap a kolozsvári Capitol- mozgó nézőterén, amint a színpadról hoz- zánkbeszélo szónokokat hallgattuk az Erdélyi Párt alakuló gyűlésén. Szokatlan, egészen különös élmény volt ez a hangulat: a széksorokban a legkülönbözőbb társadalmi osztályhoz tartozó emberek, asz- szony, leány alig egy-kettő, mindenütt csupa férfi, a budapesti gyűlések, vagy a magyarországi vidéki városokban szokásos politikai gyűlések külvárosi, vagy városszéli izgága, belebeszélő, fanatikus fórra- dalmiságu arcelemei nélkül, ha ruházatban, vagy a kezek ápoltságában és kidolgozottságában külsőleg különböző férfiak is, a tekintetekben és arcuk nyugalmában különös hangulategységet sugárzott valami belső közösség, valami egészen szokatlan, meglepő egyugyanazonosság. Mi lehet ez, mi az oka ennek, mi ez a valósitgos, szemeken és arcvonásokon éretten és egyensúlyozol tan ott ülő közös valami, mintha tényleg egy apának és egy anyának különböző sorsba hullott édestestvér gyermeke lenne valamennyi, páholyokban és szélső székeken éppen úgy, mint az oldalsó állóhelyekre szorulton?! A szónokok egymásután mondották el megosztott szerepük szerint az alakuló gyűlés lényeges közlendőit, magát az okot, a celţ, egyszóval a megalakulás magyarázatát, mely egyben amolyan beszámolója- le is volt a város és a vármegye túlnyomórészt fiatal országgyűlési képviselői részéről, akik nem hárítván el a korban és igazoltságban idősebb politikusok személyére e közmunka terhét, imé maguk is alig néhányhavi képviselőség feliilrőljött megbízatásával, kényszer nélkül és sürgg, tés nélkül egyenesen és lelkiismeretesen úgy értelmezték megbízatásukat, hogy arról niagának a polgárságnak tisztességgel, részletesen és alaposan számot adjanak! Már magában az elhatározásban és a beszámolásban, melyet a mai magyarországi politikai helyzetben semmiféle választás közeli hire nem sürgetett és nem is fenyeget, volt valami, ami a politikai gyűléseket, a nép összehívásai Budapesten és egyebütt rendszerint csak választás előtt elhatározó szokásokkal szemben külön önmagában is erdélyi testvérbecsülés, illen- d&ség. És amint hallgattuk a szónokokat és éltük a közönség hangulatát, egyre bizonyosabb és nagyszerűbb igazolását éreztük a közéleti és publicisztikai harcválla lásnak, mit e hasábokon is napról-napra az erdélyi szellem elismertetéséért, létének el nem homály ősit ásáért teszünk. A stilus, mely egyes pártok budapesti, miskolci, vagy szegedi, ózdi, vagy pucsai, váci, vagy bonyhádi gyűlését jellemezni szokta, igv egészében feltétlenül elütő attól a stílustól, mely a kolozsvári vasárnapi alakuló gyűlés egész hangulatát maradéktalanul megtöltötte. Párttitkárok és vándorszónokok, kik régi szokásként ma is szeretik járni az országot és tarisznyájukból itt is, ott is ki-kipakolják a múltat s jövendőt, a bírálatok és tetszetős hangulatok bevált, vekkeróra szerint beállított tapsra, vagy abcugolásra beállított vicc-, vagy képanyagát, eljöhettek volna erre a vasárnapi gyűlésre és tanulhattak volna politikai iskolát. Mert itt, u Capitolban, vasárnap még Lé Bon tömeglélektana is megbukott volna, annyira meglepő leckéi vehettek volna ennél a tanulmányozásnál. Ha össze akarjuk állítani a nap tanul ságait, talán ezeket lehet elmondanunk: Itt, a kolozsvári magyarság sorai között lehetnek különböző foglalkozású és zsebii emberek, de lelkűk és értelmük egy. A húszéves iparossegéd, a hóstáti fiatal gazda, a gyári vasmunkás, az orvos, vagy a pap arca mögött, benn a huszonkétesz• tendő alatt összeforrott egységes magyar lélek s ami még több: értelem él. Figyeltük a szónokokat. A tetszetősebb, színesebben lobogó, de kevesebbet jelentő mondatok — hiszen ha ritkán, de itt is elhullott egy-ket ilyen mondat — úgy szaladtak el a levegőben, a fejek felett, mintha nem is hangzottak volna el — hatásta- lanul. De ha egy másik szónok valamilyen lényegbevágó, egyszerű, talán nem is pompázó előnyöket jelentő, hanem értelmesen megfogalmazott közös kötelességeket megállapító kijelentést tett, mondhatta azt akármilyen színtelen egyszerűséggel, akármilyen hangsúlytalan halkan, egyszerre szakadt ki a helyeslés és taps a hallgatóságból. A szónokok —- akiknek bátorságán egy- egy pesti gyűlés közönsége ugyancsak elcsodálkozott volna —- nem ejtettek ki az ajkukon egyetlen demagóg mondatot sem. Nem tettek egyetlen pántlikás Ígéretet sem, nem futottak neki lázitó hévvel és nem hörögtek fortissimóba egyetlen hősi pódium-pózt sem. Hogy ennyire bátrak miért lehettek? Egyszerű a felelet: mindössze az volt a titkuk, hogy igazat beszéltek. Színezés, hajtogatás, cifrázás nélkül. Igazat és lényeget közöltek. szándékait. A titok másik oldala: Kolozsvár nép- gyűlésének nem is kellett más. Pontosan ezt akarta megtudni: képviselőinek eddigi munkáját, mai állásfoglalását és holnapi Ugye milyen egyszerű az egész? Hogy miért? Jöjjenek ide s nézzék rneg azok, akik kétlik, hogy van erdélyi szellem. És akik kétlik, hogy ez a szellem, mely dobogót állóhellyel, elnököt, pártvezéreket kis apróéletü magyarok ezreivel az ugyanazonosság testvéri biztonság kapcsaival kipróhúUan és acélosan összeköt. Ez az az acél erő. mely a gyűlés egyik szónokának, Albrecht Dezső képviselőnek igen találó és okos szava szerint a bennünket őrlő malomkövek között is állja u sors nyomását és nem kopik el. Adjon Isten Magyarországnak, egész hazánknak olyan acélos erőt erre a roppant ellent állásra, mint amilyen a mi tömegeinket kalapálta ilyen ellentállóvá 7 r ionon őrlő malomköveivel szemben. 01 van acélos erőt, mint amilyen a miénk: az erdélyi szellem! I Bmdossy László titkos tanácsost nevezte-ki Horthy kormányzó Magyarország u; külügyminiszterévé Az ú| Etülligyminiszter életrajzi! Bárdosi Bárdossy László m. kir. titkos tanácsos 1890 december 10-én Szombat- ! helyen, Vasmegyében született, ahová családja való. Római katolikus vallásu. Édesapja. néhai Bárdossy Jenő egyideig Sá rosvármegye főispánja, majd a földművelésügyi minisztériumban kelyettes államtitkár volt. Bárdossy László tanulmányait a budapesti és berlini tudományegyetemeken végezte és 1912-ben Budapesten jog- tudori oklevelet szerzett. Állami szolgálatát 1913-ban kezdte meg a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. 1922-ben miniszteri titkári rangban lépett a külügyminisztérium kötelékébe, ahol a sajtóosztályon nyert beosztást, amelynek eleinte helyettes vezetője, majd az 1924. évtől kezdve miniszteri osztálytanácsosi rangban vezetője volt. 1930-ban clsőosztályu követségi tanácsossá nevezték ki és a londoni m. kir. követséghez helyezték. 1934- ben megbízták a bukaresti m. kir. követség vezetésével és ugyanakkor rendkívüli követ és meghatalmazott miniszterré nevezték ki. Bárdossy László egyike a magyar diplomácia legkiválóbb tagjainak. Közel hat évig állott a külügyminisztérium sajtóosz* tályának élén. amely idő alatt osztatlan népszerűségnek örvendett mind a magyar, mind a külföldi sajtóban. Néhány évi londoni beosztás után helyezte a Kormányzó Ur bizalma a nagy fontosságú 'bukaresti követség élére. A magyar—román viszony alakulásának minden szakasza szorosan összeforrott Bárdossy László személy' vei és tevékenységével. Legutóbb az emlékezetes turnuseverini tárgyalásokon vert részt megfigyelői minőségben és jelen vök a második bécsi döntőbíráskodás alkalmával a belvederei tanácskozásoknál is. Még mindig nem múlt ei a dunamenti helységekben az árvízveszedeiem BUDAPEST, február 5. A Mai Nap Írja: A Vízrajzi Intézet felvilágosítása szerint Budapesten hét centiméterrel emelkedett a Duna árja. Nincs kizárva, hogy kedden a viz magassága 750 centiméter- 1 re duzzad. Kisoroszinál újabb jégtorlasz keletkezett. A helyzetet csupán a jégtorlasz felrobbantása mentheti meg, éppen ezért a honvédség légi hadereje a legnagyobb méretű bombákkal kezdi meg a jégtorlaszok szétrombol ás át. Albertfalva, Budafok és Nagytétény helyzete igen veszélyes. Az Uj Nemzedék irja: Tegnap o légi erő meglehetősen hosszú szakaszon bombázta a Duna jegét Dunavecse és Duna- pentele környékén, valamint Ercsi alatt és Szászhalombatta alatt. Budapesten reggel 8 órától 10 óráig újabb két centiméterrel emelkedett a Duna. A viz már 12 centiméterrel magasabb, mint most egy éve volt. BUDAPEST, február 5. A Pest irja: A Duna áradásával kapcsolatban I a Csepel-sziget környékéről riasztó hírek érkeztek. Tököl és Szigetujfalu közötti részen a gát mindössze 15 centiméterrel magasabb, mint az áradat. Nagytéténynél pedig már csak hat centiméterrel. A katonaság és a lakosság éjjel-nappal állandóan dolgozik. Az asz- szunyok és a gyermekek elszállítását a veszélyeztetett területről megkezdték. A helyzet az, hogy a lakosok az utolsó percig ragaszkodnak otthonukhoz. 7000 asszony és gyermek van veszélyben a Tö- köl-környéki szakaszon. CSEPEL, február 5. (MTI.) A Duna áradása folytán a községet fenyegető veszedelem kedd este még nem múlt el. Kedd este 8 órakor újabb egy centiméterrel emelkedett a Duna. ... A A VI BUDAPEST, február 5. (MTI.) A Kormányzó Ur Őfőméltósága a következő legfelsőbb elhatározásokat, illetve legfelsőbb kéziratokat méltóztatott kiadni: I A m. kir. miniszterelnök előterjesztésiére dr. széki gróf Teleki Pált a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátása alól felmentem és dr. bárdosi Bár dossy László titkos tanácsos rendkívüli követet m. kir. külügyminiszterré ki nevezem. A vonatkozó kéziratokat idezárom. Kelt Budapesten, 1941. év február hó 4 én. HORTHY $k. gróf Teleki sk. Kedves gróf Teleki! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére önt a külügyminiszteri teendők ideiglenes ellátása alól felmentem. Kelt Budapesten, 1941. évi február hó 4-«én. HORTHY sk. gróf Teleki sk. Kedves dr, Bárdossv! A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére Önt m. kir. külügyminiszterré kinevezem. Kelt Budapesten, 1941. évi február hó 4<*én. HORTHY sk. gróf Teleki sk.
