Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-23 / 45. szám
2 ELLENZÉK 19 4 1 február 24. ORK» an Az életéért küzdő Kalocsán Solton Dunavecscii cs \postagon lmom- lőtt hazuk, vízzel elárasztott utcák, mugudati hebekeu '/nroiito, íH'moru meu menekültek jelzik a l)uua piis/titusuit ős rombolásait. •Miw: érkeztek azonban ezekből a helységek- böl meguy ugtuté> bírok, alig kezdett viasza húzódni a lékeves.tetl folyam vize. máris újabb vidékekről érkezett riasztó bírok (estették sápadtra az arei-kat. I: upvstngi gátszakadás következtében Kalocsa, az ősi papi város és n környező falvak l:erültek végteszedelenibe AZ \R\ IZVESZÉIA SZÍNHELYÉN \z első riaszlo bírok megérkezésekor a kora lujnali órákban gépkocsin száguldottunk Kalocsára. A Duna pestvármegyei oldalán már nem is lehetett megközelíteni a várost. Félutou ugyanis Solt. Aposiag Dunavecse községek közelében kellene áthaladni, itt azonban még csónakon is veszélyes az. úttesten való közlekedés, nemhogy gépkocsin lehetne haladni az országúton A Duna tolnai oldalán haladunk előre. Pest közelében valamennyire megnyugtató kép tárul a szemünk elé. Adony és Ercsi közelében már hatalmas területről húzódott vissza az ár. A ragyogó reggeli napsütésben, a tavaszias időjárás mellett szinte hihetetlen, hogy a visszahúzódott fo lyam mekkora jégtömböket hagyott vissza a szántóföldeken. Mindenütt hatalmas jégtáblák jelzik a földeken a Duna árjának útját. Adonytól lejjebb már látszik a szemben fekvő Solt. Megállunk Dunaföldváron és egyre-másra halljuk a borzalmas híreket Soltról. A községben több mint száz ház omlott össze. Több háznak csak a fedele látszik ki az ár- vizből. BESZÉT.GETÉS PSETV ÁR MEGYE FŐISPÁNJÁVAL Barcsay Ákos, Pestvármegye főispánja beszéli Dunaföldváron, hogy valóságos életve" szedelem között közelítette meg Soltot ts Apostagot. A községháza tornácos épülete előtt csónakkal kötöttek ki és a csónak láncát az épület tornácának egyik oszlopához kötötték. A községben az állat állományban is kárt tett az árvíz, mert o magyar földműves hitetlenkedve fogadta a szakértők közléseit és a legerélyesebb intézkedés ellenére is sokon voltak, akik nem helyezték állataikat biztonságba. Sőt az emberek közül is sokat dereglyével kellett a szőlőhegyekre szállítani, holott néhány órával azelőtt mindenki nyugodtan felhajthatta volna állatait é? nyugodtan felmehetett volna a dombos szőlőkbe. A kissolti tanyavidéket is meglepte az árvíz. Az emberek fákon és háztetőkön kerestek menedéket és csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehetett megmenteni őket. A rengeteg beomlott ház körül csónakázva — mondotta a főispán — a legszomorubb látvány Solt egyik utcájában tárult a szemem elé. Egy falusi ház első fala teljesen leomlott és a vizből be lehetett látni a szobába. A berendezés épségben maradt. A házban nem tartózkodott senki, csupán a színpadként előtáruló szoba előrészében ha" salt egy komondor. Amikor arra csónakáztunk, dühös morgással fordult felénk, attól tartva, hogy kárt teszünk az őrizetére bizott üres házban. Solton némely helyen olyan mély volt c tetőzés alkalmával a viz —- mondotta Barcsay főispán —, hogy az ötméteres csábija nem érte a feneket és ezért a kerítéseket kellett a Csákijával kitapogatni, hogy tovább lökhessük magunkat. KALOCSA FELÉ Dunaföldváron beszálltunk a főispán kocsijába és mentünk tovább Kalocsára. Pákánál örömhir fogadott bennünket. Rengeteg falusi szorongott itt a Duna partján és örömmel újságolták', hogy a bombázás következtében megindult a jég. Mindnyájan megkönnyebbülve láttuk a jeget szállító hatalmas folyamot. Az apostagi gátszakadáson kiáramló viz most helyet találhat a mederben — gondoltuk — és igy nem ömlik annyi viz Kalocsára, amely mén .elindulásunk előtt, szorongva, válságos helyzetben várta a fejleményeket. Autónk eltávolodott a Dunától és mi bizakodó hangulatban érkeztünk Bajára. Itt a Pesttől délre az egyetlen járható Duna-hidon felséges látvány fogadott. A folyam telve volt jégtáblákkal és a jeget gyorsan sodorta .tova az ár. A folyam vize nem is látszott. Amerre a szem ellátott, jéggel volt te1 ve a folyam. A jégtáblák hangos robajjal ütődtek össze. Le-lemerűitek a viz be, maid újból felbukkantak, több méternyire kiállva a vizből. Közbeu a jég morzsoholott, alakult. Némely kor egy-egy táblát magasra emelt a környező hatalma* jégtöiubcsonió. Iz üröm azonban Italainak bizonyult meri alin est) óra inul ni hallottuk a túrható rossz hírt: a jégtáblák a rasuli hűl alatti kanyarban összetorlódtak és négykilornéte • rés szaki szón ismét „beállt“ a Ibiim. Mindenki tudta, hogy ezzel ismét túlságos Julián utók következnek Kalocsára, mert a gátszakadáson most ismét nagy tömeg* ben csordul ki a megtelt mederből a viz én ez a víztömeg a inéi sebben fekvő kalocsai vidék felé tör e'ö nagy erővel. Hajától haladék nélkül robogtunk Kalocsa felé. Az utou ismét a megszokott látvány fogad. Szekerek telte menekültekkel, gyermekei:l.rk asszonyokkal és betegekkel, Anna' szomorúbb ez a látvány, men ezek u Kain esti környéki községek U 10 kilométerre fel, ászilek a Dunaiul és mégis el kell szén vöd tutik az ttrviz búi zalintiit. ^ lz a lány mulatja a legjobban a vi/. erejét és az áradások hatalmas kiterjedését. MINI OSTROMLOTT VÁR UDVARA Kalocsa egyik-másik városi esze tizi u bein tanúst kellett, mintha ostromlott vár utl- í unni lennénk. A/, ősi papi város ódon épületei, églclc törő hatalmas templomai, mintha Ielriadnának a méltóságteljes város év százados csendjéből és csodálkoznának a s/.cnlsegtöro zsibongásou. A csendes várost mindenütt zaj veri lel. Parancsszavuk pattognak és ezt követően lapátos emberek sietnek ti gátra. Van közöttük' minden rendii-rangu férfi. Elöl diákok mennek az önkéntes munkára, utánuk vonul az egész adóhivatali tisztviselői kar, majd járásbirák. földművesek, iparosok, orvosok stb. következnek. De nemcsak a közerők menetelése tölti be az utcákat, hanem a városba seicglctt vidéki menekültek kesergő, szomorú csoportja is feltűnik mind untalan. A város válságos helyzetben van. A veszélyben forgó Kalocsa városa A VESZÉLYBEN FORGÓ KALOCSÁN A város északi részét köt gátak védik, ug v, hogy ide nem tódul be az ár. A déli részeken a víz azonban könuyeu hátba támadhatja a várost és döntheti alacsonyan fekvő utcait. Ezért védekeznek a kalocsaiak az apostagi gáttól, ide a Dunától 6 kilométerre elér kezett viz ellen. A város keleti részén támad a viz alatta- mosan. Itt nincs is gát. mert ki gondolhatott valahii is arra. hogy a várost árvíz fe nyegetheti. Az önkéntes munkaerők ezért a várostól keletre fekvő foktői útra emeltek hevenyészett gátat az árvíz közeledtének hírére. Hatalmas munka volt a gátépítés. Napok alatt épült fel az útra a nyulgát. De látszik is a megfeszített munka a kalocsaiakon. Sokan mór napok óta alig aludtak valamit és sokan csuk úgy sáros kézzel gyömöszölik be munka közben a legszükségesebb táplálékot. A viz közben ottromol ja a hevenyészett gátat. A messziről jött ár néhol 5—6 méter mélységű és már-mir a gát tetejéig ér Minden pillanatban várható a bevenvészett gát átszakadása. Ebben az esetben pedig az itt dől gozók a legveszélyesebb helyzetbe kerülné nek. Mégis továbbfolyik a munka, mert a gátat minden áron tartani kell. A gátszakadás következtében ugyanis nemcsak' Kalocsa mélyen fekvő részei kerülnének viz alá. hanem a Kalocsától délre fekvő falvak is. Azért tartják a gátat, hogy közben ezek n falvak is sáncolják el magukat és felkészülve várják az árt. A megfeszített munka eddig meghozta gyümölcsét. A gát kitartott A falvak védelmi készültségbe helyezték magukat. A mentési munkálatok közben Kalocsát nyugatról is árvíz fenyegette. Negyvenszállás tanyánál, Kalocsától nem messze a nyugati árvíz elszakította a vasúti töltést és közelgett a város felé. A mélyen fekvő részek itt már szerdán este vizbe kerüllek. Itt fekszik u kalocsai helyőrségi lak tauya, amelyben szerdán este hus-zcentis volt a viz. Ez a nyugati árviz azonban nem fenyegetett nagyobb veszéllyel, mert csupán néhány ház kerülhetett vizbe. Az erre fekvő falvakat pedig kiürítették. A kiürített lakosságot Kalocsán helyezték cl magánházakban és középületekben. Az éjjel érkezett falusiak között igen sokan meg» betegedtek. Ezeket a váron gyógyszerrel látta el és ingyen orvosi kezelésben részeeitette. Pedig a meneküllek száma 4000-rc tehető- Az élelmezésről is gondoskodtak a hatóságok. A káptalani uradalmak jártak elől jó példával és rengeteg élelmet adtak a menekülteknek. A környező falvakból egyre özönlik a me nemkültek csapata Kalocsa elé. Közben r. városban csak egyetlen kérdés morajlik végig: Tarle még a foktői gát? Mit lehetne segíteni? A megfeszített munka közben érkezik meg a rossz hir: a Dunán ismét megállt a jég. A viz emelkedik. A gátak csak néhány centiméter emelkedést bírnak ki. Mégsem távozott senki sem a helyéről. A kitartó munkának meg lett az eredménye. A kalocsai gát csütörtökön még kitartott. Most már jöhet, aminek jönnie kell. A falvak felkészültek, a mélyebben fekvő kalocsai utcákat kiürítették, úgy, hogy most a ruegfe* azitett munka után a gáttörés csupán jelentéktelen károkat okozhat, de már nem sodorhatja válságos helyzetbe a szívósan védekező Kalocsát és a környező falvakat s a világot. Sajnos azonban végül máris az ár bizonyult erősebbnek és a város alsóbb részei mégis csak viz alá kerültek. A mentési és . biztosítási munkálatok tehát most még foko- I zottabban folynak. Tóth Bálint. A német birodalom és Európa ellátása Német félhivatalos jelentések szerint vezető német lapok behatóan foglalkoznak Cross angol tengerészeti miniszter Délamerikához intézett rádióbeszédével. C' oss beszédében szemrehányásokkal illeti Németországot, mert szerinte a Birodalom okozta Európáiban az élelmezési hiányokat. Ezzel szemben a német félhivatalos jelentések megállapítják, hogy a német megszálló csapatok a nyugati területeken a Birodalomból érkező szállítmányokból fedezik ellátásukat és csak ritka esetben szorulnak kiegészítésre és alkalmazták a hágai szerződés 52ih szakaszát, mely szerint a megszálló hatalomnál: jogában van u megszállott ország élelmezési forrásait igénybe venni. Mindenesetre érthető — jegyzik meg német körökben —, hogy egy országban, amely hónapokon keresztül volt hadszíntér, a termés betakarítása és a vetés mindenképpen visszamarad és nehézségekkel küzd a mezőgazdaság. Franciaország egyébként békében is piintegy 7 millió frank értékű élelmiszert importált, amelyből egyedül gabonára és lisztre 1 és félmillió frank esett. Német részről megjegyzik továbbá, hogy még van egy másik európai hatalom is, amelynek helyzete a Franciaországéval hasonló.- Ez az ország Spanyolország. Az évekig tartó belső zavarok annyira akadályozták a földművelést, hogy a jelenlegi normális termés sem elegendő az ország ellátására és igy ez bevitelre szorul, míg néhány éven belül a helyzet nem javul meg. Az angol miniszter azonban cseppet sem 1 méltatta a Német Birodalom készséges tárnoki gatását, amellyel a rosszul ellátott nyugati ‘ területekre saját készletéből vitt be élelmiszereket. így elsősorban burgonyát szállítottál: a németek nagymennyiségben a megszállott francia területekre. A heleteurópai államok gabonaszállítási szerződéseinek megkötésénél Németország minden egyes esetben méltányolta a szállítási lehetőségeket. így a ,.Deutsche Allgemeine Zeitung“ hangsúlyozza egy cikkben, hogy Németország már most a háború alatt is gondoskodik arról, hogy a többi európai államok rendelkezésére bocsájtsa tapasztalatait és segítségére van ezeknek újabb ipartelepek létesítésére. Nap nap után létesülnek külföldi gyárak német támogatással, igy sejt- szövetgyár Spanyolországban. hydráló-gyár Hollandiában. mig könnyű fémek előállítására gyárat alapítottak Norvégiában. Ha minden európai állam igy gondolkoznék — jegyzi meg a német lap —. akkor Európa útja kétségkívül könnyebb lenne. Egy másik lap. a „Frankfurter Zeitung említést tesz egy cikkében az eddig még fel nem használt európai készletekről. A belterületi árucsere számára még nagy lehetőségek utjai állanak nyitva, igy az élelmiszereic cseréje nyersanyag-feleslegek ellenében, de ugyanakkor az iparcikkek és technikai műszerek értékesítése sem kerül különösebb nehézségekbe. Általában különös benyomást keltettek Németországban Cross miniszter megállapításai, mert a miniszter teljesen figyelmen kivid hagyja azt a tényt, hogy Európa együttműködése a jólétet biztosítja és ezáltal biztos felvevő-piac a tengerentúli államok részére. A. U. Bíró Vencel dr. egyetemi tanár nagysikerű előadása az erdélyi közvélemény kialakulásáról KOLOZSVÁR, február 24. Or. Biró Vencelt, a kolozsvári egyetem tudó», professzorát nein ki-ll klilön bemutatnunk olvasóinknak. A kiváló történet- tudós számtalan munkában dolgozta fel Erdély történetének egyes korszakait és senki sem volt hivatottabb nála, bogy Kolozsvár közönsége elölt ismertesse ezt a nugyfontosságu kérdést. Előadásának címében már utalt arra (az erdélyi közvélemény alakulása a Magyarországgal 'a*ő egyesítések idején), bogy előadásának központját nem a történeti tények, hanem Erdély magyarságának hangulata fogja alkotni. Előadását Mátyás király igazságos uralkodásának Ismertetésével kezdte. Az uralkodása alatt létrejött fellendülés azonban személyi nagvságához volt kötve és korai halála előidézője lett amink a hangulatnak, mely tökéletesen megváltoztatta Erdély bel- és külpolitikai állapotát. A Magyarországon uralkodó állapotok pedig nem sokára létrehozták Mohácsot, majd a kettős királyságot. Bár nincs kétség afelől, hogy két szempont, a nemzeti érzés és a kereszténység hatalmas kapcsolatot jelent Erdély és Magyarország magyarsága között, mégis Erdély politikai képviselői ekkor szemben állanak az anyaországéival. Ez főleg annak köszönhető, hogy az adószedés a törökök alatt enyhébb és a nemzeti érzés erősebb, mint a nyugati részeken. A lelki adottságok meg vannak tehát az egyesítésre /és Fráter György igyekszik alkalmat is teremteni hozzá. Egyetlen politikai célkitűzését akkor igyekszik érvényesíteni, amikor 1551-ben a törökök a Budához vezető utat szélesíteni és nagyobb adót kivetni szándékoznak. A közvélemény behódol az ő politikai éleslátásának és megvalósul az első unió 1552- töl 1556-ig. Az érdekellentétek azonban mindjobban kiéleződnek. Be kell látni, hogy Pozsonyból nem lehet a helyi viszonyok ismerete nélkül Erdélyt kormányozni. Kétségtelenül megállapítható, hogy az f^ső unió után Erdély magyarsága rossz véleménnyel van erről a politikai lépésről. Báthory Zsigmond másodszor egyesiti Erdélyt Magyarországgal, Erdély közvéleménye most is ellent áll ennek a törekvésnek, miután azonban Kolozsvár piactere szomorú események helye, a közvélemény most is behódol és 1598-ban megtörténik az újabb csatlakozás. Ugyanebben az időben azonban a fejedelemség visszaállítására való „konspi- rálások“ már megindulnak. A következő évtizedekben Bocskay és Rákóczi politikájuk által azt a látszatot keltik, hogy Erdély központtal Magyarországból csatoljanak ide minél több területet. Közben világtörténelmi események színpada Európa és újabb kísérletek indulnak meg az egyesítésre. Az 1690-es unió nem szoros, de szellemi kidolgozottsága már fejlettebb. A bécsi környezet erdélyi térhódítása jellemzi ezt a korszakot. Cserei, Apor krónikái keserű kifakadással Ítélik el ezt a „németesítést“, holott az előadó szerint csupán a nyugati gondolkodás át- felkelések és a román jobbágy7 térbóditá- indulnak meg most, amelyek a fönemes- séget adósságba keverik s ezeknek egyenes következménye a jobbágyság mind nagyobb és nagyobb elnyomatása. Nagy népi eltolódások, kivándorlások. román felkelések és ar omán jobbágy térhódítása az, amivel a magyarság igen nagy veszteségeket szenved. Igazi unióról 1848-ban lehet csak beszélni. A márciusi ifjak pontjai, az erdélyi országgyűlés, a szász Rotii Illés és a román Leményi hozzájárulása az unióhoz. ezt befejezett ténnyé teszik. Különböző frakciók még szemben állanak egymással, de Deák ,.EIusvéti cikke“ 1865- ben teljessé tette a kibékülést. Ez a helyzet állott fenn 1919-ig, a trianoni elcsa- tolásig. A román megszállás alatt a kisebbségi sors és főleg a gazdasági kényszer követelte az anyaországhoz való csatolást. Előadása végeztével a tudós előadó nagy tetszéssel fogadott értekezésében felhívja a mostani politikai vezetők figyelmét az elmúlt idők tanulságaira, amelyeket levonandóknak és a jövőre hasz- uositandóknak tart. (sze-).
