Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-26 / 21. szám
194 1 Január 2 7. ELLEN Z$K fi magánüszivIsőEőfc és tofisketómi alxal- mázolták Időszerű kívánságai az Erdélyi Pár! előtt használni e pillanatnyi előnyt és csorbát ejtenek a már kivívott munkásjogokon. Elő példája ennek a magyar és román adókulcs közötti eltérés profitálása. A csökkent kereseti adóval szemben mutatkozó többletet ugyanis sok munkaadó meg nem adott „fizetésemelésének nyilvánítva visszatartja. Mit sem törődnek azzal, hogy ez csupán optikai csalódás, hiszen látszólagos többlet jövedelmi adó fejében amugyis az államkasszába kerül Az eszközölt fizetés levonása tehát fizetéscsökkentésre vezet. Az említett munkaügyi intézmények működésének megindítása ezek szerint haladéktalanul szükséges. Ideirányuló óhajainkat az alábbi pontokban foglaltam össze: 1. A munkaügyi felügyelők kinevezése. 2. Az ítélőtáblái elnök vezetésével működő legkisebb munkabérek megállapítására hivatott vegyes bizottságok azonnali felállítása (az 1939-i erdélyi törvények előírásai szerint). 3. A munkakamarák működésének azonnali megindítása, a tisztviselők és munkások képviseletében kinevezett 3—3 tanácsos vezetése mellett. 4. A cébtörveny alapján megalakult, szakmai szervezetek hatáskörének egész Erdély területére való kiterjesztése, Kolozsvár székhellyel. Továbbá a cébtörveny ama rendelkezésének alkalmazása, hogy az egyetemleges jellegű szervezeteken kiviil más szakmai szervezet ne működhessen Erdélyben. 5. Az anyaországban megállapított minimális fizetéseknek a visszacsatolt területekre vonatkozó kiterjesztése anélkül, hogy a munkavállalók jelenleg élvezett netalán kedvezőbb javadalmazását érintené. 6. Legsürgősebb rendeleti intézkedés a visszacsatolás óta lejárt, vagy ezután lejáró egyetemleges szerződéseknek, a/ 1941. évi szeptember elsejéig való meghosszabbítására. Az egyetemleges bérszerződések hatályának a különböző szakcsoportokhoz tartozó vala- menuyi munkaadóval és munkavállalóval szembeni kiterjesztése, E kívánságok mindenike azt célozza, hogy közvetlenül a helyi körül mén vekkel teljesen ismerős és egyben végleges fórum előtt kaphassunk jogorvoslatot — ami ideális elképzelése a sajátos lokális érdekek védelmére hivatott Erdélvi Pártnak — fejezte be nyilatkozatát az Erdélyrészi M agánlisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakmai Szervezetének elnöke. (r. i.) Hz erdélyi magyarság nagy társadalmi eseménye volt a Hárfa Valéria árvalányottbon bállá Több mint háromszáz uriasszony és upilány vett részt a nagysikerű mulatságon KOLOZSVÁR, január 27. (Saját tud.) Az Erdélyi Párt Egyetem-utca 8. szám alatti helyiségében vasárnap délelőtt megtartott első értekezletén a magyarság időszerű kérdéseiről elhangzott beszédek során a magán- tisztviselők kívánságait Dunky Jenő, az Er- délvrészi Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak Szakmai Szervezetének elnöke ismertette, amidőn egyben a munkásság érdekében is szót emelt. Ezzel kapcsolatban lapunk munkatársa felkereste Dunky elnököt, a Kolozsvári Ta karékpénztár és Hil«íbank fötisztviselőjét, aki az értekezleten előadott kérelmeket és sérelmeket az alábbiakban ismertette: NYILATKOZIK A SZAKEMBER — Előterjesztett kívánságaink mibenléte — mondotta kérdésünkre Dunky Jenő — a munka reális értékelésén alapszik. Hiszen a munka éppolyan tőkéje az egyénnek, mint a pénz a kapitalizmusban. Ma már államháztartások épülnek fel a munka-tőkén A fa sizmus, hitlerizmus egyaránt ezt az elvet hangoztatja. Hitler maga mondotta: Nem arányfedezetre van szükségem, hanem munkára. E tételnek a korszellemben való megoldása igen sürgős intézkedésekre kötelez minden érdekelt államot. A magyar jogrendszerben a szolgálati viszony ügyében az 1875. éri kereskedelmi és az 1884. évi ipartörvény intézkednek. A felmondás és szabadság részletkérdéseiben pedig az 1937. évi törvény intézkedik. Azonban mindezek a törvények nem fedik mai értelmében a tisztviselő fogalmát. Egységes munkatörvény nem lévén, a fenti rendelkezések meg hézagosak, igy a különböző bíróságok sokszor maguk kénytelenek jogot alkotni. ami olykor egymással ellentétes határozatokra is vezethet. Erdélyben viszont a munkavállalók és munkaadók jogviszonyait az 1939 április ö i munkaszerződésekről szóló törvény szabályozza, amely a nyugati államok jogalkotásának figyelembe vételével készült. Bár egyáltalán nem mondható tökéletes alkotásnak ez sem, mégis olyan általános és részletekbe menő rendelkezéseket tartalmaz, amelyek alapján a bíróságok egyöntetűbb ítéleteket hozhatnak. A magyar élet kívánalmainak megfelelően -— az értekezleten kifejtett véleményem szerint — szükséges lenne ezt a két jogrendszert — és keltő tanulmányozás után lehetne is — . egységbe foglalni. Tehát nem egyik vagy másik munkatörvény kiterjesztésére gondolok, hanem arra, hogy mind a kettőből kiemelve a jót, a haladás érdekében a mának megfelelő szoliális jellegit uj munkatörvényt kell alkotni. FONTOS FELADATOK ELŐTT De ennek az egységesítő munkatörvénynek a megalkotásáig az anyaországhoz visszacsatolt területeken fokozott figyelemmel kellene óvni az életkörülmények által amúgy is eléggé igénybe vett idegzetű dolgozók társadalmi rétegét a különböző politikai árnyala- toklcal átszőtt, sokféle anyaországbeli szakmai szervezet és párt beolvasztási törekvesétől, ami a mai önálló szervezetek feladását jelentené. így e törekvések éppen az együtt- működésre felhívott tisztviselő és munkástömegek érdekei ellen irányulnak. Ennek elkerülésére nemcsak a kizárólag szakmai érdekközösség alapján álló szervezetünk fenntartását látjuk szükségesnek, hanem az anyaországnak is ez a különféle érdekképviseleti egyesület beszüntetése és szakonkénti egvöntetü egyesületbe való tömörítése válna hasznára. Hiszen mindenki előtt világos, hogy az igy megerősödött szakmai egyesületek hathatósabban és több szociális céltudattal képviselhetik tagjaik érdekeit. Amelie* az államhatalom számára szintén könnyebbé válik a megfelelő ellenőrzés gyakorlása. De éppen úgy szükséges volna, hogy a munkaügyeket ne az ipar és kereskedehnügyi miniszériumoh alosztályaként es ne a belügyminisztérium közt endészeti osztályának kisebb fontosságú kérdéseképpen kezeljék, hanem külön minisztériumot alkossanak ennek a magyar állam és nemzet szempontjából oly óriási jelentőségű ügynek. Ennek keresztülviteléig azonban Idvánatos volna az anyaországhoz visszacsatolt területeken sértetlenül meghagyni az amúgy is érvényben levő eddigi munkaügyi törvényeket. gaz, hogy jelenleg e munkaügyi törvényben efektetett munkásvédelmi intézmények nem niiködnek és igy vitás és anvazi ügyeikben dolgozók nem tudnak jogorvoslathoz jutni. PANASZOK A munkaadók közül számosán készek kiKOLOZSVÁR. (Saját tud.) Fényes külsőségek között tartották meg szombat este a New-York szálló összes termeiben u hagyó mányos Mária Valéria Árvaleány Otthon Magyar Bálját. Ez a bál c múltban is társadalmi eseménye volt Erdély és Kolozsvár magyarságának. Társadalmi esemény, mert a szórakozás megett nemes emberi célkitűzés lebeg. Ennek a hálnak jövedelme biztosította nagyban biztosítja ma is az otthon árváinak mindennapi kenyerét. Az itt jókedvvel és vigság közepette kiadott fillérek gyiimöl-' csöznek egy éven át" és adnak megélhetést a sorsüldözte magyar gyermekek részére és ezek a garasok teszik lehetővé, hogy a társadalom jóvoltából teljes emberekké váljanak. Ezt a nemes célkitűzést megértette mindenkoron a magyar társadalom és támogatta is a vezetőséget elgondolásaiban. Ez most talán hatványozottan érződött, mert a szabad élet több és nagyobb örömet tud nyújtani. ELSŐ BÁL Másról is emlékezetes a Mária Valéria évenként megrendezett bálja. Hagyomány szerűen ezen a bálon mutatkoztak és mutatkoznak most is be Kolozsvái társadalmának először bálozó kisleányai társadalmi kiválóságaink előtt. Itt indulnak el fiatalságuk legkedvesehb emlékeinek utján, hogy végig táncolják a bálok végtelen sorozata*, elnemmuló feledhetetlen élményeket gyűjtve egykori szűkösebb időkre. ELŐKÉSZÜLETEK A késő ködös januári estében a gépkocsik hatalmas sora torlódik a bejárat előtt. Az a hatalmas érdeklődés, mely a Magyar Bált megelőzte, érzékeltette azt, hogy ez a bál lesz a legsikerültebb. leghangulatosabb bálok egyike. így is volt. Szinte pillanatok alatt teltek meg a termek. És amire az első bálozó leányok bemutatkozásra felvonultak, már egy gombostűt is nehezen lehetett volna elhel yezui a teremben. BEMUTATKOZÁS A főhelyen foglaltak helyet nagyasszonyaink között l>áró B ^rnrmissza Elemérné és a Mária Valéria elnöknöje, Hargitay Bertalanná. Eléjük járultak bemutatkozásra a szép magyarruhába öltözött leányok. Babos Éva, Babos Margit. Békeffy Felici- tász, Berényi Éva. Butka Manyi, Császár Maris, Czigler Etelka, Csengery Judit, Fabinyi Éva. Gidófalvv Éva, Haukó Katica, Jelen Kató. Korniss Sarolta, Keledy Lívia. K6- méndy Gladys, Lengyel Márta, Mina Klára. Nagy Edit, Nagy Julia, Póczy Bori, Si inon Eszter, Sándor Éva. Selényi Katalin, Schaffer Lizi, Szamosi Lili. Schilling Éva. Szentivánvi Rózsi, nagyrőcei Sramkó Gabriella. nZegngifő palotás Szép és megható kép volt, amint a kipirult és izgatott arcok eleget tettek ennek a hagyományos szertartásnak. Ezután kerüli sor a Magyar Bált megnyitó palotás eljárásúra, melyet Parádi Katus tanárnő tanított be. A palotásban még részt vettek: Aranka Gabriella, Andrásofszky Edit, Bodnár Dodi. Demény Sári, Girseh Margit, Gürtler Mária, Gúráth Dudi, Karakai Valéria. Ku n IIus, Láposy Ibolya, Neraényi Ágnes, Palló Mária, Péterffv Margit, Stirling Olga, Szűcs Ildikó, Ürmössy Mária, Ürmössy Edit. ÁLL A BÁL... Majd Körösi Dudus vonója alól lassú, csendes valcer száll és a közönség is elvegyül a táncolok tömegébe. Áll a bál . . . Egyik dallam a másik után. egyik táncos karjáról a másikéba siklanak át a táncoló leányok . . . Hatalmas hullámzó tenger az egész terem. Vidámság, hangulat, jókedv ül mindenki arcán. Kis idő múlva már az asztalok mellett is vidám csevegések, koccintások tarkítják az éjszakát. És igen nagy szeretetnek örvend a fiatalság részéről a bár-pult is. Miért ne? Az ő napjuk ez, élvezik, joguk van hozzá . . . ELŐKELŐSÉGEK A BÁLON Közben szétnézünk a megjelentek hatalmas tábora között. Itt láttuk: Szentgyörgyvári vitéz Stirling László altábornagyot és hitveséi, Feketehalmi Czeytner Ferenc tábornokot és nejét, Marschalkó tábornokot, Kelemen Béla dr főkapitányhelyettest és nejét, vitéz Horváth Ferenc vezérkari ezredest, Békeffy ezredest dr. Vékás Lajos táblai elnököl és nejét. Gaál Elemér alispánt és hitvesét, dr. Keledy Tibor pol gármester feleségét, dr. Török Kálmán Máv. üzletigazgatót, dr. Deák Gyula országgyűlési képviselőt, Bálint József szentszéki tanácsos, országgyűlési képviselőt, Sándor Béla vezér- igazgatót, b. Kemény Jánost és nejét, de még számosán jelenték meg a kolozsvári magyar társadalom kiválóságai közül ezen a bálon. A RÉSZTVEVŐ LÁNYOK ÉS ASSZONYOK A résztvevő Jeányok közül a következők neveit sikerült feljegyeznünk: Aranka Gab- rierre, Arkosi Etelka, Assman Erika, Asztalos Éva, Butika Manyi, Berénvi Éva, Babus Mar gitka, Békeffy Felicitas, Bauch Jolán, Baki Job, Babos Éva és Tercsi, Bábut Julia, Bonette Ibolya és Frida, Bágvomi Balogh Margit, Bornyász Baba és Éva, Brust Gizi, Barabás Ibolya, Berecky Appc ióuia, Beke Gabriella, Brandt Gitta, Bogdán Magda, Császár Mária, Csengeri Judit, Czigler Etelka, Cseke Ili. Csiki Lenke, Csiki Mária, I. Claudon, Dó zsa Magda, Dávid Dud' Desbordes K'ári, Deák Erzsébet, Dobi Julit. Deésy Márta, Diviáeky Ilona, Darázs Erzsébet, Ekkei t Ágnes, Endes Judit, dr. Fried Pan1,-», Fajk Etelka, Frink Mária, Fejérvárv Lenke, Fejér Jolán, Füzesi Margit, F'fcker Mici, Gidófrlvy Éva, Gebefügi Böske. Gergelv Dora, Gürtler Mária, Gurbán Julia. Oürscli MargP, Guráth Bözsi és Dudi, Guiáesi Er/sábet, Gartner Margit, Gscb'.sánger Éva, fiánké) Katalin. Hajnal Vilma, -Hecht Edit, Hadfabidy Margit, HirSch Éva Hint.: Évi, Horváth Ilus és Magda, Holitzer Erzsébet, Havas Éva. Jelen Kató. Inkot Gize'la, Imre Magda, Keledy Li 'ia, Kádár Tulii, Király l-.il", Komsi Sárika, Kéméndy GlayTs, Kádár Zsófia, Krausz Frida, Kovács Mord a. Kovásznav Jva, Kerner Judit. Kollár Rozália, K1S3 Irma, Kiss Ilona, JWPW n^^-vnm^.juwu.míimuamrrwimumumm' ii Magyar! fiirély feöu B r)eak Ferenc-u. 20. alá helyezte át cipéstetét Kapitány .Magda. Kére les Klára, Kovács Lili. Lobinszky Ibolya, László Klári, Lukács Éva, Lengyel Márta, Laura Éva, Mutnéfalvy Eszter. Misko’c/.y Manci, Muntyáu Mária, Müller Éva, Makkii Katalin, Málhé Etelka. Muntván Éva és Magda, Molnár Erzsébet. Miké Anna, Miké M.irgi., Mátyás Erzsébet. Mezey Irén, Major Rozika, Máriái Erzsébet, Nernényi Ágica, Nemes Nagv Judit, Nagy ínba, Ny árády Gizella, Nagy Edit. Nyárády Sári és Klára, Kim I'us, Kirchner Veronika, Nagy E r/sébet. Nagy Ibolya Nagy Ilonka, Nagy Mária. Nemcez Anna ét Dorka, PéC/.v Boró, Pap Mária, Péterffy Margit. Pozátc-kv Kató és Il!i, Papp Hédi, Pop Borba! i. Pap Gabriela, Piozta Magda, Palló Mafia, Péter Ella, Radó Klára, Rapp Sári, Román Irma, Schaffer Gizette, Sándor Éva. Simon JEzter, Sch'lling Éva, Selényi Kató, Szatmári ieuka, Schilling Mária, Sándor Judit, Schrarnkö Éva, Seilich Olga, Sturm Marianne, Stirling Olga, Steiner Juci, .éczfalvv Szacsva; Margit, Szacs- vai Anna Mária, Szakát? Dóra. Szamosi Lili, Szentiványi Éva és Zsófia. Szadler Emma, Székely Anikó, Szabó Irén, S/őcs Ildikó, Szöliősy Klári, Szabó Éva. Szalertek Mária. Szrákbái nda, Szőcs Olga. Székely Éva, Szabó Mária. Tőrök Erz.sébet, Tusa Lili, Tornutza Ica, Török Mária. Tóth Magda, Tárná« Médy. Tóth Erzsébet. Török Marianna, Cdvarhe'yi Erzsébet, Ürmössy Mária és Edit, Veres Rózsa, dr. Varga Emilia. Varga Etelka, Zickeli Erzsébet, Zsomborv Erzsébet, Z i La Fi i Ella. Asszonyok közül jegyezzük fel: Antal Ká- rolyné, dr. Aszttia os Sándorné, Alexi Lajosáé, Alexi Béláné, Alexi Pá'hé, Butka Sándorné, Brutsi Lász’.óné, Babos Lászlóné, Botos Já- nosné, Babos Dánielné, Bonyhai Jenőné, Bar ta Bertalanná, Babits Józsefné, dr. Belle Istvánná, Baátz Ervinné, Bauer Ferenené, dr. Butyka Aladárné, Borsitzky Dezsőné, Bogyó JánoSné, Bocsánszky Lász'óné. dr. Bogdán K.árofyné. dr. vitéz Biró Gyuláné, Cseke Do- mokosné, Csizmás Gézáné, Dóczyné Berde Amál, Damin Józsefné- Dávid Mihályné, Diis- nick Ferenené, Dombiné Nagy Erzsébet, Di- viácky Rezsőné, dr. Donátné, dr. Deésy Zol* tánné, Fazekas Jánosné, Fajk Ödönné. Fekete Andorne. Felszeghi Hugóné, Fehér István- né, Guráth Sándorné, dr. Gardó Endréné, Györgypál Rezsőné, Gulácsy Albertné, dr. Hosszú Elememé, Horváth Józsefné, Hintz Gáborné. Hosszú Ernőné, Hecht Dezsőné, Halmai Jenőné. Horváth Ferenené, Hargitai Bertalanná, Hajdú Zo'tánné, dr. Jelen Gyu- iáné, József Józsefné, Kéméndy Andorné. Kapitány I.ászlóné, Kutas Dezsőné, Kiczkó Lászlóné, dr. Kopár Gerőné, Kőszegy Attila- né, Kiss Adolfné. Kovács Mihályné, Kakassy Gyuláné, Kádár Lajosné, Lakatos Istvánná, Lohinszky Józsefné, Leitersdorfer Sándorné. László Béláné, Licker Viktorné. Lakatos lm réné, Lőrincz Béláné, dr. Kedves Andrásné, Király Józsefné, Kiss Ferenené, Misko'czy Mihályné, Máthé Károlyné. Molnár Aladárné, dr. Mátyás Imréné, Müller Gézáné. Major Lajosné, Molrnár Béláné. Novák Mihályné, Nagy Domokosné, Nagy Ferenené, Nagy L> josné, dr. Nagy Ferenené, dr. Nagy Gézáné, dr. Óvári Elemérné, Opris Oszkárné, Póczy Mihályné. Papp Istvánná Porsche Ferenené, M. PaHó Imréné, dr. Parádi Kálmánná, Réti Lajosné. Retezár Menyhártné, Rimanóczy Kálmán dó. Selényi Marcellné. dr. Schilling Dezsőné, Szadler Jánosné, dr. Szentkirályi Ákosné, Scheirick Károlyné. Sándor Ferenc- né, Schaffer Károlyné, Szentiványi Döméné, Simon Elekné, dr. Szász Ferenené. dr. Somo* di Istvánné. Szele Irén. Szász Istvánne. Szőcs Ferenené, Sándor Béláné. Sramkó Györgyné. Sirkovies Mihályné, S/onraki Páiné, Szi'ásyi Ferenené, Székely Mózesné, Teme;váry Gerőné, dr. Török Tmréné. Török Bálintné. dr. Tóth Józsefné. Tordai Mihályné, Tana Fe- rencné. Török Árpádne, Ve its Zoltánná. Varga Lajosné neveit. MULATSÁG REGGELIG Mint a hangyaboHy indul meg a ..terem" mikor kikiáltják a szupét. Étvágy ás szomju ság, vigság és nevetések közt telik el az idő. Közben felcsendülnek a magyar nóták az asztalok mellett. Egyik busán, másik vigan keres utat a szivekhez. Forcó szavak is ebelbangzanak a meghittebb sarokban. Tüzelnek a szemek, forrnak a lelkek . . - De az éjszaka derekán felcsendül ismét a csárdás s ezt a csárdást már öreg-fiatal egyforma lendülettel járja. Alig ér véget. Legtü zesebben természetesen az első hálózok járják. Hajlanak az ütemre, ringanak. mint a? envhe Szélben a nádszál. Ne feledkezzünk meg azonban a kiváló rendező gárdáról sem. Megtettek mindent. hogy emlékezetes siker maradjon a Mária Valéria első Magyar Bálja. Az is marad . . . sze. a uvrv.
