Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-20 / 42. szám
2 nr. lenzék 1911 t thru 20. 99 Erdélyben îdegenForgaîmi szempontból sok tennivaló van“ — mondotta az országházinál gráf Zichy Nándor képviselő Interpellációs nap a törvényhozásban Bl DAPEST. február 20 (MTI.) A kép* a iscloh.iz s/eriláii délután lolvtatta a pénz ügy miniszter február (>-an előterjesztett gazdasági progrumja lelett! vitat. Ta>nádi-Attg\ tudni.s elnök 10 urakor nyitotta meit az ölest. majd hernutatta a soproni választókerületben időközi választáson megválasztó!t \ arpa József In />- viselőnek megbízó levelet. KORMÁNYPÁRTI ÉS ELLENZÉKI FE1 SZÓL VI.ÁSOK Az első felszólaló, kétbly Anna, szóvá- tette a közollátással kapcsolatos kifogásait. Beszélt az élelruiszerdrágaságról. Azt állította, bogy a mezőgazdasági termények ara arány talanul magas a budapesti iparcikkek árához és az ipari munkásság fizetéséhez viszony itva. Gnnde László megelégedését fejezte iá a pénzügyminiszter gazdasági elgondolásai felett. Kifogásolta az ármegállapításokat, amelyek nézete szerint légüres térben mozognak. Nem szabad olyan rendeleteket kiadni. amelyeket a valóságban alig lehet végrehajtani. Fontosnak tartja a közutak fásitását. Sürgősen meg kell oldani a házhelyek kérdését. Ami az általános gazdasági viszonyokat illeti, külföldi tapasztalatai alapján megállapítható, hogy Magyarországon a külföldhöz viszonyítva szinte paradicsomi állapotok vannak. Ez a kormány bölcsességének köszönhető. A pénzügyminiszter igen nehéz feladatot vállalt a gazdasági élet újjászervezésével és ezért minden elismerést megérdemel. Mível a kormány iránt teljes bizalommal viseltetik, a pénzügyminiszter gazdasági programját örömmel elfogadja. A következő felszólaló Váczy József volt. Hangoztatta, hogy a gazdasági élet érdekében nem tartja helyesnek a törvény- hatósági utak államosítását. Korláth Endre azt fejtegette, hogy nagy gazdasági erőfeszítésre és társadalmi egységre van szükség. Tauf fér Gábor sürgette a földreform végrehajtását és a házhelyek kijelölését. A programot nem fogadja el. Gróf Zichy Nándor bizalommal viseltetik a kormányzat gazdasági elgondolásaival szemben és reméli, hogy azt a leggyorsabb ütemben megvalósítják. Hangoztatta, hogy Erdélyben idegenforgalmi szempontból sok tennivaló van. A gazdasági programot a kormányzat iránti bizalomból elfogadja. ! Ezután az elnök a vitát félbeszakította. Javaslatára a Ház úgy határozott, hogy csütörtökön délelőtt 10 órakor folytatja ülését, amelynek napirendjén az országos 36 tagú bizottságban megüresedett tagsági helyek betöltése, a pénzügyminiszter gazdasági programja feletti vita folytatása és az irodalmi és művészeti müvek kölcsönös védelmére Berlinben aláirt magyar-német egyezmény becikkelyezésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása szerepel. Ezután a Ház — 1 óra elölt néhány perccel — áttért a bejegyzett interpellációk meghallgatását a. 1 GAZDASÁGI ÉS EGYÉB JELLEGŰ INTERPELLÁCIÓK Torkos Béla a sertéshizlaláshoz szükséges takarmányok biztosítása ügyében interpellált a földművelésügyi miniszterhez. Boér Ágoston pedig a községi közlegelők kérdését tette szóvá. Bárczay János államtitkár válaszában kijelentette, hogy a földművelésügyi kormányzat mind az állati takarmányok, mind a közlegelők kérdését megnyugtató módon fogja megoldani. I. Zsilinszky Endre a kultuszminiszterhez intézett interpellációjában kérte, hogy a szegénysorsu gyermekeket ingyen tankönyvekkel lássák el és a Biharrnegyé- ben lévő tulnyomórészben román lakosú Marcifalvának adjanak lelkészt. Patolay György ugyancsak a kultusz- miniszterhez intézett interpellációt, melyben kérte, hogy kedvezményes vasúti bérletjegyeket bocsássanak ki a lelkészek részére. Patolay György második interpellációjában a zsidótörvénv alapján megindult iöldbirtokpolitikai rendezés körül tapasztalt kihágásokat tette szóvá. Bárczay Junos államtitkai \ álaMzában kijelentjetfe, hogy a földművelésügyi korrnáuyzat mindent megtesz, hogy a zsidótörvény hátúivá alá tarto/o füldhirtokteriiletek rendezését megsürgesse, de mint ismeretes e téren a törvény az érdekelteknek felebhv Ítéli jogot biztosit.-í földművelésügyi kormányzat semmi- esetre sem késlelteti a zsidó földbirtokok rendezését, de a feleblniteli jogba való beleszólásra lehetősége nincs. Rámutatott arra. hogy az eladandó zsidó birtokok megszerzése a f öld mii re. lésügyi minisztérium jóváhagyásától függ. Természetes, hogy ezeknek megszerzésénél a kormányzat a közérdeket és az éhből eredő nemzeti érdeket fogja figyelembe venni. Horváth Ferenc a cukortermelés fokozását sürgette interpellációjában. Lázár Imre kérte, hogy a törvényhatósági utakon lévő fák kivágását akadályozzák meg. Bárczuy János államtitkár válaszában ki* jelentette. Imgy a tárgyban minden törvényhatóság külön h/.abúlyrendeletben in* t é z k e d i k. Lázár Imre második interpellációjában kérte, hogy n városokban lakó óregek cukor fejadagját emelj éli. Közi-Horváth József a iminkahérmeg- állapitó bizottság működésének módosítása tárgyában interpellált. lfj. Tatár Imre a harmadik zsidótörvény mielőbbi meghozatalát sürgette interpellációjában, A VÁLÁSI TÖRVÉNY REVÍZIÓJÁNAK SZÜKSÉGE l\iizi-Horváth József második interpellációjában rámutatott arra, hogy az országban döbbenetes számaránnyal sza- porodtuk a válások. Ezzel kapcsolata- san kérte az idevonatkozó törvény haladéktalan revízióját. AZ ÁRVÍZÜGY lfj. Tatár Imre második interpellációjában az árrizszerencsétlenséggel leap- (solatosan a felelősség megállapítása és a felelősségvállalás tárgyában interpellált. t Az interpellációkat kiadták a minisztereknek. A bejegyzett 54 interpelláció közül 17 hangzott el, t a többit elhalasztották, kisebb részét törölték. Az interpellációs nap délután 4 órakor ért véget. Február 22-ével lejár a visszacsatolt ország- részekben forgalomban lévő le’-érmék átváltása Még ez év nyarán bevonják a forgalomból az egy- és kétpen^ős bankjegyeket is BUDAPEST, február 20. (MTI.) A Magyar Nemzeti Bank február 22-én befejezi a visszacsatolt országrészekben forgalomban lévő lej érmék átváltását. A !ej bankjegyek átváltása még a mult év őszén megtörtént és 1940 szeptember 30-tól kczdődőleg a lej bankjegy megszűnt törvényes fizetési eßzköz lenni- Február 22 tői kezdődőleg most a lej érmék is elvesztik vá tópénz érvényüket és csak pengő bankjegyek és érmék a törvényes fizetési eszközök. Illetékes helyen a román érmék beváltásával kapcsolatosan rámutatnak arra. hogy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott egy és kétpengös bankjegyek csak addig maradnak forgalomban, amig a szükséges váltópénz érmék verését az állami pénzverde befejezi. Ez még néhány hónapot vesz igénybe. Valószínű, hogy a forgalomban levő egy és kétpengös bankjegyeket még ez év nyarán bevonják. Újra tárgyalta a törvényszék a munkásbizto siló pénztár.betörőjének bünperét Pénzhamisító cigányok felett itélkezeít a törvényszék nyékért 5—10 évi dologházat szokott kiszabni a bíróság. A törvényszék a jövő héten hirdet Ítéletet a bünperben. pénzhamisítók Becski János, Dogi Lajos, Lőrinc/ Lajos és Schweicz János apahidai cigányok pénzhamisítás és hamispénz terjesztése miatt kerültek a törvényszék elé. A vádirat szerint ugyanis Becski János a szökésben levő Hosz- szu ílisziával 1939 őszétől kezdve 1940 novemberében történt leleplezésükig jólsikerült 50 lejes pénzdarabokat hamisitottak és a hamis pénzt a többi vádlott segítségével értékesítették. A törvényszéki tárgyaláson Becski János tagadta, hogy a pénzhamisításban résztvett volna, csupán azt ismerte be, hogy néhány darab hamis ötvenest vett át barátjától és azzal kifizette a másodrendű vádlottnál levő adósságát. A másodrendű vádlottak va'amennyien beismerték, hogy Becskitöl hamis pénzt veitek át, de azt hangoztatták, hogy az ötveneseket jóhiszeműen adósság fejében fogadták el és csupán akkor jöttek- rá a csalásra, amikor nem tudtak a hamisítványokon tnladni. A törvényszék a vád és védőbeszédek elhangzása után Becski János 4 hónapi, Dogi Lajost és Lőrincz Lajost 2—2 hónapi, mig a kiskorú Schweicz Jánost 15 napi fogház- büntetésre Ítélte. KOLOZSVÁR, februar 20 (Saját tud.) Városunk lakóinak bizonyár^ emlékezetében van még az a vakmerő betörés, amely 1933 nyarán történt Kolozsváron. Mint ismeretes, annakidején egy júniusi éjszaka álarcos betörök hatoltak be a munkásbiztositó pénztárába és a páncélszekrényt megfúrva, elrabolták az ott ta'ált 4000 pengőnek megfelelő 120 ezer lejt. A rendőrség néhánynapi nyomozás után nyomára jött a tetteseknek és letartóztatta Csepei Gyula péksegédet, valamint Crisan Tódor munkanélküli lakatost, akik beismerték, hogy ők követték el a betörést. Letartóztatásuk alkalmával azt is bevallották, hogy a betörés elkövetésekor a munkásbiztositó pénztár előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszem, bizonyos Oniga Tanasie, észrevette őket, amikor a zsákmánnyal ei akartak illanni, de a közrendőrt 400 pengőnek megfelelő 12 ezer lejjel megvesztegették. A rendőrség j a betörők vallomása alapján letartóztatta a megtévedt rendőrt is, akit szintén a vádlottak padjára ültettek. A román biróság a bünper törvényszéki tárgyalásán Csepei Gyulát 3 esztendei, Crisan Tódort 2 esztendei börtönnel, Oniga Tana- siet pedig 3 hónapi fogházbüntetéssel sújtotta. Az ítéletet a felebbviteli fórumok is helybenhagyták. A vádlottak közül most már csupán Csapéi Gyula ül börtönben, mert büntetése ez év nyarán járt volna le. A román bíróságok által kozott ítéletek általános revíziója során a kolozsvári törvényszék büntető fő tárgyalási tanácsa újra tárgyalta a biinpert és részletesen kihallgatta a tárgyalásra elövezelelt Csepei Gyulát. Kihallgatása alkalmával a vádlott teljes egészében beismerte tettét, de arra hivatkozott, hogy a főbiinös, aki a betörés tulajdonképpeni elkövetője volt. csupán 2 esztendei büntetést kapott és ezért büntetésének leszállítását kérte. * A vád képviselője azonban az Ítélet helybenhagyását javasolta, mert a román biróság j Ítéletét túlságosan is enyhének találta. Az anyaországban ugyanis hasonló büneselekméPÉNTEKEN ÜLÉST TART A 36 TAGÚ VÁLASZTMÁNY. Budapestről jelenti a MTI.: A 36 tagú országos bizottság pénteken délelőtt 11 órakor üíést tart. Az ülés napirendjén szerepe' a m. kir. minisztérium rendeleté, a részvénytársaságok és szövetkezetek ü zl ete r e d m én V e i n ek felkaisználáisa tárgyában, ia> m. kir. minisztérium rendeletig a háborús magyar á llamadósságok leitétbeheJve- zés-e tárgyában, a m. kir. minisztérium rendé ete a nyári időszámítás bevezetése és a m. kir. minisztérium rendelete a magánal- kalmatzottak szolgálati viszonyának megszűnése esetén járó illetmények tárgyában. Van ba] a panaszossal is (II.) s„h asem hallgat jak el e luft hasábjain u panaszokat, melyek a közön- seg köréből érkezne!c hozzánk szádja nah azok bárki, vagy bármi miatt is Ita úgy látjuk, hogy e panaszok tisztázása a köz erdeheben kívánatos és célszerű. Hu fújnak is az ilyen tisztázódások, minden alkalommal az a meggyőződés vezet bennünket, hogy leplezés, lappangó szemre- hányásgyüjtés helyett ez a megoldás a he- lyesebb, mert a napfényen elenyésznek a demagógia és izgatás baktériumai és az elfogulatlan vizsgálat mindig megnyugtatásként hal arra is, akinek igaza van s főleg mindazokra, akik itt, vagy ott, abban u tévhitben élnek, hogy még mindig hiábavaló a hibák kiküszöbölésére a kísérlet. Egyetlen pillanatig sem volnánk azonban hajlandók elfogadni a rosszakaratú hangú latcsinál ásnák azt az ártalmas kísérletet, mely az ilyen közlemények igaz sorai melle olyan igyekezeteket csempészne a köztudatba, melyek a munkájukat kitűnő teljességgel végző hivatalos tényezők megérdemelt megbecsülése terén okozhatnának destrukciót. Már a múltkor megemlítettük azoknak a panaszosoknak eltiirhetetlen viselkedését , akik korábbi és mai erdélyi közállapotaink összehasonlításával a korrupt és visszaéléseket leplező román hivatali szellemet tekintik a maguk erkölcsi hajlamaihoz mérten kellemesebbnek. Az ilyen felfogás és métely ellen semmiféle megtorlást sem látunk eléggé jogosnak. A panaszosokluil sokszor van baj. Láttunk olyan érettségizett, kifogástalan elö- zekenységii detektívet, aki a legjámborabb türelemmel készítette el egy panaszos asz- szony ügyében a jegyzőkönyvet, pedig a panaszos asszony nem kisebb dolgot kívánt, mint hogy eltűnt tyúkját keresse meg a rendőrség. És csodáltuk ennek a detektivnek u türelmét, amikor a panaszos asszony ugyanazon délután, másnap pedig kétóránkint megismételt látogatásával négyszer türelmetlen, követelőző hangon szidta a rendőrség tehetetlenségét és dicsérte a román rendőrség előzékenységét, mert az elveszett tyúkkal a hóna alatt a jegyzökönyvkészitő detektív még mindig nem jelent meg a kúráló asszonyság lakásán. Félreértés ne legyen: semmi, de semmi kifogásunk nem lett volna az ellen. ha ez a valóban emberfeletti türelemmel megáldott detektív fülönragadja a fennálló rend ellen jogtalanul és sértőn lázitó asszonyságot és hüs helyen térid észre és tisztességre. Ezúttal a közönséget szeretnök igen nyomatékos figyelmeztetésben részesíteni. Úgy érezzük, hogy a panaszok feltárásával elég jogcímet szereztünk erre. A román uralom emlékeként külvárosainkban még mindig aránytalanul sok dolgot ad a bűnözés az államrendőrségnek. Bár a bűnügyi rendőrséget itt az ország egyik legkiválóbb szakértője vezeti, a detektív- testület létszáma annyira aránytalanul csekély, hogy a közönségnek nem lehet oka ezekkel a detektivekkel szemben a türelmetlenségre. Siessen maga a közönség az ő segítségükre, kik jobb sorsra érdemes középiskolai, vagy főiskolai végzettséggel néha több napon át, éjszakai pihenés nélkül, folytonos idegölő szolgálatban is arra kell ügyeljenek, hogy fáradtságuk és haj- szoltságuk hatása neveltségük modorában ne legyen érezhető. Súlyos baj volna, ha a közönség sorai mögött bujkáló rendzavaró és zavarost- szerető elemek egy-egy hivatali tévedés, vagy hiba jogos panaszának ügye mögé odacsempésznék a maguk izgága hangulat- fertőzésének lelki dugáruit. Amilyen szigort kérünk a súlyos hibák orvoslásában, legalább olyan szigort'szeretnénk látni az ilyen elemek izgatásaival szemben is. 99 fl NÉGY ASSZONYT SZERETEK“ cimü Bókay János színdarabhoz keres a Magyar Színház: egy nehéz faragott íróasztalt, egy nehéz faragott könyvszekrényt, egy nikkelezett csö-buíor garnitúrát asztalai. Felvilágosítással szolgál: Magyar Színház. Telefon Rajnai Sándor, 2002.
