Ellenzék, 1941. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-14 / 37. szám

# 1 I •) 4 / / C Â r // a r 1 4. ELLENZÉK imm Mély iparosai (B.) A kolozsvári és kolozsvúrvidcki ipar- testület elnökségét vasárnap iktatják be ün­nepélyesen székébe a Mátyás-diákotthon disz- termében. A kolozsvári ipartestület huszon­két esztendővel ezelőtt bezárt kapui ezzel az aktussal nyílnak meg tulajdonképpen ismét, hogy falai a megújuló magyar élet elevensé­gével, a munka erősítésére és biztosítására ismét megteljenek. Akik itt éltek a román uralom két évtize­dében. jól tudják, mit jelentett ezen a föl­dön a magyar iparos. Mit jelentett a nem­zeti társadalom hivatásának egyetemes erősí­tésében, mit az utcátó’-utcáig, műhelytől- műhelyig terjedő magyar életbizonyosság képviseletében, mit a magyarságra háruló nyílt és csendes áldozatok folytonos és ön­kéntes vállalásában, mit a különös igyeke­zette! kimért küiönterhek és üldöztetések kí­nos elviselésében, mit a nemzeti megbízható­ságban, mit az úgynevezett kispolgári réteg magyar szellemének százszor kipróbált bizto­sításában, mit külön-külöu és mit általános­ságban magyar nemzeti szempontból Erdéiy egész területén. Számszerűen és az ipari termelés mennyi­sége szerint is Erdélyben jóval nagyobb a kisipar jelentősége a nagyipar mellett, mint másutt. Bár a nagyipar iit Erdélyben az ide­gen uralom alapításaitól és befolyásaitól el­tekintve maga is inkább maradt magyar, mint az egyebütt főleg nemzetközi tőkék be­folyására idomuló nagyvállalatok összetétele és szelleme, a kisipar ettől függetlenül min­den egyes iparos személyében, családjában és műhelyének alkalmazottjában az eleven gon­dolkozása és élesebb itéletü erdélyi emberek életképességével sohasem a reménytelensé­get, sohasem a fáradt lemondást, sohasem a sebek félrevonuló szenvelgését jelentette, ha­nem a tönkretett műhely helyén mindig az nj műhely megalapításának fokozott vágyát, a kapott sebesülés fájdalmából mindig az uiabb energiák dacos megszületését, minden ülésre az aimái gerincesebb kiegyenesedést, minden megkeserített máért az annál szívó­said) tervü holnapi képészeseket. Mi is lett volna ebből a társadalomból, ha az értelménél, üzleti elevenségénél, minden házzal és családdal állandóan fenntartott érintkezésénél fogva ezerszemü és ezerszavu magyar kisiparosság elcsüggedteu hajtotta volna le fejét és zárta volna he műhelyeit az elszenvedett túladóztatások, büntetések és ül­dözések intézményes rohamainak hatására?! Mi is lett volna mindnyájunkból, ha a ma­gyar nép közösségének ajtótól-ajtóig sutto­gott lélekerősitéseit, híreit, titkait, reményeit és figye mezíetéseit nem ez az ezerszavu és fiilü szervezet vállalta cs teljesítette volna?.' Hábavaló volt minden találékonysága az (dromáuositásnak és minden ragálya a korrup­ciónak. Az erdélyi magyar kisiparos magyar maradt minden körülmények között és ami kor általános ragállyá lett a hamisság és meg­vesztegetés, a magyar kisiparos nemzetiségi megkülönböztetést, különváló magyar meg- hizhat óságot és tisztességet jelentett vállait munkájának megbízhatóságával és pontossá­gával, adott szavának. ígéretének és munka­iéi jesitményének hitelével Leszegényedve és megsanyargatva is a régi magyar világ mnnkamegbizhatóságával, poli- likai teltrekészségével, minden kockázatot vállaló Önkéntes feladat teljesítéseivel jelen­tette a szegény, üldözött kis magyarok vilá­gában a példaadást, buzdítást, irányt és cé1- tudatosságot minden magyar kisiparos. Veze tője volt a körülötte élő kispolgárságnak, felismerte hivatását és műhelyében, 'lakásán, vagy munkahelyein sziklaszilárd gerince volt a magyar fennmaradásnak és jövendőnek. A kormány most kezdte meg az önellátást alap és az lOKSz utján folyósításra kerülő hosszúlejáratú kölcsönök segítségének megál­lapítását. Ez a segítség valóban egyike a leg- lontosabb állami kötelességeknek. Az elmúlt hímzőnkét esztendő felejthetetlen tanulságot jelent és intő példa minden jövendőre: a ma­gyar kisiparosságot erőssé és ellentállóvá kel! tenni minden eshetőségre mindenkor készen, mert minél életképesebb a magyar társada­lomnak ez a hűséges rétege, annál eredmé­nyesebb és biztosabb annak az egész társada lomnak nemzeti ellentállóképessége. mely e körül az iparosság körül él. Most, amikor a kolozsvári iparos céhek régi, fakó zászlói ismét felvonulnak utcáin­kon, emeljék magasra az egyes iparágak ve­zetői ezeket a történelmi jelvényeket abban a tudatban, hogy- e zászlók büszke és gazdag történelmi múltjához méltó maradt Erdélv iparossága és mcst ezen az ünnepségen mál­lón éti tcstiiietcit a kormány es u nemzet hálája és megbecsülése. Dr. Csiliek rendőríőfanácsos tájékoztató nyilatkozata a Jdrdatisdogatásről Bslvároei kereskedők figyelmébe I KOLOZSVÁR, február 14. (Saját tud.) Többször esett szó arról a közérdekű kérdés ről. hogy voltaképpen ki köteles seperteün s állandóan tisztán tartani a járdát olyan ház előtt, ahol üzlet is van. Az a kereskedő-e, akinek üzlete a kérdéses házban van vagy a ház tulajdonosa, illetőleg a házmester? A kérdés körül számos nézeteltérés, vitatkozás fejlődött ki több Ízben is cs különösen olyan­kor kerül előtérbe ez a vitás ügy. amikor tartós havazás, eső és sár van és ráadásul vasárnap vagy más ünnep. Ilyenkor ugyanis az üzletek tudvalevőleg mind zárva tartanak s a kereskedők sem rendelhetik he szünnapo­kon alkalmazottaikat, azért, hogy — különö­sen tartós, állandó hóesésben — óránként se­perjék és tisztogassák a járdát. Ilyen esetben természetesen a legiidvösebb az volna, ha a kérdéses ház tulajdonosa gondoskodnék a járda tisztogatásáról. Miután azonban a né zeteltéréseket főleg a belvárosi kereskedők nem tudták véglegesen elintézni, kérdést in­téztünk az ügyben dr. Csutak rendőrfőtaná­csoshoz, a rendőrkapitányság közigazgatási osztályának vezetőjéhez, aki kérdésünkre a következő felvilágosítást adta, ami egyben e kérdés körül a rendőrség hivatalos állás­pontja is: — A köztisztaság szempontjából a járdá­kat mindig és minden körülmények között tisztán keli tartani. Ezért az egyes házak tu­lajdonosai, illetőleg házmesterei vagy gond­nokai a felelősek. Az ellenőrzést végző rend­őrségi közegek számára természetesen mind­egy és ebbe a rendőrség nem is szol bele, hogy kinek a kötelessége a járdatisztogat ás. A fontos az, hogy valakinek ezt a munkála­tot el kell végezni. Egyetlen megoldás a', volna, ha a vasár- és ünnepnapokra vonat­kozólag a kereskedők megegyeznének az il­lető házmesterrel, hogy ünnep lévén, ő lássa el ezt a munkát. Ennyit mondott az ügyről dr. Csutak rend- őrfőtanácsos és felvilágosító nyilatkozata minden valószínűség szerint most már ei fogja oszlatni végre a kérdés körül mutakozó bizonytalanságot. Hivatali sikkasztás miatt hathénapi fogházbtinfetésre ítélte a helybeli törvényszék a veit pesiakezelöf haladnak sokszor egymás elen is a lereruló időben. Igen t-njekiis n'*zi voll előadásának nv a res-ze, snje’shen a mai élei <•«, a mai fi lozolia viszonvot e.r.-mrzlc A mostam íílozó- (ia irányzatok elszakadtál- a m-mcs gyökér­től, politikai irányzatok kísérőivé V u lak s e ködös politikai rendszerek magyarázaltáu1 szolgálnál:. Ezért legidőszerűbb filozofi: ok most is Confuce, Arisztote'ies és Kant. Fáj­dalmas, de igaz. megjegyzése az. előadónak, hogy hazánkban a „kettő egymástól szerit ártatlansággal nem törődik egymással“. A magyar filozófia elvesztette az élettel a kap­csolatot. ,.A filozófia nem mer magyar lenni, nem­zeti lenni, nincsenek magyar problémái“, pedig ez a filozófia volna hivatva ellen­őrzést gyakorolni a magyar tudomány, irodalom és művészet felett. Az erdélyi magyarságban élénkebben él ez a sziikség- let. Ennek egyedüli magyarázata pedig az, hogy az erdélyi élet öntudatosabbá vált az 1 idegen elnyomás alatt. így a filozófia sí. mábh és alkalmasabb utat. talál kifejlődé- 1 .Sere Erdélyben, mint uz anyaországban. Bartók György dr. előadása nagy hatas;al volt a hallgatóságra és a nagyszámú közön­ség hosszan ünnepelte az előadót. Itt jegyezzük meg, hogy a sorozat legkö­zelebbi előadása február 15-éw (szombaton; 6 órakor le'sz az egyetem Aulájában, mely­nek előadója Buza László dr., aki a ..Há­ború, mint a forradalmi jogalkotás eszköze a nemzetközi jogban“, ciruen tart előada l ____ ___ (sze.) A vasgárdisfa mozgalommal való rakonszsnvezés miatt négyhánapi fogházbüntetést kapott egy másik vádlott KOLOZSVÁR, február 14. Tosa Jenő ma- gyargorbói illetőségű román fiatalember, aki mult év nyarán ideiglenes megbízatással fa­luja postahivatalát vezette, hivatali sikkasz­tás büntette miatt került a helyi törvényszék büntető főtárgyalási tanácsa elé. Tosa Jenő a reárótt bűncselekményt azál­tal követte el, hogy mull év augusztusában eltulajdonította egy 20 ezer Tejes pénzesutalvány összegét és az utalványra aláhamisitottn a címzett Si- monfi Ödön mákófalvai lakos nevét. A postahivatalban érdeklődő Simonfi előtt eltitkolta, hogy részére Tordán lakó szüleitől pénz érkezett volna, de a főhatalomváltozás után a büntetéstől való félelmében közvetett utón visszajuttatta a károsultnak az eltulaj­donított összeget. A tegnapi törvényszéki tárgyaláson n vádlott azzal védekezett, hogy a sikkasz- tűst nem ő akarta elkövetni, hanem volt főnöke: Colái Miklós, aki szeptember hó 10-én Romániába távozott és állítólag aznap bízta meg a vádlottat, hogy juttassa vissza Simonéinak az öt megillető 20 ezer lejt. Átível azonban a vádlott beismerte, hogy ő irta alá Simonfi nevét az utalványra; a törvényszék Tosa Jenőt hathónapi bór­1 tönbiinlctésre, 3 évi hivatalvesztésre és po- I litikai jogainak 3 évre való felfüggesztésére ítélte. Vádlott az Ítéletet megnyugvással fogadta. Varga Márton ugrócfalvi születésű, cigány származású gyárimunkás a vasgárdista mozgalommal való íokonszen- vezése és a magyar államrend felforgatá­sát. célzó kijelentései miatt került a hely­beli törvényszék elé. Varga Márton mult év október végén a bu­karesti magyar követség útlevelével jött át Magyarországra és itt ideiglenesen, váro­sunkban a Farkas-utcai menekült táborba került. Itteni tartózkodása idején a táboi román származású lakói közül vasgárdista szelle­mű propagandát folytatott, vasgárdista dalo­kat énekelt és a magyar államrend felfor- gatásál célzó kijelentéseket tett. A törvényszéki tárgyaláson Varga tagadta a reárótt bűncselekményeket, de a törvényszék a tanúvallomások alapján bebizonyítottunk látta a vád állításait és a vádlottat 4 hónapi fogházbüntetésre és háromévi hivatalvesztésre itéhc. Az ügyész és vádlott az Ítéletben megnyu­godtak. Enyhe, biztos hasho j r 6 Í2 szsm 12 «cm 54 fill, 20 Kém 90fiíí. Wann Meghalt a kolozsvári járásbíróság vezetőbirája K0L07SVAR, februar 14. Kegy veszteség érte városunk bírói karát és jogásztársadal­mát. Tegnap reggel a sebészeti klinikán, hosz- szas szenvedés után elhunyt dr. Kállay György, a helybeli királyi járásbíróság vezető járásbirája. Kállay György a nagyhutai kirá­lyi járásbíróság éléről került városunkba és dr. Donáth Géza törvényszéki bíróvá való ki­nevezésekor a járásbíróság■ vezetését vette át. Uj munkahelyén azonban nem sokáig mű­ködhetett, mert. hetekkel ezelőtt súlyos vese­bajt kapott és kénytelen volt kórházi keze­lést igénybe venni. Orvosai mindent elkövet- I tek megmentésére, műtétet is hajtottak rajta i végre, de a súlyos kór előhaladását a legoda- adóbb kezelés sein tudta megakadályozni. Halálát családján és kiterjedt rokonságán kívül kartársai és nagyszámú tisztelői gyá­szolják'. Emlékezzünk! Az öntudatos erdélyi szellemiül remélhető a magyar filozófia megújulása Uattgazé-aMa de. Badák wkiaz a szafradetytytietneH iaúúii H&cffóút-rti eíaadá&áfrati KOLOZSVÁR, február 14. A tegnap dél­után tartották meg 6 órai keízdeUTei a m- kir. Ferenez József Tudományegyetemen az ekö szabadegyetemi előadást. Az érdeklődő közönség zsúfolásig megtöltötte az egyetem központi épületének hatailmas Auláját. Jól esett végig tekinteni ezen ja nagyszámú kö­zönségen éts megállapítani, hogy a mának ro­hanó és felületen élő világában az erdélyi magyarságnak olyan rétege Í3 van, melynek érdeklődése a komofly tudomány iránt nem famkadt el, sőt fokozódott a román megszál­lás alatt, A szabadegyetemi előadássorozatot Miskolczy Dezső dr. prorelctor vezette be, ismertetvén az előadások lényegét és hasz-’ nát, majd örömének adoltit kifejezést, hogy a ház altért egyetem ezen a téren is folytathat­ja 22 év előtt megkezdett munkájúit. DR. BARTÓK REKTOR ELŐADÁSA Ezután Bartók György dr. a rektor mag- nifikus tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását Élleit és filozófia cime». Elöljáró­ban tiltakozott a közvélemény ama ferde ítélete ellen, mely .az érettet és a filozófiát megfosztja egymástól való kapcsolatától1. A közhiedelem azt tartja, hogy a filozófus az élet fc!ett egy ködös, elzárt világban él, holott az igazság az, hogy éppen a filozófus az, aki az élet teljében él. A filozófia'az élet kiteljesedése és az élettel egyidőben szü­letett meg. Előadásában végigtekint a hin­du, kimaii, görög, majd az újabb kor filozó­fusain és arra a megálllapilásra jut, hogy a nagy filozófusok mindannyian államférfiak, diplomaták, művészek, tanárok voltak, akik az élettel természetszerűleg is a legszorosabb kapcsolatot tartották fenn. Ezek a férfiak a lét, az élet .titkait kutatták, ,a gyakorlati élet folytatásának módszerein dolgoznak a végcél: az emberi boldogság elérhetéséért. „Aki az újkori filozófiát nem érzi meg. nem érzi magát az uj kort“, mondta Bartók dr. előadásában. Magyarország szellemi felpezs- diilése is arra az időre esik, mikor az újkori filozófia problémái felvetődnek. A filozófia felöleli az élet, a tudomány, az irodalom és művészet minden problémáját s egymással 1915 február 14. Ignátz János volt kassai 12. huszárezred- beli őrmester ezen a napon azt a paran­csot kapta, hogy a felvidéki Sztropkótól keletre fekvő 1‘ataki községet derítse lel és tisztázza a faluban lévő oroszok erejét és helyzetét. Erre Ignátz őrmester írét részre osztva járőrét. Pataki község két kijáratához férkőzött, ahol lesbe elit, majd rövid tájékozódás után, kétfelöl a falu belseje felé rohamra vezette huszá­rait. 1 áratlan támadása óriási rémületet keltett, úgyhogy a faluban volt s mit sem sejtő oroszok fejveszetten menekültek, számosán pedig ellenállás nélkül megadták magukat. Ezeket azután Ignátz őrmester magéival hozta. Mivel a foglyok valloméisai révén teljes mérvben sikerüli a helyzet tisztázása és ezt Ignátz őrmester vitézül és elszántan, de egyben leleményesen cs ügyesen végrehajtótt vállalkozása tette le­hetővé, nevezettet jutalomként n nagy­ezüst vitézségi éremmel tüntették- JA. Bagu András őrmester és Bodnár László has zár, akik a vállalkozásban részivé vén., hasonló­képpen kitüntettek magukat, a hisezüst vitézségi érmet kapták. LEVÉLPAPÍROK, egyszerűtől a íe£- választékosabb kivitelig, legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Kolcuá* vár. Mátyás király^ér 9, Iratkozz be az Erdélyi Pártba B Aolwsrárt és Kolozs Egyetem-utca 8 szám. I. emelet. Beiratkozni lehet minden nap délelőtt 9­megyeí pártíroda: 2-ig és délután 5-7 óra között. T. yf. m no uh fai ■ói lő ya ik ki ru ni ’u o * I! ., £Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom