Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-25 / 46. szám

Megjeleni az erdélyi élő volt közszolgálati alkalmazottak nyugdiját szabályozó kormányrendelet Hogyan szabályozza az uj kormányrendelet az erdélyi nyugdíjasok ügyét? A Budapesti Közlöny folyó hó 22-iki szá­mában megjelent a m. hír. minisztérium 1200—1941. M. E. számú rendelete az erdélyi területen élő volt magyar, illetőleg volt ro­mán közszolgálati alkalmazottak és nyugdíja­sok, valamint a m. kir. hovédség és rn. kir, esendörség volt tagjai, úgyszintén ezek özve­gyei és árvái ellátásának szabályozása tár­gyában. A rendelet főbb pontjai a következők: Ellátmányra jogosultak azok az egyéb, ál­talános feltételeknek megfelelő személyek, akiknek lakhelyük a visszatért területen volt 1940. évi augusztus hó 30. napján vagy ezt közvetlenül megelőző 3 hónapon belül, vala­mint azok is. akik a visszacsatolt területről 1940. évi augusztus hó 30. napját megelőző időben Magyarország területére távoztak. Az állandó lakás tényét az illetékes községi elöl­járóság igazolja. Az ellátmány nyújtásának másik feltétele a magyar állampolgárság, melyet 1943. évi de­cember hó 31-ig kell hiteltérdemlően igazolni. Az ellátás megállapítására irányuló bérei­met 1941. évi április hó 30. napjáig kell elő­terjeszteni. Az ellátás megállapítása iránti kérelmet a pénzügyminiszter által kiadott folyamodvány- űrlapon kell előterjeszteni Ezeket az űrla­pokat. az illetékes községi elöljáróságnál lehet beszerezni. A posta szolgálatában állott sze- mélyek pedig az illetékes postahivatalnál sze­rezhetik be ezeket az űrlapokat. A községi elöljárósághoz, illetőleg a m. kir. postahiva­talhoz kell benyújtani az űrlapokon megje­lölt okmányokkal együtt az ellátás iránti kérvényeket. Ellátásra jogosult közszolgálati alkalmazott­nak fill, özvegynek és árvának) az tekinthe­tő, aki olyan magyar vagy román közszolgá­latban állott, amely szolgálat a hatályos ma­lett állapítják meg az ellátás nagyságát. 4 nevelési járulék kérdésében a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Ezek az irányadók a lakáspénz megállapításánál is, valamint a családi pótlékoknál is. A vármegyéket és városokat terhelő ellát­mányok kifizetését is magára vállalta átme­netileg az álltimkincstár. Romániának a trianoni békeszerződés előtti területéről 1940. évi december hó kö­zötti időben beköltözött volt magyar, ill. volt román alkalmazottnak, vagy nyugdíjasnak joga van az ellátásra. Külön fejezet intézkedik azokról, akik a magyarság érdekében kifejtett munkásságuk­kal különös elismerésre méltó érdemeket sze­rezték. Ily esetben a fél kérelmére a kineve­zést megelőző időben szabad pályán töltött idő egy része, legfeljebb azonban 20 év a nyugdíjba beszámítható szolgálati időhöz hozza fog számíttatni. A fenti csoportba tar­tozó ama volt magyar, ill volt roméin köz­szolgálati ulkalmdzottnknál, akiket állásukból magyarságuk miatt ellátássá* 1. vagy ellátás nélkül elbocsátottak: az 1921. évi julius hó 26. napja és az 1940. évi augusztus hó 30. napja között tényleges szolgádat ban nem töl­tött időt, vagy annak egy részét szolgálati időnek lehet számítani. Mindkét esetben a fél kérelmére számítják be ezt a szol gidaiban nem töltött időt. Vitás kérdésekben a pénzügy miniszter ha­tároz. A rn. kir. honvédség és a ni kir. csendőr­ség hivatásos tagjainak ellátásáról külön feje­zet intézkedik, melynek elvei azonosak a ren­delet első részének elveivel. mm AZ EMBER ELETt. HA RENDES AZ EMÉSZTÉSE gyár jogszabályok szerint állami szolgálatnak tekinthetők. Nem tartoznak a rendelet hatálya alá a m. kir. államvasutak, ill. a román államvas­utak szolgálatában állott alkalmazottak és hozzátartozóik; az állami vas, acél és gépgyá­rak, állami kőszénbányászat, kötelékébe tar­tozó személyek, továbbá a társadalombiztosí­tás körében alkalmazónak és hozzátartozóik, továbbá az egyházak lelkészei és hozzátarto­zóik. Ezekre vonatkozólag külön rendelet fog intézkedni. Az ellátás megállapítását meg lehel tagad­ni, ha valakiről megáliapitást nyer, hogy az ellátásra méltatlanná vált. A méltatlanságot egy 3 tagból álló állandó bizottság állapítja meg. E bizottság határozata ellen 8 napon belül felebbezéssel lehet élni az illetékes mi­niszterhez, aki végérvényesen határoz. A beszámítható szolgálati idő kérdésében úgy intézkedik a rendelet, hogy ily időnek számit az 1921 julius hó 26. napjáig magyar közszolgálati kötelékben és az 1921. évi ju­lius hó 26. napját követő időben román köz­szolgálati kötelékben eltöltött beszámítható idő, valamint az 1940. évi augusztus hó 30. napja után magyar közszolgálatban töltött KOLOZSVÁR, február 25. Erdély magyar társadalmának ismét súlyos gyásza vau. Hét­főn, életének 75-ik évében, rövid szenvedés után. agyszélhüdésben meghalt dr. Ujvárossy Miklós, nyugalmazott kolozsvári táblabiró. Dr. Ujvárossy Miklós neve fogalom volt az erdélyi jogászvilágban. A legkitűnőbb bünte- tőbirónak tartották, de elsőrangú szakértője volt a polgári pereknek is. Annak a megkö* zelithetetlen. szigorúan tárgyilagos és igazsá­gos birótipusnak voit megszemélyesitő je, amely világszerte híressé és elismertté tette, a magyar igazságszolgáltatást,. Ujvárossy Miklós 1866-ban született Zils- hon, elemi és középiskoláit Zilahon, egvete mi tanulmányait Budapesten végezte. 1891; ben lépett a jogi pályára, Besztercén volt törvényszéki bíró, Gyulafehérváron királyi ügyész, Tordán törvényszéki biró és 1911 ben került a kolozsvári Ítélőtáblához, mint a táb­la biinteiőtanácsának tanácsvezetési joggal felruházott bírája Speciálistája vek a válasz­tási pereknek is és a választások ellen be­adott peticiós ügyek kivizsgálását a kolozs­vári ítélőtábla területén nagyobbrészt rábíz­ták. A világháború utáni összeomlás után biró' társaival együtt őt is felszólították eskiitéte!­i re. Dr. Ujvárossy Miklós azonban nem tette le a hiiségesküt és két éven át a szó legszo­rosabb értelmében fizikai munkával tartotta fenn magát és családját. Először egy gyár- vállalatnál dolgozott, később pedig favágó­gépet vásárolt és ezzel dolgozott családjáért. A trianoni békeparancs elhangzása után a román igazságügyi minisztérium ismét felszó­lította a volt magyar bírákat, hogy jeleutkez zenek szolgálattételre. Ekkor már minden összeomlott körülöttünk és dr. Ujvárossy Miklós néhány birútársáyal együtt úgy ta- 1 lálta, hogy akkor tehet leghasznosabb szolga- I latot nemzetének, ha ismét visszalép a birói karba. Az uj impérium ekkor már nem adott számára a táblánál beosztást, hanem táblabi- rói címmel és jelleggel a kolozsvári törvény* székhez osztotta be, mint szavazóbirót. Dr Ujvárossy Miklós ebben a tisztségében is lel­kiismeretesen végezte feladatát és ahol csak lehetett, jótauácsaival és a román birák elfo­gultságával szemben felhozott meggyőző ér­veléseivel. mindig segített bíróság, elé került fajteslvérein. Amikor elérte a korhatárt, nyugdíjazták és azóta egészen haláláig a ma­gyar kulturális és jótékonycélok érdekében munkálkodott. Több izhen tagja volt a vá" rosi tanácsnak is, ahol magyar szempontból elévülhetetlen érdemeket szerzett szókimon­dó bátorságával és kiapadhatatlan tudásával. ! A református egyháznak több évtized óta j presbitere volt és a magyarság politikai szer- j vezkedései közül a legutóbbi időkben mint I a Népközösség jogi szakosztályának -elnöke vette ki részét. HaláIhirct megrendülve fogadja Kolozsvár polgársága, mert itt mindenkinek szivéhez nőtt. De megrendülve fogadja a halálhírt kü­lönösen a magyar jogászi kar, még életben lévő birótársaiv egyháza, barátai, tisztelői és családja, amelynek a legnagyobb a vesztesé' ge. Temetése szerdán délután 4 órakor lesz a ref egyház szertartása szerint a köztemető halottas csarnokából, előreláthatólag óriási részvét mellett. „A világ figyelme ma Szófiára irányúi"- tnandtáta a kziesked&t&n'fyy-i minisztec ­Katonai cenzúrát és légvédelmi rendelkezéseket léptettek életbe a bolgár fővárosban Törökország fegyveresen szegülne ellen mindén tárna- dásnak a török külügyminiszter nyilatkozata szerint idő. Fontos rendelkezés az, hogy az annakide­jén a hűséget megtagadó közalkalmazottak­nál az 1921. évi julius hó 26. napjától 1929. évi december hó 31. napjáig terjedő időt tényleges szolgálatban töltött időnek kell te­kinteni. A volt magyar közszolgálati alkalmazottait és nyugdíjasok nyugdijának megállapításakor a nyugdíj alapjául azt a beszámítható java­dalmazást kell venni, amelyben az illető az 1921. évi julius hó 26. napja előtt, mint ma­gyar közszolgálati alkalmazott a tényleges szolgálatban utoljára tartozott, illetőleg ha nyugdíjban részesült, amely szerint a nyug­dija meg volt állapítva. A volt román köz. szolgálati alkalmazottak nyugdijának megál­lapításánál a beszámítható javadalmazás meg­állapítása céljából fizetési osztályba és fize­tési fokozatba kell besorozni az érdekelteket. A besorolásnál irányadó a rendelethez mellé­kelt és az iskolai végzettséget tekintetbe ve­vő a) táblázat. Végkielégítésre az a személy jogosult, aki a hatályos magyar jogszabályok szerint erre igényt tarthat és végkielégítést még nem ka­pott. Az özvegyi nyugdijaknál az elhalt férj be­számítható javadalmazása alapulvétele mel­SZÓFIA, február 25. (NST.) A Pest írja: Zagorov kereskedelemügyi miniszter vasárnap Szófiában beszédet mondott. Megállapította, hogy a világ figyelme ma Szófiára irányul. Ez az ország történelmének rendkívüli jelentőségű perceit éli, ami érezhető a gazdasági életben is, mert a bolgár történelem egyetlen időszakában sem volt még olyan erős az állami beavat­kozás a gazdasági élet irányításában, mint. ma. | Uj Bulgária és uj rendszer születik — mondotta a miniszter. Bulgária pedig a maga módján alkalmazkodni akar az uj rendhez. Örömmel állapíthatja meg, hogy ez az alkalmazkodás az ország önakaratá­ból történik. RENDKÍVÜLI intézkedéseket LÉPTETTEK ÉLETBE SZÓFIÁBAN SZÓFIA, február 25. Bulgáriában a hét­fői nappal bevezették a lapok katonai cenzúráját. BUDAPEST, február 25. Az Esti Új­ság írja: Szófiából újabb óvatossági rend­I szabályokról érkeznek jelentések. A bol- 1 gár fővárosban korlátozták a gépkocsi- forgalmat. A fővárosban a ki- és befelé irányuló gépkocsiforgalmat ellenőrzik, a kiutazáshoz rendőrségi igazolvány kell. A vasutak személyi forgalmát is ellenőrzik. A fővárosban légvédelmi rendeleteket léptettek hatályba. A parasztpárt több vezetőjét őrizetbe vették, mert a kormányzat ellen agitál­tak. Ezzel kapcsolatosan illetékes helyen kijelentették, hogy a jelenlegi feszült po­litikai helyzet nem tűr egységbontó pro­pagandát. KIRÁLYI KIHALLGATÁST KÉR­TEK A BOLGÁR ELLENZÉKI VEZÉREK SZÓFIA, február- 25. (Búd. Tud.) A bolgár ellenzék vezetői, Sztankov kivéte­lével, levelet intéztek a királyhoz, mely­ben arra kérik, hogy külpolitikai vonat­kozásuk miatt fogadja őket kihallgatáson. Hir szerint ki akarják fejteni álláspont­jukat Bulgária külpolitikai magatartásá­ról. Kiemelik a további semlegesség és bele mellett való kitartást. Meg nem tudni, hogy a király fogadja-e »•két, ez a lépés azonban nagy figyelmet keltett a bolgár közvéleményben, miután alkalmas bizonyos kérdések tisztázására. NAGYJELENTŐSÉGŰ SAJTÓ­NYILATKOZATOT ADOTT A TÖRÖK KÜLÜGYMINISZ­TER ANKARA, február 25. (Török Távirati Iroda.) Szaradzsoglu külügyminiszter az egyik újságírónak a következőket mon­dotta: A török politikában semmiféle vál tozás sincs. Törökország hü marad szövetségi szer­ződéseihez. Szilárd elhatározása, hogv jóviszonyban éljen valamennyi hatalom- ' mai, különösen a szomszédokkal. Semmiképpen sem maradhatna azonban közömbös a biztonsági övezetében lezaj­ló külföldi tevékenységgel szemben és fegyveresen szegülne ellen minden tá­madásnak, amely területi épsége, vagy függetlensége ellen irányulna. A török —bolgár szerződés megállapodás két olyan állam között, amely ezáltal meg akarja védeni békéjét és szívélyesen kezetnyujt, azzal a kijelentéssel, hogy semmiféle támadó céljuk nincs. Törökország egyébként ugyanilyen öröm­mel fogadna minden olyan szándékot, amely azonos körülmények között, hason­ló cél megvalósítása érdekében nyilvá­nulna meg. (MTI.) ScdeUU talán, hogy a fővárosi színházi kritikából örven­detesen bontakozik Nagy István nagy bu­dapesti sikere, amely nemcsak közönség- siker volt, de felfokozza a sajtóvélemé­nyek hízelgő hangja is. Ilyeneket Írnak a szigorú budapesti kritikusok Nagy István­ról: „Nagy István nagyon rokonszenvesen mutatkozott be Simáhdy szerepében. Lé­nye, kiállása rendkívül megnyerő, nem is tudjuk hamarjában ki rudná puszta megjelenésével és hangja árnyalataival úgy meghódítani a közönséget, mint ó':\ Másik budapesti lap szerint: „Nagy Ist­ván fellépése jelenti a felújítás érdekes­ségét. A fiatal színész a kolozsvári Ma­gyar Színház neves tagja, akiről úgy tud­ják. hogy a jövő szezontól kezdve Buda­pestre szerződik. Jómegjelenésii, egyszerű és férfias. Sok divatos, fiatal színészünk modorosságával szemben ez megnyugtató ellentét. Nagy István mindenesetre más szin és kellemesen egészítheti ki bármely színházunk együttesétNagy István meg­érdemelt, nagy budapesti sikerét őszinte örömmel fogadta a kolozsvári közönség; hogy Bókay János Négy asszonyt sze­retek cimü vigjátéka, amely szerdán ke­rül szinre a kolozsvári színházban, a Ma- dách-szinházból visszaköltözött a Nem­zeti Színház színpadára Budapesten. A nagysikerű darab előadását nagy érdeklő­dés előzi meg Kolozsváron: hogy a szegedi színház most újította fel Shakespeare Szentiváni éji ólomját. Puck szerepét a budapesti Nemzeti Szín­ház fiatal művésze. Pásztor János ját­szotta. A CIPŐKERESKEDŐK EGYESÜLETE A DERMATA ELLEN. A kolozsvári Der- mata cipőgyár a közelmúltban Budapesten két fióküzletet nyitott. A Dermata igaz­gatósága előzőleg érintkezésbe lépett több budapesti kereskedővél, a képviselet átvétele érdekében. minthogy azonban „csak“ százalékot ajánlott fel a viszont- elárusítóknak, ezt az ajánlatot elutasítot­ták. A Dermata most tervbe vette, hogy nemcsak Budapesten, hanem az anyaor­szág vidéki városaiban is üzleteket nyit. Erre aztán újabb tárgyalások indultak meg a magyar Cipőkereskedők Egyesüle­te és a Dermata között. A tárgyalások rendjén a cipőkereskedők keveselték a felajánlóit viszonteladói kedvezményt. A Dermata hajlandónak mutatkozott a haszonkulcs felemelésére, de a kereske­dők a kapcsolat előfeltételéül azta köve­telték. hogy budapesti fiókjait szüntesse meg és az országos fiókhálózat kiépíté­séről mondjon !e. A Dermata ezeket a feltételeket nem fogadta el és ezért a táv gyalások egyelőre megszakadtak. j Dr. Ujvárossy Miklós j

Next

/
Oldalképek
Tartalom