Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-23 / 45. szám

„ESfiogyan Sarlókék a népi muzsikát a magas mílvészet síkjára emelték, így kellene kifejleszteni a népi drámát is“- m&todia Szenti frizei lena ­KOLOZSVÁR, február 24. Szentimrei Jenővel beszélget az Ellenzék munka­társa. abból az alkalomból, Hogy ezen a héten visszatér hozzánk a híressé vált „Kalotaszegi ballada1", amely annakidején nálunk mutatkozott be először a közön­ségnek. Ma már az egész ország ismeri ezt a színes mezei virág illatú színházi élményt, de akkor, kezdet-kezdetén a ro­mán uralom alatt levő Erdélyben renge- ! teg nehézséggel és akadállyal kellett meg­küzdeni az együttesnek. Az 5.0-ik előadás előtt arra kérjük a Csáki biró lánya író­ját, mondjon valamit annak a 49 előadás­nak történetéből, amely eddig lezajlott. A PREMIER ÉS A TÖBBI ELŐ­ADÁSOK — Mindjárt a premierrel kezdem — feleli Szentimrei Jenő — amikor a füg­Uj dolgot akarok írni, mert a Csáki bí­ró lányán belsőleg már régen túl va­gyok. Az az érzésem, hogy ez az az ut. amin a magyar parasztdrálmának ki , kell fejlődnie. Ahogy Bartókék a népi muzsikát a magas művészet síkjára emelték fel, úgy kellene kifejleszteni ezt a műfajt is, a magyar parasztdrá­mát. Fiatal irók feladata lenne elmen­ni magyar falvakba, kikutatni a dra- matizálásra alkalmas népmeséket, já­tékokat. legendákat. Arai aztán majd az előadást illetné, ott van ez a nagyszerű friss anyag, a falusi színész, aki úgy tud bánni a közönség­gel, mint talán senki, aki intelligens és fegyelmezett és első gondja, hogy gyent ne valljunk egymással. Az előadás különös varázsa különben abból j áll, hogy a paraszt nem játssza, hanem j éli a darabot, a színpadi lakodalmon a maga mulatságára dalol és ha táncol, épp úgy 1eszi, mint odahaza. Ezekben az em­berekben, akik kapálástól kaszálásig, ku- koricatöréstől vetésig, szóval akkor, ami­kor nincs mezei munka, szabadok, olyan hittel és lelkesedéssel játszanak színhá­zat, ami páratlan. Babits Mihály, aki ope­rációja előtt, nagy betegen nézte meg egy délutáni előadásunkat, azt irta le egy pa­pírdarabra nekem (mivel beszélnie nem lehet), hogy ezek a mi kalotaszegi embe­reink élik a színpadon az eseményeket. Most pedig ezek az emberek jóleső érzéssel jönnek vissza Kolozsvárra, hogy ott ünnepel­jék az 50-ik előadást, ahonnan elin­dultak. Ezeket mondja a kalotaszegi ballada életrehivója az Ellenzéknek a keddi elő­adás előtt, amikor a város uj szinházba- járó rétege is megismerkedik majd a ' szinpompás nagysikerű kalotaszegi elő­adással. (—n.) szé­egész göny felgördülése előtt Isac Emil művé­szeti felügyelő beüzent a színházhoz, hogy az előadást nem lehet megiartani, mi­vel ahhoz nemcsak a meglévő miniszteri engedély, de a hadtest parancsnokság engedélye is szükséges. A bökkenő csak ott volt, hogy a hadtestparancs­nok nem volt a városban. Kijelentettem, hogy minden felelősségei vállalok, hogy a színpadot nem szedetem szét, mert az előadást meg kell tartani. A dolog pikantériájához tartozik, hogy másnap Isac Emil megnézte a ballada előadását és kijelentette, hogy nagy sze­retettel viseltetik a népi együttes iránt, amelynek előadásait ezután mindig párt­fogolni fogja. . — Hol turnézott ezután a kalotaszegi együttes? • — Kolozsvár után Marosvásárhely, Nagyvárad, Torda, Arad, Temesvár, .Szászrégen, Gyergvószentmiklós, Csíksze­reda, Sepsiszentgyörgv, KézdivásárheW, Me dg yes, Brassó és Bukarest következett, majd most Pesten és Pécsett játszott a társulat. A legnagyobb teljesítményt Aradon produkálta, ahol három nap alatt nyolc előadást tartottunk. Itt is be akarták tiltani az előadást, úgy­hogy a délutáni előadás el is maradt, de estére megjött a prefektus Bukarest­ből és este már játszhattunk. Aradon a környékbeli falvak népe îs megnézte a balladát, azok a falusiak, akik együtt utaztak a kalotaszegiekkel s akiknek ele­ven propagandát csinált ez a szivvel-lé- lekkel dolgozó társaság. Még a vonaton sem ülnek soha nyugodtan, dalolnak, tán­colnak és elmondhatom, hogy a negyvenkilenc előadásunk között nem akadt két egyforma, mert a kalotaszegiek a maguk ősi terem­tőerejével és fantáziájával mindig újabb és meglepőbb színeket kevernek belé. Aradon előadás végén, azaz a nyolc elő­adás végén Kós Dodó csakugyan elájult a kimerültségtől. Bukarestben a tribün összeomlása nap­ján játszottunk éppen és itt is nagy ba­jok voltak. Három előadást tartottunk s a diákok ki akartak verni minket, mondván, hogy mikor Nemzeti gyás'i van, hogy merünk táncolni, énekelni és a közönséget nevettetni. A diszletezők okos dilomáciája mentette meg a helyzetet, akik nagy szeretettel élvezték a produkciót. Általában minde­nütt a diszletmunkások, rendőrök, tűzol­tók a legnagyobb híveink. Nagy erdélyi turnét készítettünk annakidején elő, de ekkor már a világpolitika szólott bele a dologba, Mussolini elmondotta milánói nagy beszédét és a ballada további elő­adásait örökre betiltották. TOVÁBBI TERVEK — És most mik a további tervek? — Tervbe vették, hogy a Körösfő fö­lötti Ordományos nevű erdőnél szabad­téri előadásokat fogunk tartani. ! Az Ibusz vezérigazgatója érdeklődik na­gyon a produkció iránt és megígérte tá­mogatását, mivel nagy idegeuforglami le­hetőségeket lát a népi együttesben. Egyébként Szent Isţvân hetében ezentúl állandóan három napot kaptunk fővárosi vendégszereplésre. Szeretném különben ezt a produkciót átadni valakinek. UJaiib rendeltekkel szabályozták a felszabadult erdélyi területek haszonbérleti, iakbérleti és magánjogi viszonyait BUDAPEST, február >24. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny legközelebbi szánna kor­mányrendeletet közöl, amely a visszacsa­tolt keletmagyarországi és erdélyi ország­részeken a magyar kincstár vagyontár­gyainak birtokbavételét szabályozza. A HASZONBÉRLETI JOGSZA­BÁLYOK KITERJESZTÉSE BUDAPEST, február 24. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny legközelebbi száma közli a rn. kir. minisztériumnak a visszacsa- * tolt kéletmagyarországi és erélyi ország­részeken a haszonbérleti jogszabályok ki­terjesztésére irányuló rendeletét. A ren­delet, amely 1941 március 1-én lép ha­tályba, a mező- és erdőgazdaságokra vo­natkozó haszonbérleti szerződések fel­mondására vonatkozó jogszabályokat is ismerteti. Eszerint mindazok a korábban j kötött szerződések, amelyek 1941 június 1-én. tehát a gazdasági év végéig nem járnak le, a földművelésügyi miniszter hozzájárulásával felmondhatok. A rende­let részletesen ismerteti az egyes vitás kérdésekre vonatkozó rendelkezéseket. A LAKÁS ÉS HELYBÉRLETI JOG­VISZONY SZABÁLYOZÁSA BUDAPEST, február 24. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a keletmagyar­országi és erdélyi visszacsatolt országré­szeken a lakás és helybérleti jogviszony jogszabályainak kiterjesztését. Az 1941 március 1-én hatálybalépö rendelet sze­rint a lakás és helybérleti jogviszony jog­szabályainak alkalmazásánál abban az esetben, ha a helyhatóság (törvény- hatóság) részéröl nincs szabályrendelet, az e rendeletben feltüntetett intézkedé­sek az irányadók. A rendelet kimondja, hogy azok a városi törvényhatóságok, amelyeknek a lakásbérleti szerződésekre vonatkozóan nincs elkészített szabály­rendeletük, egy év leforgása alatt sza­bályrendeletet alkossanak. A rendelet sze­rint az említett területen lakók részére egyébként a lakbérleti viszonyt illetően az 1939. évi szeptember 1-i helyzet az irány­adó. A rendelet a felmondásra szóló jog­szabályokat is kiterjeszti a visszacsatolt területeken. AZ INGATLANOKRA VONAT­KOZÓ JOGSZABÁLYOK KITÉR- ! JESZTÉSE BUDAPEST, február 24. (MTI.) A Bu­dapesti Közlöny legközelebbi száma közli a m. kir. minisztériumnak a román ura­lom ,alól felszabadult keletmagyarországi és erdélyi országrészek ingatlanaira vo­natkozó magánjogi jogszabályok kiterjesz­téséről szóló rendeletét. A rendelet a te­lekkönyvi forgalom megindításáról is in­tézkedik a visszacsatolt területeken. Esze­rint a telekkönyvi forgalom 1941 már­cius 16-án megindul. A telekkönyvi for­galom megindításával kapcsolatosan a ma­gyar jogszabályok, törvények és rendele­tek az irányadók. A rendelet kimondja, hogy mindazok az ingatlantulajdonosok, akik a román uralom alatt közvetve, vagy közvetlenül hatósági beavatkozás folytán, külső erőszak nyomása alatt, vagy bármi­lyen fenyegetés miatt vesztették el ingat­lanukat, az ilyen körülmények között lét­rejött ügyletet megtámadhatják. A pert egy év alatt lehet megindítani. A rende­let gondoskodik arról. hogy azok, akik formaszerü okiratok létrejötte folytán pert nem indíthatnak, oly módon része­süljenek kárpótlásban, hogy az ingatlan­jaik elidegenítésével kapcsolatos bizo­nyítékokat, amelyek feltüntetik, hogy az elidegenítés folytán súlyos anyagi kárt Szenvedlek. felmutathassák és azoknak alapján a szerződő féllel szemben az oko­zott kár egy részének visszatérítését igé­nyelhessék. fl lehető legjobb hangulatban zajlott le a IRária Valéria egyesület nagysikerű álarcos bálja KOLOZSVÁR, február 24. (Saját tud.) Vége felé közeledik az első igazán magyar farsang. Egy-két nap még és vége a farsangi mulat­ságoknak. Kihullanak hajunkból a báli éjszakák kon­fetti csatáinak utolsó emlékei, eltesszük a báli ruhákat, a szmokingok fényes inggallé­rait és felöltjük a böjt követelte hétközna­pok munkásruháit. A lapok hasábjairól el tűnnek a sziues báli tudósítások s elül az ifjúság izgalma is. Ájtatosság és munka kö­vetkezik. Talán érthető is, ha már várjuk a dolgos napokat. A kolozsvári magyar ifjúság soha nem mu­latott annyit és olyan jól, mint az idei far­sangon. Kárnevál herceg két kézzel szórta mindenki­nek derűt és jókedvet jelentő ajándékait. De érthető is. hiszen az idei hálok, az idei far­sang valami egészen különös hangulatot és szint jelenthetett. Szabadságot jelentett . . . Ennek a visszakapott szabadságnak köszön" hettünk mindent, azt a sok kellemes órát, azokat az izzó hangulatokat, bensőséges tiszta szórakozást,, amik izig-vérig magyarrá telték 1941 nemsokára bezáruló farsangját. A MÁRIA VALÉRIA-MULATSÁG Most is a legjobb hangulatban zajlott le az évek óta nagy sikert arató Mária Valéria- álarcos bálja. Ez alkalommal még több szia, még több ötlet és sokkal nagyobb fesztelenség uralkodott a Mátyás király diákház hatalmas termeiben. Az álarc takar... elrejti valódi énünk anvil* vánösság elől, szabaddá, szókimondóvá tesz. És kell e egyéb a jó hangulathoz? Mikor az álarcosok hatalmas serege bevonul a táncte­rembe gondtalan kacajok, bájos mosolyok takadnak az ajkakon. Színes, tarka-barka me­sevilág vonul fel és az egészséges humor megnyilatkozása kiséri nyomon. Röppennek a levegőben a tréfás megjegyzések és vidám visszavágások. Mulat a fiatalság... Ecluza- ladok az erkélyre és onnan nézek le a mély he. Kavargó színfolt az egész terem. A rab rikító sárga esikjai összefonódnak a hamleti feketével, a rokoko-lovag derűs kékje pedig a kalotaszegi sziixlus népviselet pompájával. Elfáradt az ember szeme, ha sokáig nézte a kavargó katlant. Mintha egy jóságos tündér ezerszinben csillogó varázsitala forrna és pe­zsegne az erdők mélyén rejlő titokzatos üst­ben . . . Körösi Dudus hegedűjén azonban felcsen­dül csakhamar a csárdás. A vidámság rnár a levegőben úszott, most kitör és ..eget"-kér magának. Olyan csárdás kerekedik, hogy . . . hogy . ... a „fegyenc“ együtt láncol a kékparulés „rendőrtiszttel“. (A „zsaru“ természetesen igen csinos .. .) AZ ÖTLETESSÉG JEGYÉBEN Valcer alatt már jobban áttekinthettük a ruhákat. Nem tagadható, hogy az ötlet döntő fontosságú a jelmezeknél és nyugodtan mondhatjuk, a ruhákban volt ötlet. Sajnálom, hogy kedves olvasóinknak nem tu­dok beszámolni „szakszerűen" egy-két ruhá­ról, mely kivitelében dicséretet érdemel. íme mégis néhány pár sikerült jelmez: sárga se­lyem háremhölgy, fehérselyem pólyáshaba, rongyos rikkancs, fekete piros ördög, horto­bágyi magyar ruha, halványkék rokoko, ró­zsaszín rózsa, fekete spanyol jelmez, kis tirolí öltözékek és cigányleányruha sok változat­ban. Igen Ízléses volt a bál fehér-kék for maruhája is. Nehogy azt liigyjük azonban, hogy a nők tultettek ötletekben a férfiakon. A férfiak jelmezében is igen sok ötlet nyil­vánult meg Hamlettól Uz Bencéig (Kántor úrral természetesen) és Rómeótól a is- gyencig bosszú voJua felsorolni őket. LE AZ ÁLARCCAL Mikor már éjfél felé közeledett az óra, a két tábor nagyon kiváncsi volt egymás part" nereire. Hiszen kedvesen és fesztelenül szó­rakoztak, tegezték egymást, talán úgy, hogy soha az életben nem találkoztak és nem is­merték egymást. Indult is meg az álarcleve- téskor olyan kutatás kék szem és szőke haj után, piros köröm vagy kedves hang után, hogy ezekből újabb ismerkedések és mulatsá­gok fakadtak. Végezetül egyiknek sikerült, a másiknak nem.., megtalálni az álarcos tündért. Nekem például uem . . . így telt az idő. kitűnő hangulatban a késő reggeli órákig. Ki-ki hol folytatta azután a mulatozást, azt nem tudom, de hogy folytat" iák sokan, az egészen bizonyos­AKIK JELENVOLTAK Leányok közül sikerült a következők ne­veit feljegyeznünk: Muth Babi és Icu, Técsí Ibolya, Székely Anikó, Demény Sári, Kusa Juci, Tóth Kató, Tóth Sári, Gyárfás Magda és Edith, Baranyai Böske és Ibi, Vass Ida, Marianne Thirion, Hecht Edit, Lengyel Kató, Paul Dudi, Cseke Ili, Lőrinczi Györgyi, Zsu- lyevits Nóra, Vass Gizella, Kiss Erzsébet, Domokos Kató, Farkas Kató, Lórenez Éva, Paulini Unci, Hirsch Éva, Fosztó Olga, Nagy Edith, László Edit. Hanker Puri, Varga Emi­lia és Etelka, Krenner Éva, Kerner Judit Brandt Gitta, Király Lili, dr. Polonyi Mara, Luxbacher Ella, Ferenczi Éva. Guráth Dudi, Balogh Margit, Boer Baba, Bodri Irén, Fehér Jolánka, Molnár Ilonka, Mező Éva. Tusa Klári, Hints Katalin, Rácz Erzsébet. Bugarirj Gizella, Gidófalvi Éva, Szamosi Lili, Anca Gabriella, Szentiváuyi Éva, Kovács Irén. Bornvász Mária, Mihály Lidi, Szimonidesz Anna, Mátyás Cica. Benedek Duci, Szabó Cica, Bucsi Sarolta, Békeffy Felicitás, Csáp Gizella, Keresztes Klári, Nagy Irén, Gebefügi Erzsi, Mezei Irén. Desbordes Ághi. Scheritek Olga, Muntyán Margó és Éva. Papp Mária, Pobi Irén és Ilonka. Régeni Margit Csák Mária, Szele Ibi. Márgai Erzsébet, Szilágyi Mária és Ella, Schilling Éva, Diviáczki Ili, Bodnár Dodi, Bálint Mária, Pallós Irina dr. Kemény Ilona és Gizella, Popu Barbara. Kiss Ilona, Telhnann Magda, Pozátzky Kató és Milli, Tusa Lili, Jelen Kató. Komcs Sárika, Emma Sádler. Simos Erzsébet, Kádár Zsófia, Simon Margit. A névsor a megjelent lányok­ról természetesen korántsem teljes,, hisz az álarc sok ismerőst ismeretlenné tett, akik később meg is „szöktek“ és nem lep­lezték le magukat Asszonyok közül ott voltak: br. Bornemisza Elemérné, Horváth Ferencné. dr. Szentkirá­lyi Samuné. dr. Bartók Gvörgyné, dr. Tusa Gáborné, dí. Schilling Dezsőné, Sándor Be- láné. Nyirő Józsefné, dr. Somodi Istvánná. Hamkó Jenőné. Török Bálintné, Hargitáé Bertalanné, Bocsánczy Lászlóué, Dóczvné Berde Árnál. Hecht Dezsőné. Lorenez Béláné. gr. Teleki Árvédué, dr. Szentkirályi Ákosné dr. Somodi Andrásáé. Feketeházi Czeytner Ferencné, hr. Kemény . Jánosné, Madame Claudon, dr. Varga Lajosné. Kinizsi Sándor né, Cseke Vilmosné, Nagy Sándorné. ifj. Si­mon Elekné, Simonffy Ernőné, Botos János­né, László Béiáné, Csiszár Alajosné és még sokan a kolozsvári társadalom kedvelfjei közül. Ennyi jó . és kellemes utáu. kiket nem he­vített már annyira az ifjúság forró heve. testben kissé dideregve, de lélekben bcldo gan mentünk haza, a késő februári hóesés­ben . . , (sav.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom