Ellenzék, 1941. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
1941-01-16 / 12. szám
tir rx7tK 194 1 l*nuAr IC. t HéUüzinpi őrjárat az ócskapiacon AZ ÓCSKAVAS NEMZETI JK- 1.1 N I < »Si;< ,1 „Ócsbavasasnab lenni nem dicsőség — de nem is szégyen. IHesterség ez is, mint annyi más“ — jclcn'eite ki egy ócskavas-telep tulajdonosa KOl.OZSN AH. j.untai l(». (Saját fűti.; Méltán kapta a \ igolml-köntxrk a közűmért ócskapiac melléknevet. A vágóhíd terén körbe kisebb és nagyobb telepek érik egxmast. Izeken a raktár leír pvki'ti halmozódik jel egy tnias táros hulladékmennyisége, hog\ a Manóit technikai felkészültsége cs lehetősége récén ez a sole kiselejtezett anvag újra feldolgozást nyerjen Az a sok papirhullladék. rongy, vas, ónixéin és bálion értékes nyersanyaggal szol- ga’aat különbőzé) iparágaknak és helyettesítik nagx mértékben a távoli idegenből behozandó anyagot. I zajló események tanították meg az egyes országokat a takarékosságra és az eziránytt munkák- megindítását ezek tették' s-.iikségéssé. Azonban még mindig volt egy nagyon nehezen leküzdhető akailálx. Talán nem is egy, hanem ketlő: meg pedig az. hogy a magxar i. agy közönség szemében ez a munka. vagy ahogy nevezni szokták rongy- gyűjtés megalázó mesterséggé vált és folyományaképpen magyar ember inkább a közhivatalok leié vette útját, ahelyett, hogy megélhetését kereskedelmi pályán kereste volna. így az óeskavas és egyél) hulladékanyagok gyűjtése kimondot’un idegen kézen volt. fi munka nem szégyen A helyes államvezetés és öntudatra ébredés felismerte — bár későn — ennek üzleti és kereskedelmi hátrányait. Színdarabok és könyvek kezdték hirdetni az eddig is tudott, de nem gyakorolt jeligét, hogy a munka nem szégyen. Irányítani kezdték a magyar fiatalságot a kereskedelmi pályák felé, sőt még a rongy gyűjtés“ felé is és ezek a fiatalok megmutatták, hogy tudnak dolgozni... ÓCSKAVAS-GYŰJTÉSRE KIKÉPZŐ TANFOLYAMOK csonökkel és törvénycikkelyekkel fog segítségünkre sietni. Mesterségem nem előkelő. azt tudom. ócskavasasnak lenni nem dicsőség, de nem is szégyen. Mesterség ez is. mint annyi más. Én és még hárman keresztények. akik Erdély területén ezzel foglalkozunk, többet látunk munkánkban, mint egyszerű kereskedelmet. Mi hasznos kerekei szeretnénk lenni annak a nagy üzemnek, amit magyar nehéziparnak neveznek. A in.így.ti akar.i- xisináuyara jellemző az, hogyan született meg a nehéz. ipar. 1 Ili./ CMiiikanuigyaiország nehéz ipara hoz szükséges éri-telepeit Trianonnal elveszítene s mégis utána lendüli fel. A magyar gyártmányú generátorok és dinamók ezrei futnak Törököt -/ágban, mez.őgaz.da- sági gépei világszerte isméitekké váltak és a különleges görkocsijait a világ legnagyobb ipartelepein lehet feltalálni. És hogyan sikerült mindez? A háborús viszonyok uj viszonyokat teremtetlek. Ila n vas behozatala zéróm írókként, meg kill mozgatni a magyar társadalmat, heréd jön elő a pincék mélyéből és /nullások zugából az éppen olyan értékes ócskavas és a hiány pótolva van. Illetékes tényezők Budapesten ifjú emberek közrendi ködöse vei fémgyüjtő és vashulladék központot létesitetti k, amelynek hivatalos meghízottjai vásárolják ösz- sze a hulladék anyagot és juttatják a legjobb helyre. i\li is itt Kolozsváron ezt a munkát végezzük. A vasal és fémhulladékot ösz- r.zegyiijtjiik, ami úgy is érdemtelenül a szemétre kerülne és vagont ét elekben szállítjuk a férngyiijtőbe. Ez a vállalkozás termesz.! tesen akkor lesz gyümölcsöző, ha a magyar társadalom is átérzi ennek a gazdasági jelentőségét és figyelembe veszi, hogy első sorban is közvetve bár. de műn Iáink a hon védelmet szolgálja. \e nézze le igyekezetünk, hanem inkább gondolja meg, mielőtt egy rozsdás szeget eldob, ez a szeg is felhasználható a magyar iparban és mi ezért pénzt adunk. Sok hozzáfűzni valónk nem lehet az elmondottakhoz. Antit hallottunk, figyeljünk reá. még hasznunk is lehet belőle. (sze.) Ilyenszerü gondolatok mászkáltak fejemben a vágóhíd környékén, az ócskavas-telepek árnyékában. A telepekről x itták és hozták az „árut“. És megfigyeltem. hogy egyik különösen nagy forgalmat bonyolít le. A isszakalandoztam megint előbbi gondolataimhoz. A magyar állam áldozatokat is hozott e terelést szándékok megvalósítására. Sorozatos tanfolyamokat nyitott, ahol a legalább négy középiskolával rendelkező fiatal embereket ipari és kereskedelmi elgondolásokra és fogásokra oktatta. LÁTOGATÁS EGY TELEPEN A sok idegen hangzású név között feltűnt egy magyar is. Eddig nem volt itt. Telepén pedig felhalmozott vashalmok díszelegtek az olvadni indult hó alatt. Betértem a A ányolós-telepre. A megszokott és azt hiszem mindnyájunktól ismert és mindnyájunktól idegen, lebecsült kép fogadott. Az udvaron szerte-széjjel ócska tas- halmazok. mellette rozsdéis lim-lomok, bádog edények és Isten tudja, mi fajta használható,lan és divatból kiment dolgok. Kissé távolabb sárgarézcsapok, amott lemezek. Tehát magyar ember is foglalkozik ezzel a lenézett üzletággal. És amint az udvaron álltam. megcsapott az uj idő szele és szelleme. Közben arra is gondoltam, hány erdélyi magyar ifjú kallódott el a 22 év alatt, mert nem tudtak maguknak egzisztenciát teremteni, mert nem volt elhelyezkedési alkalom, a közpályákat elzárták az „idegenek“ előtt és nehezen tengődő életük, talán már nem is élet volt. De megragadni az életnvnjtotta és kinált lehetőséget, mondjuk ki őszintén — szégyelte. Közben a telep tulajdonosa is felfigyelt szemlélődésemre és mind jó kereskedőhöz illik, megkérdezte, nem parancsolnék-e venni valamit. Nem vettem semmit, de elbeszélgettünk meleg, szépen berendezett irodájában olyan kérdésekről, melyek tanulságosak és nem érdektelenek. — A románok ittléte alatt az iparengedély megszerzése elég nagy nehézségekbe ütközött, mondja a teleptulajdonos, még azon keveseknek is, akik talán foglalkozni szerettek volna ezzel a mesterséggel. Most már e téren is enyhült a helyzet, de más téren is szándékszik felvenni a versenyt a magyar kereskedelem és a magyar ipar. — A kormányzat is minden lehetőséget és támogatást megad és a jövőben is kölKiterjesztették visszamenőleges hatállyal az erdélyi részekre is a munkások gyermekneveltetési pótlékára vonatkozó jogszabályokat BUDAPEST, jaunár 16. (MTI.) A Budapesti Közlöny közli a minisztériumnak az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékára vonatkozó jogszabályok hatályának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt ke- : leti és erdélyi országrészekre való kiterjesztése tárgyában kiadott rendeletét. A rendelet szerint ezeknek n jogszabályoknak a hatálybaléptetése lényegében az 1940 szeptember 1 napjáig visszamenő hatállyal történik. A rendelet a visszacsatolt országrészen j a gyermeknevelési pótlékra való igénvjo- i gosultság megállapitásához szükséges munkateljesítményt a törvényben megszabott havonta legalább 15 vagy az illető hónapban hetenként legalább 3 munkanapról 1940 szeptember és október hónapokra havi 8. november és december hónapokra havi 10 munkanapra leszállítja, hogy ezáltal a gyermeknevelési pótlékot egyes olyan munkavállalók is megkaphassák, aki k az átmeneti nehézségek ideje alatt a törvényben megkívánt munkateljesit- ményt nem tudták elérni. A rendelet szabályozza továbbá a visszacsatolt területen lévő vállalatok gyermeknevelési járulékát. A égül gondoskodik arról is, hogy a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó rendelkezéseknek a visszacsatolt országrészeken való hatálybalépése a lehetőségekhez képest simán megtörténjék és hogy az intézményt még nem ismerő munkaadó és munkavállalók a szükséges felvilágosításokat ne csak Budapesten kaphassák meg. Ebből a célból úgy rendelkezik, hogy a nyolc szakmai család pénztárnak Kolozsvárt közös kirendeltséget hell felállítania. Részben zűri tárgyalás keretében folyt szerdán tovább a Kowarcz-féle bfinper BUDAPEST, január 10 A Kowarcz^ier szerdai tárgyalásán tanúként hallgatták* ki Zámbó László házmestert, aki vallomásában elmondta, hogy 1939 őszén egy alkalommal Balogh vádlott megkérdezte, nem vásárolna-e j vadászán eé jára lengyel katonai tölténye Be- j logh azt is mondta, hogy lőpora is van eladó, j ő kitért a vásárlás elől. Később szólt Tasná ' dinéuak a töltényről, aki tudomása szerint í kérte Balogból, hogy a házból szálÜt&ai el a . lőport és a töltényeket, nehogy Szerencs’ • i lenség történjék. elutasítják a védő indít VÁNYÁT Zámbó vallomása után a védő hivatkozással arra, hogy a- tegnapi tárgyaláson kihall- I gatott vitéz Forháth Samu rendőrkapitány I azt mondta, hogy az ügyészség részére a j nyomozásról bizalmas jelentést készített, i kérte a törvényszéket olyan irányú intéz- I kedésre, hogy ezt a bizalmas jelentést is- I mertetés végett csatolják az iratokhoz. Az ügyészség a védő indítványának elfő- ! gadását ellenezte. A [»Íróság az inditxányt. el is utasította. ZÁRT TÁRGYALÁS Ezután Buzássy Lajos ügyész bizonyos kö rü'ményekre nézve zárt tárgyalást kért, amelyet az elnök elrendelt. Szünet után az elnök több röpcédulát, iz- gatószövegü iratokat és igazoló nyomtatva nyolcat, valamint egy V. Sz. jelzésű tervezetet és néhány utalványt tárt fel a bűnjelek közül. A FOGHÁZI FŐORVOS TANÚVALLOMÁSA Ezután dr. Temesváry íogházi főorvos tett tanúvallomást. Elmondotta, hogy neki a vádlottak közül a fogházban senki sem panaszkodott és csak Kubai említette előtte, hogy valami baja van. 4 fogházban a vád ottakal szakszerűen megvizsgálta. Közülük egykét személy tett panaszt egészségi állapota miatt. Testi sértése egyiknek sem volt. Különben ő szabályszerű jelentést tlett volt a vádlottak egészségi állapotáról. Buzássy ügyész; Kowarcz Emil. amikor beszállították a fogházba, nem panaszkodott e? — Nem kérem. nem — felelte Temes vary dr. A tanuk kihallgatása után az elnök a tárgyalás folytatását pénteken reggel 9 órára halasztotta. Kik részesülnek általános adókedvezményben a kis földbérfök közül? Bl DAPLSI, január 16. (MII.) Az 1911. évi általános adóim nie héget alkal utazza először az 1919. évi XXII. törvény cikkely a túlnyomóan mezögazdaságiral foglalkozó földterületet bérlők számára. A rendelet értelmében általános adómentességben részesülnek a kereseti adó alól azok a túlnyomóan mezőgazda maggal foglalkozó kis földet bérlők, akik egy község határában saját szükségleteik kielégítésén felül csak annyit termelnek, hogy összes befektetéseik kataszteri tiszta jövedelme nem haladja meg a 25 pengőt. A végrehajtási utasítás szerint ez az adómentesség csak azokat illeti meg. akiknek sajat maguknak is van földjük és más földjén gazdálkodó cselédek, mezőgazdasági munkások, továbbá mezőgazdasági munkát végző iparosok, kereskedők akik a mezőgazdasági munka szünetelése idején foglalkoznak iparral, vagy kereskedelemmel. mert jövedelmük oly kevés, hogy a saját és a bérelt földjük fenntartásához szükséges javakat másként neiu szerezhetik he, tehát túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozó kisebb földterületet bérlők, napszámosok, gazdasági cselédek. foltozó, xagy segéd nélkül dolgozó kisiparosok, vásári kereskedők, igá^ állataikkal fuvarozó földművesek, akik saját háztartási szükségleteiken felül alig termelhetnek. Ha a kis földet bérlők, kik termékük 25 százalékát alkalmilag eladják, anélkül, hogy ezt az eladást rendszeresítenék. nem vesztik el adómentességüket. Az állandó adómentességre jogosultak a földbérletre vonatkozó szerződés megkötését, vagy a szóbeli megállapodás létrejöttél 30 napon belül be kell, hogy jelentsék a községi elöljáróságnál. * I SZÍ LÁGYMEGYÉBEN MÁR TIZENNYOLCEZER TAGJA VAN AZ ERDÉLYI PÁRTNAK KOLOZSVÁR, január 16. Az Erdélyi Párt szilágymegyei tagozatától az országos pártközponthoz érkezett jelentés szerint Szilágymegyében nagy erővel és teljes lendülettel folynak az Erdélyi Párt szervezési munkálatai, a párttagok száma 18 ezer körül jár. Hat járási központban jól sikerült propaganda és alkuió gyűléseket tartottak, valamint szátric? községben is. Megalakult a vármegyei vezetőség, mely a kisebbségi korszak ismert kiváló erőit foglalja magában. Megyei elnök gróf Béldi Kálmán földbirtokos lett, járási e'nökök pedig a következők: Zilahi járásban dr. Bölöni Zoltán országgyűlési képviselő, Szilágysomlyón Brandt József. Krasznán báró Gvörffy Lajos Szilásvcsehea Biró János ref. lelkész, Alsószoporon Vadon Andor sarmasági ref. lelkész, Tasnádon báró Brauneckher Antal érszakácsii földbirtokos, országgyűlési képviselő. Zsibón gróf Béldi Dénes. Úgy a megyei, mint a körzeti titkárok is megkezdték működésüket. Az országos közgyűlésre a szilágymegyei tagozat 18 kiküldöttet delegál. HUSZONÖTEZER EŐNYI SZÉKELYSÉG TÜNTETÉSE A ROMÁN PROPAGAND A- HADJÁRAT ELLEN Sepsiszentgyörgy, január ló. HáromI székmegye lakosságának mintegy 25.000 főnyi tömege tüntető gyűlést tartott, amelyen a székelyek viharosan tiltakoztak az ellen, hogy a román propaganda azt az állítást is megkockáztatja, hogy a székelyek visszakivánják a romárt uralmat. A tömeg viharosan tiltakozott az ellen, hogy valaha is közössége lett volna a románok- . kai. A gyűlés hódoló táviratot küldött a i Kormányzó Ő főméit óságának és üdvözlő táviratot gr. Teleki Pál miniszterelnöknek, majd tüntető felvonulással végző, dött. ' A SZERETŐ MŰVÉSZETE. A házasé et trilógiája. Lucio D‘Amhra , olasz iró (az Olasz Tudományos Akadémia tagja' pompás három regénye: 1. Férjnek lenni mesterség. 2. A feleség hivatása. 3. A szerető művészete. Kötetje fxe 4.80 P., kve 6.20 P. Lepagenál Kolozsxrár. Postán u’ári- véttel. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. üzlet! kinyvek, Alkalmazottak nvilváníarSási könyve, Lisztkonyv BORO § papirkereskedésben, Kolozsvár.
