Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-16 / 39. szám

Papp József kormányfőtanácso», az IPOK elnöke foglaiHtiak hellyet. Mögöttük a vidéki iparteisriilelek elnökei, továbbá a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület elöljárósága, a hát­térben pedig az iparod dalárda hiélyezke- 5 det't el. A közönség első soraiban ü tek a helyi ha­tóságok, intézmények és egyházak képvise­letében: Kelemen Béla rendőrfőkapitány bc'lvettes, Sándor Imre római katolikus püs­pöki helynök, dr. Kiss Elek unitárius egv- házkeriileti főjegyző, piispökhelyettes, Lász­ló Dezső református lelkész, országgyűlési képviselő, Bálint József szentszék! tanácsos országgyűlési képviselő, dr. Miké Imre, Vi­ta Sándor országgyűlési képviselők. Alberti Richard evangélikus lelkész, Szentkirályi Sámuel, közgazdasági kari dékán, Csekey István és dr. Miskolczy egyetemi Tanárok, Török Bálint EGE igazgató, .Gruczai Lipót városi tanácsnok, iparügyi előadó, Laozkó Sándor nagyváradi kereskedelmi és iparka­marai titkár és még sokan mások. Az ünnepélyt pontosan 11 órakor a ko* lozsvári Iparosegylet dallkara vezette be a magyar Hiszekeggyel. Ennek elhangzása után két kisleány, Orbán Erzsiké és Orbán Miaţg- da kedves alkalmi verssel köszöntötte Tichy Kálmán dr. miniszteri osztávfőnököt. A diszül'ést dr. Bereczky Ernő, a kolozs­vári Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára nyitotta meg. Megnyitójában a díszközgyűlés hódolatát tolmácsolta a egelső magyar em­ber, Horthy Miklós kormányzó és a 'legipln. magyar nagyasszony, a Kormányzó Ur neje iránt. A díszül és közönsége felállva, percekig lelkesen ünnepelte a kormányzót és hiti- vesét. Bereczky dr. ezután a hatóságok, az egy­házak és a különböző szakmai szervezetek képviselőit üdvözölte, majd az erdélyi kéz- müiparosságnak a román, kormányzat meg­semmisítő törekvései elleni Parcat vázoltai. Az erdélyi iparosságnak el ke Tett tűrnie az ipartestületi intézmény megszüntetését és a roinanizáló munkakamarai rendszerbe valló belekényszeritést. Örök dicsőségük intairad, hogy kivédtek ezt a csapást. A magyar kor­mányzatot Hálás köszönet illeti meg, mivel visszaadta a kézmiiiparoisság ő i önkormány­zati intézményét és gyors intézkedésével rö­videsen mintegy 40 ipartesitületet szervezett m eg. í Egyetem Mozgó TE VAGY A DAL Hétfőn visszavonhatatla­nul utoljára Kolozsváron A Kereskedefcni és Iparkamara a főhata- lom változó® ell-ő percétől kezdve védelme es gondozása alá vette a kézmüiparosságot és az iparügyi minisztérium irányítása mefett résztvett az iparte®lültetek megalakításában, amelyek már folytatják is működésüket. — Ma az iparostársadalom ünnepel — mondotta — de ünnepében szomorúság is vegyül a még a badarokon túl szenvedő testvéreinkért. A könnyes ünnep után a munka napjai jönnek. A továbbiakban biztosította az ipartestü- leiteket a kamatra ezutáni együttműködé­séről. A diszülés — dr. Bereczky javaslatára — hódo'ó táviratot küldött .a Kormányzó Ur­nák és táviratban üdvözölte gróf Teleki Pál mjnisztere'nököt, valamint dr. Viairga József iparügyi minisztert. ESKÜTÉTEL Ezután az ipartestület vezetősége letette az esküt az iparügyi miniszter megbízottjának, dr. Tichy Kálmán miniszteri osztályfőnöknek ke­zébe. Az eskümintát dr. Koesondy Gyula miniszteri titkár olvasta fel. Kedden premier! A legújabb magyar filmremek. Főszerepekben: Sárdy János (a Magyar Kir. Opera tenoristája) Yasz?rr Piri és Sennyei Vera. IRIÜS3F7 (VWA MEXICO) - Főszerepekben: Eette Davis és Paul Muni. Áz ipariigf I eninlszfer kiküldöttjének beszéde Eskütétel után dr. Varga József ipar ügyi miniszter képviseletében dr. Tichy Kálmán miniszteri osztályfőnök mondta el beiktató beszédét, aki a jelenlevők tapsai között emelkedett szólásra. — Áhítattal telt lélekkel, mélységes hálá­val és boldog reménykedéssel jelentem meg itt. Véget; nem érőnek látszó 22 esztendő ki­mondhatatlanul súlyos megpróbáltatásai után örömünnepre jöttünk. A Parliumnak és Er­délynek, a termő rónáknak, a kies lankák­nak, a zord bérceknek és a nekünk olyan kedves székely havasoknak iparosai, a társa­dalom előkelőségei, a hatóságok képviselői gyűltek össze ma kincses Kolozsvár e törté­nelmi levegőt lehelő falai között, mert nagy a mi ünnepünk: a Corpus Jurjsnak az ipari közigazgatásra vonatkozó rendelkezései élet­belépték Erdélyben is és ugyanakkor meg- cJakultak a kézművestpárosok érdekképvise­letei, az ipar testületek. Ebből az alkalomból meleg köszöntést és szívélyes üdvözletei ho­zok dr. Varga József Őnagyméltóságától, az iparosok és az ipar miniszterétől. Ezután rátért arra, hogy azok, akik még a régi magyar impérium alatt kezdték meg foglalkozásukat, — akik úgy lehet visszatér­ve most a magyar törvények hatálya alá, egé­szen megváltozott helyzetet találnak az ipari törvények terén. Az iparszabadság elvét csak kisebb mértékben korlátozó 1884. évi ipar­törvénynek ezidöszerinl már csak egyes ren- (felkelései vannak hatályban. Az 1914—18-as világháborút követő gazdasági, technikai. ként gazdasági támogatás mellett, gondosko­dott a korszerű érdekképviseletről is. Amíg az iparosok szabad elhatározására volt bízva az ipartestül elek létesítése, a kézrnui páros­ságnak csak a fele élt ipartestületi kötelék­ben és a nagyközségek háromnegyed részben (836 nagyközség') ipartestület. nélkül állt, sjh megyei várost is találunk i pur testület nélkül. Az 1932. évi törvény elrendelte az ipartestü­leti hálózat kiépítését és az eredményes mű­ködés anyagi feltételeinek megteremtéséről is gondoskodott. — Az ipar testületeknek három irányban vannak feladataik: tagjaik érdekében a tan­gók és azok alkalmazottai között a munkavi­szonyból származó vitás ügyek elintézésére vonatkozólag és végül a hatóságokkal szem­ben,. A törvényhozás e testületek közös szer veként állította fel az országos központot, amelynek feladatává tette a kézmiiiparosok egyetemes érdekeinek gondozását. Ezenfelül a kézműipar képviseletet nyert magában a törvényhozásban, ahol a gyáriparnak és a kg- reskedelemnek két-két képviselője nwlletc a felsőháziján a kisiparnak két választott tagja is helyet foglal. 1935-ben r. kézrnüiparosság régi kíván­ságaként felállították az iparügyi miniszté­riumot. A magyar törvényhozás a kozszeal­pontok érvényesítésével, miként a múltban, a jelenben is nagy szeretettel karolta, illetve karolja fel a kézmüiparosságot, a magyar kö­zéposztály eme csoportját. A törvényekbe és jogalkotásokba azonban csak az iparosok és intézményeik: az ipartestületek vihetnek életet. Ezek a testületek méltó utódai a régi idők céheinek. Miként, ha kellett ezek fegy­verrel, úgy az ipar testületek a ma korszerű küzdelmében szívós polgári munkával veszik ki részüket hazájuk felvirágoztatásában. — Amikor a Kolozsvár és Vidéke Ipartes* tületnek most már fogadalmat tett elnökét, alelnöki és előljárósáei tagjait, ipartestületi székének elnökét, számvizsgálóbizottságának enlöhét, tagjait és pénztárnokát az iparügyi miniszter ur önagy méltóságának nevében, tisztségükbe ezennel beiktatom, kérem a ma­gyarok Istenét: Segítse, irányítsa és vezess? a kolozsvári és a többi erdélyi ipartestület munkáját a Kormányzó Ur ŐfÖméltósága hó­dolatára és a magyar haza dicsőségére. A miniszter képviselőjének beszédét több» Ízben élénk helyeslés és taps szakította meg. DEMETER IPARTESTÜLETI ELNÖK BESZÉDE A beiktatás után Demeter Ferenc ipartes­tületi elnök tartotta meg székfoglaló beszé* déri „Megilletődéssel állok ezen a történelmi helyen — kezdte beszédét amelynek fa* I lai között a magyar színészet apostolai évti* í zedeken át hirdették édes anyanyelvűnkön a magyar művelődést. E megilletődésem annál nagyobb, mivel iparostestvéreimhez és igaz barátainkhoz 22 évi megaláztatás után bát­ran és szabadon édes anyanyelvűnkön szój^ hatok.“ ' ! Demeter elnök, aki „Isten különös kegyelmének“ nevezi, hogy a halottaiból feltámasztott ipartestület első. lépéseit irányíthatja, rövid visszapillantást vetett ezután az erdélyi iparosság régi harcos időszakára, amikor karddal védték meg városainkat. Ezeknek azt eseményeknek tanúi a céh-zászlók. A céh in­tézmény utódaképpen a kolozsvári ipartestu* iet 1896-ban alakult meg. Beszéde további részében megemlékezett az ipartestület volt elnökeiről: Reményík Károlyról, Tóth Józsefről, Hackeszmann Al­bertról, Hubav Károlyról, Andrásovszky Da-- nőről és Hevesi József diszelnőkrőL mint az Ipartestület volt alelnökéről és az Ipartestü­let többi hűséges munkásairól, akik áldoza­tosan szolgálták az iparosság érdekeit. A terem közönsége lelkesen ünnepelte az Ipartestület jelenlévő legutolsó magyar elnö­két: Andrásovszky Danót a múltban kifejtett munkásságáért. — A román főhatalom éppen eredményes munkásága miatt törekedett aa ipartf-Síü. let megsemmisítésére. A romanizáló munkakamarákba kényszerű tette be a kisiparosságot, ametyuek e.némí* fását a munkakamarák nemzetközi’eg tartott tisztviselő és munkatöbbségétől remélte. De a magyar munkásság a kézmiiiparosságga’ eglvütt megállotta a he vét a 22 éves e.nyo­más all at t. A munkakamara magyarellenes tevékenysége azonban az uj román ipartör- vénnyeil és a vele kapcsolatos reads kéziek­kel együtt szomorú aratást végeztek a ma­gyar iparosság soraiban. Több, mint 40.090 kisiparos adta be iparát, akikből 90 szá/a- ték magyar volt. A magyar iparosnak a re- gátba kellett mennie munkát keresni, vagy (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon.) Kolozsvári és koloiSmegyei pártiroda: Egyetem-utca 8. szám. I. emaiet. Beiratkozni lehst minden nap d3 előtt 9-!ämg és délután 5 -7 óra között. I JiV Sk diszüés Hz erdélyi magyar iparosság nagy iaeepaapja ; u iaarinii wWnlír itlealjtéSs. is az ilnsszlés li'fcl ’ Mngulatábaa Iktatták be a keEszsvári ipartesiiilet elaBriégét. — fi ma-. gyár iparosság dicsérete az Uiíiiepi beszédek kizpeatiáia* KOLOZSVÁR, február 17. (Saját tud.) P$i$pnt őségében országraszóló örömünnepe Volt tegnap a Kolozsvár és Vidéke Ipartes­tület: kebelébe tartozó kézmiiiparosságnak. Ez alkalommal iktatták be ismét, ünnepé­lyes diszülés keretében, a magyar ipartest ii­le tek sorába a közel) félszázados múltú ko­lozsvári és kolozsvárvidéki iparteste etet és elnökségét, a Mátyás király diákház díszter­mében. A diszülésen dr. Varga József iparügyi miniszter képviseletében dr. Tiehy Kál­mán miniszteri osztályfőnök és dr. Ko- i csondy Gyula miniszteri titkár jelentek meg. A VENDÉGEK ÉRKEZÉSE A miniszter képviselője, dr. Tiehy minisz­teri osztályfőnök, felesége társaságában és dr. Ivó csondy miniszteri titkár, az IPOK elnökével: Papp József kormány!őt.anác.sos- sa[ együtt még szombaton reggel varasunkba érkeztek. Fogadásukra már ia kora reggel órákban egybegyűltek az Ipartestüket szék­házában a kolozsvári kézműiparotok, majd testületileg kivonultak az állomásra, ahol az é őcsarnokban a hő gybizofttság tagjai csatla­koztak a felvonuló testületekhez. A fogadásban a kereskedelmi és iparkamarai vezetősége is résztvett és az iparosok sok­százfőnyi tömege. A többórás késéssé,J be- f utó vonaton érkezett időkéi lő ve miéig eket a türelmesen várakozó iparosság lelkes él­jenzéssel fogadta. A Kereskedelmi és ipar­kamara nevében dr. Bereczky Ernő főtitkár és dr. Torda Balázs titkár keresetlen sza­vakkal köszöntötték a vonatról leszálló Tiehy Kálmán iparügyi miniszteri osztáDy- ; főnököt, Papp József kormányfőt,anácsost, j az Ipar testületek Országos Központjának i elnökét és dr. Kocsondy Gyula miniszteri ! titkárt, akikéit aiz Ipartestüket részéről Rácz , Mihály felsőházi tag, az Iparos Egylet el* , Intőké, Demeter Ferenc ipartestületi elnök, i Tatay Ferenc és Tatay Sándor iparkamarai titkárok, Urarn Antal alelnök és dr. Veress Endre ipartestületi jegyző fogadtak. Dr. Tiehy K álm áruiét viszont az Ipartestület höí'lgyvá asztmánya nevében Rácz Mihájy.né és Demeter Feremcné üdvözölték, hatalmas virágcsokrot, nyújtva át. Szombaton vidékről is igen sok vendég ér­kezett Kolozsvárra, akiket külön fogadóbi­zottságok várták és akik elszállásolásukról' I is gondoskodtak. ,4.z állomási fogadás után az iparügyi minisztérium képviselői még az nap délelőtt megtekintették a Kereskedel­mi és Iparkamarát, ,sz Ipiftirtestületet, az Iparoisegyletet, a Munkakamarát, ^ alarpint a város nevezetességeit. 1 A VASÁRNAPI ÜNNEPSÉGEK A vasárnapi ünnepség ugyancsak az Ipar- testület székhazában kezdődött, meg. Gyü­lekezés után, délelőtt 10 órakor zárt sorok­ban alkotott diszmenetben vonultak fel az ünnepi diszülés székhelyére, a Mátyás ki­rály diákhalzba. Az (iparosok menete élén Kolozsvár ősi nemes iparos céheinek régi zász!ait vitték, legelői a helybeli Ipi îirosegy- tot zászlójával. Ott láttuk a Szénit Urbánus képével ékesitett pintér-céh világoskék sie- lyemzászlaját, a kovács-ceh barna sellyem- lobogóját, a Szent József diszitette privile­gizált aiszt,al'os-céh sötétkék selyem zászlaját és az ácsok bordószinü lobogóját is. A sor­ban következett a lakatos és puskamüves céh barnaszinü zászlaja Szent Péter kulcsos képével, továbbá a szabó-céhnek drapp se, tyemanyagbói készült zászlója. Sötét tenger­zöld színével kivált az egykox-i kerekes-céh selyemlobogója, amelynek egyik oldalán szín- tén a céh védőszentje: Szeinr Katalin képe oiszelgett. A fazekas-céh szürke szinii zász­laja és a csizmadia-céh zászlója zárt/a, be a céh-zászlók csoportját, amelyet az IparoSegy- ict dakara, majd iaiz iparosok százakra menő tömege követett. Az élen Demeter Ferenc iparrestü.eti eJnök, Raffay István, és Uram Antal aleinökok, valamint dr. "Veress Endre ipartestületi jegyző haladtak. A felvonulók első soraiban láttuk Debrecen, Hódmezővá­sárhely, Marosvásárhely, továbbá Beszterce, Dós, Szamosujvár és Bánffyhunyad ipartes­tületi elnökeit. MEGKEZDŐDIK AZ ÜNNEPSÉG A niláknfl7 pilo * i _ politikai és társadalmi átalakulás mellőzne- tétlenné tette az iparlörvény régen húzódó reformjának telő alá hozását A trianoni bé keparancs utáni súlyos idők és halaszthatat­lan teendők között is módot talált u magyar törvényhozás az ipar törvény módosítására, j Az 1922. évi ipart örvény újólag szabályozta az iparűzés általános feltételeit, az ipari ké­pesítést, az engedélyhez kötött, iparosokat, az ipar gyakorlását, az iparűzési jog elvonását és megszűnését, a tanonciigyet és tanoncok- tatást, egyszóval az ipari közigazgatás számos igen fontos kérdését. — A törvénymódosítás | egyik célja —1 folytatta beszédét — a közér­dek minél szélesebb mértékű érvényesítése volt. A viszonyok gyökeres változása nem en­gedte meg, hogy az egyén foglalkozása gya­korlása közben eleget ne tegyen az állammal és a közösséggel szemben sokszor még egy­szerű kötelezettségének sem. A továbbiakban dr. Tiehy behatóan ismer­tette az 1922. évi ipartörvény célkitűzéseit, amelyek között az iparosuk erkölcsi, értelmi és gazdasági színvonalának emelése is szere­pelt. Míg az 1884. évi ipartörvény csak a for­mális képesítést követelte meg, az 1922. évi bevezette a komoly ipari képesítés intézmé­nyét. Az 1936. évi második ipartörvénynovel- la már a mestervizsgálatot is kötelezővé tette. Gazdasági téren pedig a kézművest megóvta a 'főként tökével termelő jogi személyek ver­senyétől. — Az ipari törvényhozás —- fejtegette to­vább — a kézmiiiparosságnak nyújtott, fi>­elhalyezkedetlt az épület hatalmas dísztermé­ben, amelyet a páholyok mentén s2édes nem­zeti szinii drapériával vontak be és piros- fehér-zöld szalaggal átfőzött babérkoszorúk­kal disz illettek fel Az emelvényen félkör- alakban helyezték e" az ősi céhzászlókat, középen az Ipartestület hatalmas, nemzeti fizi,iiii lobogójával. A zászlótartók előtt sze­met gyönyörködtető S'zinpompás magyar ru­hában öltözött leányok á Itak. Az előtérben j lévő elnöki asztalnál sorban dr. Bereczky | Ernő iparkamarai főtitkár, dr, Tiehy mi- j niszteri osztályfőnök, dr. Tnczédy-Joksmam j Ödön főispán, dr. Kocsondy Gyula minisz- 5 teri titkár, Demeter Ferenc ipartestületi el- | nők, dr. Keledy Tibor főpolgármester és <

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom